Pesti Hírlap, 1921. december (43. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-01 / 270. szám

hetőséget nyújt arra, hogy a válság más útán ol­dasnék meg. Így nyilatkoznak a kisgazdák tegnapi dönté­séről Bethlen Istvánhoz közel álló politikusok. A designált miniszterelnök a kormányzónál való ki­hallgatása után több politikussal tanácskozott, föl­kerestek a kereszténypárt vezetői Bernolák és Vass miniszterek, Huszár Károly és Ernszt Sándor. Erős elhatározása a miniszterelnöknek az is, hogy megnyerje programmja számára a parla­menten kívül álló politikai tényezők támoga­tását, így elsősorban a nemzeti középpártot, amelynek egyik tagjával, báró Ghillám­i Imrével, ma hosszasan tanácskozott is. A kisgazdapárton a tegnapi határozat után az a vélemény, hogy nélkülük nem lehet kibontako­zást találni, a párt minden kérdésben egységes, föl­tétlenül meg akar maradni annak, amivé a válasz­tók akaratából lett és semmiféle érdek kedvéért sem oszlik fel. Ők úgy látják a megoldást­, hogy a kor­m­ány rájuk és a kereszténypártra támaszkodjék és a két párt vezetőiből alakuljon meg. Beszélgettünk ma este nagyatádi Szabó István­­nál, aki a megoldás eshetőségeiről a következőket mondotta: — A tegnapi eseményeket én előre láttam, a pártban egységes volt a felfogás ezekről a kérdé­sekről és a képviselők olyannyira biztosra vették, hogy ez lesz a határozatuk, hogy sokan el se jöt­tek az értekezletre. A lapok egy része hibásan kö­zölte a párt határozatát. A valóság az, hogy Beth­len határozati javaslatának első pontját: a pro­grammot egyhangúlag elfogadtuk, a harmadik pon­tot, amely a párt önállóságát érinti, egyhangúlag elvetettük és csupán a második pontnál volt vita a körül, hogy egyesülésről vagy csatlakozásról le­gyen-e szó. A Bethlen-féle egységes párt tehát egyhan­gúlag megbukott. . Hogyan lehetséges a kibontakozás a kisgazda­párt döntése után? — Mi kimondtuk, hogy Bethlen programmját elfogadjuk és ezen az alapon őt támogatjuk. Ugyan­ezt kimondta a kereszténypárt is. A megoldás tehát az, hogy a két párt koalí­cióban átveszi a kormányt. — Miért nem vesz részt miniszter úr az új kormányban? — Erről most nem akarok beszélni ... A kormányban mindenesetre majd olyanoknak kell lenniök, akiknek személyében mi garanciát látunk a programok biztosítására. De nem akarok elébe vágni a párt állásfoglalásának, nehogy azt mond­ják, hogy mindennek is vagyok az oka. Két évig tűrtem a párt szemrehányásait, simítottam az ellen­téteket, hogy a mindenkori miniszterelnök dolgoz­hassok. Most nem leszek miniszter, elég volt két évig. A miniszterség is olyan, mint a születés meg a halál, az ember miniszter lesz, aztán megbukik ... Én nem kerestem a szakítást Bethlennel, az bizo­nyos, de álláspontomat senki kedvéért nem adhatom fel. Nem ismerem el azt, hogy katasztrofális az or­szágra nézve, hogy mi nem mentünk bele az egysé­ges pártba. Itt vagyunk egy nagy párt, mi felaján­lottuk támogatásunkat a miniszterelnöknek, minket nem érhet szemrehányás, így nagyatádi Szabó és így látják a helyzetet a­ kisgazdapárton. A kisgazdapárt tegnapi határozata lényeges fordulat elé állította a kereszténypártot, amelynek egysége váratlanul megszilárdult és a párt körében azt remélik, hogy a dezignált minisz­terelnök a kibontakozásnál a párt erejének megiz­mosodását ki fogja használni. A kereszténypárt a válság ügyében tanácskozást tartott Haller István elnöklésével és fontos határozatokat hozott. — Az a vád éri a kereszténypártot az utóbbi napokban — mondotta Haller, — hogy a király­kérdés megbolygatásával akarja a helyzetet megne­hezíteni. Miután ez a beállítás hamis és alkalmas arra, hogy a pártot kedvezőtlen szinben tüntesse föl, indítványozom a következő határozati javaslat elfo­gadását.­­ Azokkal az ism­ételten elhangzott állítások­kal szemben, mintha a Keresztény Nemzeti Párt a királykérdés bolygatását célozná, a párt kijelenti, hogy a királykérdés felve­tését a jelenlegi viszonyok között elítéli és az ország békéje érdekében a párt tagjait a párt ezen álláspontjának megtartására a pártfegyelem erejével kötelezi. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogad­ták, úgyszintén a politikai helyzetre vonatkozó kö­vetkező határozatot is: 1. A párt elfogadja a miniszterelnök kormányzati és mundea programmját. 2. A párt megállapítja, hogy a kisgazda­párt Atyai az egységes párt számára fölállí­to­tt föltételeket nem fogadja el. 3. A miniszterelnök kormányzati párt­alakítására irányuló törekvését támogatja. A párt határozatát Fass József kultuszminisz­ter nyomban fölvitte gróf Bethlen István miniszter­el­tökhöz.­ ­ A liberális blokk programmja győzelméről. A VII. ker. függetlenségi párt helyiségében­­ek este a Polgárok és Munkások Szövetsége intéző­bizottságának tiszteletére vacsorát rendeztek, ame­lye® megjelentek,többek között: Bárczy István, Ug­ron Gábor, Giesswein Sándor, gróf Batthyány Ti­vadar, P. Ábrahám Dezső, Bródy Ernő, Rassay Károly, Méhely Kálmán, Benedek János, Kerekes Mihály, Drózdy Győző, Fenyő Miksa, a szociálde­mokraták részéről Payer Károly, Farkas István, Vanczák János és mások. Ugrón Gábor beszélt elsőnek. A blokk — mon­dotta — egyesíti mindazokat a politikusokat, akik ugyanazt a célt tűzték maguk elé: minden becsüle­tes munkást és polgárt felekezeti és osztálykülönb­ség nélkül összekapcsolni és így lehetővé tenni, hogy Csonkamagyarországból kiépíthessük a régi nagy, boldog Magyarországot. Különböz­ő utak vezetnek ehez a célhoz és azok, akik csatlakoztak a blokkhoz, árnyalati eltérésekkel, más és más utakon keresték e cél elérését­, de most, látva a szédületes kormány­hibákat, amik a nemzetet érvénybe taszítják, kap­csolatot kerestek és létesítettek a dolgozók soraival. A közös célra most már közös úton fogunk haladni a feltétlenül bekövetkező végleges győzelemig. Nem azért beszélek győzelemről, — mondotta — hogy hiú reményt keltsek, hanem mert meg vagyok győ­ződve arról, hogy a győzelem ideje nagyon közel van. Minden politikai jelenség erre mutat. A szo­cializmusról szólva elismerik, hogy elérkezett az ideje, amikor a munkást magunkhoz kell emelni és küzdeni kell a drágaság ellen, de mindezt a mi pro­grammunkból vették. A miniszterelnök kénytelen sovány programmjában a sajtó felszabadítását meg­ígérni, de hozzáteszi, hogy ennek megvalósítására is meg kell várni az alkalmas időt. Az internálásokat is megszüntetik, de persze csak bizonyos mértékig.­­ A miniszterelnöknek ezeket a vívmányokat kellett most megígérnie, bár mindezeket már meg is valósíthatta volna. Hogy ellenfeleink a mi pro­grammunkból élnek, ez azt jelenti, hogy közeledik a mi időnk. — Másik érdekes jelenség, hogy az egész po­litikai válság tengelye a mi egyesülésünk lett. Mi vagyunk úgy a jobb, mint a baloldali forradalmárok. Úgy látszik, közeledik a Mikulás napja és minket állítanak oda krampusznak, mert az fekete és vörös és így sorakoztatják fel a fekete és a vörös forra­dalmárokat. Azt kérdem, hogy kettőnk közül ki a forradalmár és­ forradalom-e az, hogy a törvények uralmát hirdetjük, hogy senki e törvények fölé n­e emelkedhessék, hogy mellékkormányok ne uralkod­hassanak, forradalom-e az, hogy hirdetjük a szabad levegő szükségét, és azt, hogy szüksé­ges titrndefi fit­esületes magyar embernek egyesülése. Ha igen, ak­kor büszkén mondom magamat forradalmárnak. (Nagy tetszés.) Rassay Károly azzal kezdte felszólalását, hogy azok, akik a forradalmárokat osztályozzák, őt va­lószínűleg a baloldali forradalmárok közé fogják sorolni. Ismét rémes veszedelmekről beszélnek, ami azonban nem nyerg, mert ezt már mind hallottuk, amikor kormányválság volt, csak épen más variá­ciókban. Mit jelentett eddig a kormányválság? Semmi egyebet, csak azt, hogy Bethlen jön-e Teleki után, vagy fordítva? Mindig azt mondták, hogy a közös veszedelem ellen minden magyar embernek össze kell fogni, vagyis alátámasztani az idemmekült erdélyi mágná­sok uralmát és ma is azt mondják, hogy itt a vesze­delem, össze kell fogni, mert veszélyben van a . . . mi van veszélyben? Azt elfelejtik megmondani. Igenis veszélyben van az ő hatalmuk. Félnek, hogy feltartózhatatlan ez a folyamat, amit az események is igazolnak. Nemcsak a mostani választások mutat­ják ezt, mert bizonyos, hogy az egész rendszer re­cseg, ropog. Odáig jutottunk, hogy a nemzetgyűlés sem tud eredményes munkát végezni. Hiszen Beth­len kormányzása a munkapártnak a hatalomba való visszacsempészése. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy ma nem parlamentünk, hanem nemzetgyű­lésünk van, mindenkinek a joga a nemzetgyűléstől származik és ezzel szembeszállni nem lehet. Az el­jövendő váasztások azonban csalódást fognak hozni Bethlenre, aki el akarj­a játszani játékát, de ehez a szerephez sem kvalitása, sem jóhiszeműsége, sem fanatizmusa nincs meg. Mi mindig azt hirdettük, amit ők most kezdenek hirdetni és amiért bennün­ket destruktív hazaárulóknak neveztek. Ők azonban csak kényszerűségből hirdetik ezt, mert tudják, hogy a tömegek felvilágosodottsága meg fogja valósítani e programmot Az, ami három hét előtt még destruk­tív volt az ma kormányprogram­m. (Nagy tetszés.) Farkas István, a szociáldemokrata párt titkára, az októberi forradalomról beszélt, amely tulajdon­képen összeomlás volt; minden a monarchiában összekovácsolt nemzet tudta, hogy mihelyt a mon­archia külsö­ntámljlativea megszűnik az állam szét­esik részeire" A'bolsevizmust felülről csinálják, mert öntudatos munkás nem forradalmár, de azzá teszik az üldözések. Azt hallja, hogy a kormány ki ak­ar békülni a munkássá a^ He igy akarják k'békit eni, aho­­y a kormánynál látjuk, al'gfta •fog nocerilla. Egyébként: — mondotta -«•*- nekünk n'ncs kibékülni valónk, mert a közszabadságok visszaadása és az internálási táboroknak megszüntetése nem lehet kö­nnyözadomány és nem lehet egy kormány tulajdona, az a nemzet tulajdona. Magyarország feltámadását csak az intézményes demokrácia hozhatja meg és ha ez megvan, a munkásság nemzetközi szerveze­teivel nagy segítségére lehet az országnak a feltá­­­adásban­. Még több felszólalás hangzott el a politikai vacsorán. A vagyonváltság és a kisgazdák. A vagyonváltság lefizetési módozataira, nézve kételyek merültek fel, hogy a törvénybe iktatott ezer koronás kedvezményes búzaár csak azokra vona­tko­zik-e, akik a vagyonváltságot teljes egészében kifize­tik, vagy azokra is vonatkozhatik, akik kevesebb összeget fizetnek, mint a vagyonváltság. Ez ügyben ma délelőtt Temesváry Imre, Nyéky József, Dánér Béla, Csontos Imre, Madarász Zsigmond és Plósz­­István kisgazdapárti képviselők megjelentek a pénz­ügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott gróf Bethlen István miniszterelnöknél. Temesváry Imre előadta, hogy miután a nemzetgyűlésen ezt az ezer koronás kedvezményes búzaárat ő indítványoz­ta, ő ezt az indítványt úgy értelmezte, hogy az ezer koronás búzaár azokra is vonatkozik, akik csak ez évi kötelezettségüknek tesznek eleget. A miniszter­elnök az igazságügyminiszterrel és Vargha pénz­ügyminiszteri államtitkárral egyetértőleg az 1921. évi XLV. t.-c. 4. §-a alkalmazására vonatkozólag oly ér­telmű felvilágosítást adott a képviselőknek, hogy mindazok, akik az említett törvénycikk alapján fize­tendő ingatlan vagyonváltság fejében 192­1. évi de­cember 6-ig bezárólag bármily összeget lefizetnek, azt az összeget a terhükre kivetendő ingatlan vagyon­btsóság összegébe a törvényben megállapított ked­vezményes búzaárban fogják beszámítani. Tekintet­tel a december 6-iki határidő rövidségére, a kisgaz­dapárt a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén oly értel­mű javaslatot fog előterjeszteni, hogy ez a határidő „bizonyos rövidebb" időtartamra meghosszabbíttas­sék. Minthogy a benyújtandó javaslat sorsa még nem bizonyos, saját érdekében leghelyesebben cselekszik mindenki, ha igyekszik december 6-ig eleget tenni fizetési kötelezettségének. A letartóztatott politikusok ügye. őrgróf Pallavicini György a király­ puccsal kap­csolatban letartóztatott gróf Andrássy Gyula és tár­sai ügyében a következő nyilatkozatot tette: A Magyar Távirat Iroda szerint a miniszterel­nök a kereszténypártban azt mondotta, hogy gróf Andrássy Gyula és társai ügyét a független bíróság kezébe tette le. "Ez az informá­ció­­csak tévedés lehet. A miniszterelnök mindenesetre informálva van a dolgok állásáról, ennélfogva valótlanságot nem állít­hatott.­. Andrássy­ és társgi^.Míniác-, hat hete vannak letartóztatásban. A letartóztatást nem a független bíróság, hanem a függő ügyészség rendelte. A letar­tóztatottak bírót nem láttak- ügyükkel a bíróság nem foglalkozott. A letartóztatás és a fogvatartás­ tényét nem lehet a bíróságra tolni, azért kizárólag az ügyész­séggel rendelkező magyar kormány felelős. PESTI HÍRLAP 1921. d­ecemt­er 1.,csütörtök. Két évi moratórium Németországnak, Bécs, nov. 30. A londoni Observer szerint az angol kormány Németország javára két évi morató­riumot fog javasolni, amelynek értelméből tehát Németország 1924. előtt már nem fizet, ami nyilván egyet jelent azzal, hogy soha többé nem fog fizetni. Ha Franciaország panaszkodnék, emlékeztetni lehet arra, hogy azt indítványozta, hogy Wiesbadenben külön megállapodást hozzanak létre. Anglia semmi körülmények között sem venne részt újabb szankciók alkalmazásában. Ha Franciaország vonakodik a moratóriumot megadni, Anglia arra fogja bátorítani Németországot, jelentse ki, hogy nem tud fizetni. London, nov. 30. (Reuters)­­ Megerősítik azt a hírt, hogy dr Rathenau utazása a jóvátételekkel függ össze. Valószínűleg a wiesbadeni egyezmény­hez hasonló javaslatot, fog az angol kormány elé terjeszteni. London, nov.­­50. (A pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Rathenau — mint beavatott helyről jelentik, — tegnap az angol kancellárral és más ál­lamférfiakkal tárgyalt, ami a legörvendetesebb ered­ménynyel végződött. Átnyújtotta javaslatait, amik­kel az angol kormány már ma délután foglalkozni kezdett. Nemcsak Lloyd­ George, hanem a londoni City is közben fog járni Németország moratóriuma érdekében. A tervet Lloyd­ George az amerikai kor­mánynak is elő fogja terjeszteni. Pán-amerikai konferencia, Washington, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) Mint megbízható helyről jelentik, Ilarding a leszerelési konferencia, befejezése után a délamerikai államokat fogja pán-amerikai konfe­renciára Washingtonba hívni. Ezen a konferencián az amerikai gazdasági kérdéseket fogják megbe­szélni. IV. Károly ellátása. Bukarest, nov. 30. (Orientradio.) Politikai körök­nél, nézetük,, hogy az utódállamoknak Károly király ellátásához való hozzájárulása kérdésében az utód­államoknak mron­.győzésre kell ju­lniok, mert ezeknek a­z államoknak Károly király, megfelelő őrzése érde­kükben áll és Portugáliától nem lehet kivárni, h­ogy erre a célra áldozatot hozzon.

Next