Pesti Hírlap, 1922. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

fadspesi, 1022, XLIV , évfoffiam,(14,7&J aSsam cfí ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 660 3£ l'Sévie . 340 j,, Ilogyedóvro Í70 „] Egy hóra 60 „ Egyes szám 6rn helyben, V­féken és pályaudvarokon Hirdetés és apnihirdetV <SÍ" jKiadóttilajdonoáok: S.ÉGKÁ&Y T6STVÉ RE* SZERKESZTŐSÉ^ Ki ADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, Vilmos esászár-útTS. FÍÓK KIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-korát 1.1* Uj naptár. ^ gy&rkéményok füstje helyett a politi­kái szuortaláng gomolygó füstje fojtogatta tor­kunkat egy éven át. Termelő munka helyett lüedáő politizálás, nemzeti összefonás helyett felekezeti és párttusa, teremtés ós alkotás he­lyett nyeiveJts és gyűlölködés: ez volt a letűnt esztendő, melynek mérlegei eok veszteség mel­lett csak egy picinyke nyereség szerepel: Sop­ron és vidékének visszaszerzése, E<gy végzete katasztrófa, Csonka-Magyarország megszállása és végleges fölosztása is fenyegetett, melytől csak az Isten mentett meg minket. És minden sorscsapást sötét uszályként kisér a szenvedé­lyes testvérharc, melynek tajtékzó vihara át­csap az ó esztendőből az újba is. Minden ko­moly ok nélkül áthömpölyög az uj évbe is egy személyeskedő vita s exlexbe, törvényenkiviili állapotba juttatja az országot. Fölösleges és céltalan ez a szóharc, melynek egyetlen követ­kezménye, hogy maguk a törvényhozók idézik elő a törvénytelen helyzetet s elszoktatják a nemzetet á törvény tisztelettől. Egy esztendeig gázoltunk a frázisok vörösfehérzöld tengerén, vörös gyűlölet csöpögött a sok zöld beszédből t> közbqn elveszett közéletünk fehér tisztasága: igy festett az a nemzeti politika, mely csak szó­virágokat tudott termelni eleven tettek helyett. Csalódottan, unottan, emberekből kiáb­rándulva. nyomortól kergetve, drágaságtól ke­serítve tépjük le a régi naptár utolsó rongyos lapját s dobjuk a történelem szemetes kosarába, A lelketlen kufárkodás hangja elnyomta még a hősök énekét is, mely fölharsant­az ország területi épségéért ós a függetlensé­géért foM hy.rcoklwn te ország politikusai az nenj?ef Mic, melv a HÍ esztendőben iog va­laSKtaoi közölök. N^éz inonka XS?h '.yen ntult­ból kivaws^ími ^gy szebb jövőt ÜLőttüiiJc egy uj naptárnak tiszta lapja. Kgy uj életnek az" étlapja ez. Ki mámoros, mu­lató éjszakából ébred az első nap reggelére, az mohó étvággyal fog neki ez uj étlap kínálkozó élvezeteihez. De aki u gondok terhétől virraszt a s/iu ke hajnabu, mint a nemzeti intelligencia nagv része, az szeretné ez uj naptárnak minden napjára előjegyezni a munkának, a kötelesség­nek azt a tömegét, melyet minden nap minden magyar embernek el kellene végeznie, lia be­csülettel végig akarjuk élni ezt az uj esztendőt. Beszéljünk "őszintén s ne ragadjon el minket is a frázis-tenger, mely a közéletben hullámzik és mindent eltemet. A legnagyobb kétkedés, gond és szorongás között nézünk a jövendőbe. Sehol rgy baráti i mi önmagunknak vagyunk ellensége. ABecci. többet árt. magyar a magyarnak, mint az idegen. Unott szósza tyárság posványába fulad minden egészséges eszme s a becsületes cselek­vésnek gáncsot vet az útonálló gyűlölet. A sok PZÓ között elvész minden gondolat. S a nagy­képű semmittevés ugy elveszi a nenizetgyiüés minden idejét, bog}- nem ér rá mást csinálni. Pedig a tiszta uj naptár napjaira szépen elő lehetne jegyezni a nagy feladatokat sorjában: a nyomor enyhítése, a drágaság letörése, a fe­lekezeti és osztály-béke, jogrend, termelő mun­ka, gaz'lasági érintkezés szomszédainkkal, be­kapcsolódás a nemzetközi forgalomba, a köz­szabadságok visszaadása, a teljes sajtószabad­ság, a királyi jogok korlátozása, az alkotmánv­bizíositó törvények, a választójog reformja, a ft rendiház újjáalakítása s mindez apró mo­zaik-kockáik lelkiismeretes kifaragása mellett szépen elénk tárulna az erős, uj Magyarország képe. De még egy feladatot imánk az uj esz­tendő homlokára: ábránduljunk ki abból a naiv őgös hitből, hogy a régi Magyarország mint s tilt. galamb a szónoklásoktol folyton tátott szájunkba röpül. Nem. Ilyen csodát ne várjunk. Ciak a munka, a takaréko&ság, az ál­dozatkészség, az összetartás rögös uitján érhet­jük azt el. S ezt az utat még vérrel jg kell. majd iöntözmiítís **.« . Máiíay Tí&op minis ziei* a pénzügyi tönvényhozásofcpéU 71 hábovms vagyonok fkadivdltsdga. — llletáki»efoT»m és vámtörvény. — Mz egyenes adóvendszev tettes kiépítése. közlése végett tárgyalás A pénzügyvtinisisterhm kodifikátórius mun­kálatairól Kállai Tibor pénzügyminiszter igy nyilatkozott munkatársunk előtt: A pénzügyminiszter ügykörét illetőleg a kö­zel jövőben s "következő 'törvényhozási é3 jelentő­sebb kormányzati tigyek kerülnek tárgyalásra, illetve elintézésre: 1. Benvujtatott a „házingatlanok vagyonvált­ságáról szóló" törvényjavaslat, amely kiegészíten­dő egyes ingóvagyontárgyak, különösen a fényűzé­si jellegű vagyontárgyak vált?ágúra vonatkozó sza­kasszal. 2. Előkészületben van, s rövid időn belül be­nyújtható a „Háborús vagyonok, illetve vagyonssa­porulatok hadiváltságára vonatkozó" törvényjavas­lat, amelynek célje a liáboru és az azt követő viszo­nyok között keletkezett uj vagyonok megadózta­tása, 3. Ugyancsak előkészítés alatt; van a folyó adóztatás kiépítését célzó javaslat, amely a vagyon­váltság végrehajtásánál az alaptörvény rendelke­zései között való hézagok kitöltését, továbbá a for­galmi adóról szóló törvénynek ugyancsak a végre­hajtás során kiderült hiányosságainak pótlását is célozza. 4. Az illetékreform második nagy törvénye, az okirat-illetékekről szóió javaslat előadói terveze­te teljesen elkészült és ejr. i<iö szerint az egyes mi­merülhető észre* ételek alatt áll. 5. Előkészítés \<att áll az illetékreform Har­madik nagy törvénye, % törvénykezési illetékekről szóló rész. Az erre von^kozó előadói javaslat re­im'lheíöJsg pár hónapon UVU szétosztható lesz az egyes minisztériumok és az érdekképviseletek részére. A felsorolt törvényjavaslatokon kívül: a) Befejezéséhez .közeledik s rövidesen kiadha­tó lesz az ingatlan vagyonváttságról szóló 1921.J XLY. t. c. végrehajtási utasítása. b) Az 1000 holdnál nagyobb ^erületü ingatla­noknál a vagyonváltságnak természetiben leendő lerovása tárgyában kiiK3n kiadandó rendelet mi­előbb ki fog adatni. o.) A fényűzési fvrgalmi adó végrehajtása so­rán szerzett tapasztalatok alapján a végrehajtási utasítás lényegesebb változás alá fog esni. Az eme vonatkozó rendelet rövid idő alatt kiadásra kerüL d) Több kisebb rendelet készül, amelyeknek célja a kivetett egyenes adók. első sorban á jöve­delem és vagyonadók beszedésének gyorsítása. Ezek a légközelebbi jövőben tárgyalás vagjr­kiadás alá kerülő mrnkálatok, ezeken kívül fo­lyamatban van még a vár,^törvény előkészítése, va-/ lamint az egyenes adórendszer teljes kiépítésére, illetve átalakítására szükséges törvények elökészi» tése. nisztériumok és az érdekképviseleíék részéről fel­IVSédveország fővárosában. mindenből Jehet aü&udní. — JVSerci sehr, — A svájci tariáiékos — Amiket a r f»«*Schi lapok újságol" ak. — » .'egfrtesabb szórakozás. — A Jövő — tr f ' tinin. iy21 Pe.vi.-i hinav Ki­küldött tudósítóidtól.) Medve*orszáR. .üerx.. A ssuní­toOluma medve, a címere r r "civés, az emberek is egy kicsit medv-k. Bennük van u niedve minden ked­vessége, morognak is néiia. tan . w t^a^asoi, barát­ságosat. Soha ország jobb.", nem %au..-7,totta meg cimerét. rn-iui ez Pár u&pja még Hómúbt.i í->v*ai„ Fent állottam a Capitoliuiahoz vezető léocs6n. a nős­tényíarkas és a római sas ktoeláben. Most a „Báren­Graben" mellett állok. Két h; lmas, félköralaku. kő­lapokkal kirakott árok I „ óján lustán, álmosan am~ hever a deli napizó. fi a otarasarjs. utu-üve. A. 1 korlátnál idegenek, maid iierai diákok dobálják cC, répaszcleteket. Egyik-uiúsík éieknps liiedve kétíábra áll és kér. E.TY nagy díszpéldány a kut mellett fek­szik és mcR aKkor sem mozdul, ha az orrára'eailt egy répaszelet. — A város elé.: ' lozgalmas kópét mu­tat. Az üzleteken, melyek tnl vannak tömve nr/aV óriási táblák hirdeük: 20 %. 30% Rabat. A lánc. Irta; Drasche-L ízár Alfréd. A hotei tornácáról nvztüJc u tenniszl. ,Virs Hard és én. Lent a teatniszjjálván negyven év körüli, da­liás barna férfi, Harrmé íérje játszott Szolnokynéval, a szép szőke magyar asszonnyal. Nern vettél ko­molyan a dolgot s a lapda helvett itt-ott tréfás megjegyzés is röpült át a hálón. Mellettem az amerikai a? .zony, rosszul lep­lezettt nyugtalansággal né2te a dolgok fejlődését a tenniszpályán t mialatt kf;zaml»ös dolgokról be­szélgettünk. " megfigyeltem. Öt évvel lehetett fia­talabb a férjénél, barna volt, mint amar is hatá­rozottan elegáns megjelenés. De a korkülönbség dacára, mégis ő volt; au idisebbik a kettő közül, komolyabb, higgadtabb vol.t^mint a fé'j, aki még most is csintalan, dőre \d% mint egy iskolás gye­rek. Pedig szép, fekete szuie, vakítóan fehér fog­sora, halványkreol arcbőre könnyen elintette az emberrel, hogv Hard valami:or nemcsak a pénzééit vette feleségül. Mindamellett kedves, művelt asz­szony volt, s ha a férje a lélek nemességét a nőknél épannyira értékelte volna, i&int a külsó tulajdon­ságokát: Hardnénak egyálts>iúban nem lett volna oka, hogy aggodalommal !.isérje férjének a sport iránt tanusitott. nagy lelkesedését. A tenniszezők pillanatra abbahagyták a já­tékot és a hálónál találkoztak. Szolnokyné tempe­ramentumos modorában mesélt valamit és Hard széles mosollyal hallgatta a magyar asszony esi csör­gését. Azután folytatták a játékot. Hardné felém fordult: — Arar/os asszony ez a maga honfitársnője, nem találja? — De igen. El vagyok töie ragadtatva. — A férjem is el van ragadtatva. — Látom. De a dolog nem veszedelmes. — Ki beszél veszedelemről? — Én, Szolnokyné vig, bájos modorával i&­i)ilincsel minden férfit, de következmények nOLküL Mert szereti a férjét, dacára annak, hogy Szohioky mitsem ti'írődík vele és egész nap bridgezik.. Látja* asszonvom? Most is ott ül a ballban és üti a? ördo­i'őt. -- Miérl mondja ezeket énnekem? — Csak ugy. Azt gondoltam, nogy rdtikik. — Csöppet sem. Diner után, amelyet mint rendesen, Szoino* kyék társaságában fogyasztottam el, magamra ma­radtam a magyar asszonnyal, aki szebb volt, mint valaha. Keresni látszott valakit a ball sokaságábaa. —' Ne keresse — szóltam, mintegy magam­ban. — Jó helyen van. Kint áll a tornácon s az as»­szony jnossa á fejét. Szo'aokyné meglepetve nézett rám: — Kiről beszél tulaj donékpen? — A tenniszbajnokáról, asszonyom. Maga an­nak a szegény embernek már egészen elcsavarta a fejét. — Én? —• Persze, hogy maga. Hát ínég nem vette észre, hogy már keresztben áll a szeme, ha magá­val beszél 1.' — Ugyan menjen, maga kiállhatok"^ — pattant fel íjzolnokyné erólteteít haraggá', azután elnevette magit. — Csak nem hiszi V ioíyan? — kérdezte. Felelni akartam, de ekker megjelentek Hardék és, bennünkot megpillantva, egv úesen felénk tar­tottak. Elvből sem szoktam e 1 ántoskodni, egyéb­ként pviig feleslegesnek magamat, tehát még idejében elbúcsúzta^ jzolnokynétól. De Hard­né követett, a neveink szóíitott és intett, kisép­jem el. Átment i7. trés olvasóterembe, leült t^y sa­rokba s mialatt uivánosian helyet foglaltam mellette, zavartan, elpiralva, rámmosolygott. _ r. nlékszík-e még arra, amiről ma délután -be&zBae tünk?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék