Pesti Hírlap, 1922. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

BaSapest, 1922. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre... 1100 korona Félévre 560 korona Negyedévre .. 280 korona Egy hóra ... 100 korona Egyes szám ára helybon, vi­déken, pályaudvarokon 5 K, Hirdetések díjszabás szerint. Kiadótulajdonosok: LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ* HIVATAL ÉS MYOMDA Bpe3t, Vilmos császár-ut78, FIÓKKIADŐHI VATAL: Budapest, Erzsébet-körút X. A genuai orvosok. Genuában gazdasági és pénzügyi tanács­kozásra jönnek össze majd a politikai orvosok, a nagy sebésztanárok, kik ízekre metélték az erős. egészséges népeket s kis kuruzslók, felese­rek, kik csak segédkeztek nékik, azért, hogy ezen a nvavalyásy göthös világon segítsenek. Évek multán, hogy a véres műtét miatt sok hiábavaló vér csorgott el, szemlét akarnak tartani azon a boldogtalan ispotályon, melyet Európának neveznek és tanácskozni azokon a módokon, melyek újra talpraállithatják a ván­szorgókat. Hogy ragaszthatjuk össze a csonto­kat, melyeket a mi fűrészünk szelt ketté? Mi­lyen orvosságot adjunk az éhezőnek, kinek élelmét mi vittük el? Körülbelül ezek azok a kérdések, melyek a bölcs, jóságos tanácskozó­kat foglalkoztatják, természetesen azzal a ki­kötéssel, hogy az elszabdalt tagoknak nem sza­bad egészen ö&szeforrniok, a sebeknek tilos bQhegednrök s az éhségnek sem kell elmúlnia, melyet a trianoni békeszerződés és a jóvátétel biztosit. Szóval szeretnék meggyógyítani a szenvedőket, de nem nagyon. Csavaros, kacskaringós észjárás, mely ön­magában rejti az ellentmondást, de azért nagyon érdekes, tanulságos számunkra ez a torz formá­ban megnyilatkozó, hirtelenül felocsúdó rész. vét, mert arra vall, hogy maguk a jótékony­kodó életmentők, az irgalmas gazdasági, pénz­ügyi szamaritánusok is ráébredtek arra, hogy a leigázott, gnzsbakötött népek seuvvedése nem áll érdekükben. Hiszen a pangó, veszteglő élet­erek megmérgezik immá r az egész világ vér­keringését s ma&olnap ők betegebbek' lesznek, mint mi, kiket beteggé tettek. Lloyd-George, aki a tanácskozók közül leginkább belátónak és józannak látszik, váltig prédikálja az együtt­működés szükségességét s hir szerint gyökeres újításokkal áll majd elő. De sokan — különösen a franciák — nincsenek vele egy véleményen. Áz orvosok hajba kapnak! a beteg ágya mellett s Qgymással vitáznak. Lesz-e eredménye ennek a beavatkozásnak;? Kötve hisszük. 'Mindenekelőtt azt látjuk, hogy mig a < i nagyantant a genuai tengerparton a népek gaz­dasági, pénzügyi egyesítései hirdeti, legaiabb papíron, a kisantant még inkább körülgyürüza magát s folytatja ellenünk régi, bekeritési po­litikáját Lapjaikban kajánkodó örömmel irjákí „a kisantant meghalt, éljen a négyesszövetség, a lengyelekkel". Ott ábrándos közösséget készí­tenek elő, itt ujabb elszigetelés béklyóit ková­csolják számunkra, hogy még tűrhetetlenebbé tegyék gazdasági rabságunkat Vájjon mit tesz erre a kormány? Látja-e a választási küzdelem csip-csup viharában,^ a korteskedések lázában, hogy rajtunk semmiféle gyámkodás, hókusz-pókusz, tanácskozás nem segit hanem csakis mi magunknak kell segíte­nünk önmagunkon? Van-e terve, mellyel elejét veszi ermek a politikának? Nézetünk szerint tárgyalnia kell, minél előbb, a környező álla­mokkal, hogy a genuai zöldasztalhoz már kész eredménnyel lépjünk, lelnie kell olyan érdek­szőlakat, melyek bennünket is belekapcsolnak a világ gazdasági és pénzügyi életébe s még sem ejt csorbát önérzetünkön. Ibsen azt irta: „legerősebb az, aki magá­ban áll". Gőgös és nagyszerű erkölcsi elv, de csak az erkölcsi világban igaz, s csak elbukó, tragikus hős hirdetheti, nem egy nép, mely emelkedni akar. Ne remélkedjünk tehát a ge­nuai orvosokban. Legbiztosabb módszer itt az öngyógyítás. Ne várjunk csodát. Hanem ésszel, leleményes böloseséggel végre magunk tegyünk Ma teszik közzé a választójogi rendeteteket. Zesz-e lajstip&mos szavazás? — Megalakult a Nemzeti Polgáni Páv»t. — M szocialisták nem mennek passzivitásba. Az intézőbizottság ülése után Mayer János földművelési miniszter hangoztatta, hogy ő elvileg mindig a titkosság mellett volt, mellette van ma Is, de o mostani rendelet nem a párt, hanem a kormány ténykedése és mivel nem törvény, sem párt-, sem kabinetkérdés nem lehet. Gróf Bethlen István miniszterelnök szerdán este fogja megismertetni a kormány két választójogi rendeletének a minisztertanács által elfogadott szö­vegét. A rendelet szövegén, ugy látszik, hogy még az utolsó pillanatban is lehet valamelyes változtatás, a minisztertanács ugyanis egyes kérdéseknek a pre­eizirozását a miniszterelnökre és belügyminiszterre bizta, akik azt illetékes férfiak bevonásával fogják megállapítani. A kormányzópártban ugy tudják, hogy ilyen kérdés a lajstromos szavazás kérdése is, s hir ezerint gróf Bethlen István miniszterelnök oda nyi­latkozott, hogy amennyiben meg tudják győzni ar­ról, hogy a lajstromos szavazás nem sérti azokat a szempontokat, amelyeket a kormánynak szem előtt kell tartania, hajlandó e teltintetben a rendeletet mó­dosítani. Ezek a kérdések, mint értesülünk, holnap fognak eldőlni. Az intézőbizottság üléséről hivatalosan az alábbi közlést adták ki: Az egységes kormányzópárt intézőbizottsá­ga kedden délelőtt ülést tartott. Gróf Bethlen István miniszterelnök bejelentette, hogy a párt legutóbbi értekezletének határozata alapján Gömbös Gyulát kérte fel az ügyvezető alelnöki állás vállalására. Az intézőbizottság a bejelentést helyeslőleg tudomásul vette- Ezután az üregen hagyott pártelnöki állásra báró Perényi Zsigmondot, az alelnöki állásra Mol­nár Dezső nyugalmazott altábornagyot, az intézőbi­zottságba pedig báró Lers Vilmost, Károlyi Imrét és Almás sy Lászlót választották meg. 1 Gömbös Gyula ismertette a párt szervezeti szabályzatát a párt szervezkedésének előkészítésére vonatkozólag. Ezt az intézőbizottság lényegtelen módosításokkal elfogadta. Ezután megalakították a tagfelvételi bizottságot és abba a következőket választották be: gróf Bethlen István miniszterelnököt nagyhtádi Szabó Istvánt, Máyer Jánost, Gömbös Gyulát és Fáy Gyulát. A tagfelvételi (bizottság előadója Ráth Sándor párt­igazgató. Gróf Bethlen István miniszterelnök ismertet­te a minisztertanács által elfogadott választási rendeletei. Leszögez te álláspontját a nyílt szavazás kér­désében, hangsúlyozta, hogy mivel itt választási rendeletről van szó, a kormány viseli ezért a teljes felelősséget és a pártot semmi felelősség nem ter­heli. A párt nem kényszeríti tagjait, hogy a válasz­tások alatt egyik vagy másik álláspont mellett fog­laljanak állást; mindenki szabadon nyilváníthatja nézetét a választójog jövő megalkotásáról. A válasz­tási rendelet aanj nemzetgyűlés összehívására szól, mely hivatva RSZ olyan választójogi törvényt al­kotni, mely az ország érdekeinek megfelel. Nagydtádi Szabó István felszólalására rövid érdemleges vita folyt le, amelyen a nyilt és titkos szavazás melletti állásfoglalások hangzottak el. Bethlen István miniszterelnök végül ismét ki­jelentette, hogy miután a kormány a teljes felelős­séget vállalja a választási rendeletért, a párt egves tagjai nyugodtan elfogadhatják azt'. Az intézőbizottság határozatot nem hozott, mert a választójog kérdését nem kezelték pártkér­désként. Gróf Bethlen István miniszterelnök ismertet­te ezután azt a kiáltványt, melyet a vári a magyar nemzethez intézni fog. Énnek a végleges megszöve­gezésére egy szűkebb bizottságot küldtek ki, amely­be Schandl Károlyt, egri Nagy Jánost, Dömötör Mi­hályt és Meskó Zoltán választották be és amelynek tagjai azonkívül a pártelnökség tagjaiból kerül­nék ki. Az intéző bizottság ülésezésének végén meg­állapították, hogy a sajtóban megjelent közieménvek minthogyha a pártvezetőségében és általában a párt­ban nem volna meg a harmónia, nem egyebek hen mii, céltudatos, a párt tekintélyét és egységét meg­bontó közlemémieknél. örömmel állapította meg a pártvezet őség ée az intéző bizottság, hogy a válasz­tások a teljes harmónia jegyében fognák lefolyni. Az intéző bizottság legközelebbi ülését csütör­tökön délután öt órakor tartja. A jövő héttől kezdve pedig minden szerdán ülésezik. A volt nemzeti középpárt liberális szárnya tudvalevőleg nem csatlakozott a kisgazda, és polgári párthoz, hanem elhatározta, hogy külön pártot ala­kit, Nemzeti Polgári Párt ciaiei. Az uj párt ma tar­totta alakuló ülését, Heinrich Ferenc elnöklésével 9 elhatározta, hogy a jövő héten a Vigadóban nagy­gyűlést rendez, amelyen a párt vezetői kifejtik • az, uj alakulás programmját. Heinrich Ferenc vezetése alatt elnöki tanácsot alakítottak, melynek tagjai let­tek: báró Harkányi János, Lukács László, SzáS2 Károly, Tolnay Kornél, és Vadász Lipót. Azonkí­vül megalakult a párt választmánya, melynek tag­jai: Aicli György, Báthory István, Bíró Henrik, Böhan Alajos, ifi. dr Chorin Ferenc, dr Csécsy Nagy Miklós, Dárdai Ede, Dobránszky Béla, dr Ge­rö Géza, Girardi József, dr Glatz Erich, Glüok Frigyes, Haggenmaeher Ottó, Halasy Tibor, dr Ha­lászy László, dr Réder Lajos, dr Heinrich Dezső, Heinrioh Ferenc, Harkányi János, Kaffka László, dr Konkoly Elemér, báró Korníeld Pál, Kreibig Re-, zső, dr Lakatos Gyula, báró Lévay Lajos, Lukács László, dr Márkus Jenő, Patay András, dr Péteri Ferenc, dr Poseh Gyula, dr Rajner Béla, Radísics Elemér, Röck Béla, Melly Béla, dr Springer Ferenc, Szász Károly, Székely Ferenc, Szüry János, Tolnay Kornél, dr Vadász Lipót, Vészi József. A ssoc-ialdemokrdta párt . állásfoglalásáról olyan hirek terjedtek el. mintha a vezetőség arra az álláspontra helyezkedett volna, hogy a munkásság a mostani választásokon ne vegyen részt. Ezekkel a hírekkel szemben beavatott forrásból arról érte­sülünk, hogy a szociáldemokrata párt választmá­nyának többsége amellett van, hogy minden körül­mények között lépjenek ki a passzivitásból és vei gyék fel a küzdelmet a választáson, mert amilyenl megokolt volt az ellenforradalom után alakult nem­zetgyűlési választásokon részükre a passzivitás, ép olyan hiba lenne most lemondani arról, hogy at munkásság képviseletet nyerjen a partom eritben. Az a felfogásuk, hogy a legutolsó két esztendő alatt is sok minden másképen történt volna, ha a szociál­demokráciának képviselete van a parlamentben. A párt választmánya egyébként mára tervezett ülését elhalasztotta és a hét végén, pénteken vagy szombar ton tartják meg, mert megvárják a kormány válasz­tójogi rendeletének közzétételét, ami tudvalevőleg csütörtökön történik meg. Az egyseges párt kórhelyiségében kedden a déli órákban volt különösen mozgalmas az élet, ami főként az intézőbizottság ülésének tudható be. Ettől eltekintve egész nap nagy Járás-kelés volt. de ez a sok vizit főként a Gömbös Gyula vezetése alatt álló választási irodának szólt. Nagyatádi-Szabóék jóslá­sa a választások titkosságát illetőleg, nem vált be:' semmit sem javítottak a javaslaton, s a nyugtalan­kodó anyapártiakat azzal csöndesitgették, hogy itt eyg választási rendeleiről van szó, amelyért a kor­mány felelős s nem a párt. Ami a pártot magát illeti, a választási harcban szabadon hirdetheti, hogy mi­lyen választójogot akar annak idején az y,j nemzet­gyűlésen megalkotni. — Igen, de egyelőre hat évre országgyűléséé átalakítandó nemzetgyűlést választanak! — vetették ellen a volt kisgazdapártiak, s most egységesek. Ez az egység, minden Hivatalos hiradás ellenéire, egye­lőre nagyon gyenge lábon áll. Nagyatádi-Szabó ós barátai nagyon lehangoltak és szemrehányással tel­vék. Nagyatádi-Szabó utólag ugy a magántanácsko­záson, mint az intézőbizottságban megtette a ma­gáét, de ezzel már nem sokat változtatott a helyze­ten, nagy elkeseredésére Könyves Lajosnak, aki tár­sainak szószólója volt a vidéki választások titkos­sága tekintetében. Mx UwtézöMzottsá.g ütése* — Kiáltvány a nemzethez.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék