Pesti Hírlap, 1922. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
Az angol király leányának esküvője. Az ünneplő Therase-város. — Virágeső, a hősök emlékművén. — Rokkant London, febr. 28. A mai királyi nász nézőközönsége a Buckingham-palotától a Westminster-apátságig vezető útvonalon már tómat éjfél előtt kezdett írülekezni és az éjszakát kapuboltozatok, diadalívek És más fedett helyek védelme alatt virrasztotta vérig az ének ködben. A Westendben minden épületet lobogók, girlandok és értékes szőnyegek díszítettek. A Nézőközönség ugyancsak nemzeti színű zászlókat és szalagokat lengetett a főútvonalon a Westminster sezékesegyház felé vonuló előkelőségeknek, akik mind Festői kísérettel, díszhintókon mentek az esküvőre. Nagy éljenzés jelezte, hogy királyi hintó közeledik. Alexandra anyakirályné volt, kinek megérkezése után néhány perccel a tömeg megújuló éljenzése közepette Mary királyné érkezett meg a királyi hercegekkel. Ez időtájt a vőlegény már a templomban volt, ahová az egyik mellékbejáraton keresztül lövett be. A közönség éljenzése valóságos üdvrivalgássá nőtt, amilyet régóta hallottak London falai amikor a király és a menyasszony a székesegyház kapujához érkezett. Mary hercegnő hálásan viszonozta a tömeg lelkesült Üdvözlését. Az esküvőt különösen ítt tette népszerűvé az angol nép szemében, hogy a királylány annak adta kezét, akit maga választott, szabadon a társadalmilag alatta álló osztályból. A vőlegény nagyon népszerű alakja nemcsak az angol főúri világnak, hanem az egész angol közéletnek is. Népszerűségét nagyban köszönheti volt harctéri bajtársainak, akikkel együtt élt a lövészárokban. Zászlóaljától nem akart megválni sem akkor, amikor megsebesült, sem pedig akkor, amikor a vezérkarhoz akarták vezényelni. Az esketési szertartás teljesen megfelelt annak az egyszerűségnek, amely az angol udvartartási ang üdvrivalgás. — A menyasszonyi csokor katonák a királyi palota kertjében, nyira jellemzi, ugyanazokkal a ceremóniákkal történt minden, mint amelyekkel bármily volvári házasságkötés történni szokott, azzal az egyedüli különbséggel, hogy az anglikán egyháznál használatos valamennyi esketési zsoltárt és himnuszt elénekelték, az áldásosztás után pedig az angol nemzeti himnusz első verssorát. A kívül várakozó néptömeg a Westminster apátság harangjainak zúgásából tudta meg, hogy az esketési szertartás befejeződött, mire újból óriási éljenzés zúgott végig egészen a Buckingham-palotáig. A székesegyház főbejáratában nemsokára, most már kart-karba öltve, megjelent az új házaspár és a díszhintóba szállva, a királyi palota felé vette útját. Amerre elhaladtak, virágeső és üdvrivalgás jelezte útjukat. A lakodalmas menet legemlékezetesebb jelenete az volt, amikor a menyegzői kocsi elhaladt a londoni háborús emlékmű előtt. A hősi halottak emlékezetére felállított márvány-katafalk előtt a hintó megállott, Lascelles lordné leeresztette az ablakot és kinyújtotta rajta menyasszonyi virágcsokrát. A kocsin utazó fullajtárok egyike leszállott, átvette a csokrot és letette az emlékmű talapzatára. Az új házasok a királyi palotához érve, a tömeg állandó éljenzéseközepett gyalog mentek fel a palota főbejáratán és nemsokára mindketten megjelentek a palota erkélyén. A tömeg lelkesedése tetőpontjára hágott, kalapokat és kendőket lengettek s az ünneplés csak nőtt, amikor a király, a királyné és Alexandra anyakirályné is megjelentek az erkélyien. A közvetlenül az erkély alatt lévő kis kertet a háborúban megrokkant katemáik csoportja foglalta el, akik közé Lascelles lordné virágokat szórt. Lascelles viscount és felesége délután különvonattal Shropshirebe utaztak. Gróf Apponyi Albert: Emlékirataim. Nem véletlen az, hogy gróf Apponyi Albert „Emlékiratait" nem a politikától való visszavonulása után adta ki — mint ahogyan előszava tanusága szerint tervezte, — hanem már ma, politikai tevékenységének talán legmagasabbrendű, legizgalmasabb és legfenségesebb korszakában. Nem véletlen ez. Apponyiban megvan a nagy képesség a törvényszerű igazságok kristálytiszta felismerésére. Egy ilyen igazságnak a parancsszava kényszerítette őt arra, politikai vallomásainak és hitvallásainak gyönyörű gyűjteményét odahelyezze a mai politikai élet áldatlan áradatába. Világító fáklyának, hatalmas kinyilatkoztatásnak; arról, hogy mi a valóságos, tiszta és öntudatos politika; hogy milyen egy valóságos, tiszta, és öntudatos politikus. " Ez a könyv nem Apponyi Albert életrajza. Hanem csodálatos tiszta politikai élettörténete a magyar nemzetnek, a kiegyezés korától kezdve. A Pantheos kiadásában most megjelent első kötet, az ifjúság éveit tartalmazza és az első huszonöt évet az ellenzéken. Elmondja gyermekéveit, az apai ház tiszta és áldott levegője érinti meg az olvasó arcát, majd a kalksburgi diákévek emlékei futnak keresztül a lapokon. Az egyetem már nem elégíti ki, autodidakta módon fejleszti ismereteit, bölcsészet, nyelvek, szépirodalom, szociálpolitika terén. Eleinte nem tud belehelyezkedni a politikai életbe. Sennyey az és a körülötte csoportosuló konzervatívok, akiknek politikája mellé odaszegődik. A konzervatív iskolát járt fiatal politikust az 1872-iki választásokon Szentendre küldi — először! — a parlamentbe. Szűzbeszédét a Zeneakadémia felállítása körüli vitában tartja és feltűnést kelt. Az ifjúságnak ezekből az éveiből igen érdekes részletek azok, amelyek a szónok Apponyi első kísérleteiről szólnak. Az iskolákban, ahol eminens, ő tartja az ünnepi dikciókat Ebben az időben Ciceroért rajongott és Demosthenest száraznak találta. A kalksburgi iskola kertjében Pattis tartományi főnök figyelmeztette őt először a Cicero világos és mesterkélt voltára és Demosthenes egyszerű és világos logikájára. Ez a diskurzus sorsdöntő volt: Apponyi Demosthenest választotta szónoki mintaképének. A képviselőházban először nem mint képviselő jutott szóhoz, hanem mint a főrendiház jegyzője innondt egy ízben egy törvényjavaslatot. Pulszky Ferenc a pár szavas bejelentése után hozzálépett, gratulált a hangjához: „Kossuth is ennek köszönte szónoki hatásainak nagy részét; remélem, meglesz benned a többi is", szólott. Apponyi aztán fényesen igazolta később, mennyire megvan benne a „többi" is . . . Első képviselősége után Apponyi nem is került le többé a politika küzdőteréről. (Csak 1875-ben, amikor egymásután négy kerületben lép föl, megbukik és csak 1877-ben választja meg a dobrói kerület) Állandó harcos és élesszemű megfigyelő. Könyvének ezek a lapjai nem csupán nagy és világító szellemének dokumentumai, de rendkívül érdekes képét kapjuk belőle a Deák-, majd a Tisza-politika, a véderőviták, az egyházpolitikai reformok korának. Ezek a lapok tele vannak hintve egy politikai katekizmusba ülő igazságokkal. „Nemzetünk életében a politikai fikció négy évszázad óta nagy szerepet vitt ..." — írja egyhelyt „De meg is adtuk az árát. Mostani siralmas összeomlásunk nagyrész a nemzeti öntudat e gyönge táplálék állandó élvezetétől eredő elsatnyulásának következménye", ítélet ez, amely szomorúan figyelmeztet a jövőre is. Mi a legmagasabb államférfiúi feladat? Erre így felel Apponyi: „A nemzeti jövőbe tekintő, a nemzeti egészet felölelő és azt az emberiség egyetemébe beillesztő koncepció." A korrupt és erőszakos választókról Irván, megjegyzi: „Azokkal az eszközökkel, azokkal a fegyverekkel (t. i. történt a választás), amelyek a győzőterősebben sebzik meg, mint a legyőzöttek" Érdekes, amit egy helyen a Bánffy-féle kormánypártról ir, jellemzésül minden túltengően nagy kormánypártra, hogy a másik hatalmi tényező (a király) egész súlyával ránehezedik a parlamenti szempontból igen erős kormányra, bármily kérdésben és ennek aztán engedni kell, mert hiszen ő „otthon mindent keresztül vihet." Az ifjú Apponyi nagy vonzódását, rajongását a zenéhez, Wágnerért való lelkesedését, csöndesen meghúzódva itt találjuk e lapokon. „Lelkemet nyitva kellett tartanom a természet- és művészet nyújtotta élvezetek beözönlésének." Egy politikai egyéniségnek ez csak tökéletessége lehet. A lelki élet kitágítása és fölemelése emeli a nemzetek irányítására való képességet .. . Milyen tissita és nagy lélekre vall ez az elmélkedés! „Sosem voltam a közélet lealacsonyodásának tényezője" — mondja büszkén Apponyi. Mily kevesen mondhatják ezt el rajta kívül! Ebben a könyvben politikai lépéseit akarta igazolni. Apponyinál erre az igazolásra nincs szükség, ő túlnőtt a mai kor ítéletének határain. Ha az az Apponyi, aki e könyvben szembenéz velünk, példája lehet minden egyes politikusnak, akik a pillanatnyi sikerekért nem riadnak vissza semmitől és nem gondolnak arra, hogy lépéseikért miként fognak később önmaguk vagy más ítélőszéke előtt helytállani. Apponyi e könyve által is azt teszi, mint érett és nemes politikájának minden ténykedésével: még" inkább a közélet felmagasodásának tényezőjévé válik. E. A. r £i> i i rii^L/ir íiiai.ciu.-; x., nac-i'ü&t A római konferencia. A Magyar Tárlati Iroda jelenti: A római konferencia február 24-én kezdte meg a gazdasági kérdéseik tárgyalását, amelyen a résztvevő államokat külön szakelőadók képviselik. A konferencia gazdasági munkaprogrammjának főbb pontjai: Nyugdíjak, bankok, tartozások és követelések, államadósságok, postatakarók, magánbiztosítás. A magyar megbízottak közül a pénzügyminisztérium képviselői: Kerntler Kálmán államtitkár és Bányán Aladár miniszteri tanácsos vasárnap utaztak el Rómába, míg Deschan Achill miniszteri tanácsos a postatakarékpénztár és báró Szalay Gábor posta- és távirdaigazgató, a posta és távirda-vezérigazgatóság képviseletében néhány nap múlva indulnak el. A gazdasági kérdések tárgyalásának befejeztével március 8-án a jogi bizottság kezdi meg tanácskozásait. A háborús tartozások kérdése. London, febr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A háborús tartozások kérdésének a francia kamarában való fölvetése itt annál nagyobb visszatetszést okozott, mert a legfőbb tanácson belül hallgatólag megegyezés jött létre, hogy ezt a kényes problémát nem érintik a genuai konferencia befejezése előtt. Anglia, hivatalos formában már javaslatot tett a kérdési megoldására, amelylyel Nortcliffe indítványához tér vissza. Eszerint a háborús adósságok kérdése nemzetközi bíróságelé kerülne. Ez a bíróság, amelyben Franciaország, Anglia és Olaszország venne részt, nem hozhatna büntető ítéletet, hanem csupán az volna a feladata, hogy az eseteket megvizsgálja és esetleg a büntető szankciókra indítványt tegyen. Benes referál külföldi tárgyalásairól. Prága, febr. 28. (Cseh sajtóiroda.) Ma délelőtt 11 órakor rendkívüli minisztertanács volt, amelyen dr Benes miniszterelnök részletes jelentést tett külföldi tárgyalásairól és a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetről. XI. Pius pápa Budapestről. Schioppa nuncius nyilatkozata. • Schioppa Lőrinc pápai nuncius hétfőn utár érkezett vissza Rómából, ahol hosszabb ideig tartózkodott. Kedden fogadta a Magyar Kurír munkatársát, akinek — hosszabb nyilatkozata során —, többek között elmondotta azt az érdekes beszélgetést, amelyet XI. Pius pápával Budapestről, a magyar fővárosról folytatott. — Azért utaztam haza Olaszországba, hogy édesanyámat nyolcvanadik születésnapján üdvözöljem. Ki gondolta volna, hogy ez alkalommal tanúja leszek azoknak az eseményeknek, amelyek XV. Benedek pápa halálával bekövetkeztek. Január 15-én voltam utoljára kihallgatáson XV. Benedek pápánál. A Szent Atya a legmelegebb rokonérzéssel emlékezett meg a magyarság bajairól és szenvedéseiről, ami engem rendkívül meghatott. A nuncius erre néhány pillanatig elgondolkozva nézett maga elé, majd halkan igy folytatta: : — De nyolc nappal később én mondtam a szent misét XV. Benedek holtteste előtt a halottas szobában, a pápahalála után két órával. — Magyarország nemes szivü barátot veszített az elhunyt pápában, de biztosíthatom, hogy új barátot kapott XI.Pius fenkölt személyében. Köszentségével 1918-ban ismerkedtem meg, amikor még mint apostoli vizitátor Varsóba utazott, hogy elfoglalja új állomáshelyét. Münchenen ment keresztül, ahol én akkoriban & nunciatura auditora voltam. Amidőn alig néhány órával pápává történt megválasztása után legmélyebb hódolatomat tolmácsoltam előtte, ugyanazzal a szeretetreméltósággal fogadott, amelyben első találkozásunkkor részesített. Sohasem felejtem el — mondotta sugárzó arccal a nuncius —, hogy az új pápa hozzám intézett első szava az édesanyámról való megemlékezés volt. Ezt csak azért említem meg a nyilvánosság előtt, hogy tanúságot tegyek arról, milyen gyöngéden érző lélek a Szent Atya. — Február 19-én magánkihallgatáson fogadott. XI. Pius pápa. Valóban nem tudom szavakkal eléggé kifejezni azt a szimpátiát, amellyel a pápa Magyarországról beszélt. Elmondotta, hogy ő már járt esztendőkkel ezelőtt Budapesten. Részletesen leírta a főváros páratlan fekvését és a Duna két partján elterülő város szépségeit. Tisztán emlékezett a hidakra, a főbb utcákra és a Szent Margit-szigetre. Még azt is meg tudta mondani, hogy a Hungária-szállóban lakott, amelynek latin nevét könnyen megjegyezte. Mosolyogva említette meg, hogy Budapesten látta életében az első villamosvasutat.— Sok szép várost láttam már — szólt hozzám a pápa —, de Budapest képe mindmáig elevenen él előttem. Nagyszerű panorámája belevésődött szemem retinájába. Ezután a pápa elmondta, hogy ismeri a magyar kultúra fejlődését és felsőbbségét. Amikor végül búcsúzott tőlem, így szólt: • Kérem, vigye el a magyar népnek különleges áldásomat, amit szivem mélyéből adok az általam régóta ismert nemzetre. Lengyelország a végeladás kezdetén. * Varsó, febr. 28. (A Pesti Hirlap bécsi szerkesztősége utján.) A Przeglad Wieczorny írja: Szinnea Londonban a minap kijelentette, hogy hajlandó a lengyel vasutak kihasználását átvenni és e célból angol-német társaságot alakítani, amely természetesen az ő vezetése alatt állna. Arra a gondolatra — írja a lap — hogy a lengyel vasutas új német kézbe kerülnének, minden lengyel ereiben meghűla vér. Persze Lengyelország a végeladás kezdetén áll, de eddig épen Németország nem volt az árverezők között. A lengyel vasutaknak már egyáltalán nincsenek amatőrjei. Egy amerikai konzorcium múlt héten át akarta venni az üzemet, de úgy politikai, mint gazdasági tekintetben olyan szigorú feltételeket szabott, hogy Lengyelország kénytelen volt az ajánlatot visszautasítani. Eddig nem érkezett komoly ajánlat külföldről. Megkezdődött a lengyel állam és népvagyon végeladása. Hogy a galíciai földgázipar a lengyel-francia szerződés titkos záradéka szerint most francia kézbe kerül, nem kétséges és ép így áll a dolog a gazdag galíciai sóbányákkal is. A bljevi hatalmas erdőterületet legközelebb egy angol konzorcium fogja megvenni. A rybniki és plessi még fel nem tárt bányákat, valamint a kohók és gyárak egész sorozatát, mint ahogy beszélik, az antanttőkének szolgáltatják át. Ha a lengyel iparnak ez az elkótyavetyélése nem hűti le a lengyel hazafiak vérét, akkor nem kell, hogy a vélt német betörés miatt is valami nagyon, berzenkedjenek. Az osztrák pénzügyek. Bécs, febr. 28. (A Pesti Hírlap bécsi szerkesztőségének telefon jelentése•) A külföldi hitelek felhasználására vonatkozó tárgyalásokat ma este kezdte meg a párt. Mint politikai körökben híre jár, a kapott hiteleket egy alapba gyűjtik össze, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy a valutát egy szövetségi törvény alapján támogassa. Tervbe vették a bankjegy forgalomnak szövetségi törvénnyel való korlátozását is. E terv szerint a bankjegy forgalom megengedett legnagyobb összege háromszáz millió korona lesz.