Pesti Hírlap, 1922. május (44. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
Budapest, 1922. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: így hóra ... 100 korona Negyedévre .. 280 korona Félévre ..... 530 korona Egész évre... 1100 korona Egyes szám ára helyben, vi- «léken, pályaudvarokon 5 Kg Hirdetése^: díjszabás szerint L 7 9 / / ( " W22 Kftj. 3 ILSZ, évfolyam, 99. (14,813.) szám/_^ ArVTTTLA. W\ \ 4 Kiadótulajdonosok: LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, ER £RŐ« HIVATAL. ÉS NYOMDA, Bpest, Vilmos csácsár-ut 73. FI ÜKKSAÍLÓHIVATAL: Budapest, Err.séter-körút 1. és vércsék. Beszédek hangzanak el a közeledő választások előtt. Mindegyikből a társadalmi béke, munka, nemes szabadelvűség dicséretét halljuk ki, minden mondatból egy-egy békegalamb röppen, csőrében olajággal. Szinte már összetévesztjük a különböző beszédeket: vajon milyen párti jelölt mondotta! Mindegyik egyet akar, mindegyik egyet hangsúlyoz, mindegyik egy eszközzel toborozza össze híveit, azzal, hogy itt a jogrendet szigorúam meg kell alapozni. Aki valahol, távol, egy nyugalmas szigeten olvassa ezeket a beszédeket, bízvást azt hihetné, hogy végre megvalósult magyar földön is az egy akol, egy pásztor álma, s azország egyetlen táborba tömörült. Csakhogy nem így van. A szavakhoz éppen csak a tettek hiányzanak. A szavak már galambok, de a tettek még vércsék. A mai lapokban, melyek hírt adnak az erzsébetközi hitvány merénylet hetedik áldozatának temetéséről, a gyászhír tőszomszédságában, újabb bombamerényletről számolnak be, a másik bombá-ról, mely egy laktanyában robbant föl. A márciusi bombát követi a májusi bomba. Még nincsenek meg a márciusi merénylők, a sebesültek még föl se épültek és a rendőrség már a májusi bombavetőket keresi, akiknek sötét terve szerencsére nem sikerült. Mi a két merénylet tettesei között egyáltalán nem tudunk különbséget tenni. Az lenne legkívánatosabb, hogyha mihamarabb kézre kerülnének és egy cellába, egy lakat alá zárnák azokat, akik a márciusi napot befröccsöntették vérrel, s azokat, akik a magyar májusfára pezsgős üveg és kolbász helyett ekrazittal töltött bombát aggattak. A bombának a szikét nem lehet és nem szabad figyelembe venni. Minden bomba feketeszínű. A gyűlölet festi feketére, piszkosra. Ezek a merénylők nem is politikai harcosok, csak közönséges gonosztevők, akik számára mindörökre lehetetlenné kell tenni a vitatkozás e különös módját. Bethlen miniszterelnök beszédében elpanaszolta, mennyit ártanak az országnak — a belpolitikájának és külpolitikájának — az ilyen robbanások, melyek a külföld felé titkos jeleket adnak, hogy itthon még mindig reng a föld. A megállapítás pompás, most már csak a következményét kell levonni, mégpedig könyörtelenül. Fegyverviselési engedélye lehet ennek, vagy annak. De bombaviselési engedélye senkinek sem lehet. Ha pedig vannak bombák, akkor vannak olyanok is, akik bombákat osztogatnak jobbra, vagy balra, vannak olyanok, akikben még a forradalom szelleme él. A béke kemény tetteit várjuk a kormánytól, tiporja el a kis visszaéléseket, s akkor nem lesznek nagy visszaélések sem. Vegye kezébe a pártatlan igazságosztás tisztjét s akkor nem fordul elő az, hogy egy pártgyűlést előbb a rendetlenkedik vernek szét, aztán a rendetlenkedhet verik szét a mészárossegédek. Az állam hatalmát akarjuk látni, s nem azt, hogy egyes pártok esetről-esetre albérletbe veszik ki. Ezt mindenki belátja és hirdeti. Mindenesetre vigasztaló jelenségnek tartjuk, hogy már a rend jelszavával korteskednek. A szavak józanok, csak a tettek zavarosak még. De hisszük, hogy amint a mai izgatott tetteknek is lázas szavak voltak előfutárjai, ezek a nyugtató szavak az eljövendő békét jelzik, a higgadt és okos tetteket. A vércsék elrebbennek és jönnek a galambok., Zillitólag Lloyd- George is elhagyta Gsnevát, — Isip szerint ő is Parisba utazott. — Puritási akció Poincavé ellen, — Magfia nem vesz részt a Ruftin-vidéke megszállásában, és Barthou ma csakugyan elutazott Párisba ezzel a helyzet súlypontja néhány napra eltolódott Genovából. Minden attól függ most, sikerül-e Barthounak Poincarét meggyőzni arról, hogy merev magatartásával nemcsak Európa népeinek érdekeit sértené a legsúlyosabban, hanem esetleg Franciaország elszigeteltségére is vezethetne. A helyet tehát még igen komoly. Ebben az általános izgalomban igen jótéonyan hatott a pápa békelevele, amelyet Gasparri bíboros államtitkárhoz intézett és amelyben annak az óhajának adott kifejezést, hogy az igazi béke az egész világon minél előbb helyreálljon. A konferencia résztvevőinek az a nézete, hogy XI. Pilis pápának ez a lépése megerősítette a népek kibékülését előmozdítótörekvéseket, amelyekért jelenleg az angol és az olasz politika küzd. Kérdés azonban, hogy az általános békeóhaj lesz-e egyáltalán hatással a francia politikusok állásfoglalására. Poincaré és az ő nézeteit támogató politikusok nem tudnak megszabadulni az orosznémet szerződés rémlátományától. Lloyd-Georgenak azzal a nézetével szemben, hogy a rapalloi szerződés tisztán gazdasági alapon nem árthat Franciaországnak, Párisban csökönyösen erre az álláspontra helyezkednek. A német-orosz szerződés közvetlenül Lengyelország ellen irányul és így közvetve Franciaország ellen is. A másik súlyos probléma, amelynek megoldása ma szinte lehetetlennek látszik, de amelyet Barthounak meg kell oldani: a jóvátétel kérdése. Poincaré talán ebben a kérdésben helyezkedett a legmerevebb álláspontra Lloyd-George-zsal szemben. A Journal des Débats nyilván Poincaré környezetéből sugalmazva ezeket írja: Lloyd-George mellékutakon akarja elérni eredeti célját, a jóvátételnek Genovában való tárgyalását. Franciaország hajlandó szövetségeseivel bizalmasan tárgyalni erről a kérdésről, de nem Genova megfertőzött légkörében. „Megfertőzött légkör"alatt a franciák természetesen a németek közelségét értik, mert attól félnek, hogy ha a német delegáció kéznél van, akkor minden percben alkalma lenne az érdekelteket fölvilágosítani olyan kérdésekben, amelyekről a franciák legszívesebben látnák, ha a homályban maradnak. A tulajdonképeni orosz kérdésben talán nem is olyan nagyok a differenciák, hogy némi jóakarattal el ne simíthatnák őket. Az oroszok kötik magukat ahoz, hogy az elsajátított idegen vagyonért joguk legyen kárpótlást adni, ha érdekeik úgy kívánnák. Franciaország ragaszkodik a régi helyzet visszaállításához. A háború előttről származó adósságok kérdésében az oroszok az összegek redukcióját kérik kapcsolatban a fizetési kötelezettség idejének elhalasztásával. A franciák a moratóriumot megadnák, de ragaszkodnak követelésük teljes összegéhez. Lloyd-George nem tartja áthidalhatatlannak ezeket az ellentéteket, de a franciák egyelőre nem egednek álláspontjukból és itt, úgy látszik, Barthou Poincaréval egy vizén evez. Csicserin, úgy látszik, azzal a mellékcélzattal, hogy a franciák nyakasságát megpuhítsa, levelet írt Barthounak, amelyben azzal fenyeget, ha a szövetségesek nem döntenek gyorsan és kedvezően az orosz delegáció memoran- n dumára, akkor ő és társai újra az április 15-iki memorandumuk alapjára helyezkednek. Ebben a memorandumban tudvalevőleg az oroszok ellenszámlát nyújtottak be, törléseket követelnek a visszafizetendő adósság összegeiben és egyáltalán minden engedékenységet orosz részről ahoz a feltételhez kötnek, hogy elismerjék hivatalosan a moszkvai szovjet kormányt. Barthou majdnem gorombán kijelentette, hogy erről a memorandumról egyáltalán tudni sem akar. Ilyen hangulatban és ennyi megoldatlan kérdés terhével indult útnak a" francia delegáció vezetője' Párisba. Hogy mit fog ott, elintézni és menynyiben kapja majd Poincarénak hozzájárulását Lloyd-George közvetítő terveihez, az a jövő titka. Ha Poincaré továbbra is mereven elzárkózik a mérsékelt álláspont elöl, akkor a genovai konferencia kátyúba jut és Barthou aligha tér vissza a liguriai tenger napsugaras partjaihoz. Barthou elutazásával kapcsolatban Lloyd Georgsról is az a hír terjedt el, hogy elutazott Genovából. A kombinációk egész sorozata keletkezett e hírből. Az angol miniszterelnök állítólag csak pihenni akar huszonnégy órát távol Genova izzó politikailégikörétől. Késő éjjel azt az értesítést kaptuk, hogy az angol miniszterelnök Párisba utazott tárgyalni Poincaréval. Ez sem lehetetlen ... A gyors elhatározású Lloyd George talán rájött arra, hogy az ő szónoki varázserejének hasznát veheti Barthou Párisban. Elvégre elég súlyos problémákról van szó, amelyek felérnek egy párisi úttal . . . Mai távirati tudósításunk a következő: Barthou elutazott. Genova, máj. 2. (Havas.) Barthou miniszter ma 11 óra 15 perckor Párisba utazott. Genova, máj. 2. Barthou elutazásáról még jelentik, hogy a pályaudvaron kijelentette, hogy reméli, szombaton ismét Genovában lesz. Elutazása előtt Faola elnököt, és az olasz delegációt hétfőn e hónap 8-ára, ebédre hívta meg. Lloyd-George titokzatos utazása. Genova, máj. 2. Lloyd-George állítólag negyvennyolc órára elhagyja a várost. Az angol delegáció köreiben határozottan tagadják, hogy Londonba készülne. Az angol miniszterelnök feleségével és lányával rövid időre valószínűleg Firenzébe utazik, hogy az oroszokkal folytatott tárgyalás befejezése előtt üdüljön. Olasz körökben egyébként titkolják Lloyd-George útjának célját. . • Páris, május 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Mint az Infransigeant jelenti Genovából, Lloyd-George ma Párisba utazik, hogy Poincaréval találkozzék. Lloyd-George az általános békéről. Genova, máj. 2. Bandou elutazása előtt, megjártatta Lloyd-George-ot ,villájában és minden függő, kérdést megbeszélt vele. Elsősorban a világegyezményről volt szó. Barthou megkérdezte Lloyd- George-ot, hogy lehetségesnek tartja-e még, hogy általános békegyezmény létrejöjjön, ha Oroszország elutasítaná az értekezleten elfogadott emlékiratot? Lehetséges volna még akkor, kérdezte Barthou, az oroszokat meghívni, hogy részvegyenek a fékeegyezmény megkötésében ? Kityd'George kijelentette, Hiinaewijisa te hetővé kell tenni a béksgyeziaany jángkötését, az oroszokkal vagy akár nélkülük is. A megbeszélés során Lloyd George ismételtett hangsúlyozta, hogy a mennyire szükségesnek tartja, hogy a versaillesi szerződést aláíró hatalmak a szankciók kérdéséről tárgyaljanak és ez a tanácskozás a Riviéra valamelyik városában megvalósíttassék. Az angol miniszterelnök kiemelte még, hogy Poincaré személyes részvételének a tanácskozáson, valamint a genovai konferencián is a legnagyobb jelentősége van. Úgy hiszik, hogy Barthou azon lesz, hogy Párisban elérje a francia körök előzékeny magatartását és remélik, hogy Barthou szóbeli jelentése és a minisztertanács vitája csökkentik a feszültséget. Anglia nem vesz részt a Ruhr vidék megszállásában, nonáon, máj 7. Az alsóházban Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormány nem hajlandó Franciaországgal, ha ez a Ruhr-vidék megszállását határozná el, közösen eljárni. Egy másik kérdésre válaszolva Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormánynak tudomása volt Németország és Oroszország január óta folytatott, többszörösen megszakított tárgyalásairól. Erről szóló jelentéseket a berlini angol nagykövetség küldött. A rapalloi egyezmény azonban a kormányt teljesen meglepte. A besiták tiltakozása. Frankfurt, máj. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Genovából jelentik. A belgák az oroszországi nacionalizált magántulajdonra vonatkozó kompromisszumos formula elleni tiltakozásukat a legnagyobb eréllyel fentartják. Bár az albizottságban képviselt többi államok mindcsatlakoztak a kompromisszumos formulához és így Belgium izolálva maradt, a belga delegátusok mégis kijelentik, hogy belpolitikai okokból nem fogadhatják el a javaslatot. Ma reggelre már az hír terjedt el, hogy a belgái eltávoznak a konferenciáról. Ezt azonban nem teszik meg, hanem nem fognak részt venni azokon a tárgyalásokon, amelyeken Oroszország képviselői is megjelennek, II.