Pesti Hírlap, 1922. május (44. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

Budapest, 1922. SLÖFiZETÉSI ÁRAK: ílgy hóra ... 100 korona Xegyedévre .. 280 korona Félévre ..... 530 korona Egész évre... 1100 korona Egyes szám ára helyben, vi- « (léken, pályaudvarokon 5 K< Hirdetése^: díjszabás szerint L 7 9 / / ( " W22 liftj. 3 1LS7, éyfoiyam, 99. (14,813.) szám/>_^ ArVTTTL „A. W\ \ 4 Kiadótulajdonosok: LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, E<!£BŐ« HiVATAí. ÉS MYOM DA; Bpest, Vilmos csáesür-ut 73, FI ÜKKSA'ÍSŐHIVATAL: Budapest, Err.sétet-körüt 1. és vércsék. Beszédek hangzanak el a közeiede! válasz­tások előtt. Mindegyikből a társadalmi béke, munka, nemes szabadelvűség dicséretét halljuk ki, minden mondatból egy-egy békegalamb röp­pen, csőrében olajággal. Szinte már Össze­tévesztjük a különböző beszédeket: vajon mi­lyen párti jejölt mondotta! Mindegyik egyet akar. mindegyik egyet hangsúlyoz, mindegyik egy eszközzel toborozza össze hiveit, azzal, hegy itt a. jogrendet szigorusm meg kell ala­pozni. Aki Valahol, távol, egy nyugalmas szige­ten olvassa ezeket a beszédeket, bízvást azt hi­hetné, hogy végre megvalósult magyar földön is az egy akol, egy pásztor álma, s az .ország egyetlen táborba tömörült. Csakhogy nem- igy van. A szavakhoz ép­pen csak a tettek hiányzanak. A ezavak már galambok, de a tettek még vércsék, A mai la­pokban, melyek hirt adnak az erzsébetköri hit­vány merénylet hetedik áldozatának temetésé­ről, a gyászhír tőszomszédságában, ujabb bom­bamerényletről számolnak be, a másik bombá-. rói, mely egy laktanyában robbant föl. A rnár­ciusi bombát követi a májusi bomba. Még nin­csenek meg a márciusi merénylők, a sebesültek még föl se épültek és a rendőrség már a májusi bombavetőket keresi, akiknek sötét terve sze­rencsére nem sikerült. Mi a két merénylet tet­tesei között egyáltalán nem tudunk különbsé­get tenni. Az lenne legkívánatosabb, hogyha mihamarabb kézre'keríilnének és egy cellába, egy lakat alá zárnák azokat, akik a márciusi napot befröccsQntették vérrel, s azokat, akik a magyar májusfára pezsgős üveg és kolbász he­lyett ekrazittal töltött bombát aggattak. A bombának a sziliét nem lehet és nem szabad figyelembe venni. Minden bomba fe'kete­szinű. A gyűlölet festi feketére, piszkosra. Ezek a merénylők nem is politikai harcosok, csak közönséges gonosztevők, akik számára mind­örökre lehetetlenné ke.ll tenni a vitatkozás e kü­lönös módját. Bethlen miniszterelnök beszédé­ben elpanaszolta, mennyit ártanak az ország­nak — a belpolitikájának és külpolitikájának — az ilyen robbanások, melyek a külföld felé tit­kos jeleket adnak, hogy itthon még mindig reng a föld. A megállapítás pompás, most már csak a következményét k«|ll levonni, még pedig könyörtelenül. Fegyverviselési engedélye lehet ennek, vagy annak. De bombaviselési engedélye senkinek sem lehet. Ha pedig vannak boniDák, akkor vannak olyanok is, akik bombákat osz­togatnak jobbra, vagy balra, vannak olyanok, akikben még a forradalom szelleme él. A béke kemény tetteit várjuk a kormánytól, tiporja el a kis visszaéléseket, s akkor nem lesznek nagy visszaélések sem. Vegye kezébe a pártatlan igazság-osztás tisztjét s akkor nem fordul elő az, hogy egy pártgyülést előbb a rendetlenke­dik vernek szét, aztán a rendetlenkedhet verik szét a mészárossegédek. Az állam hatalmát akarjuk látni, s nem azt, hogy egyes pártok esetről-esetre albérletbe veszik ki. Ezt mindenki belátja és hirdeti. Minden­esetre vigasztaló jelenségnek tartjuk, hogy már a rend jelszavával korteskednek. A szavak jó­zanok, csak a tettek zavarosak még. De hisszük, hogy amint a mai izgatott tetteknek is lázas szavak voltak előfutái'jai, ezek a nyugtató sza­vak az eljövendő békét jelzik, a higgadt és okos tetteket. A vércsék elrebbennek és jönnek a ga­Jambok., es Zillitőlag Lioyd- George is elhagyta Gsn&vút, — ffip szerint ö is Púvisba utazott. — Puhitási akció Poincavé ellen, — Mngíia nem vesz vészt a Rufti»-vidéfo megszálídsá&an. az angol miniszterelnök Párisba utazott tárgyalni Poincaréval. Ez sem lehetetlen ... A gyors elhatá­rozáeu Lloyd-Gearge talán rájött arra, hogy az; ő szónoki varázserejének hasznát veheti Barthou Pá­risban. Elvégre elég súlyos problémákról van szó, amelyek felérnek egy párisi úttal . , . Mai távirati tudósításunk a következő: Barthou ma csakugyan elutazott Párisba ezzel a helyzet súlypontja néhány napra eltolódott Genovából. Minden attól függ most, sikerül-e Bar­thounak Poincarét meggyőzni arról, hogy merev magatartásával nemcsak Európa népeinek érdekeit sértené a legsúlyosabban, hanem esetleg Franciaor­szág elszigeteltségére is vezethetne. A helyet tehát még igen komoly. Ebben az általános izgalomban igen jótéoknyan hatott a pápa békelevele, amelyet Ga'sparri bíboros államtitkárhoz intézett és amely­ben annak az óhajának adott kifejezést, hogy az igazi béke az egésZ világon minél előbb helyreáll­jon. A konferencia résztvevőinek az a nézete, hogy XI. Pilis pápának ez a lépése megerősítette a népek lcibékiilését előmozdító .törekvéseket, amelyekért je­lenleg az angol és az olasz politika küzd. Kérdés azonban, hogy az általános békeóhaj lesz-e egyáltalán hatással a francia politikusok ál­lásfoglalására. Poincaré és az ö nézeteit támogató politikusok nem tudpak még szabadulni az orosz­német szerződés rémlátományától. Llovd-George­nak azzal a nézetével szemben, hogv a rapalloi szerződés tisztán gazdasági alapon nem árthat Franciaországnak, Párisban csökönyösen erre az álláspontra helyezkednek: A német-orosz szerződés közvetlenül Lengyelország ellen irányul él igy köz­vetve Franciaország ellen is. A másik súlyos problé­ma, amelynek megoldása ma szinte lehetetlennek látszik, de amelyet Barthounak meg kell oldani: a jóvátétel kérdése. Poincaré talán ebben a kérdés­ben helyezkedett a legmerevebb' álláspontra Lloyd­George-zsal szemben. A Journal des Débats nyilván Poincaré környezetéből sugalmazva ezeket Írja: Ldoyd-Geor-ge mellékutakon akarja elérni eredeti célját, a jóvátételnek Genovában való tárgyalását. Franciaország hajlandó szövetségeseivel bizalma­san tárgyalni erről a kérdésről, de nem Genova megfertőzött légkörében. „Megfertőzött légkör"-alatt a franciák termé­szetesen a németek közelségét értik, mert attól fél­nek, hogy ha a némot delegáció kéznél van, akkor minden percben alkalma lenne az érdekelteket föl­világosítani olyan kérdésekben, amelyekről a fran­ciák legszívesebben látnák, ha a homályban marad­nak. A tulajdonképeni orosz kérdésben talán nem is olyan nagyok a differenciák, hogy némi jóakarattal el ne simíthatnák őket. Az oroszok köűk magukat ahoz, hogy az elsajátított idegen vagyonért joguk legyen kárpótlást adni, ha érdekeik ugy kívánnák. Franciaország ragaszkodik a régi helyzet vissza­állításához. A háború előttről származó adósságok kérdésében az oroszok az összegek redukcióját ké­rik kapcsolatban a fizetési kötelezettség idejének el­halasztásával. A franciák a moratóriumot megad­nák, de ragaszkodnak követelésük teljes összegé­hez. Lloyd-George nem tartja áthidalhatatlannak ezeket az ellentéteket, de a franciák egyelőre nem mgednek álláspontjukból és itt, ugv látszik, Barthou Poincaréval egy vizén evez. Csicserin, ugy látszik, azzal a mellékcélzattal, hogy a franciák nyakassá­gát megpuhítsa, levelet irt Barthounak, amelyben azzal fenyeget, ha a szövetségesek nem döntenek gyorsan és kedvezően az* orosz delegáció memoran- • dumára, akkor ö és társai újra az április 15-iki me­morandumuk alapjára helyezkednek. Ebben a me­morandumban tudvalevőleg az oroszok ellenszámlát nyújtottak be, törléseket követelnek a. visszafizeten­dő adósság összegeiben és egyáltalán minden enge­dékenységet orosz részről ahoz a föltételhez köt­nek. hogy elismerjék hivatalosan a moszkvai szov­jetkormányt. Barthou majdnem gorombán kijelen­tette, hogy erről a memorandumról egyáltalán tudni sem akar. Ilyen hangulatban és ennyi megoldatlan kér­dés terhével indult útnak a' francia delegáció ve­zetője' Párisba. Hogy mit fog ott; elintézni és meny­nyiben kapja majd Poincarénak hozzájárulását Llovd-George közvetítő terveihez, az a jövő titka. Ha Poincaré továbbra is mereven elzárkózik a mér­sékelt álláspont elöl, akkor a genovai konferencia kátyúba jut és Barthou aligha tér vissza aliguriai tenger napsugaras partjaihoz. Barthou elutazásával kapcsolatban Lloyd-Ge­orgsról is az a hír terjedi el, hogy elutazott Genová­ból. A kombinációk egész sorozata keletkezeit e hír­ből. Az angol miniszterelnök állítólag csak pihenni akar huszonnégy órát távol Genova izzó politikai •légiköréíöl. Késő éjjel azt az értesítést kaptuk, högy Barthou elutazott. Geaova, máj. 2. (Havas.) Barthou miniszter ma 11 óra 15 perckor Párisba utazott. Genova, máj. 2. Barthou elutazásáról még Jelen­tik. hogy a pályaudvaron kijelentette, hogy reméli, szombaton ismét Genovában lesz. Elutazása előtt Facla elnököt, és az olasz delegációt hétfőm e hó­nap 8-ára, ebédre hívta meg. Lloyd-George titokzatos utazása. Genova, máj. 2. Lloyd-George állítólag negyven­nyolc órára elhagyja a várost. Az angol delegáció köreiben határozottan tagadják, hogy Londonba készülne. Az angol miniszterelnök feleségével és lá­nyával rövid időre valószínűleg Firenzébe utazik, hogy az oroszokkal folytatott tárgyalés befejez'se előtt üdüljön. Olasz körökben egyébként titkolják Lloyd-George utjának célját. , • Páris. május 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Mint az Infransigeant jelenti Genovából, Lloyd-George ma Párisba utazik, hogy Poincaréval • találkozzék. Lloyd-George az általános békéről. Genova, máj. 2. Banhou elutazása előtí. megjá­"tóttá Lloyd-George-oí .villájában és minden függu, kérdést megbeszélt vele. Elsősorban a világ-egyez­ményről volt szó. Barthou megkérdezte Lloyds Ge.orge.ot, hogy lehetségesnek tartja-e még, hogy általános békegyezm-ény létrejöjjön, ha Oroszország elutasítaná az értekezleten elfogadott emlékiratot? Lehetséges volna még akkor, kérdezte Barthou, az oroszokat meghívni, hogy részvegyenek a foéke­egyezmény megkötésében ? lityd'George kijelentette, Hiinaewijisa te­hetővé kell tenni a béksgyeziaóay jáagkoté­sét, as oroszokkal vagy akár nélkülük is. A megbeszélés során Lloyd-George ismétehetí hangsúlyozta, hogjj| mennyire szükségesnek tartja, hogy a versaillesi szerződést aláíró hatalmak a szankciók kérdéséről tárgyaljanak és ez a tanács­kozás a Riviéra valamelyik városában megvalósit­tassék. Az angol miniszterelnök kiemelte még, hogy Poincaré személyes részvételének a tanácskozáson, valamint « genovai konferencián is a legnagyobb jelentősége van. Ugy hiszik, hogy Barthou azon lesz, hogy Párisban elérje a francia körök előzé­keny magatartását és remélik, hogy Barthou szó­beli jelentése és a minisztertanács vitája csökkentik a feszültséget. Anglia nem vess vészt a Rtihr vidék megszállásában. iionáon, máj 7. Az alsóházban Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormány nem hajlandó Franciaországgal, ha ez a Ruhr-vidék megszállását határozná el, közösen eljárni. Egy másik kérdésre válaszolva Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormánynak tudomása volt Németország és Orosz­ország január óta folytatott, többszörösen megsza­kított tárgyalásairól. Erről szóló jelentéseket a ber­lini angol nagykövetség küldött. A rapalloi egyez­mény azonban a kormányt teljesen meglepte. A befiják tiltakozása. Frankfurt, máj. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Genovából jelentik: A belgák az oroszországi nacionalizált magántulajdonra vonat­kozó kompromisszumos formula elleni tiltakozásu­kat a legnagyobb eréllyel fentartják. Bár az albizott­ságban képviselt többi államok mind •csatlakoztak a kompromisszumos formulához és így Belgium izo­lálva maradt, a belga delegátusok mégis kijelentik^ hogy belpolitikai okokból nem fogadhatják el a ja­vaslatot. Ma reggelre már az hir terjedt el, hogy a belgáit eltávoznak a konferenciáról. Ezt azonban nem teszik meg, hanem nem fognak részt venni azokon a tárgyalásokon, amelyeken Oroszország itépviselői is megjelennek, IZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék