Pesti Hírlap, 1923. január (45. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

BUDAPEST, im ELŐFIZETÉSI ÁSAT: Egy bóra 400 korona Kegyedévre .. .1120 korona Egyes szára ára helyben, vidéken és a pályaudvaro­kon 20 korona. KuHöMön kétszeres ax előfizetési Ar. mráetéaek <üjsxabteasxmtí. " WT3 iSÁti 3 Ära V SZERKESZTŐSÉ«], KIADÓ. HIVATAL ÉS NYOMDA: Bpest, Vilmos csúsaár-ut 78= FIÓKKIADŐHI VATAL3 Budapest, Krasébei-Jcörút 1. Hányadik a konferencia? Ugy latsaik, a világháború befejeztet jelző rémséges hullamezőkön és romsivatago­kon a telj valóság képét ölti fel az a legenda, amelyet a nagy katalauni csatáról költött az ókori népfantázia. Az óriási küzdelem után, amelyben Attila vezérlete alatt egybegyűjtött, barbár népek viaskodtak a római világbiroda­\om sergeivel, — igy beszéli a rege — ax el­esettek lelkei fokozott dühvel csatáztak tovább a levegőben, mig a győzők és legyőzöttek egy­aránt végleg ki nem pusztultak. Most a bevég­zett háborúk és megkötött békék után szintiigy tovább folyik az ellenséges táborok mérkőzése, nem csatatereken és tüzet szóró ágyukkal ugyan, hanem finom szalonokban és udvariam tárgya­lások formájában. És végső eredménye nem lesz-e olyan, mint a katalauni csata kísérteties folyta tilsának, amely után nemsokára meg­semmisült. Attila tüneményes hatalma, de tör­melékekre omlott a római világbirodalom is. Párizsban ma újra összeült az antant­hatalmak konferenciája, — Isten tudja, hánya­dik — hogy végérvényesen megállapítsa, mi­kép lehetne mégis kivasalni a németekből az eddigi módon behajthatatlannak bizonyult jóvátételi követelést. Bizony nem hisszük, hogy ez a. konferencia esakugyan valami vég­érvényes határozatban tudna megegyezni, meg kfcvésbbé hisszük, hogy az antantos barátkozás­ból már teljesen kifogyott, volna a szuez. Itt az eredmények számvetése mindig azon a kér­déíSn fordn! meg. melyik fél feszíti követeié­• jidr huijät snnyif», h<rg\ «& te] je« '•s. kész kockáztatni és 3z antant végleges szét^ omlását egyenest provokálja. Hint mindig, oet is Franciaország a kérlelhetetlen erősza­>sság politikáját akarja érvényesíteni Német­rszág ellenében, Poincaré most is azt hangoz­tatja parlamentje előtt, hogy ha a szövetséges hatalmak ebben nem támogatnák, Francia­ország egymagában fogja a kegyetlen végre­hajtást foganatosítani. Bár ezzel a folytonos nyomással Poincaré némi sikereket ért is el eddig, bizonyosan van oly határ, amelynek át­lépését meg fogja gondolni. Lloyd-George azért vesztette el talaját az angol közvélemény­Íven, mert a békekötések óta követett politikája, a mely *a nemzetközi békének tartósabb, igazsá­gosabb feltételeit kereste, a Franciaországgal való komoly összetűzésre vezetett volna. Bonar Law konzervativebb »zellemü és német­ellenes irányzatú kormánya épen a francia­barátság fentartásának jegyében alakult meg. Mégis a helyzet ma az, hogy a francia és angol politika, a francia kormány túlzott követelései és az angol kormány mérséklő indítványai kö­zött folyton uj ellentétek ütköznek, akár csak Llovd-George idejében. Melyikük fog az mtant-egyetórtés bálványának uj áldozatokat hozni? Ez ma a párizsi konferencia ide-oda ingadozó delejtííje. Poincaré bizonyos szinle­-..: s engedékenységet mutat, amennyiben ugy mutatja, hogy Anglia kedvéért lemond uj né­met teriilétek megszállásáról, de Németország­nak a jóvátételek lerovásában a kért morató­'iumot csak ugy kész megadni, ha megfelelő J erendezésü biztosítékot, ngy'nevezett „produk­tív" zálogot, azaz jövedelmet hajtó üzemeket, bányákat, erdőket kap. Épen ennek lehetetlen­ségét mutatta ki legutóbbi nyilatkozataiban a német kancellár. Ismét az a kérdés, ebből a dilemmából hogyan bontakozik ki az angol kor­mány? A jelek arra vallanak, hogy megint uj if-rvezgetésekre, uj kísérletekre, uj halasztgat I' -okra fognak mindkét oldalon ráfanyalodni, mert a szakítás Franciaországgal Bonar Law vi politikájának tejjes, csődjét jelentené és Poincaré sem lehet oly vak, hogy a neki ked­vezőbb helyzetei', szándékosan megrontsa, — tehát folyik tovább a zsellemek ádáz csatája és lesz még konferencia. Isten tudja hány. Praznovszky Iván voít párizsi követ nyilatkozik lemondásának okáról, a francia hivatalos hangulatról. a jóvátételről és a királykérdésről. Praenovszky Irán, Magyarország volt párizsi követe, meghatalmazott miniszter, visszaérkezett Budapestre. Praznovszky a háború befejezését kő­vető három legnehezebb esztendőben, a legkénye­sebb helyzetekben képviselte Magyarországot a francia kormánynál. December utolsó heteiben kérte viseza megbizólevelét Mülerand köztársasági el­nöktöl és a francia diplomáciai, politikai és társa­dalmi körök őszinte rokonszenvének megnyilatko­zásától kisérve utazott vissza december 30-áa Buda­pestre. Alkalmunk volt Praznovszky Ivánnal hosz­szabb beszélgetést folytatni. — Körülbelül esztendeje már elhatározott dolog volt — válaszolja kérdésünkre, — hogy meg­válók a párisi magyar követség vezetésétől. A ma­gyar kormány részéről már hosszabb idő óta merült fel kombináció a Parisba küldendő követ személye tekintetében. A kormány már hosszabb idö óta fen­tartotta ezt a pozíciót egy kiszemelt személyiség részére. A végleges megállapodás azonban külön­böző okok miatt sokáig húzódott és minthogy az eredményes működés előfeltétele a működő egyén helyzetének stabil volta, az ügy érdekében gondol­tam cselekedni lemondásom benyújtásával, hogy ezzel is siettessem a végleges megoldást. — Nem, az a bir valóban neto felel meg a valóságnak, snintfka a francia ftomufnjriMff ;o>>dii// bármiféle stwíódás lett volna inditóoka távonáscsmnttk. A f Pnmcajrw-kormámiyal és aagával .Poinearéval xriiüjivégig a legzafáiiaiuuAbtt «Árnyban voltain. — Működése során mily igyékvések vezették és mily tapasztalatokat szerzett kegyelmes uram? — Három esztendő során kifejtett működésem folyamán azon igyekeztem, — sokszor, kiváit eleinte Igen kényes helyzetekben, — íway a két ország kő­sóit esetleg jelentkező ellentéteket kerüljem és ha pozitiv eredményt a viszonyok természeténél fogva nem is érhettem el, annyit mindenesetre elértem, hogy sikerült megakadályoznom a két ország közöt­ti viszonylatoknak esetleges rosszabbra fordulását. ~ Nemcsak társadalmi körökben akadnak jó­akarói, barátai Magyarországnak, de számos vezető politikusra is h&atkozhatom, akik rokonszenvvel ki­sérik figyelemmel Magyarország sorsúi. — Másfelől le sem tagadható tény, hogy sok bizalmatlanság is megmutatkozik Magyarországgal szemben, amit főként a kisantant diplomatái é& meg­bízottai szítanak. Általában gazdasági helyzetünket iaaxrtalam.it kedvezőbben ítélik meg a valóságnál. A magyar kormánynak és a magyar_ társada­lomnak politikai és gazdasági konszolidációra irá­nyuló heroikus törekvéseiből Párizsban azt a hely­telen benyomást merítik, hagy Magyarország gaz­daságilag egészséges és fejlédésképes helyzetben van. Nehezen látják be, hogy ezekben a törekvések­ben egy a gazdasági pusztulás szélére taszított nem­zet életéért küzdő, borzalmas erőfeszítése nyilvánul meg. Ezért — és ezt tekintettem legfontosabb politi­kai feladatomnak is — az értékes emberekkel meg kell ismertetnünk Magyarország tényleges helyzetit, a háború és az azt követő pusztítások és csonkitá­sok okozta kritikus állapotot Ebből a szempontból a politikai élet vezető egyéniségeinél megállapitható­Lag már mutatkozik némi javulás a mi javunkra. — A külügyi kormányzatnak épen ennek a szükséges intenzív propaganda munkának elmulasz­tását, illetőleg annak igen lanyha folytatását vetik szemére. Mi a fölfogása c tekintetben — tapasztalatai alapján — kegyelmes urnák? — Az a felfogásom, hogy a propaganda, helye, sebben a felvilágosító munkát decentralizálva ée ezemélyisebben kell folytatni. Hasztalan készítenek a külügyminisztériumban mintegy központilag Ke­cses statisztikai, a képzett agyhoz, vagy az érzelmek hürjaihoz közelíteni igyekvő munkákat, ha nem si­kerül elébb az érdeklődést felkelteni irántunk. Nem elég a brossurák szerkesztése. Minden országban központot kellene állítani a felvilágosító munka szol­gálatába, amely csak ugy lehet eredményes, ha in­dividualizálódik, személytől személyhez szól és aa. érdeklődés felkeltése céljából a lokális azempontokai is figyelembe veszi. — Általában milyen a hivatalos hangulat Pá­rizsban Magyarországgal szemben? — Az az érzésem, hogy az az állítás, bogy Franciaország Magyarországot ellenséges érzel­mekkel tekinti, nem áll meg. -- Legfontosabb feladatunk, hogy minél ala­posabban ismerjük meg a külföldi politika mozgató rugóit. Sajnos, közönségünk iskolázottsága e tekin­tetben igen elhanyagolt állapotban van. Nagyon is könnyen hajlandók vagyunk Ítéletet alkotni s kriti­kát mondani felszínes jelenségek, külső látszatok alapján és ennek az elhamarkodott bírálatnak, saj­nos, mindig megvan a maga visszhangja. A magyar közönség érdeklődésében a belpolitika' predominál, külpolitikailag tájékozatlan; vagy elhamarkodottam elitéi vagy tanácstalanul keresi, kit ünnepeljen é* egykönnyen felül minden hangzatos banketUzólam­nak. Ex borzasztó szerencsétlenség. A külföldi poli tika annak bonyodalmas, a felszín alatt húzódó szá lainak alapos megismerése szükséges a helye orientálódáshoz. — A kölosönös megismerés lényegesen kőny ayithet az általános válságon. Ha egyfelől a francia megismeri a németet, a német a franc-iái, etc., a po litika hétterében rejlő szükségeket, mozgató rugó­kat, törvényszerűségeket, ezen az uton közelebb le­het jutni —- magyar-francia relációban is — azok­nak a problémáknak a megoldásához amelyek mo« .«aíy ijeszd súUy&l uehe^itó -Fhő^p.-ii 0. ••'. * ; — A üranciarinagyar viszonyf^Mtlyeji perspí-li iiíában látja kegyelmes uram? — Merem állítani, hogy Franciaország nen, úz imperialista politikát. Ami annak látszik, as. többnyire csupán egy tévesztett irányban haladt defenzív politika megnyilatkozása. Határozottal megvan Franciaországban a hajlandóság a háború baa az ellenkező oldalon küzdő nemzetekkel valc békés együltmunkftlkodásra. — Nem győzöm hangoztatni, nálunk itt ben megértésre, politikai és gazdasági konszolidáción van szükség. Csak akkor fognak szóbaállani vs lünk. ha értékelnek bennünket. Sgyelöww a cseheket, románokat, szerbeket magasabbra értékelték S>árixjebaa nálunknál. De ebben a tekintetben Határozott javulás fe­lei mutatkoznak. — A jóvátétel? — A jóvátételi kérdést kikapcsoltam tárgyaló saimból. Báró Korányi Frigyes, mint a magyal kormány megbízottja, fáradhatatlanu buzgalommal igazi hangyaszorgalommal igyekszik felvilágosítás helyzetünkről a jávátételi bizottság tagjait. Döntés a magyar jóvátétel kérdé­sében még nem történt. Ezt a kérdést is csupán emberek intézik, ezek as emberek pedig egyelőre számos egyéb, égető aktoa litással vannak elfoglalva. — A király kérdés? — Ez a kérdés a deíronizáeiós törvény meg hozatala után teljesen lekerült a napirendről Pá­rizsban. rt királyi csatád anyagi kelyzeté­nek javítására való tárgyalások vannak folyamatban. A királyi család jelenlegi helyzetének tartha­tatlanságát belát e a, ez a kérdés érdekli most a frar cia politikai köröket. Egyébiránt a magyar trői betöltése telcinteiében, ugy iHszik, teljes desinteres sement-nal viseltetnek. — Hogyan látja, kegyelmes xira.ni, a Jxanc-r és angol viszony ezután következő kialakulását? — Angliának Franciaországgal való viszonya egészen,.más beszámítás alá esik ma, mint 1914-^en, amikor ^Németországban világkereskedelmi, tengeri hegemóniája veszedelmes ellenfelét látta. Ez a hely­' zet . ma megváltozott. Ebhez a Változáshoz azonban messaátítáneaö kombinációkat füzoi egyelőre még idöelCTffi'•volna, Neményl Imre,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék