Pesti Hírlap, 1923. január (45. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

1923. ifamtär 3., szerda. PESTI H I S?LAP ellenőrzése a Ruhr-vidéken a jóvátételi célokra­. 3. A vámoknak a megszállt területen és a Ruhr-vidé­ken való emelése. 4. Lefoglalása bizonyos összeg­nek, természetesen külföldi devizában abból a jö­vedelemből, amit Németország kivitele a Rajnánál és a Ruhr-vidéken jövedelmez. A kiviteli illetékek huszonhat százalékát ezen a területen a szövetség­közi bizottságok maguk vonnák le. 5. A Rajna- és Ruhr-­vidéki szénadó lefoglalása. XiOEdon. jan. 2. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A Morning-Post Sornas fcauí-rtafo c pa>ísf ftoa/e-T>ewicitSm fcSveteitdö jr&íitiftníiütt 8 következőképen vázolja: 1. Az angol miniszter­elnöknek és az egész angol népnek az a nézete, hogy egyáltalán szükséges, hogy a német adósságok ösz­s­zegét véglegesen megállapítsák. Erre talán a Har­ding és Youth államtitkár javaslatba hozott nem­zetközi szakértő bizottságot lehetne felhasználni. 2. A londoni egyezmény értelmében a jóvátételi bizott­ságnak átszolgáltatott kötvények — úgy vélik Angliában — értéktelenek. Senki sem hiszi már, hogy Németország ötvenmilliárd arany márkánál többet fizethetne. A Daily Telegraph szerint Német­ország régebbi fizetési és szállítási kötelezettségei­nek a kiegyenlítésére tízmilliárd arany márkát fog kapni, a fenmaradó negyvenmilliárd arany márkát valószínűleg jelentékenyen leszállítják. Párizs, jan. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának teirata.) A konferencia elé, amennyire eddig isme­retes, négy különböző javaslatot fognak­ terjeszteni. A Francia javaslatot, mely kizárólag a moratórium és feltételeinek a kérdésével vagyis a Németország feletti pénzügyi ellenőrzésnek és a zálogoknak a kérdés­sel foglalkozik. Az angol javaslatot, amely az ösz­s­zes reparációs kérdések, valamint a szövetségesek közötti adósságok és a mindkét részrőli német adós­ságokra céloz, továbbá az olasz javaslatot, amelyet Mussolini már a londoni konferencián is napirend­re akart tűzetni, de eredménytelenül és végül a né­met javaslatot. Ünnnepségek Petőfi századik születésnapján. Rákosi Jenő beszéde a Petőfi-Társaság ünnepén. — Fáblyás menet és harangzúgás. — Ünnepségek a szín­házakban és vidéken. Szilveszter éjszakáján, amikor éjfélkor koc­cintásra csendítik össze a poharakat, ezer és ezer ember gondolt arra Magyarországon, hogy száz esztendővel ezelőtt ebben az órában született meg a legragyogóbb magyar lángelme, Petőfi Sándor. Ez az ünnep mindannyiunknak a lelkétől lelkedzett és mindenki részt akart benne venni, ha más for­mában nem, legalább egy gondolattal. Nagyon so­kan voltak azonban, akik nem érték be a gondolat­tal. A Petőfi-szobor környékén este hat órakor sok ezer főnyi tömeg várta az egyetemi ifjak fáklyás menetét Éjfélkor pedig a legtöbb ünnepi házból az utcára tódult a vendégsereg és látni akarta a főváros el­­re hirdetett kivilágítását. Ennyi várako­zás és ünneplő vágy mellett némi lele­ményességgel és ügybuzgalommal igazán szé­pet, igazán nagyot lehetett volna csinálni, amint­hogy a főváros urai tényleg ezt ígérték a Petőfi­évfordulót hirdető előzetes reklámjaikban. Sajnos, az ünneplés alkalmát leső tömeget teljesen cserben­hagyták azok, akiknek az egész ünnep szervezése lett volna a feladatuk. A tömeg része­ mindenütt a csalódás és a ki nem elégített várakozás lett. A Pe­tőfi-szobokr előtt hosszú, kietlen ácsorgás után be kellett érnie egy nagyon szegényes fáklyásmenettel. A szobor talpazatáról a város, az ország és az iro­dalom kitűnőségei helyett ismeretlen ifjak szónokol­tak, ők pedig minden lelkességükkel sem pótolhat­ták azoknak a mulasztását, akiknek kötelességük lett volna, hogy ott­ legyenek és az ünnepi alkalom­mal ne­vükkel" tüntessenek. Az éjféli kivilágítás néhány araszos lánggal lobogó gázlámpaoszlopot jelentett az Apponyi-téren s a koldus-fantáziával és s­zegény ízléssel dekorált Petőfi-szobor környékén. Ennyi­ volt mindaz, amit az utcán hullámzó tömeg a Petőfi-évfordulóból kapott. Pedig Magyarországon mindig értettek a fényes ünneprendezéshez. Az év utolsó estéjén miért maradt mégis magára a kegye­letes megemlékezésre hajlamos tömeg? A szervezés teljes hiánya miatt miért lett ilyen fakó és szétforgá­csolt az ünnepi évforduló? Feleljenek erre azok a Városháza mai urai, akik miután a Petőfi-ünnepről BZÓIÓ előzetes jelentésekben napokon keresztül a reklámok görögtüzében ünnepeltették nagy hazafias­sá­gukat, miután a reklám megtette kötelességét, kútba ejtették az egész Petőfi-ünnepet. Vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a Zene­művészeti Főiskola nagytermében a Petőf társaság matinéval és hangversennyel egybekötött ünnepi díszgyűlésén áldozott Petőfi Sándor emlékének. Az ünnepélyen megjelent előkelő közönség sorai között ott láttuk Horthy Miklós kormányzót családjával, József főherceget családjával, gróf Apponyi Alber­tet és a magyar társadalmi élet színe-javát. A dísz­selést a Budai Dalárda éneke nyitotta meg, majd Pe­kár Grtfik, a Petőfi Társaság elnöke, megnyitó be­szédében ü­d­vözölte a megjelent előkelőségeket, s me­leg szavakkal, lelkes hangon emlékezett meg Petőfi Sándorról. Móra Ferenc ünnepi költeményét szaval­ta el, majd Rákosi Jenő lépett az előadói emelvényre, ahol a tetszésnyilvánításoktól és tapsoktól sűrű fél­t­beszakított beszédében többek között az alábbiakat­­ mondotta: — Két nagy misztérium övezi Petőfit: születésé­nek és halálának misztériuma. Mint tünemény szál­lott le közénk, anyja tót cselédleány, apja szerb mé­száros volt, így dolgozik a gondviselés: tót anya és szerb apa gyermekében tündöklik legdicsőségesebben a nemzeti géniusz. A becsületes tót cselédleány és a szerb mészáros gyermeke volt az a Petőfi, "akinél Szebben senki sem tudta a magyar nyelvet és talán nem fogja tudni ezután sem. A magyar géniusz In­karnációja volt 5. Minden nagy költő csak a saját nemzetének talajából nőhet, az idegen hatásokon élősködők sohasem lehetnek nagyokká. A beszéd után a közönség percekig ünnepelte tapssal és éljenzéssel Rákosi Jerfst. Vasárnap délután­­ a Magyarországi Újságírók Egyesülete rendkívüli választmányi ülés keretében emlékezett Petőfi Sándorról. Az ülést Márkus Miksa, az egye­sület elnöke, nyitotta meg, majd Rákosi Jenő dísz­elnök méltatta Petőfi Sándor halhatatlan emlékét. — Szóval és írásban, költeményben és prózá­ban — mondotta — a felvilágosodás fáklyahordozó­jaként, a magyar kultúra fáklyájaként ünneplik ma Petőfit és elvégre, ha tűzoszlopok épen nem is, de fáklyahordozók vagy­unk mi, újságírók is, a kultúra szolgálatában. Igaz ugyan, hogy ma sokunk fáklyájának több a füstje, mint a lángja, de ez a kor hibája és nem a mienk. Petőfi ünneplése olyan di­csősége ennek a népnek, amely nem maradhat hatás­talan. Nemcsak költő, hanem hős is volt, nagy ma­gyar is volt, és mi büszkék lehetünk arra, hogy Pe­tőfi újságíró is volt. Vasárnap este a fővárosi Petőfi-ünnepségeket az egyetemi ifjzsság fáklyásmenete fejezte be. Este hat órakor a Szabadság­ téri négy irredenta szobor előtt gyülekeztek az egyetemi ifjak, itt zárt sorokba álltak fel és elzarándokoltak a Du­naparton át a Petőfi-szoborhoz. Több hazafias be­széd hangzott el a szobor hevenyészve feldíszített és épen csak hogy kivilágított talapzatán ... Az ifjú­ság képviselői több Petőfi-verset szavaltak el, majd megkoszorúzták a szobrot és az ünnepély a Himnusz és a Magyar Hiszekegy eléneklésével véget ért In­nen a fáklyásmenet végigvonult a főváros utcáin. Hét óra után az összes templomokban megkondultak a harangok. A Központi Demokrata­ Körben Szilveszter estélyén ünnepelték Petőfi Sándor cen­tennáriumát Benedek János nemzetgyűlési képvise­lő méltatása után Takács Klári, a Vígszínház tagja, szavalt, Székely Ilona operaénekesnő pedig énekelt Petőfi-verseket. Ezután Pakots József olvasta fel Petőfiről szóló novelláját. Éjfélkor nagy tömeg tömörült a Petőfi-szobor körül, a Gellérthegyen öt ágyúdörgés hirdette azt a pilla­natot, amelyben Petőfi száz esztendővel ezelőtt meg­született. Ebben az időben egy székely küldöttség hatolt át a tömegen, s a székelyek nevében megko­szorúzta Petőfi Sándor szobrát. A főváros összes színházai Petőfi életét tár­gyaló darabokkal és szavalatokkal ünnepelték meg az évfordulót. Ebből az ünnepélyből egyformán vet­ték ki a részüket úgy az állami, mint a magánszín­házak, amelyek mind egytől-egyig áhítattal és kegye­lettel adóztak nagy nemzeti költőnk emlékének. A közönség mindenütt zsúfolásig megtöltötte a színhá­zakat és a Petőfire való emlékezés mindenütt lelkes hangulatot teremtett. Ősaik aggodalom Seypel­átogatása miatt Bécs, jan. 2. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Csehszlovákiának Seypel szövetségi kancellár budapesti utazása, valamint Ausztriá­nak a szomszédos államokkal való kereskedelmi szerződések megkötésére irányuló fáradozásai mi­att támadt nehezte­lését is hivatalos helyről cáfol­ják. A prágai lapokból kitűnik, hogy ennek a le­hangolságs­ak elsősorban az az oka, hogy a kan­cellár budapesti utazásában és a kereskedelmi szerződési tárgyalásokban az olasz befolyás (?) erősödését látjuák, ami Csehország rovására törté­nik. Meg kell itt jegy­ezni, hogy Dvoracsek, a cseh­szlovák állam képviselője, úgy Genovában, mint Genfben, a középeurópai kereskedelmi politikát lehetetlennek és a békeszerződéssel ellentétben ál­lónak jelentette ki. Közeláll az a feltevés, hogy a szociáldemokraták kívánsága között — hogy tudniillik a külügyi bizottságot a kancellár buda­pesti utazása előtt hívják össze — és a prágai le­hangoltság között, bizonyos összefüggés van és a szociáldemokraták a kancellár budapesti tartózko­dását olyan kötelezettségekkel próbálják kapcso­latba hozni, amelyek a cseh kívánságoknak is íneat felelnének. M­ivatalos zifév, A kormányzó üdvözlése. — Schioppa a diplom­áciai­­ élén - Poitikusok újévi nyilatkozatai, Az idei jjolitikai újév nyilatkozatokban nagyon szegény volt, de annál jelen' ' ^teljesebb vc!f - • "? üdvözlés, arr.ely I a. bbn^ftstányxeneSl folyt le, amolt a diplomáciai kar élén Schiuppa Lőrinc pápai nuncius köszöntőit. — Ez az első eset — mondotta francia nyelven a többi között —, amikor majdnem az összes nemze­tek diplomáciai képviselői együtt jelentek meg a füg­getlen Magyarország államfője előtt Isten aki fő­méltóságod hazáját oly sok természeti szépséggel és gazdagsággal, oly magas kultúrával, oly fejlett civi­lizációval és oly dicsőségteljes múlttal áldotta meg. Isten továbbra is oltalmazza Magyarországot hogy szerencsésen teljesíthesse történelmi hivatását,­amely­et a bék­e, a kultúra és a civilizált nemzetek boldogu­lásának egyik legértékesebb tényezőjévé jelöli ki Ez az a kívánság, amelyet a­ diplomáciai testület azok­nak az uralkodóknak és államfőknek nevében képviselni szerencséje van, úgyszintén a saját ben a nemes magyar nemzet irányában nyílt Horthy Miklós kormányzó válaszában­­ tette: Valóban a békés munkára irányuló poli, reméli Magyarország teljesíteni azt a történet tatait, amelyet a Gondviselés számára kijelölt don át egy fejlett kultúra és egy dicsőséges tört múlt emlékeinek jótéteményeiben rész°sitelte­gyarország az­ összes nemzetek hathatós tám­­ára remes számmlíthatni a békének ebben a trá­jában, amelyben boldogulásának és jövő fejlődi alapjait látja. Jókívánságaikat tolmácsolták még a korm előtt: a nemzetgyűlés, a kormány, a m. kir hű­ség, a főváros, az egyházak, stb. a politikai klubokban. Az egységes pártiban a szok­ásos újévi üd elmaradt, mert gróf Bethlen István miniszterek nagyatádi Szabó István, a párt vezérei, távol­­ a fővárostól. Így hát táviratilag üdvözölték és keresztény­ párt is táviratilag üdvözölte vezéreit András­sy Gyulát és Haller Istvánt. A Fri­edrici­­ban és a Rassay-pártban nem volt üdvözlés. A demokrata­ pártban Benedek János üdv az összes kerületi demokratakörök nevében Vá. Vilmost, aki válaszában arról az újévi ajándéki szólt, amit a kormány a kereseti adóról szóló hajtási utasításban adott. Majd a jóvátételről t­zémely elkerülhető, ha a kormány ügyesen jó ha belekapcsolódunk az igazi európai körforga" még a jóvátételen túl is sikereket érhetünk e­mészetesen, a démonéii útján kell megtald nemzetekkel az i­lidaritást. A nemzeti pal­­nírtban Gaál Vilmos tölte a párt­elnöke is­h Ferencet. A pá­­rét, Jnkács Lászlót, I.­­Géza köszön"'-"." X f&VtZn'OSMrt is volt üdvözlés. A Keresztény Községi Falt­­. Csikéry András intézett beszédet Sipőcz Jenő mesterhez, alo válaszában a párt segítségére eredményekről beszélt, hangoztatta a kereszté ipar és kereskedelem támogatását s azt mond kell mutatni, hogy gazdasági téren is fölves harcot. A fővárosi törvény revíziója már kell tetlen. Végül kiemelte, hogy csak a kereszte­ségi pártra támaszkodik. Ő igyekezett megte a közgyűlés egységét, de a demokrata párt­­ hajlandó vele tárgyalni, még­pedig azért, med­dig azonosította magát a keresztény községi n­api hírek, Wolf Károly lelkiismeretlen adathalmaznak a fővárosi választói névjegyzé A főváros­i törvényhatósági bizottsági mandátuma tudvalevőleg ez végén is központi választmány mai ülésén fog a választói névjegyzékek kiigazításával ö nökle Folkusházy Lajos alpolgármeste jentette, hogy a belügyminisztertől rende­zett, amely szerint a választói névjegyzékbe fölveendők névsorát január 10-ig kell bejelent­nius 10 ig pedig az összes előkészítő mint be kell fejezni. Budo­y Dezső a legutóbbi vár alatt történt visszaélésekkel foglalkozott,­­ hogy habár a kilencedik kerület 92 százalék tény, mégis csak 13.555 szavazatot kaptak a­k­tív pártok, míg a destruktivokra 17.200 szava­zak le Az elnök figyelmeztette a szónokot, hog t őkat nevükön jelölje meg, ne pedig konstr­nak, illetve destruktívoknak titulálja Bejeler után az elnöklő alpolgármester, hogy a válás, jegyzékek kiegészítéséről hirdetményeket fog adni. Wolff Károly a legutóbbi választást k Felületesnek, megbízhatatlan és lelkiismereti tok halmazának nevezte az egész névjegyzéke dőpontok in praktikusak voltak — mondotta intelligens nők ezreit ütötték el szavazati jogi­val, hogy nem kaptak összeírólapot, míg a mesterek jóvoltából a munkásnép mind elvi hat elemit, mindenki 30 éves volt és mind volt három gyermeke. A választmány elfogt az indítványát, hogy a belügyminisztertől a s­zálás alaposabb elvégezhetésére hosszabb­a kérjenek. Vázsonyi Vilmos a fővárosi szavazásiet­tólagos hamisításáról a következőkép nyit munkatársunk előtt: — Becses és értékes a vallomás, amit urak tettek, s amelyben hamisnak deklarálták azt a listát, amelyet ők állítottak össze. Annyira magukra akartak maradni a névjegyzékek összeállításánál­, hogy a biztosított kisebbségi képviseletet egy ravasz

Next