Pesti Hírlap, 1923. január (45. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
1923. ifamtär 3., szerda. PESTI H I S?LAP ellenőrzése a Ruhr-vidéken a jóvátételi célokra. 3. A vámoknak a megszállt területen és a Ruhr-vidéken való emelése. 4. Lefoglalása bizonyos összegnek, természetesen külföldi devizában abból a jövedelemből, amit Németország kivitele a Rajnánál és a Ruhr-vidéken jövedelmez. A kiviteli illetékek huszonhat százalékát ezen a területen a szövetségközi bizottságok maguk vonnák le. 5. A Rajna- és Ruhr-vidéki szénadó lefoglalása. XiOEdon. jan. 2. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A Morning-Post Sornas fcauí-rtafo c pa>ísf ftoa/e-T>ewicitSm fcSveteitdö jr&íitiftníiütt 8 következőképen vázolja: 1. Az angol miniszterelnöknek és az egész angol népnek az a nézete, hogy egyáltalán szükséges, hogy a német adósságok öszszegét véglegesen megállapítsák. Erre talán a Harding és Youth államtitkár javaslatba hozott nemzetközi szakértő bizottságot lehetne felhasználni. 2. A londoni egyezmény értelmében a jóvátételi bizottságnak átszolgáltatott kötvények — úgy vélik Angliában — értéktelenek. Senki sem hiszi már, hogy Németország ötvenmilliárd arany márkánál többet fizethetne. A Daily Telegraph szerint Németország régebbi fizetési és szállítási kötelezettségeinek a kiegyenlítésére tízmilliárd arany márkát fog kapni, a fenmaradó negyvenmilliárd arany márkát valószínűleg jelentékenyen leszállítják. Párizs, jan. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának teirata.) A konferencia elé, amennyire eddig ismeretes, négy különböző javaslatot fognak terjeszteni. A Francia javaslatot, mely kizárólag a moratórium és feltételeinek a kérdésével vagyis a Németország feletti pénzügyi ellenőrzésnek és a zálogoknak a kérdéssel foglalkozik. Az angol javaslatot, amely az öszszes reparációs kérdések, valamint a szövetségesek közötti adósságok és a mindkét részrőli német adósságokra céloz, továbbá az olasz javaslatot, amelyet Mussolini már a londoni konferencián is napirendre akart tűzetni, de eredménytelenül és végül a német javaslatot. Ünnnepségek Petőfi századik születésnapján. Rákosi Jenő beszéde a Petőfi-Társaság ünnepén. — Fáblyás menet és harangzúgás. — Ünnepségek a színházakban és vidéken. Szilveszter éjszakáján, amikor éjfélkor koccintásra csendítik össze a poharakat, ezer és ezer ember gondolt arra Magyarországon, hogy száz esztendővel ezelőtt ebben az órában született meg a legragyogóbb magyar lángelme, Petőfi Sándor. Ez az ünnep mindannyiunknak a lelkétől lelkedzett és mindenki részt akart benne venni, ha más formában nem, legalább egy gondolattal. Nagyon sokan voltak azonban, akik nem érték be a gondolattal. A Petőfi-szobor környékén este hat órakor sok ezer főnyi tömeg várta az egyetemi ifjak fáklyás menetét Éjfélkor pedig a legtöbb ünnepi házból az utcára tódult a vendégsereg és látni akarta a főváros elre hirdetett kivilágítását. Ennyi várakozás és ünneplő vágy mellett némi leleményességgel és ügybuzgalommal igazán szépet, igazán nagyot lehetett volna csinálni, aminthogy a főváros urai tényleg ezt ígérték a Petőfiévfordulót hirdető előzetes reklámjaikban. Sajnos, az ünneplés alkalmát leső tömeget teljesen cserbenhagyták azok, akiknek az egész ünnep szervezése lett volna a feladatuk. A tömeg része mindenütt a csalódás és a ki nem elégített várakozás lett. A Petőfi-szobokr előtt hosszú, kietlen ácsorgás után be kellett érnie egy nagyon szegényes fáklyásmenettel. A szobor talpazatáról a város, az ország és az irodalom kitűnőségei helyett ismeretlen ifjak szónokoltak, ők pedig minden lelkességükkel sem pótolhatták azoknak a mulasztását, akiknek kötelességük lett volna, hogy ott legyenek és az ünnepi alkalommal nevükkel" tüntessenek. Az éjféli kivilágítás néhány araszos lánggal lobogó gázlámpaoszlopot jelentett az Apponyi-téren s a koldus-fantáziával és szegény ízléssel dekorált Petőfi-szobor környékén. Ennyi volt mindaz, amit az utcán hullámzó tömeg a Petőfi-évfordulóból kapott. Pedig Magyarországon mindig értettek a fényes ünneprendezéshez. Az év utolsó estéjén miért maradt mégis magára a kegyeletes megemlékezésre hajlamos tömeg? A szervezés teljes hiánya miatt miért lett ilyen fakó és szétforgácsolt az ünnepi évforduló? Feleljenek erre azok a Városháza mai urai, akik miután a Petőfi-ünnepről BZÓIÓ előzetes jelentésekben napokon keresztül a reklámok görögtüzében ünnepeltették nagy hazafiasságukat, miután a reklám megtette kötelességét, kútba ejtették az egész Petőfi-ünnepet. Vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a Petőf társaság matinéval és hangversennyel egybekötött ünnepi díszgyűlésén áldozott Petőfi Sándor emlékének. Az ünnepélyen megjelent előkelő közönség sorai között ott láttuk Horthy Miklós kormányzót családjával, József főherceget családjával, gróf Apponyi Albertet és a magyar társadalmi élet színe-javát. A díszselést a Budai Dalárda éneke nyitotta meg, majd Pekár Grtfik, a Petőfi Társaság elnöke, megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent előkelőségeket, s meleg szavakkal, lelkes hangon emlékezett meg Petőfi Sándorról. Móra Ferenc ünnepi költeményét szavalta el, majd Rákosi Jenő lépett az előadói emelvényre, ahol a tetszésnyilvánításoktól és tapsoktól sűrű féltbeszakított beszédében többek között az alábbiakat mondotta: — Két nagy misztérium övezi Petőfit: születésének és halálának misztériuma. Mint tünemény szállott le közénk, anyja tót cselédleány, apja szerb mészáros volt, így dolgozik a gondviselés: tót anya és szerb apa gyermekében tündöklik legdicsőségesebben a nemzeti géniusz. A becsületes tót cselédleány és a szerb mészáros gyermeke volt az a Petőfi, "akinél Szebben senki sem tudta a magyar nyelvet és talán nem fogja tudni ezután sem. A magyar géniusz Inkarnációja volt 5. Minden nagy költő csak a saját nemzetének talajából nőhet, az idegen hatásokon élősködők sohasem lehetnek nagyokká. A beszéd után a közönség percekig ünnepelte tapssal és éljenzéssel Rákosi Jerfst. Vasárnap délután a Magyarországi Újságírók Egyesülete rendkívüli választmányi ülés keretében emlékezett Petőfi Sándorról. Az ülést Márkus Miksa, az egyesület elnöke, nyitotta meg, majd Rákosi Jenő díszelnök méltatta Petőfi Sándor halhatatlan emlékét. — Szóval és írásban, költeményben és prózában — mondotta — a felvilágosodás fáklyahordozójaként, a magyar kultúra fáklyájaként ünneplik ma Petőfit és elvégre, ha tűzoszlopok épen nem is, de fáklyahordozók vagyunk mi, újságírók is, a kultúra szolgálatában. Igaz ugyan, hogy ma sokunk fáklyájának több a füstje, mint a lángja, de ez a kor hibája és nem a mienk. Petőfi ünneplése olyan dicsősége ennek a népnek, amely nem maradhat hatástalan. Nemcsak költő, hanem hős is volt, nagy magyar is volt, és mi büszkék lehetünk arra, hogy Petőfi újságíró is volt. Vasárnap este a fővárosi Petőfi-ünnepségeket az egyetemi ifjzsság fáklyásmenete fejezte be. Este hat órakor a Szabadság téri négy irredenta szobor előtt gyülekeztek az egyetemi ifjak, itt zárt sorokba álltak fel és elzarándokoltak a Dunaparton át a Petőfi-szoborhoz. Több hazafias beszéd hangzott el a szobor hevenyészve feldíszített és épen csak hogy kivilágított talapzatán ... Az ifjúság képviselői több Petőfi-verset szavaltak el, majd megkoszorúzták a szobrot és az ünnepély a Himnusz és a Magyar Hiszekegy eléneklésével véget ért Innen a fáklyásmenet végigvonult a főváros utcáin. Hét óra után az összes templomokban megkondultak a harangok. A Központi Demokrata Körben Szilveszter estélyén ünnepelték Petőfi Sándor centennáriumát Benedek János nemzetgyűlési képviselő méltatása után Takács Klári, a Vígszínház tagja, szavalt, Székely Ilona operaénekesnő pedig énekelt Petőfi-verseket. Ezután Pakots József olvasta fel Petőfiről szóló novelláját. Éjfélkor nagy tömeg tömörült a Petőfi-szobor körül, a Gellérthegyen öt ágyúdörgés hirdette azt a pillanatot, amelyben Petőfi száz esztendővel ezelőtt megszületett. Ebben az időben egy székely küldöttség hatolt át a tömegen, s a székelyek nevében megkoszorúzta Petőfi Sándor szobrát. A főváros összes színházai Petőfi életét tárgyaló darabokkal és szavalatokkal ünnepelték meg az évfordulót. Ebből az ünnepélyből egyformán vették ki a részüket úgy az állami, mint a magánszínházak, amelyek mind egytől-egyig áhítattal és kegyelettel adóztak nagy nemzeti költőnk emlékének. A közönség mindenütt zsúfolásig megtöltötte a színházakat és a Petőfire való emlékezés mindenütt lelkes hangulatot teremtett. Ősaik aggodalom Seypelátogatása miatt Bécs, jan. 2. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Csehszlovákiának Seypel szövetségi kancellár budapesti utazása, valamint Ausztriának a szomszédos államokkal való kereskedelmi szerződések megkötésére irányuló fáradozásai miatt támadt neheztelését is hivatalos helyről cáfolják. A prágai lapokból kitűnik, hogy ennek a lehangolságsak elsősorban az az oka, hogy a kancellár budapesti utazásában és a kereskedelmi szerződési tárgyalásokban az olasz befolyás (?) erősödését látjuák, ami Csehország rovására történik. Meg kell itt jegyezni, hogy Dvoracsek, a csehszlovák állam képviselője, úgy Genovában, mint Genfben, a középeurópai kereskedelmi politikát lehetetlennek és a békeszerződéssel ellentétben állónak jelentette ki. Közeláll az a feltevés, hogy a szociáldemokraták kívánsága között — hogy tudniillik a külügyi bizottságot a kancellár budapesti utazása előtt hívják össze — és a prágai lehangoltság között, bizonyos összefüggés van és a szociáldemokraták a kancellár budapesti tartózkodását olyan kötelezettségekkel próbálják kapcsolatba hozni, amelyek a cseh kívánságoknak is íneat felelnének. Mivatalos zifév, A kormányzó üdvözlése. — Schioppa a diplomáciai élén - Poitikusok újévi nyilatkozatai, Az idei jjolitikai újév nyilatkozatokban nagyon szegény volt, de annál jelen' ' ^teljesebb vc!f - • "? üdvözlés, arr.ely I a. bbn^ftstányxeneSl folyt le, amolt a diplomáciai kar élén Schiuppa Lőrinc pápai nuncius köszöntőit. — Ez az első eset — mondotta francia nyelven a többi között —, amikor majdnem az összes nemzetek diplomáciai képviselői együtt jelentek meg a független Magyarország államfője előtt Isten aki főméltóságod hazáját oly sok természeti szépséggel és gazdagsággal, oly magas kultúrával, oly fejlett civilizációval és oly dicsőségteljes múlttal áldotta meg. Isten továbbra is oltalmazza Magyarországot hogy szerencsésen teljesíthesse történelmi hivatását,amelyet a béke, a kultúra és a civilizált nemzetek boldogulásának egyik legértékesebb tényezőjévé jelöli ki Ez az a kívánság, amelyet a diplomáciai testület azoknak az uralkodóknak és államfőknek nevében képviselni szerencséje van, úgyszintén a saját ben a nemes magyar nemzet irányában nyílt Horthy Miklós kormányzó válaszában tette: Valóban a békés munkára irányuló poli, reméli Magyarország teljesíteni azt a történet tatait, amelyet a Gondviselés számára kijelölt don át egy fejlett kultúra és egy dicsőséges tört múlt emlékeinek jótéteményeiben rész°siteltegyarország az összes nemzetek hathatós támára remes számmlíthatni a békének ebben a trájában, amelyben boldogulásának és jövő fejlődi alapjait látja. Jókívánságaikat tolmácsolták még a korm előtt: a nemzetgyűlés, a kormány, a m. kir hűség, a főváros, az egyházak, stb. a politikai klubokban. Az egységes pártiban a szokásos újévi üd elmaradt, mert gróf Bethlen István miniszterek nagyatádi Szabó István, a párt vezérei, távol a fővárostól. Így hát táviratilag üdvözölték és keresztény párt is táviratilag üdvözölte vezéreit Andrássy Gyulát és Haller Istvánt. A Friedriciban és a Rassay-pártban nem volt üdvözlés. A demokrata pártban Benedek János üdv az összes kerületi demokratakörök nevében Vá. Vilmost, aki válaszában arról az újévi ajándéki szólt, amit a kormány a kereseti adóról szóló hajtási utasításban adott. Majd a jóvátételről tzémely elkerülhető, ha a kormány ügyesen jó ha belekapcsolódunk az igazi európai körforga" még a jóvátételen túl is sikereket érhetünk emészetesen, a démonéii útján kell megtald nemzetekkel az ilidaritást. A nemzeti palnírtban Gaál Vilmos tölte a pártelnöke ish Ferencet. A párét, Jnkács Lászlót, I.Géza köszön"'-"." X f&VtZn'OSMrt is volt üdvözlés. A Keresztény Községi Falt. Csikéry András intézett beszédet Sipőcz Jenő mesterhez, alo válaszában a párt segítségére eredményekről beszélt, hangoztatta a kereszté ipar és kereskedelem támogatását s azt mond kell mutatni, hogy gazdasági téren is fölves harcot. A fővárosi törvény revíziója már kell tetlen. Végül kiemelte, hogy csak a kereszteségi pártra támaszkodik. Ő igyekezett megte a közgyűlés egységét, de a demokrata párt hajlandó vele tárgyalni, mégpedig azért, meddig azonosította magát a keresztény községi napi hírek, Wolf Károly lelkiismeretlen adathalmaznak a fővárosi választói névjegyzé A fővárosi törvényhatósági bizottsági mandátuma tudvalevőleg ez végén is központi választmány mai ülésén fog a választói névjegyzékek kiigazításával ö nökle Folkusházy Lajos alpolgármeste jentette, hogy a belügyminisztertől rendezett, amely szerint a választói névjegyzékbe fölveendők névsorát január 10-ig kell bejelentnius 10 ig pedig az összes előkészítő mint be kell fejezni. Budoy Dezső a legutóbbi vár alatt történt visszaélésekkel foglalkozott, hogy habár a kilencedik kerület 92 százalék tény, mégis csak 13.555 szavazatot kaptak aktív pártok, míg a destruktivokra 17.200 szavazak le Az elnök figyelmeztette a szónokot, hog t őkat nevükön jelölje meg, ne pedig konstrnak, illetve destruktívoknak titulálja Bejeler után az elnöklő alpolgármester, hogy a válás, jegyzékek kiegészítéséről hirdetményeket fog adni. Wolff Károly a legutóbbi választást k Felületesnek, megbízhatatlan és lelkiismereti tok halmazának nevezte az egész névjegyzéke dőpontok in praktikusak voltak — mondotta intelligens nők ezreit ütötték el szavazati jogival, hogy nem kaptak összeírólapot, míg a mesterek jóvoltából a munkásnép mind elvi hat elemit, mindenki 30 éves volt és mind volt három gyermeke. A választmány elfogt az indítványát, hogy a belügyminisztertől a szálás alaposabb elvégezhetésére hosszabba kérjenek. Vázsonyi Vilmos a fővárosi szavazásiettólagos hamisításáról a következőkép nyit munkatársunk előtt: — Becses és értékes a vallomás, amit urak tettek, s amelyben hamisnak deklarálták azt a listát, amelyet ők állítottak össze. Annyira magukra akartak maradni a névjegyzékek összeállításánál, hogy a biztosított kisebbségi képviseletet egy ravasz