Pesti Hírlap, 1923. március (45. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2, PESTI HÍRLAP —W—will nniijii immIM3—übmsw 1 HtttMiiíiegiamMHniiiiii aamascAwirnretn lurnsMansnea /^g^ggj/assa^ir^xj^^^miiB. -^.w itr 11 - i'iwn ibih min ^ 1923. már­c­i­us 1.. csütörtök". Bevétel 152 millMr'tl S&2 millió. — Kiadás 193 mi£lidt.& 455 millió. Kállai­ Tibor pénzügyminiszter, szerdán ter­jesztette, be az 1922—23-as zárószálliadási­­esztendő költségvetését, amelynek előirányzatos mérlege sze­rint az össze­s állami bevételek 152,802,434,200 K.-an az állami összes kiadások pedig 193,455,324,700 koronára rúgnak. A deficit­­ tehát 40,652,890.500 korona. A rendes költségvetési kiadások főbb tételei a következők: Az állami üzemek összes kiadásai 75 milliárd 31,668,000 koronát, összes bevételei 19 milliárd 754,089,000­­koronát tesznek. Ennélfogva az összes állami bevételek 152 milliárd 802,434.200 koronát, az összes állami ki­adások 193,453,321,700 koronát tesznek. A hiány tehát 40,652,890,500 korona. Az állami budget rendes kiadásainak és ren­des bevételeinek különbsége 31,562,366,500 korona fölösleget, az állami üzemek rendes kiadásainak és rendes bevételeinek különbsége 7.273,679,000 ko­rona hiányt, mutat fel. összesen . . . Levonás*) . . Marad összesen 81.377,415.500 14.000,000.000 67.377,415.500 Állami üzemek rendes kiadásai: keresk. min. üzemei . 55.573,111­ 000 földm. min. üzentjei­­ . 1.170,960.000 pénzügymin. üzemei . 283,697­ 000 Rendam­­ili­s kiadások: kormányzóság . . . 12.250.000 nemzetgyűlés . . . . 990000 *) A kölcsönszolgálatok egy része az 1922—23-iki évben még nem kerül kifizetésre. Rende.­, bevételek: Állami üzemek rendes bevételei: keresk. minisztérium földm­űvelés­üg­yi min. pénzügyminisztérium, összesen . . . állami adósságok . . háborús utóköltségek , pénzügyminisztérium • keresk. minisztérium • földmin. minisztérium , népjóléti minisztérium vallás- és közokt. min. igazságügyi miniszt. összesen 48.112,229.000 1.352.860.000 289.000.000 -19.754,089.000 2.676,257-000 20,000.000 1-318,400.000 14,710.800 34.192.000 28,000.000 7,000.000 _10.004-000 4.1031563.200 Rendkívüli bevételek: rendes kiadások: •kormányzó t­iszteletdiszt kormányzóság . . • nemzetgyűlés .... állami adósságok . . nyugellátások .... legf.. áll. számvevőszék közigazgatási bíróság . földbirtokrendezés . . miniszterelnökség . • külügyminisztérium . belügyminisztérium pénzügyminisztérium keresk. minisztérium , földm. minisztérium népjóléti minisztérium vallás- és közokt. min. igazságügyi miniszt. • honv. minisztérium 12.000.000 184.157.000 108.104.000 22.129.377.000 1.870.707.500 19.357.000 25.141.000 43.886.000 125.155.000 2.208.896.000 8.208.942.000 16.901.157.000 1.092.185.000 1.997.139.000 5.005.972.000 6.249.766.000 2.429.144.000 12­ 766.330.000 állami adósságok . . nyugellátások • . háborús utóköltségek • miniszterelnökség . . külügyminisztérium belügyminisztérium pénzügyminisztérium , keresk. minisztérium . földm­ivelésügyi min. . népjóléti minisztérium vallás- és közokt. min. igazságügyi miniszt. honvédelmi miniszt. 3.720,455.000 515.050.000 32.236.609.000 53.247.000 165.889.000 1.379.714.000 363.336.000 330.331.200 421.976.000 1.250,723.000 1.118.053.000 482.567.000 2.574.366.000 összesen :44.625.550-200 Beruházások: miniszterelnökség , . külügyminisztérium belügyminisztérium pénzü­gyminissztérium , keresk. minisztérium , földmivelésü­gyi min. . népjóléti minisztérium vallás- és közokt. min. igazságügyi miniszt. honvédelmi miniszt. 792,000.000 331,770.000 293,570.000 1­693,125.000 217,000.000 777,650.000 70,250.000 1.406,000.000 227,800.000 611,520.000 összesen 6.420.685000 Állami üzemek beruházási tételei: keresk. minisztérium . 17.882.000.000 földmiv. minisztérium • 121,900.000 összesen .... 24.424,585.000 kormányzóság ... nemzetgyűlés . . . . állami adósságok . . külügyminisztérium belügyminisztérium . . pénzügyminisztérium . keresk. minisztérium . földmiv. minisztérium • népjóléti minisztérium, vallás- és közok. min. . igazságügyi miniszt. honvédelmi miniszt. 20,926.000 90.000 7­172,357.000 1.500.000.000 109,486.000 87.892,188-000 566,578-000 572,689.000 367,500.000 584,108.000 108,834.000 45,026.000 összesen 98.939.782.000 Hogyan fogadják a pártok a pénzügyi expozét. Kik akadályozták a takarékosság szigorú keresztülvitelét. — Hír egy belföldi aranykölcsön fölvételéről. — Csak májusban tárgyalják a költségvetést. — Politikusok nyilatkozatai a budgetről. A pénzügyminiszter expozéja és a költségve­tés a legfontosabb eseménye ma a politikának. A nemzetgyűlés minden pártjában feszült érdeklődés­sel­­várták a költségvetés számadatait, a pénzügy­miniszter beszéde pedig, amely szintén feltárta gaz­dasági helyzetünk súlyos bajait, már nyíltságánál fogva is általános rokonszenvvel találkozott. Olyan alapos kritika fogja kísérni parlamenti tárgyalá­sánál a nagyfontosságú törvényjavaslatot, aminő­ben kevés javaslat részesült még a nemzetgyűlésen. A pártokban már ma este élénken foglalkoz­tak Kállay pénzügyminiszter előterjesztésével. Min­denekelőtt az a kijelentése keltett feltűnést, hogy ezzel a költségvetéssel jelen formájában nem azo­nosítja magát,, amiből politikai körökben arra kö­vetkeztetnek, hogy Kátaynak nem sikerült a taka­rékosságot abban a mértékben keresztülvinnie, aho­gyan szerette volna, mert bizonyos tényezők ebbeli szándékát nem honorálták teljes mértékben. Ezt a kérdést különösen ellenzéki részről fogják fesze­getni és rámutatnak majd azokra a tételekre, ahol jelentős megtakarításokat lehetett volna elérni. Bi­zonyos kényes tételeket is szóvá fognak tenni, elő­ször a bizottsági bizalmas tárgyalásokon, ha pedig ott nem kapnak kielégítő választ, akkor a plé­numban. Az ellenzék részeiről tiltakozásra készülnek az újabb adóemelé­sek ellen. A pénzügyminiszter beszédéből u­gyanis azt ol­vashája ki, hogy az adórendszerét kiépítettnek te­k­inti és magasabb jövedelmezőséget a deficit csök­kent'.'':' :':." ˇ*ki a»- adóknak — a fogyasztási és jö­ved-: ':..ˇ• dízjfokozatos emelésével kíván ét­i­ Piti. Azt hiszik, hogy a miniszter a jövedelmi, és forgalmi adó emelésére gondol, ami ellen élesen til­takoznak, mert szerintük főleg ez utóbbi a drága­ságnak újabb hullámait zúdítaná a fogyasztó kö­zönségre. Élénken kommentálják a beszédnek azt a ré­szét, ahol a pénzügyi regenerációról azt mondotta, hogy azt egy újabb kölcsönnel látja elérhetőnek, s ennek a kapitalistáknak is segítségére kell jönni­ök az államnak. Beavatott kormánypárti körökben úgy tudják, ho­gy ő fi pénzügyminiszter egy belfökli arany­kölcsön fölvételére gondol, amelyet ausztriai mintára óhajt keresztülvinni. A költségvetés bizottsági tárgyalásának meg­kezdésére­­már megtették az előkészületeket, a ple­náris tárgyalás azonban csak jóval később várható. Az egységes pártban, úgy számítják, hogy­ május előtt aligha kerülne napirendre a bridget. A­ nemzetgyűlés hosszúra, nyúlt szerdai ülésé­ről elmaradt a zalaegerszegi internálótábor ügyi­­ben bejegyzett­­ három interpelláció. A belügymi­niszterrel történt megállapodás alapján c­.c-ket­­cs­ü­törtökön mondják el, mint sürgős interpellációkat. A költségvetésről és a pénzügyi expozé­r­ól alább adjuk néhány politikus véleményét: Eckhardt Tibor: — Felfogásom szerint a tisztviselői létszám csökkentése, minden luxus-import lehet elemié tétele, igényeinknek megszorítása és a szabad gazdasági versenynek helyreállítása terén a kormánynak — amely teljesen világosan és helyesen látja az utat, — le kell vonni a konzekvenciákat. A támadások­tól nem szabad visszariadni, mert ha a népszerűség­nek ez a politika nem válik hasznára, az ország megmentése csak így érhető el. Strausz István. — A pénzügyminiszter úr nemcsak az elő­irányzat megszerkesztésével végzett emberf éle­­ti multkat, hanem még talán annál is kimerítőbb küz­delmet kellett folytatnia azért, hogy legyen egyálta­lán költségvetés. Most legalább látni fogja az or­szág, hogy szükség van a sok milliárd adóbevételr­e. Sajnos, átfogó programmot a termelés megindítására és az adminisztráció egyszerűsítésére nem hallot­tunk a pénzügyminiszter úrtól. Vázsonyi Vilmos: — A költségvetés előterjesztése után egészen reménytelennek látom a helyzetet. A rettenetes ál­dozatok, amelyeket meghoz a társadalom, céltala­nok, mert a pénzügyi egyensúly nincs meg. A ta­karékosság elvét hirdeti a pénzügyminiszter, ő ma­ga azonban sehol sem valósítja azt meg. Minden tö­rekvésnek meg kell buknia az irtózatos személyt szegézzy. Irta : Si^a^xeH IPnévast. Fordította: Kosztolányi Dezső. (63) Először életében érzett alázatot, lemon­dást. Először szólt így magához ez a gőgös teremtés: „Bűnhődöm, de megérdemlem." Először jutott eszébe a véteknek, a bűnnek tudata. Bírálta magát, rostálta a don­ juanis­must, az érzéki gyönyörnek azt a törvé­nyét, melyet a szerelem érdekében szánt­szándékkal tett a hagyományos, de titokzatos, ki­fürkészhetetlen törvény helyébe, mely mégis újjászületik, f­öltámad, minden társadalmi, egyé­ni kísérlet után megint úrrá lesz rajtunk, hogy hirdesse igazát. Roger készülő könyvének címe jutott eszébe: .4 nemi morál ellen. Tegnap még helyeselte volna megállapításait. De ha ez a könyv igazat mond és csakugyan nincs nemi mo­rál, akkor őt, Albine Andernyt, ma miért zúzta össze ennyire az a szörnyű csapás, hogy azt sem tudja életben marad-e, miért érzi, mintha vala­mi rettentő veszedelemből menekült volna. Ha nincs nemi morál, akkor semmiféle morál sincs, akkor a szerelem olyan, mint az evés, ivás, já­rás, akkor az a szabad, vidám állatiság országa, ele az állatiság nem ismer sem ily szorongást, sem ily aggodalmat. Az állatiság világában nincs se Jocaste, se Oedipus . . . Férfiak, nők között tehát máskép áll a dolog s a szerelmesek tette vagy jó, vagy rossz, nemcsak a következményében, ha­nem­ önmagában is. Hogyan? Miért? Ez titok. Mélységes titok. Isteni titok. Miért méreg a mé­reg? Nem ennek a törvénynek titokzatos műkö­dése-e az, hogy sem, Roger ragaszkodásában, sem pedig az ő vonzalmában semmiféle érzé­kiség sem volt már kezdettől fogva? Albine nem vitáz többé, lehajtja fejét, rémülten fordul el at­tól, ami bekövetkezhetett volna, s az a babonás félelem, melyet, érez, túlcsorran a jelenből, múlt­ja messzeségébe folyik: ez a múlt pedig a maga­­egészében izgatja őt s ő irtózik tőle. Szeretné kitörölni emlékezetéből, az időből, Albiné gyű­löli ezt a múltat. Annyira gyűlöli, hogy már nem is érti. Nem érti mikép tehette azt, amit tett. Anya v­olt és menekült gyermeke elöl, mint valami veszede­lem elöl. Próbál mentegetőzni: „Oly fiatal» vol­tam . . . tizennyolc éves. Oly rossz tanácsadóim voltak. Henriquette Dupont . . . Julien . . . egy morfinista nő és egy kéjenc . . . Menekült gyer­meke elől beérte azzal a tudattal, hogy mások fölnevelik a nem lát szükséget. Nemcsak, hogy előle menekült, még emléke elöl is menekült, si­került őt elfelejtenie. Bámulatos, hogy erkölcsi érzékünket mennyire el tudjuk altatni az élet mámorával. Albine soha nem vetett senkinek s­en­ki részvétet, könyörületet, alázatot érzett má­sokkal szemben, mégis elkövette azt, még lelki­furdalása sem­ volt, mert, ha nem némítja ki lel­kiismeretfurdalását, nem élhet úgy, ahogy akart. A gyóntatóatyák, kik hallgatják az ajkak vallomását, melyeket feloldoz a halál újjá, na­gyon jól tudják, hány becsületes, tisztes, gyak­ran erényes életben van ilyen bűn, egyetlen, de nagy-nagy büni, mely nélkül az életek, amelyeket elmesélnek nekik, egyszerűen felborultak, egy­szerűen megsemmisültek volna. „Most elért a büntetés. Ez így van rendjén." Mily boldogok azok, — gondolja magában Albi­né­k, kik a végzet alatt meggörbedve mint haj­dan az elitéltek, nyilvánosan vezekelhetnek a vérpadon, mely megbünteti őket, de meg is sza­badítja életüktől. Meghaljon? Jaj, csak meghalhatna. Csak megfizethetne érte, ahogy azt a törvényszék szak­nyelve mondja, csak megfizethetné adósságát nyomorult életével. Milyen szép lenne. Milyen könnyű lenne. De, jaj, bármennyire is gyötrő­dik most, érzi, hogy vérének, idegeinek, izmai­nak acélos életereje nem rokkant meg. Újra visszaköveteli őt az élet, évekre, hosszú-hosszú évekre még. Micsoda kaján tréfája a kétségbe­esésnek. Werther szava suttog emlékezetében: „Itt a tömlöc kulcsa . . ." Igen, kattan a zár, fo­­­lyadék csöppen a nyelvra s az ember megszaba­dul. De ezt a boldogtalan asszonyt egyszerre le­­­nyűgözte a régi-régi törvény, mindaz, amiben hittek perigordi nemesi birtokukon az örsök, kik görnyedezve imádkoztak a Szestt, Szűz képe előtt, az ükapák, kik a rémuralom börtöneiben tanúsá­got tettek hitük mellett . . . Nem kell lázadozni az ellen, ami titokzatos betűkkel van megírva, az ellen, amit nem értünk. Alázkodjunk meg. Ez az alázat vezet bennünket akaratunk ellenére s tehetetlenségünket százados tapasztalattal gyá­molítja! Werther hazudott. Nincs jogunk elpusz­tí­tani egy életet, még saját életünket sem: ez az emberiség ösztöne és semmiféle ál-okoskodás nem hazudtolja meg ezt, és annyira nem, mint amennyire nem lehet egybeházasítani Oedipust és Jocastét.. Albiné majd viseli az eljövendő évek terhét, addig, ameddig a végzet akarja, nem hágja át a hagyományos törvényt. Különben más oka is van, hogy éljen, sokkal közelebb, sokkal sze­mélyesebb ok: nincs egyedül az életben. Valaki­nek joga van hozzá, sokkal régibb, sokkal súlyo­sabb, sokkal parancsolóbb joga, mint ahogy az a valaki elképzeli. Ha elszökne Albine ilyen való­ság elöl a halálba, vagy elmenekülne, újra elkö­vetné a south-croydoni bűnt. És ez még nagyobb bűn lenne. Mert a gyermek élete biztosítva volt, az apja élt. De ha a felnőttet, elthagyná, várjon nem lenne-e Roger öngyilkos? Most azonban újra a lidércnyom­­ás fala meredez a boldogtalan asszony elé, most újra nekilendül, hogy széttörje, hogy átlépje. Ez akadály mögött van az élet lehetősége talán számára,és a fia szá­mára. Gondolkozni kezd. De minek ábrándozni? Az megvalósíthatat­lan. Nincs emberi eszköz, hogy ebből a hely­zetből átjusson a másikba, melyben a dolgok ren­des kerékvágásokba jutnak. Nincs emberi mód, hogy ezt mondja Rogernek: „Az az asszony, aki voltam, az az asszony, aki azt tette, amit tettem, az"a te anyád". És tévedésében sem lelust meg­hagyni öt XFolyt. &YV.4­­ 'Bon Juan Ő' Nagyságok.

Next