Pesti Hírlap, 1923. május (45. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
PESTI HÍRLAP 1923. május 1., kedd. A német ajánlat. A tárgyalások hete. — Lehetséges számok és lehetetlen feltételek. Kedvező kilátások a tárgyalásokra. — Kikerülhetetlen a gazdasági válsát Berlin, ápr. 30. (A Pesti Hírlap levelezőjétől) Egész héten át tárgyaltak arról, mi legyen a tartalma és a formája a német ajánlatnak. Az egész akció feiinduló pontja Angiin közvetítése volt. Bár Londonban már előre tagadták, hogy közbelépésről volna szó, az angol kormánynak a kulisszák előtt, és mögött kifejtett fáradozásait csakugyan nem lehet másnak tartani, és ha Londonban tagadják is ma ezt a megállapított tényt, ez csupán Franciaországra való ekintettel történik, amelyet legalább a szempont megóvásával akarnak támogatni. Painearé pedig kijelenti, hogy továbbra is ragaszkodik ahhoz a feltételéhez, hogy semmiféle idegen hatalomnak nem szabad a vitás kérdésbebeavatkoznia. Németország az ilyen hiúsági kérdések mellett, amelyek egyébként a francia miniszterelnök számára i belpolitikai szempontból fontosak lehetnek, közönyösen halad el, mert azt tartja, hogy az események nagyobb súllyal esnek latba, mint a kísérő körülmények. Sokkal súlyosabb azonban az a körülmény, hogy az utóbbi napokban úgy Párizsban, mint Londonban :a utaltak arra, hogy a német ajánlatot közvetlenül Franciaországhoz és Belgiumhoz kell intézni. Ennek a követelésnek teljesítése azonban nem jelentene mást, mint a Párizsban oly nehezen sóvárgott német kapitulációt, amire azonban itt semmiféle okot nem látnak. Ugyan békét akarnak, ce anélkül, hogy a fehér zászlót kitűznék. Az is elég már, — mondják —, ha Németország hajlandónak nyilatkozik arra, hogy az első lépést megtegye és kijelentse, hogy fizetni akar és mennyit akar fizetni. A német ajánlatot azonban a szövetségesek összességéhez, a versaillesi szerződés szignatórius hatalmaihoz akarja intézni és Németország csak velük, mint egységgel akar tárgyalni. Ha azonbarti tárgyalásokra kerül a sor, akkor egyes részletkérdéseket az egyszerűség okából Franciaország és Németország között külön tárgyalnak meg, ez magától értetődő és a dolog természetében.",rejlik. Minden nagyobb optimizmus nélkül meg lehetjövendölni, hogy "a tárgyalások, ha egyszer megindultak, kedvező kilátással kecsegtetnek, mert ezútdlal az az összeg, amelyet Németország fizetni tud és az a másik összeg, amelyet Franciaország számbavesz, nem különbözik oly nagyon egymástól. A külöbbség mindössze öt—tízmilliárd aranymárka, de ez olyan differencia, amelyet kölcsönös jóakarattal könnyen át lehet hidalni. Talán nehezebb lesz ennél a határbiztosítás kérdése, amely Franciaország számára oly nagy szerepet játszik. Szinte groteszknek látszik, hogy egy állam, amely nyakig fel van fegyverkezve és katonai erővel áll ellenfelének országában, ...- az állam, amely ma talán a legnagyobb hatalmi a világnak, biztosítékokat ideán olyan szomszédos államtól, amelynek egyáltalán nincs számbavehető hadserege és nemcsak pénzügyileg, de egyéb anyagi tekintetekben is belátható időn belül képtelen komoly re-..- vetkezésre. Franciaország biztosítási követelései annak a kívánságának felelnek meg, hogy olya.11 állapotot teremtsen, mely lehetővé teszi, hogy Németországot valamilyen formában ne csak ellenőrizze, ne csak sakkban tartsa, hanem állandóan éreztethesse is vele hatalmát. Teljesen érthető, hogy Németország minden ilyen törekvést visszautasít és készes-lábbal tiltakozik ellene, de nem azért, mintha titokzatos tervekkel foglalkozik és revans-politkát rejtegetne, hanem azért, mert az az állapot, amelyet Franciaország teremteni akar, lehetetlenné teszi, hogy valódi, vagy akár csak elfogadható barátságos viszony is fejlődjék ki kölcsönösen a két szomszédos állam között. Pedig ez volna az elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy Európában a jövőben ne csak a politikai, három a gazdasági békét is helyreállítsák. Németország számára vitathatatlan továbbá Franciaországnak az a feltétele, hogy a Ruhr-vidéket csak a jóvátételi összegnek teljes lefizetése után üríti ki. A Ruhr-vidék Németország legnagyobb ipari centruma és hogy a birodalom dolgozni tudjon, ezen a területen szabadságnak kell uralkodni. A megszállás Németországnak nagy anyagi, áldozatával járt, amelynek terjedelmét ma még megközelítőleg sem lehet felbecsülni. A közvélemény a megszállás okozta veszteségekkel még a legcsekélyebb mértékben sincs tisztában, bár dr. Becker gazdaságügyi miniszter nemrégiben egyik beszédében utalt, arra, hogy Ruhr-vidéken számos ipari vállalat több milliárdnyi bérfizetést teljesített és az sírhez szükséges összeset a birodalom Nagyon is kérdéses, hogy ezek a vállalkozások tesznek-e valaha abban a helyzetben, hogy ezt a hitelt, visszafizethessék. Kérdéses az is, mi történjék azokkal a gyártmányokkal, amelyeket a Ruhrvidéki ipartelepek a megszállás idejealatt termeltek és amelyek ott hevernek, mert a határzár miatt el nem szállíthatók. Tehát kész gyártmányok is megszámlálhatatlan milliárdok értékében hevernek ott és ezeknek kivitelére csak akkor lehet majd gondolni, illetve a világpiacon csak akkor versenyképesek, ha — és ez a kényszeríti eredmény minden további nélkül bekövetkezik — az export a dollár jelentékenyen magasabb árfolyamával lehetségessé válik, így érthető, hogy a német nehéz iparnak minden ellentétes biztosítása mellett is miért áll annyira érdekében a márka rosszabbodása és miért kellene a kormánynak is erre törekednie — ha egyébként ez tőle függne —, hogy kilátása legyen a nyújtott hitelek visszafizetésének lehetőségére. Akármi történjék is, a Ruhr-megszállás megszüntetése Németország számára újabb gazdasági válság kezdetét jelenti, amelyet látszólag csak a márka elejtésével lehet egyelőre leküzdeni. Nem szorul azonban bővebb magyarázatra, hogy nem ez az igazi, orvosság. A szövetségesekkel való sikeres tárgyalások útján elért több esztendei moratórium sem teremthet érezhető megkönnyebbülést, hiszen Németország már hónapok óta ,,élvezi" a fizetési határidő kitolását, ha nem is legális formában jutott hozzá. Másfelől azonban számba kell venni, hogy a moratórium egalizálása és az adósság fizetésének egész szabályozása külföldi hitel nyújtásával van szoros összefüggésben, ez pedig ismét a márka stabilizálásával függ össze — szóval az egész megoldhatatlan problémának látszik. D- Breitner Erhard: Aragorában aláírták a Coester szerződést London, ápr. 30. (Havas.) A lapok konstantinápolyi jelentése szerint a Chester -egyezményt tegnap Angolában aláírták. * (A Pesti Hírlap szombati száma részletesen foglalkozott ezzel az egyezménnyel, amely a franciákban alaposan lehűtötte a török szimpátiákat. Amit ezzel a kérdéssel kapcsolatban megírtunk, hogy a franciák szükség esetén erősebb eszközökhöz is nyúlnak, ha az amerikai érdekeltséggel kötött szerződés megsértené a Franciaországnak biztosított koncessziókat, már beteljesedett annyiban, hogy az anyaországból most két hadosztályt sürgősen Szíriába rendeltek. Weygand tábornok tudvalevőleg csak úgy vállalta a szíriai megbízatást, amit szintén megírtunk, — ha a kormány rendelkezésére bocsátja a megfelelő haderőt. Ez, úgy látszik, most megtörtént. Bármily fenyegetőnek látszik azonban a helyzet, valószínűleg békésen intéződik el ez a konflikus. Különösen ha helytálló a törököknek az a kijelentése, hogy a Chester-szerződés — amelyet különben nyilvánosságra hoznak — semmiféle vonatkozásban sem sérti a Franciországnak biztosított gazdasági előnyöket.) zázta létre. A végső összeomlás és az azt megelőző szomorú tények elhomályosították Andrássy alkotásait, de méltán fel lehet vetni a kérdést, vajon a passzív szemlélő és hallgatag résztvevő maradt volna e a német politikának a. bis matek I. hagyományoktól eltérő kockázatos kifejlődésével szemben? Vajon nem látta volna előre ennek a fejleménynek a veszélyeit." Andrássy konkrét alkotásainak rombadőlése tehát mit sem bizonyít kocepciójának eredeti helyessége ellett, csak az epigonok erélytelenségét állapítja meg. Az ünnepély után a közönség az Országház előtt levő Andrássy-szoborhoz vonult és azt megkoszorúzta. A kormányzó koszorúját Daruváry, a kormányét Jinkovszky, a honvédségét Beilik,a miniszter helyezte az alapzatra. Koszorút tettek le még a közmunkatanács melynek első elnöke volt Andrássy, a 48-as honvédet, a Nemzeti Kaszinó és az Andrássy-család. Az emlékünnepet a Szózat fejezte be, amelyet a katonazenekar játszott és a kivonult díszszázad fegyverrel tisztelgett a szobor előtt. Reymizsdi szenátos r ex róvaiélsípol. Párizs, ápr. 30. Reynald szenátor, a francia szenátus külügyi bizottságának titkára, s Franciaországnak a nemzetek szövetségébe küldött, delegátusa, a Correspondance Universelle munkatársa előtt hosszabb nyilatkozatot tett Magyarországról s a jóvátétel kérdéséről. — Magyarország — mondja a többi között — mindig igen erős rokonszenvet tudott kelteni azokban, akik érintkeztek vele. Magyarország iránt való érdeklődésünket egyébként nem volna szabad elveszítenünk, még az érzelmi szempontok mellőzése esetén sem, márpedig az érzelmeket nem kell mindig kiküszöbölni a politikából. Magyarországot Közép-Európához kell számítani, s a tartós béke, am mi kívánunk számára, az élet lehetőségét foglalja magában és azt, hogy egyensúlyba jöjjön a háborúból és a legyőzetésből származó rettenetes megrázkódtatása után. Magyarországot kímélet nélkül határolták körül. Hasztalan volna visszatérni azokra az indító okokra, amelyek ezt az új határt előírták. Ebben a pillanatban senkinek sem állana érdekében, még Magyarországnak sem, hogy visszatérjünk a békeszerződés területi rendelkezéseire. Nem volna helyénvaló a belügyekbe avatkozni, s nem tehetünk mást, mint hogy azt a kívánságunkat fejezzük ki, hogy a rend újjászületését és a nyugalom megerősödését lássuk. Mégis van azonban egy pont, amelyen a belpolitika csatlakozik a nemzetközi viszonylatokhoz s ez a jóvátétel. Tagadhatatlan tény, hogy Magyarország komoly erőfeszítést tett állampénzügyeinek rendbehozására, amit az 1922—23. évi költségvetés is mutat. A legsúlyosabb teher, amely ma az államra nehezedik, a tisztviselők ellátása. Gróf Bethlen elhatározta, hogy a tisztviselők számát 20 százalékkal csökkenti. De aira is gondolni kell, hogy nem lehet durván az utcára taszítani azokat ,az embereket, akik éveket töltöttektisztviselői pályájukon. Nem lehet őket és családjukat éhenhalásra ítélni, mert már csak a hajlékot és a betevő falatot lehet tőlük megvonni. Kell hát bizonyos idő a probléma megoldására. A győztes hatalmaknak b® kell ezt ismerniük. Minthogy elhatározásukban tévedtek és nem láttak mindent előre, legjobban tértik, ha ezt bevallják és meg-kísérlik helyrehozni ennek kövtekezményeit A jelen pillanatban tehát lehetetlen dolog a jóvátétel. Vannak makacs adósok, de vannak olyanok is, amelyeknek joguk van a hitelező türelmére. Magyarország ezek közé tartozik. Magyarországon is rokonszenveznek Franciaországgal. Ez a kölcsönös rokonszenv el nem hanyagolható eleme Közép-Európa rendje újjászületésének. ntsí/as eisaße bütföídSn. Bécs, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Holnap, május elsején, Bécsben minden munka szünetel. Még a színházak és a varieték is zárva lesznek. A közúti közlekedés csak délután indul meg. A szociáldemokraták délelőtt a városháza elől nagygyűlést tartanak. A résztvevők az egyes kerületekben gyülekeznek és zárt sorokban vonulnak a városháza elé. A gyűlésen olyan határozati javaslatot fognak előterjeszteni, amely a demokrácia érdekében való harcra és a forradalomellenes polgári elemek elleni küzdelemre hívja fel a résztvevőket. A határozati javaslat rietíciós támadást tartalmaz Seipel kancellár, S Jamin Zimmermann főmegbízott és az egész szanálási Programm ellen. Egyébként úgy a mai előestén, mint kedden mindenben eleget tesznek a hatóság rendelkezésének. München, ápr. 30. (.A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A tegnapi és a mai nap nyugodtan telt el. Ma délután hivatalos közlésben jelentik, hogy a különböző pártoknak május elsején való összetűzésére vonatkozó híreknek semmi alapjuk nincs. A kormány rendelkezik a kellő hatalmi eszközökkel, hogy szükség esetén a nyugalomnak bármiféle megzavarását megakadályozhassa. Újabb politikai gyilkosság Szófiában. Szófia ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A bolgár fővárosban megint politikai gyilkosság történt. Jurukov Nicola mérnököt, a bulgáriai föderatív macedon szervezet egyik vezetőjét, Szófia, utcáján egy mshantedón meggyilkolta. Jurukov dr. Antanasoval együtt Macedónia autonómiája érdekében szállt síkra és elitélte a bandaharcokat. Idősb gróf Andrássy Gyula emlékezete. Gróf Apponyi Albert dlbeszéde, Budapest székesfőváros vasárnap délelőtt rendezte idősb. gróf Andrássy Gyula emlékünnepélyét fényes keretek között, az Országhéz kupolacsarnokában, nagy és előkelő közönség jelenlétében. Jelen voltak a többi között: József főherceg, Auguszta és Izabella főhercegnők és a kormányzó, meg a kormány is képviseltette magát, nemkülönbentiszadob községe, a különböző egyesületek és intézmények, akik valamennyien hódolni akartak a centennáriuma alkalmából a monarchia volt külügyminisztere és a székesfőváros naggyá tevője emlékének. Az ünnepet a székesfővárosi énekkar vezette be a magyar Hiszekeggyel. Majd Folkusházy Lajos alpolgármester mondott megnyitó beszédet, melyben Andrássyt nemcsak mint a magyarság egyik legnagyobb politikusát Ünnepelte, de hódolt, elölte, mint a mai világvárosi Budapest megalkotója előtt is. Majd gróf Apponyi Albert mondott nagyszabású emlékbeszédet, amelyben Andrássy történelmi jelentőségét méltatta és felvetette a kérdést, hogy vajon ne marad meg Andrássy művéből az örökkévalóságnak, miután korszakos alkotása immár romokban hever. Hol a 67-ei kiegyezés, hol A német szövetség, hol a Balkániélszigeten elfoglalt hatalmi állás? A kérdésre akként válaszolt, hogy művének épen csak az alapja az, ami elenyészett, de a lényege és a belső tartalma nemcsak megmaradt, hanem épen a nemzet külső körülményinek átalakulása folytán ma még több jelentőséggel bír, mint életében. Beszélt a 67-iki időkről, amikor Andrássy és Deák szerencsésen egészítették ki egymást, mert míg Deák e közjogi pontosságot, Andrássy a nagy politikai prospektívákat képviselte, elsősorban. A kiegyezést tagadhatatlanul nagy vívmánynak mondja a 48. előtti semleges állapotokkal szemben, azonban egy törvényalkotással nem lehet átalakítani a nemzet évszázados defenzív jellegű, gondolkodását. A megindulás Andrássy magyar miniszterelnöksége nagyon is rövid évei alatt csakugyan sokat ígérő volt. Egyedül is volt alkalmas arra, hogy a kiegyezés lélektanát megváló HV a. Rámutatott a honvédség megalakítására, az udvari élet meghonosítására és az uralkodónak a nemzethez való közeledésére, majd a külpolitikai válságról beszélt, a német-francia viszályról, amelynek eredménye lett Andrássy külügyminisztersége. Ezzel úgymond mi nyertünk egy világtörténelmi alakká vált külügyminisztert, de elvesztettük azt az erőt, amely a kiegyezés által teremtett belső helyzet kiépítésénél nélkülözhetetlen volt. Ez volt az első eset a Habsburg-uralom alatt, hogy világpolitikájuk irányítását, egy vérbeli magyar államférfira bízták. A berlini kongresszust ő hozta létre, s viszonz akcióját azzal koronázta meg, hogy amit országa érdekében szükségesnek tartott, azt Európa által hoz