Pesti Hírlap, 1923. június (45. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

Mra hétköznap 50 korona, vasárnap BUDAPEST, 1923. ,-AV*-". XLV. ÉVFOLYAM, 122. (15,133.) SZÁM. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .... 1000 korona Negyedévre... 2800 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvaro­kon 50 korona, vasárnap 70 korona. Külföldön két­szeres az előfizetési ár. ­I -tJmPPona* "" / ^-. jz^MaíHuwftis 2. " •• • •' * * Kíadítulajdonosok • £ tÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ. HIVATAL ÉS N Y O !Ví D A : Bpest, Vilmofi császár-ut 78. FIŐKKI ADÓHIVATAL» Badapastj-Erzsébeí-körút l. A hivatalnok kérdés. A hivatalnoknak nemcsak kötelességei vannak az állammal szemben, de jogai is. A kötelességeket hűen teljesítette és teljesiti az egész tisztviselői kar. A legmegbízhatóbb támasza volt az államnak és a magyarságnak. Nehéz sorsa volt s panaszkodva bár, de tűrte súlyos állapotai. A nemzetségéhez való ragasz­kodás pedig oly erős volt, hogy az elszakított területekről épen a hivatalnokok közül vándo­roltak ki Oson ka-Magyarországba legtöbben. Jelentékeny részük ott maradhatott volna s ha alkalmazkodni akar, zsírosabb kenyeret kap­hatott volna, mint aminő itt várt reá. És mégis az az állapot állott elő. hogy se a birtokos, se az iparos, se a kereskedő osztálybeliek közül nem repatriáltak aránylag annyian, mint ép a különböző hivatalnokok közül. És ez a hazafias kötelességtudó osztály Volt és vau legrosszabbul fizetve ebben a csonka országban. A legegyszerűbb suszter­vagy szabólegény jobban van dotálva, mint husz vagy harmincévi szolgálat után egy elő­kelő állásban levő állami hivatalnok. Akinek nemcsak hogy épen reprezentálnia kell, amire jogosan szokás utalni, de akinek hosszú évekig tartó iskoláztatásban kellett részesülnie, ami nagy, költségeket emésztett fel. Nem csoda, hogy. ily helyzetben bizonyos lehangoltság, sőt elkeseredés volt tapasztalható a tisztviselői karban. S annál kevésbbé csoda, hogy ezt a helyzetet fel próbálták használni politikai célokra oly felelőtlen elemek, amelyeknek egye­3üli igyekezeté az, hogy a kormánynak minél több nehézséget okozzanak s a támasztott zava­rok közepette ők maguk érvényesüljenek. Se nagy ügyesség, se kiváló szónoki képesség nem kell hozzá; hogy az elégedetlen és anyagi gon­dokkal küzdő embereket végsőkig el lehessen keseríteni. Tapasztaltuk ép az utolsó időben, hogy ez némely esetben nagyon is sikerült. Már ultimátumszerű fenyegetéseket is hallottunk, sőt kimondották egyes hevesvérűek a sztrájk szót is. Ettől az utóbbitól sohasem tartottunk. '£ magyar tisztviselőt visszatartja ettől^ egy­aránt a kötelességtudás és az okos önérdek. Nem lesz rábírható — ugy hisszük — soha, Hogy agy hivatalnok-sztrájkkal belső kataszrófa elé vigye az országot. Tjetja hazafisága. De tiltja jól megfontolt önérdeke is. A sztrájk az ő rés :ére mérhetetlen megpróbáltatások láncolatát jelentené, melyet nem kiizdhetne végig a szak­szervezetek ellenálló képességével — amelyek háta mögött a sztrájk-kasszák állának. Attól sem tartottunk, hogy a hivatalnokok nagyobb fele ki fog tartani a közéjük dobott jelszó, az aranyparitás mellett. [Mert hisz annak meg­valósítása az ország mai körülményei között teljes lehetetlenség. Ez annyit jelentene, hogy a magasabb miniszteri hivatalnokok vagy a fő­ispánok legalább tiz-tizenkét milliót kapjanak Évente mai értékben s a legrosszabbul dotált számtiszt is vagy két milliót. Arra gondolni Bem lehet, hogy ezt az ország adófizetői meg­bírják. A bankóprés igénybevételével pedig legföljebb odáig jutunk, ahova Ausztria. De liát amint mondottuk, a hivatalnoknak üemcsak' kötelességei vannak az állammal szem­ben, hanem jogai is. Legelemibb joguk az, hogy Dly javadalmazást kapjanak, amelyből el tud­ják tartani magukat és családjukat. Ma a győző államok között sincs egy sem, amelynek művelt középosztálya: oly életstandardot folytathatna, mint a háború előtt; de ahhoz meg van az állami alkalmazottnak a kétségtelen joga, hogy bizto­sítsák részére azt a létminimumot, mely a civi­lizált, művelt embernek dukál. Nem akarjuk tnost kutatni, megfelel-e ennek árfeltételnek íz az ötven százalékos drágasági pótlék, mely­nek folyósítására magát a kormány a tegnapi minisztertanácson elhatározta, örülünk annak, hogy e kérdést jövőben minden hónapban meg­vizsgálják. De a kormány kötelességének tart­juk, hogy ne maradjanak a vizsgálatnál, hanem hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket is. rA kormánynak teljesen igaza van, mikor ki­jelenti, hogy a tisztviselők rossz anyagi hely­zetét nem engedi politikai pártküzdelmek cél­jaira kortesfegyverül kihasználni, de evvel szemben elsőfokú kötelessége, hogy megfelelő módon enyhítsen ezen a rossz helyzeten. csmpám gazdasági ^ termeszeim ellenőrző Francia politikai körök véleménye. — M magyar» Stofones árfolyamjának staMii­z(ll&sáér>t. — U'fabfr S>ar>átSiísos an<sg&l saftóhangok. — M pvtZgal lapok a /kisantant követeléseiből. Párizs, jun. 1. Francia politikai közök véleménye szerint a jóvátételi bizottság liatáro;- < ér­teimében a Magyarországon tervezett ellenőrző rendszabályok csupán gazdasági természetűek lennének és céljnk mindenekelőtt az, hogy a magyar korona árfolyamát stabilizálják. London', jun. 1. A Daily Mail (1. Ward Price tol­lából Budapesttől keltezett cikket közöl „Magyar­ország rossz uton'\ „Fenn akarják tartani a lát­szatot" címmel. A cikkíró, ki Foch marsallt len­gyelországi és csehszlovákiai utján elkisérte és ez­után kereste fel Budapestet, cikkének elején meg­jegyzi, hogy Budapesten több yezelő-emberrel volt alkalma beszélgetést folytatni, kik öt a magyaror­szági helyzetről infehnálták. A cikkírónak feltiint, hogy mily sokan beszélnek Budapesten angolul. Az ország általános képéről azt mondja, hogy az hü tükörképe pénzügyi helyzetének. Mint különös ér­dekességet' jegyzi meg, hogy egy magasállásu tiszt­viselővel volt alkalma beszélni, kinek jól vasalt és fényezett gallérja foszlott volt. Magyarország ter­mészeti kincsekben és kultúrában gazdag ország, azonban a trianoni békeszerződés tönkretette. Poli­tikai szempontból kétségtelen, hogy Magyarország saját maga okozta romlását, mert visszaélt az ural­ma alatt élő nemzetiségek Jogaival. Ezért Magyar­ország most büntetésben részesült, mert hárommillió magyar lakos került Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia uralma alá. Magyarország külföldi köl­csöneinek kérdésében az angol kormány barátsá­gos magatartást tanúsított, mert angol érdekek is kívánják, hogy a kis és tehetséges magyar nemzet njra talpra álljon. A háború alatt a Magyarországon tartózkodó an­goloknak a hatóságok teljes mozgási 'szabadságot engedélyeztek. London, jun. 1. A Daily Herald egyik vezércik­kében rámutat, hogy egyetlen nemzet sem viselked­hetik tiszteletreméltóan, ha nem bíznak benne. Maga Benes is beismeri a Timesnak adott nyilatko­zatában, hogy országának érdeke megkívánja a Magyarországgal való jó viszonyt. Mindamellett nem hajlandó a magyarokat talpra segíteni, mert — mint mondja — nem bizunk bénniik. Pontosan ugyanezt mondják a franciák is a németekről. Nem látják be, hogy azáltal, ha egy nemzetet megbízha­tatlannak nyilvánítanak, lehetetlenné teszik számára, hogy kiérdemelje a bizalmat és ilyenformán meg­hosszabbítják a nemzetközi viszonynak azt a nyo­morúságos állapotát, mely a félelmen alapszik. Ha azt akarjuk, hogy szomszédaink tiszteletreméltóan járjanak el, bíznunk is kell jó szándékukban. Piága, jun. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A cseh sajtó még mindig glróf Bethlen István miniszterelnöknek külföldi útjával foglalko­zik. A Narodny Listy mai számában párizsi levelet közöl, amelyben többek között ezeket mondja: A kisantant államai a magyar propozicióra együttes választ dolgoztak ki. Ök is azt kívánják, hogy Magyarország gazdaságilag talpraálljon és pénzügyi egyensúlyát visszanyerje. Készek is min­den olyan akciót támogatni, amely Magyarország újjáalakulására célszerűnek látszik. Emellett azon­ban efrkölcsi okokból ós az igazság érdekében követelniök kell, hogy Magyarország a kisaníantíal szemben minden kötele­zettségét teljssitse és mindenekelőtt be­csületes módon teljesítse a trianoni bé­keszerződésbál folyó és jóvátételi köte. lazettségeií. Magyarország hely jele egészen irt is, mint Auszt­riáé és legfeljebb Németországéval lehet összeha­sonlítani. Itt is azon fáradoznak, hogy a gazdasági egyensúlyt helyreállítsák, de Németországot is arra kényszerítik, hogy a békeszerződést teljesítse. A külföldi kölcsön nem szolgálhat mo­ratóriumul a jóvátételi fizetések szá­mára, amint ;Magyarorsaég kívánja, hanem Magyaror­szágnak, amennyiben a gazdasági helyzete javul, annál gyorsabban kell jóvátételi kötelezettségeit tel­jesítenie. Az angol és az olasz felfogás ebben a te­kintetben annyiban különbözik a kisantant felfogá­sától, hogy nem beszél jóvátételről és a kölcsön fel­használásának ellenőrzését a népszövetség pénzügyi bizottságára akarja bizni. Egyetlen államnak és különösen Csehszlová­kiának nem érdeke Magyarország tönkretétele. Ne ringassuk azonban — irja a lap — illúzióban ma­gunkat Magyarország felöl. Magyarország eddig nem tett egyebet, minthogy a határvidékeken lázi­tott (?) Ha ezt a munkát akaJrja továbbra is foly­tatni, akkor számunkra nem marad más hátra, minthogy őrt álljunk a rend és a béke fenntartásáért és eltemessük azt a krátert, amelyet Magyarország balkáni mintára a- Tisza partján mesterségesen lé­tesített. Ha a szövetséges nagyhatalmak megdirtik ezt a helyzetet, csupán egyetlen közös érdeke lehet egész Európának. 4, M kisantant egységes ff ontja. Belgrád, jun. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Mint Bukarestből jelentik, a román kormány azt kivánta, hogy a kisantant egységes frontját Párizsban továbbra is óvják meg. A fran­cia kormány ugyanezt óhajtja. Románia azt kí­vánja, hogy Belgrádban előzetes konferenciát tart­sanak a külpolitikai tekintetben való együttes eljá­rás módozatainak pontos megállapítására. Párizs, jun. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Alexandrics görög külügyminiszter Bu­karestbe utazik, ahonnan tovább megy Belgrádba. Útjában a román és a szerb államférfiakkal Gö­rögországnak a Icisantantba való felvételéről fog tárgyalni. Későbbi időpontban megkötik majd a' Balkán-szövetséget, amelybe Bulgáriát is bele­' vonják. Hz osztvák költségvetés. Bécs, jun. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A költségvetés második olvasása ma dél­oftán a pénzügyminiszter beszédével kezdődött. Ez­után délelőtt és délután is tartanak ülést, hogy a ja­vaslattal két hét alatt végezzenek, mert az ellenzék bizonyára minden kívánságát és panaszát elő akar­ja hozni a vita folyamán. A költségvetés tárgyalása alatt a pártvezérek három fontos kérdéssel fognak foglalkozni, amiket még a nyári szünet előtt tető alá akarnak juttatni. Ezek: a választói reform, a szö­vetségi vasutak reformja és a szövetségi alkalma­zottaknak fizetéskérdése. H szevb köztisztviselők ultimátuma. Belgrád, jun. 1. (A Pesti Hirlap tudósítóján nak távirata.) Az állami alkalmazottak bizottsága a kormánynak ultimátumot adott át. amelyben azt kívánják, hogy a pénzügyi bizottság azonnal fog { lalkozzék a drágaság kérdésével. Ha a kormány egy héten belül nem rendezi kérésüket és a főbizottságot az alkalmazottak kívánságainak elfogadásáról nem értesiti, ök ezt a kívánság elutasításának tekintenék és az alkalmazottak kénytelenek volnának' a céljuk elérésére legalkalmasabbnak látszó lépést megtenni,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék