Pesti Hírlap, 1923. július (45. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
J * I ! 1925. julius 1., vasárnap, FESTI HÍRLAP nyékén. Jegyzőkönyvébe naponta beírta bevételét és kiadását. Megvetette a tömeget, a hígvelejű, kapzsi, irigy, kontár golyhókat, kik nem is érdemesek az ember névre, a léhák, fontoskodók és tudálékosok hadát s azt sem tagadta, hogy uszkárját többre tartotta, náluk. Végrendeletében gondoskodott kutyájáról. Az emberekről nem. Vájjon hol itt az operet tárgy? Mi ezt nem itatjuk. De vannak, akik látják. Az operettirók szárnyas fantáziája egyszerre elénk hozza őt, rövid nadrágban, körgallérral, pisze, duzzogó bájjal". Táncolni fog a primadonnával s a priro-adoruia e az agg világgyűlölő orrát fölfricskázza, ő pedig ebben a tömör, igazán nemes versben foglalja ifexze— a huszadik század számára — pesszimizmusát: „Világ, te kis hamis, Gyűlöllek macam is De hogyha rám kacsint. Egy édes, édes, édes pici lány. Mindent elfeledek Rózsás, rózsás, rózsás lágy ajakon." ( A szerzők tulajdona. Törvényiileg védve. Copyright by X. Y. New-York, London, Páris, Berlin, Bécs.) Azt hiszem, ép jókor érkezik az elmés operett s biztos sikerre számithat. A középkor imádta Istent s nem tűrte az istenkáromlást. A tizenkilencedik század legalább az Embert tisztelte s tiltakozott volna az ellen, hogy néhány tökfilkó haszonszerzés címén beletörölje sáros tollát egy lángelmébe. De a huszadik század, melyet „nagy idő"nek neveztek a háború elején, már az emberkáromlás iránt is érzéketlen. Enyhe, dallamos, rózsaszín agylágyulás borul föléje. Kosztolányi Dezső: » Az élelmiszerárak bajnoki magasugrásai. Negyven korona egy zsemlye, ötszáznegyven korona egy kiló félbarna kenyér, száztíz korona egy pohár sör, ötezerhatszáz korona egy kiló zsír és négyezernégyszáz korona egy kiló teavaj. Drágább lesz a szálloda is. Eddig csak kisebb-nagyobb (inkább nagyobb, mint kisebb) lépésekkel haladtak fölfelé az árak, most azonban már mérföldekkel ugranak előre a beláthatatlan magasságba. Ma szombat van és az Árvizsgáló Bizottság megint siet a maga kis közleményeivel kellemessé tenni a holnapi vasárnapot. Újra közrebocsátja a maga kis kommünikéjét arról, hogy ezeket és ezeket az árakat nem kifogásolja. Néhány héten át csak a kenyér került be a nem kifogásolt listába, ma már a sör is ott szerepel. Az Árvizsgáló Bizottság — mint a jelentés mondja — a liszt, a tüzelőanyag, az élesztőárak, valamint a fuvarozás díjának emelkedése folytán hozzájárult a zsemlye huszonkét százalékos emeléséhez. A nem kifogásolt árak vasárnaptól kezdve a következők: Zsemlye péknél 35 korona (ezelőtt 29), viszontelárusitónál és étkezőkben üzemi és forgalmi adóval 37 (31), étkezési helyiségekben fényűzési adóval 40 korona (33), félbarna kenyér péknél 340 korona (460), viszontelárusitónál 362 (480),rozskenyér péknél 440 korona (360), viszontelárusítónál 456 korona (374). A házikenyér sütési díja kilónként 33 korona. A hatósági árusításban a finom tésztaliszt 200, a főző 152, a kenyérliszt 86 korona kilónként a fogyasztók részére. A hatósági kenyér ára kilónként 96 korona. A sör árának emelését az Árvizsgáló Bizottság a sörfőző anyagok és az üzemi árak emelkedésének hangoztatásával hagyta jóvá. Az áremelés harminchárom százalékos. A B. csoportba sorozott vendéglőkben, — ahova a legtöbb étkezési üzem tartozik — egy voltár tizenkét cukormérő foktartalmú sör ára Do korona, fényűzési és forgalmi adóval 110 korona (eddigi árak 70, illetőleg 90 korona.) Korsó 160—170 korona (eddig 120—130). Palacksör 260—280 korona (140—200). Palacksör kávéházban 280—300 (200—220.) Az Árvizsgáló Bizottság, amikor maga is ilyen nagymértékben hozzájárult az újabb áremelésekhez, közli, hogy a mellé kirendelt detektívcsoport tagjai állandóan ellenőrzik a kirakatárakat, hogy a kirakatban feltüntetett árak arányban vannak-e a korona értékcsökkenésével. Ahol túlzott áremelést találnak, ott megindítják az uzsorabírósági eljárást. A zsir ára két nap alatt ezer koronával emelkedett. Csütörtökön még 4600 korona volt kilója, szombaton pedig már 5600 koronás zsirárakat is lehetett látni a hentesüzletekben. A hentesek azzal biztatnak, hogy ez az ár sem végleges még és további nagymértékű drágulás várható, mert az élő sertés ára szintén emelkedik napról-napra. Már drágább lett a disznóis, még pedig egyszerre 400 koronával. A tejtermékek piacán is áremelkedés volt. A teavaj már 4400 koronába kerül. A tojás darabja 115—120 korona. A szállodai szobák ára is megdrágult. Június 1-én 50 százalékkal emeltek a szállodatulajdonosok, míg most, július 1-én, újabb 30-0—50 százalékos áremelés következik. A közönség már minden bizonnyal tud annyit olvasni, hogy az újabb cukordrágulás bekövetkeztét észrevegye abból a félhivatalos közlésből, amit szombaton éjjel adtak ki és amely így hangzik: A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel a belföldön termelt vagy a vámkülföldről behozott cukor után a fogyasztási adón felül fizetendő kincstári részesedést július elsejétől kezdve kilogrammonként 690 koronában állapítja meg. A rendőrségf Ssívatal©s jelentése a Kovács testvérekről. A politikai merényletek egész sorát vették tervbe. — Messzire nyúlnak az összeesküvés szálai. — Katonai szemnélyek a bűnügyben. Szombaton délben megjelent a rendőrség hivatalos jelentése a Kovács testvérek és társai ügyéről. A két heti vizsgálat befejezett eredményét közli a főkapitány aláírásával szignált jelentés, amely részletesen beszámol a tizenhét letartóztatásba helyezett egyén fantasztikusnál fantasztikusabb merényletterveiről, aspirációiról valamint üzelmeiről. A jelentést teljes terjedelmében alább közöljük. Kitűnik ebből, hogy a bűnszövetkezet amikor egy hazafias névvel ellátott testület nevében szélhámoskodott, milliókat gyűjtött és használt fel saját céljaira, politikai gyilkosságokat is akart elkövetni. Merényleteket készült elkövetni, s ezek során először gróf Bethlen István miniszterelnököt akarták eltávolítani. A társaság egy kültelki házat és csukott automobilt akart vásárolni, hogy az elhagyott helyen végrehajthassák sötét szándékaikat, a politikai gyilkosságokat. Nagyváradon a román királyi állampénztárt akarták kirabolni, majd egy másik terv megvalósításán dolgoztak és a dohány utcai zsidótemplomot szerették volna a levegőbe röpíteni. Egyes katonai személyek vétkes könnyelműsége folytán 18 kilogramm ekrazithoz jutottak a Kovács testvérek és bűntársai. A vétkes könnyelműséggel vádolható katonai egyének ellen akirályi ügyészség megkeresése folytán a katonai ügyészség is eljárást indít. A hivatalos jelentés nem szól a Reismann-féle gyilkossági ügy és az erzsébetvárosi bombamerénylet nyomozásáról. Ebben a két ügyben a rendőrség még folytatja a nyomozást és csak akkor fog beszámolni a nyilvánosságnak, ha a nyomozást befejezi. Dr. Nagy Emil igazságügyminiszter szombaton délelőtt megjelent a főkapitányság épületében és Marinovich Jenő főkapitánnyal referáltatott magának a nagyszabású bűnügy befejezett nyomozásáról és a még tisztázatlan kérdések jelenlegi állásáról. . . A rendőrség hivatalos közlése így szól a Kovács-testvérek ügyében: A rendőrségmár, hetek ótanyomozást folytat Kovács Kornél és társai ellen, mert tudomására jutott, hogy a Kovács testvérek a „Magyar Nemzeti Multunk kultúrája” társaságát avval a célzattal alakította mag, hogy ennek révén különböző nagyarányú gyűjtésekkel pénzhez jussanak. A társaságnak tagjai nem voltak, csak tisztikara, amely a Kovács-testvérekből és azok közvetlen környezetéből került ki. ügyvezető igazgató Kovács Kornél, pénztáros Kovács Árpád, ellenőr Kovács Tivadar, könyvelő pedig Szobodovky Aladár volt. A gyűjtés útján befolyt összeg megközelíti a kilenc milliót. Ennek legnagyobb részéről nincs elszámolás és nyilvánvaló, hogy a tisztikar ezt az összeget a saját céljaira használta fel. Díszelnöknek és társelnöknek közéletünk egyes kiválóságait sikerült megnyerniük. A Kovács-testvérek és társaik a saját anyagi érdekük gyűjtés útján való előmozdításán kívül egészen képtelen, fantasztikus tervekkel is foglalkoztak. Elsősorban a nagyváradi román állampénztárt akarták kifosztani avval a célzattal, hogy az elrabolt pénzt maguknak szerzik meg. A felmerült akadályok miatt ettől elálltak. A magyar királyi kormány egyes tagjainak erőszakos eltávolítását is tervbe vették, így elsősorban gróf Bethlen István miniszterelnököt akarták erőszakos úton helyéről eltávolítani. A közbejött nehézségek miatt nemm tudták ezt a tervüket végrehajtani. Ugyancsak foglalkoztak a Kovács-testvérek és társaik a Dohány utcai zsinagógának az utcai csatornákon keresztül való felrobbantásának tervével is, de amidőn kiderült, hogy ez a terv a főváros csatornahálózatának nagy részét elpusztítaná, elálltak szándékuktól. Anyagi helyzetük javítása végett a Kovács-testvérek megkísérelték szokások hamisítását is. E végből Szalay János üllői úti lakásán kliséket is készítettek. Minthogy többszöri próba után sem sikerültek ezek a kísérletek, négyhónapi eredménytelen munka után ezt a tervüket is kénytelenek voltak feladni. Ugyanez a bűnszövetkezet, egyes, nekik nem tetsző politikusok elnémításának és esetleges meggyilkolásának tervével foglalkozott és e célból egy csukott autót és egy kültelki házat akartak vásárolni, hogy ideszállítsák és itt végezzenek a hazára szerintük ártalmas politikusokkal. De minthogy attól tartottak, hogy a rendőrség ezeket az üzelmeiket mégis leleplezi, ettől a tervtől elállottak. Mindezek a fantasztikus és a józan ésszel szinte lehetetlen terv azáltal vált a közre felette veszedelmessé, mert egyes katonai egyének vétkes könnyelműsége folytán már régebben hozzájutottak mintegy tizennyolc kilogramm ekrazithoz, amelyet először a Nemzeti Múltunk Kulturája című társaság dohányutcai helyiségében, Kovács Kornél íróasztalába tettek, azután Becker István Panonia szállóbeli lakására, majd Szalay János üllői úti lakására került. Szalay a Kovács-testvérek őrizetbevétele alkalmával az ekrazitból kilenc kilót átadott Ssovnik Mártonnak, a másik részét pedig Weinbeer Sándornak adta át elrejtés végett. Ez az ekrazit azután Jób Fancsali Győzőhöz és Czigány Sándorhoz került A kisys embet» ma is olcsón él. Csak tudni kell a módját. Okos ember egy kis ügyességgel, még a mai folyton dráguló világban is aránylag olcsón juthat némely élvezetekhez. •«Végelatt manásira sok ember kedvenc cukorkája. Bemegyünk a körút egyik cukorüzletébe, zsebünkben nincs egy fillér se. — Kérek tíz deka égetett mandulát —— mondjuk bátran. — Tessék parancsolni, — siet szolgálatunkra a tulajdonos. — Kérem, — kérdezzük most nem túlságos feltűnő hangsúllyal, csak úgy mellékesen odavetve, — friss ez az égetett mandula, nem nagyon kemény? — — kérem, — szól a kereskedő, egészen friss. Méltóztassék megízlelni. Csak erre vártunk. Kiveszünk négy-öt szem égetett mandulát, elkezdjük rágni, elfintorítjuk arcunkat és igy szólunk: — Frissebb nincs? — Aagyon sajnálom, ennél frissebb nincs. — Köszönöm, de ebből nem kérek. — mondjuk és távozunk. Néhány házzal odébb nézünk a következő cukorüzletbe és így tovább végig a körúton. Csak tizenöt-húsz üzletbe kell bemenni és jól lakhatunk égetett mandulával. Cseresznyénél, epernél a vásárcsarnokban pontosan ugyanez a módszer, alkalmazandó. „Nem éretlen ez a cseresznye?" — mondjuk, „Tessék megízlelni" —mondják. Ugyebár erre várjunk csak. Megízleljük, „Err de rossz" mondjuk és egy kofával tovább állunk, bemegy egy virág áruüzletbe és azt mondja nagyobb rózsacsokorra volna szüksége, valami gyönyörűt szeretne, mert Darvas Lili művésznő nagyságának vagy Biller Irén művésznő nagyságánakmegy a csokor, tessék, tehát megmutatni, mi volna rVfc'tSHMl," rr művésznőkről lévén szó az ember nem blamálhatja magát, lehet érteni, ugyebár? Hozzák a rózsákat, egyiket a másik után, teleszívjuk magunkat nagyszerű illatukkal, aztán azt mondjuk: nagyon sajnáljuk, de mi most az egyszer valami szebbet szeretnénk. Távozunk és még félóra módon is élvezhetjük a ragyogó virágillatot, mellyel ruhánk átitatódott. Ugyanez kicsiben, megismételhető a korzón is. Magunkhoz vitjük a virágáruslényt, beleszagolunk a virágjába és nem veszünk, sőt esetleg még rosszalóan meg is jegyezzük: szebb virágot nem talált? — Ugyanezzel a módszerrel élhetünk illatszer üzletekben is. — „Ez nem jó kölni víz?— mondta a naiv droguista felháborodva — méltóztassék csak ide adni a zsebkendőjét, majd cserrentek rá egy kicsit, kérem tessék csak ideadni, vétel kötelezettség nélkül." Ugyebár erre vártunk. Következik a már többször jól bevált arcfintor. Aztán a megjegyzés: „Ennél jobb nincs raktáron?" — Távoz-' Mára már el vagyunk látva illatszerrel. És holnap egy másik boltba megyünk. Szenes ember. ffl francia kormánypárt veresége a Szajna-tartomány pótválasztásán. Párizs, jun. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Franciaország egész sajtója most azzal foglalkozik, hogy a Szajna-tartományban legutóbb megtartott pótválasztás alkalmával a kormány jelöltjei milyen vereséget szenvedtek. Az az általános vélemény, hogy a választás eredménye Poincaré hanyagságának tulajdonítható, mert ez a választókerület még 1919-ben is a nemzeti blokk legbiztosabb vára volt. A nacionalisták harmincezer szavazatot vesztettek és a radikálisok több mint húszezer szavazatot nyertek. A kormánypártra leadott szavazatokat az ellenzék megtámadja. Az ellenzéki lapok örömmel üdvözlik ezt az eredményt, amely komoly és alkalmas támadási pont Poincaré és politikája ellen. rendőrség az ekrazitot lefoglalta és megállapította, hogy a robbanóanyagból több már nem cirkulál. " Ebben a bűnügyben a rendőrség az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921: III. t. c. első szakaszába ütköző bűncselekmények, továbbá sikkasztás bűntettének címén a következőket helyezte előzetes letartóztatásba: Kovács Kornél, Kovács Tivadar, Kovács Árpád, Becker István, Vas Titusz, Szalay János, Umlauf Szigfrid lovag, Szobodecki Aladár, Tarnovszky Pál, Mayer Oszkár, Tahó Szevér, Láng Ede, Kovrik Kálmán, Weinber Sándor, Cigány Sándor, Jób Fancsali Győző és Márki József. Nevezetteket június 29-én adták át az ügyészségnek. Egyes katonai személyeknek vétkes könnyelműsége folytán a már régebben a Kovács-testvérek és társai kezébe jutott robbanóanyagok ügyében a királyi ügyészség a vétkes gondatlansággal terhelt egyének ellen az eljárás iránt való megkereséssel fordult a katonai ügyészséghez.