Pesti Hírlap, 1923. október (45. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-02 / 221. szám

BUDAPEST, 1923. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : úgy hóra .... 7000 korona t negyedévre . 20000 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvaro­kon 350 korona, vasárnap 400 korona. Külföldön két­szeres az előfizetési ár. , 4 XLV. ÉVFOLYAM: 221. (15,232.) SZANT ' ' : / fa r --f v 't. IRSA KEDD, OKTOBER 2. r­­­K3«Hrám­?»J(Jonoaokt tÉGRÁDY testvérek SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDAI Bpeet, Vilmos császár-nt 7& FIÓKKIADÓHI­VATALt »Bdspop^ Eh­artbet­ka«** L •mm­ t Németország sorsdöntő napjai. Amióta Poincaré divatba hozta, hogy kül­politikai állásfoglalásait vasárnapi kirándulá­sain ismerteti a nagyvilággal — többnyire ha­diemlékek leleplezésein — minden érdeklődés feszült figyelemmel fordul e külpolitikai __ va­sárnapok felé, különösen ha súlyosabb kérdé­sek vannak napirenden. Az elmúlt vasárnap is azok közül való volt, mert a világ nagy szava­sat várt Franciaországból. A német birodalmi kormány feladta a passzív rezisztenciát, amely elszipolyozta Németország életerejét és amely illítólag útját állta minden megegyezésnek, h­melynek pedig Párizs és Berlin között feltét­enül létre kell jönnie Európa jövője és a népek nyugalma érdekében. A válasz tényleg elhang­zott Poincaré ajkáról. Sajnos, a francia mi­niszterelnök szigorú volt most is, mint rendb­en és leszögezte hallgatói előtt a tényt, hogy a német birodalmi kormány az engedékenység u­tán még nem ért ahhoz a határhoz, amely Franciaországot arra késztetné, hogy leüljön­árgyalni a jóvátételi probléma végleges meg­adásáról. ,,Franciaország nem fogja magát visszarettentetni engedni attól, hogy jóvátételi követeléseit behajtsa" — mondta többek között Poincaré. A francia miniszterelnök tehát még nem látja elérkezettnek az időt, hogy szóba áll­on Németországgal. Ezek után a német kor­mányon a sor, hogy még néhány lépéssel men­jen elébe Poincaré kívánságainak. A francia miniszerelnök szavai azonban nem súlyosan érinthetik Stresemann kormá­nyat, amelynek sorsa amúgy is a pártviharok hullámain vergődik. A birodalomban csend van u­gyan, de vajjon nem az orkán nyomasztó kö­zeledését jelenti-e ez a csend! Bajorországban a nacionalista szövetségek egy része behódolt Kahnnak, a diktátornak, vagy helyesebben in­kább megfigyelő állásba húzódtak, míg a töb­biek, a leghatalmasabbak és a legveszedelmeseb­bek, a „Harci Szövetség", a ,,Reichsflagge", „Oberland" és a Hitler-csoport fenntartották maguknak a cselekvési szabadságot. Hitler maga a diktátorhoz intézett levelében kijelen­tette, hogy a német harci szövetség a­ nürnbergi kiáltványban részletezett pro­gramm alapján áll és további álláspontját attól teszi függővé, hogy maga Kahr főbiztos mennyiben azonosítja magát ennek a programmnak a határozmányai­val. Bajorországban ezek szerint, amolyan fegy­vernyugvás van, amelyet azonban minden pil­anatban felboríthatnak a harci szervezetek, ame­yekre mindent rá lehet fogni, csak türelmessé­get nem. A bajorországi helyzet bizonytalan­sága azonban nem maradt elszigetelve, mert, amint előre látható volt, a szociáldemokrata pártot, tehát a Stresemannt­ támogató nagy­koalíciónak leghatalmasabb pártját, erősen nyugtalanítják a müncheni események és azt követeli a birodalmi kormánytól, hogy vessen­­­­éget ennek a bizonytalanságnak és lépjen fel h­elyes kézzel a harci szervezetek ellen. Egyelőre azonban Stresemann úgy látszik nem hajlandó változtatni a helyzeten, mert attól fél, hogy a bajor rend és nyugalom kártyavárként oslanék össze, ha erőszakosan akarna beavat­kozni az ottani viszonyokba, amelyek egyelőre­­­em zavarják az ő cirkul­usait. A másik veszedelem, amely a Stresemann­kormány létét most fenyegeti, az a rajnai tar­omány problémája. Ha a külföld­­feszült érdek­ődése Párizs felé szárnyalt az elmúlt vasárna­pon, lesve Poincaré szavait, akkor még fokozot­abb mértékben fordult egész Németország fgyelme a Rajnán túlra, ahol a szeperalisták döntő csapásra készültek. Dorten és leghívebb követője, Smeers, elérkezettnek látták az időt, hogy learassák hosszú agitációjuknak gyümöl­seit. A júliusi „nagy konferencia" rosszul si­erült, a birodalomhű lakosság lehetetlenné ttte Dortenék nagy propaganda gyűlését. A vezér, aki ma nyilván Németország leggyűlöl­tebb embere, azóta óvatosabb lett és gondosab­ban készítette elő akcióját. A programmhoz híven összegyűjtötte embereit, elég tekintélyes számban, állítólag harmincezer embert és a múltak tapasztalatain okulva egy részüket fel­fegyverezte. A versaillesi béke értelmében a Rajnán túli megszállt tartományiján a közigaz­gatás német kézben marad, e szerint a rendőr­ség is. A német hatóságok Dortenék gyűlését betiltották és felvonulásukat a birodalmi rend­őrséggel akarták megakadályozni. Véres harc lett ennek a következménye és a sebesültek kö­zött két francia tiszt is van. Ez ok volt arra, hogy a megszálló csapatok beavatkozzanak a viszályba és a vége az lett, hogy a franciák le­fegyverezték a­­ birodalmi rendőrséget A francia kormány ugyan már ismételten kijelen­tette, hogy semmi köze eh­hez a belső­ viszályhoz, intézzék el egymás között Dortenék és a biro­dalomhű lakosság. Csakhogy a sebesültek közt két francia tiszt van és ez változtat a helyzeten. A szeperatisták terve nem sikerült, a rajnai köztársaság függetlenségét nem tudták kikiál­tani, de viszont a német rendőrség is le van fegyverezve. Ennek pedig mi lesz a következ­ménye? Hogy Dorien és Smeets mégegyszer Párizs, okt. 1. Poincaré miniszterelnök Ally­ben egy hadiemlék leleplezése alkalmával beszédet mondott, amelyben többek közt így szólt: Francia­­ország nem fogja magát visszarettenteni engedni attól, hogy jóvátételi követeléseit behajtsa. Ha Né­metor­szág azt kívánja, hogy vonjuk vissza azokat a rendszabályokat, amelyeket részint biztonságunk, részint a jóvátételi fizetések érdekében elkerülhetet­leneknek tartottunk, vagy ha az a hátsó gondolata, hogy tőlünk a megadás puszta kijelentéséért cseré­be előnyöket szerezzen, akkor egy lépést sem tet­tünk a feszültség enyhülése felé. London, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósító­juk­nak távirata­) A Daily Mail diplomáciai munka­társa a francia politika legközelebbi céljait a követ­kezőkben ismerteti: A Ruhr-vidéket akkor ürítik ki, ha Németország jóvátételi tartozását megfizette. A Rajna-vidéket a békeszerződésben megszabott határ­időre kiürítik és a jóvátételi bizottságra száll át an­nak joga, hogy Németország teljesítőképességét megállapítja. Poincaré és Balduin Párizsban ezen az alapon egyeztek meg. Mihelyt Németország telje­sen megadta magát­, a jóvátételi bizottsághoz fordul­hat, hogy kérje a békeszerződésben előírt módon fizetőképességének megvizsgálását. Baldwin ezt a három pontot elfogadta. A Ruhr-vidék mint produk­tív zálog Franciaország kezében marad mindaddig, amíg Németország természetbeni szénadó és huszon­hat, százalékos kiviteli illeték alakjában évi egymil­liárd aranymárkát nem fizet. A jóvátételi fizetések­ből Anglia is megkapja a maga részét, ha nem vi­tatja tovább a Ruhr-megszállás jogosságát. Párizs, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Petit Párisien jelenti Berlinből: Báró Malizahn, a birodalmi kancellár képviselője a kül­ügyminisztériumban, tegnap megjelent a f­rancia és belga követségen és a francia kormányt hivatalosan felkérte, hogy a ruhrvidéki munka újrafelvétele ügyé­ben kezdjen tárgyalásokat Németországgal. München, okt. 1. Kuhr állami főmegbízott új­ságírókkal folytatott beszélgetésben kifejtette politi­kájának irányelveit. Kijelentette, hogy fő célja a szi­lárd merev államtekintély megteremtése az összes hazafias erők egyesítése segítségével. A marxizmus­sal való paktálás itt teljesen ki van zárva. A mind­untalan fellépő hírtek a szeparatizmusról és arról, hogy ő összeköttetésben lenne Franciaországgal, el­csépelt valótlanságok. Ha már arról beszélnek, hogy ő ki akarja kiáltani a monarchiát, erre csak azt mondhatja, hogy ily dolgokat nem szoktak kikiál­tani. Azok maguktól érlelődnek meg, ha az eszme egészséges. A „Völkischer Beobachter" harcmodorát, mely az államtekintélyt kikezdi, teljes elszántsággal fogja leverni. A német harcos szövetség együttműkö­dését, amely egyelőre távol tartja magát, szívesen fogadja. Külön akciókat azonban nem fog tűrni. El­várjuk, hogy mindenki, aki Bajorországban lakik, csatlakozik a nagy nemzeti eszméhez, összecsődítik híveiket, talán jövő vasárnapon, amikor Poincaré megint, beszédet fog mondani, vagy talán máskor, amikor valószínűleg több szerencse fogja kísérni vállalkozásukat, mert­ a kékzubbonyos birodalmi rendőrök kezében nem lesz fegyver. A rajnai köztársaság kikiáltása azonban beláthatatlan következményekkel járna. A biro­dalmi elnök és Stresemann kormánya abban a kiáltványban, amelyben a passzív rezisztencia feladását tudatták a német néppel, a birodalom mostani területének sérthetetlenségét is han­goztatták. Már­pedig, ha a rajnai terület elsza­kadna, a kormány képtelen lenne lecsillapítani az országos felháborodást, amely kétségkívül elseperné Stresemannt és minisztereit. Hogy ezután mi következnék Németországban, azt te jes előre megjósolni. Franciaországnak azon­ban egy régi kívánsága teljesülne. Versaillesbe már ebben az irányban dolgozott a francia po­litika. Célja azonban nagyon átlátszó volt , így nem sikerült. Most érett gyümölcsként hu­la­na­ az ölébe a­ vágyak­ vágya, anélkül, hogy karját nyújtaná utána­, mert a németek esetre elvégzik maguk közt azt, ami a győzelmes fran­cia diplomáciának Versaillesben nem­­ került. Drezda, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósítóján távirata.) A belügyminiszter megbízásából tet dolgoztak ki, a proletárszázadoknak rendőri cél­ra való időnkénti igénybevételére. A rendőri ss­gálatot ezekre az önvédelmi szervezetekre biz, amelyeket fegyverrel látnak, el. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósítóját távirata.) Kuestrinben ma reggel kilenc órakor nyomult az „acélsisak" nevű szélső­jobboldali s­vezetnek háromszáz felfegyverzett tagja, megsé­ták­­, parancsnokság épületét, a szertárat, az ő­szes katonai épületeket és követelték a katonai rancsnoktól, hogy adja át a hatalmat. A parancs ezt a követelést visszautasította és távirati érintkezésbe lépett a birodalmi hadügyminisztér mal, ahonnan azt az utasítást kapta, hogy a nagyobb eréllyel és ha kell fegyverrel járjon felkelőkkel szemben. Azonnal elindítottak Rue közelében elhelyezett utászzászlóaljat és D­' Frankfurtból két lovasszázadot. A csapatok féli a felkelőket és hatalmukba kerítették a parancs­nokság épületét anélkül, hogy fegyvert használtak volna. A felkelők egy része elszéledt, egy másik része pedig a szertárépületbe vonult vissza, ahol a déli órákban még folytak velük a tárgyalások. A felkelők vezetőjét elfogták. Déli egy órára sikerült a városban a rendet helyreállítani. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A birodalmi hadügyminiszter a lakosság körében terjesztett riasztóhírek ellenőrzése céljából elrendelte a lapok híreinek cenzúrázását. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Politikai körökben mozgalom van kifej­lődőben, amelynek­­a célja az, hogy a szociáldemo­kratákat a kormányból való kilépésre bírják. A bi­rodalmi gyűlésen többen vannak, akik szeretnék, ha a birodalom politikájában is olyan jobboldali fordu­lat állna be, mint Bajorországban. A német néppárt jobbszárnya együtt akar haladni a német nemze­tiekkel. A szociáldemokratákat szeretnék kitúrni a kormányból, hogy egy német nemzetiekből és német néppártiakból alakítandó birodalmi kormány jöjjön létre. A centrumpárt is jobbfelé primtálódik. Em­legetnek egyes kormánytagokat is, akik kívánják a jobboldal irányába való eltolódást. Stresemann reméli, hogy a belpolitikai nehézségeket sikerül rö­videsen legyőznie. Ez sikerülni is fog neki és meg fogja kapni a bizalmi szavazatot a birodalmi gyűlé­sen a h­olnani vita befejeztével. Hogy azonban ez­után hogy alakul a helyzet, azt még n­em lehet meg­ítélni. A jobboldali mozgalmat mindenesetre na­gyon komolyan kell venni. Düsseldorf, okt. 1. A vasárnap a délutáni órákig nyugodtan telt el, de akkor rendzavarás tör­tént, a hatalmasan felfegyverzett szeparatista csapa­­tok ugyanis megtámadták a rendőrséget. A rendőr­ségnek sikerült a szeparatistákat szétzavarni. Harc közben két francia tiszt megsebesült, mire a franciák a szeparat­isták kérésére lovassággal is páncélos Porcapét nem elégítik ki a német kormány kijelentése. a bajon dihtdtoi* parítiíteífánafi Intínyelvai. — Har­c a sxepei*alistákkal. - J*nol*td századok Szászországban. — Szétvert jobboldali felkelők. — Jobbra tolódás kész a birodalmi politikában (?)

Next