Pesti Hírlap, 1923. október (45. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-02 / 221. szám

BUDAPEST, 1923. , 4 XLV. ÉVFOLYAM. 22t. (15,232;) SZA«T ' ' : ELŐFIZETÉSI ÁRAK : ügy hóra .... 7000 korona tfegyedévre . 20000 korona Egyes szám ára helyben, vidéken é3 a pályaudvaro­kon 350 korona, vasárnap 400 korona. Külföldön két­szeres ax előfizetési ár. / fa r --f v 'í. KEDD, OKTOBER 2. IRLA r l K3«<íátn?»J(Jonoaokt tÉGRÁDY testvérek SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDAI Bpeet, VilmoB csássár-nt 7& FIÓKKIADÓK! VATALt »Bdspoß^ Eriartbet-kä«** L •mm Németország sorsdöntő napjai. Amióta Poincaré divatba hozta, hogy kül­politikai állásfoglalásait vasárnapi kirándulá­sain ismerteti a nagyvilággal — többnyire ha­diemlékek leleplezésein — minden érdeklődós feszült figyelemmel fordul e külpolitikai __ va­sárnapok felé, különösen ha súlyosabb kérdé­sek vannak napirenden. Az elmúlt vasárnap is izok közül való volt. mert a világ nagy szava­sai várt Franciaországból. A német birodalmi iormány feladta a passziv rezisztenciát, amely ciszipolyozta Németország életerejét és amely illitólag útját állta minden megegyezésnek, iraelynek pedig Párizs és Berlin között feltét­enüí létre kell jönnie Európa jövője ós a népek íyugalma érdekében. A válasz tényleg elhang íott Poincaré ajkáról. Sajnos, a francia mi­íiszterelnők szigorú volt most is, mini rende­en és leszegezte hallgatói előtt a tényt, hogy a lémet birodalmi kormány az engedékenység itján még nem ért ahhoz a határhoz, amely Franciaországot arra késztetné, hogy leüljön árgyalni a jóvátételi probléma végleges meg­adásáról. ,,Franciaország nem fogja magát .ússzarettentetni engedni attól, hogy jóvátételi követeléseit behajtsa" — mondta többek közölt Poincaré. A francia miniszterelnök tehát még íem látja elérkezettnek az időt, hogy szóba áll­on Németországgal. Ezek után a német kor­nányon a sor, hogy még néhány lépéssel men­ien elébe Poincaré kívánságainak. A francia miniszerelnök szavai azonban gen súlyosan érinthetik Stresemann kormá­ivat, amelynek sorsa amúgy is a pártviharok íullámain vergődik. A birodalomban csend van Jigyan, de vajjön nem az orkán nyomasztó kö­zeledését jelenti-e ez a csend! Bajorországban a aacionalista szövetségek egy része behódolt Kahrnak, a diktátornak, vagv helyesebben in­sább megfigyelő állásba húzódtak, mig a töb­Diek, a leghatalmasabbak és a legveszedelmeseb­bek, a „Harci Szövetség", a ,, Reichsflagge", „Oberland" és a Hitler-csoport fenntartották maguknak a cselekvési szabadságot. Hitler maga a diktátorhoz intézett levelében kijelen­tette, hogy a német harci szövetség a. nürnbergi kiáltványban részletezett pro,gramm alapján áll és további álláspontját attól teszi függővé, hogy maga Kahr főbiztos mennyiben azonosítja magát ennek a programmnak a határozmányai­val. Bajorországban ezek szerint, amolyan fecv­vernyugvás van, amelyet azonban minden pil­anatban felborithatnak aharci szervezetek, ame­yekre mindent rá lehet fogni, csak türelmessé­?et nem. A bajorországi helyzet bizonytalan­sága azonban nem maradt elszigetelve, mert, amint előre látható volt, a szociáldemokrata oártot, tehát a Stresemannt; támogató nagy­koalíciónak leghatalmasabb pártját, erősen íyugtalanitják a müncheni események és azt iöveteli a birodalmi kormánytól, hogy vessen j eéget ennek a bizonytalanságnak ós lépjen fel irélyes kézzel a harci szervezetek ellen. Egyelőre azonban Stresemann ugylátszik nem lajlandó változtatni a helyzeten, mert attól fél, íogy a bajor rend és nyugalom kártyavárként milanék össze, ha erőszakosan akarna beavat­kozni az ottani viszonyokba, amelyek egyelőre» íem zavarják az ő cirkul usait. A másik veszedelem, amely á Stresemann­rormánv létét most fenyegeti, az a rajnai tar­omány problémája. Ha a külföld .feszült érdek­ődése Párizs felé szárnyalt az elmúlt vasárna­)on. lesve Poincaré szavait, akkor még fokozot­abb mértékben fordult egész Németország igyelme a Rajnán túlra, ahol a szeperalisták löntő csapásra készültek. Dorten és leghívebb cövetője, Smeefs, elérkezettnek látták az időt, íogy learassák hosszú agitációjuknak gyümöl­seit. A juliusi „nagy konferencia" rosszul si­erült, a birodalomhü lakosság lehetetlenné jtte Dortenék nagy propaganda gyűlését. A vezér, aki ma nyilván Németország leggyülöl­tebb embere, azóta óvatosabb lett és gondosab­ban készítette elő akcióját. A programmhoz hiven összegyűjtötte embereit, eleg tekintélyes számban, állítólag harmincezer embert és a multak tapasztalatain okulva egy részüket fel­fegyverezte. A versaillesi béke értelmében a Rajnán tulí megszállt tartományiján a közigaz­gatás német kézben marad, e szerint a rendőr­ség is. A német hatóságok Dortenék gyűlését betiltották és felvonulásukat a birodalmi rend­őrséggel akarták megakadályozni. Véres harc lett ennék a következmém/e és a sebesültek kö­zött két francia tiszt is van. Ez ok volt arra, hogy a megszálló csapatok beavatkozzanak a viszályba és a vége az lett, hogy a franciák le­fegyverezték a — birodalmi rendőrségei A francia kormány ugyan már ismételten kijelen­tette, hogy semmi köze élihez a belső.viszályhoz, intézzék el egymás között Dortenék és a biro­dalomhü lakosság. Csakhogy a sebesültek közt két francia tiszt van és ez változtat a helyzeten. A szeperatisták terve nem sikerült, a rajnai köztársaság függetlenségét nem tudták kikiál­tani, de viszont a német rendőrség is le van fegyverezve. Ennek pedig mi lesz a következ­ménye? Hogy Dorten és Smeets mégegyszer összecsőditik híveiket, talán jövő vasárnapon, amikor Poincaré megint, beszédet fog mondani, vagy talán máskor, amikor valószínűleg több szerencse fogja kisérni vállalkozásukat, mert. a kékzubbonyos birodalmi rendőrök kezében nem lesz fegyver. A rajnai köztársaság kikiáltása azonban beláthatatlan következményekkel járna. A biro­dalmi elnök és Stresemann kormánya abban a kiáltványban, amelyben a passziv rezisztencia feladását tudatták a német néppel, a birodalom mostani területének sérthetetlenségét is han­goztatták. Már pedig, ha a rajnai terület elsza­kadna, a kormány képtelen lenne lecsillapítani az országos felháborodást, amely kétségkivü 1 elseperné Stresemannt és minisztereit. Hogj ezután mi következnék Németországban, azt te jos előre megjósolni. Franciaországnak azon ban egy régi kívánsága teljesülne. Versaillesbe már ebben az irányban dolgozott á francia pr litika. Célja azonban nagyon átlátszó volt é így nem sikerült. Most érett gyümölcsként hu la na. az ölébe a. vágyak-vágya, anélkül, hogy karját nyújtaná utána-, mert a németek esetie elvégzik maguk közt azt, ami a győzelmes fra: cia diplomáciának Versaillesben nem í került. PoMcapét nem elégítik ki a német kormány kfßeSenteseL M bajon dihtdtoi* paíítiíteífánafi Intínyelvai. — Har>c a sxepei*alistdkkal. - J*nol*td századok Szászországban. — Szétvert fobbotdali felkelők. — Jobbra toiüdás kész a birodalmi politikában (?) Párizs, okt, 1. Poincaré miniszterelnök Ally­ben egy hadiemlék leleplezése alkalmával beszédet mondott, amelyben többek közt így szólt: Franciad­ország nem fogja magát visszarettenteni engedni attól, hogy jóvátételi követeléseit behajtsa. Ha Né­metéi szág az; kívánja, hogy vonjuk vissza azokat a rendszabályokat, amelyeket részint biztonságunk, részint a jóvátételi fizetések érdekében elkerülhetet­leneknek tartottunk, vagy ha az a hátsó gondolata, hogy tőlünk a megadás puszta kijelentéséért cseré­be előnyöket szerezzen, akkor egy lépést sem tel­tünk a feszültség enyhülése felé. London, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósító juh­nak távirata-) A Daily Mail diplomáciai munka­társa a francia politika legközelebbi céljait a kővet­kezőkben ismerteti: A Ruhr-vidéket akkor ürítik ki, ha Németország jóvátételi tartozását megfizette. A Rajna-vidéket a békeszerződésben megszabott határ­időre kiürítik és a jóvátételi bizottságra száll át an­nak joga, hogy Németország teljesítőképességét megállapítja. Poincaré és Balduin Párizsban ezen az alapon egyeztek meg. Mihelyt Németország telje­sen megadta magát., a jóvátételi bizottsághoz fordul­hat, hogy kérje a békeszerződésben előirt módon fizetőképességének megvizsgálását. Baldwin ezt a bárom pontot elfogadta. A Ruhr-vidék mint produk­tív zálog Franciaország kezében marad mindaddig, amíg Németország természetbeni szénadó és huszon­hat, százalékos kiviteli illeték alakjában évi egymil­liárd aranymárkái nem fizet. A jóvátételi fizetések­ből Anglia is megkapja a maga részét, ha nem vi­tatja tovább a Ruhr-megszállás jogosságát. Párizs, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A Petit Párisién jelenti Berlinből: Báró Malizahn, a birodalmi kancellár képviselője a kül­ügyminisztériumban, tegnap megjelent a firancia és belga követségen és a francia kormányt hivatalosan felkérte, hogy a ruhrvidéki munka ujrafelvétele ügyé­ben kezdjen tárgyalásokat Németországgal. München, okt. 1. Kahr állami főmegbizott új­ságírókkal folytatott beszélgetésben kifejtette politi­kájának irányelveit. Kijelentette, hogy főcélja a szi­lárd merev államtekintély megteremtése az összes hazafias erők egyesítése segítségével. A marxizmus­sal való paktálás itt teljesen ki van zárva. A mind­untalan fellépő hirr.k a szeparatizmusról és arról, hogy ö összeköttetésben lenne Franciaországgal, el­csépelt valótlanságok. Ha már arról beszélnek, hogy ő ki akarja kiáltani a monarchiát, erre csak azt mondhatja, hogy ily dolgokat nem szoktak kikiál­tani. Azok maguktól érlelődnek meg, ha az eszme egészséges. A „Völkischer Beobachter" harcmodorát, mely az állnmtekintélyt kikezdi, teljes elszántsággal fogja leverni. A német harcos szövetség együttműkö­dését. amaly egyelőre távol tartja magát, szívesen fogadja. Külön akciókat azonban nem fog tűrni• El­várjuk, hogy mindenki, aki Bajorországban lakik, csatlakozik a nagy nemzeti e&zméhez. Drezda, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítóján távirata.) A belügyminiszter megbízásából ter dolgoztak ki, a proletárszázadoknak rendőri cél ra való időnkénti igénybevételére. A rendőri sj gálavot ezekre az önvédelmi szervezetekre bizc amelyeket fegyverrel látnak, el. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítóját távirata.) Kuestrinben ma reggel kilenc órakor nyomult az „acélsisak" nevü szélső jobboldali s vezetnek háromszáz felfegyverzett tagja, megs: ták r, parancsnokság épületét, a szertárat, az , szes katonai épületeket és követelték a katonai rancsnoktól, hogy adja át a hatalmat. A parancá ezt a követelést visszautasította és távirati érintkezésbe lépett a birodalmi hadügyminisztér mai, ahonnan azt az utasítást kapta, hogy a nagyobb eréllyel és ha kell fegyverrel járjon felkelőkkel szemben. Azonnal elindítottak Kue közelében elhelyezett utászzászlóaljat és 0(' Frankfurtból két lovasszázadot. A csapatok ték a felkelőket és hatalmukba kerítették a parancs­nokság épületét anélkül, hogy fegyvert használtak volna. A felkelők egyrésze elszéledt, egy másik része pedig a szertárépületbe vonult vissza, ahol a déli órákban még folytak velük a tárgyalások. A felkelők vezetőjét elfogták. Déli egy órára sikerült a városban a rendet helyreállítani. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A birodalmi hadügyminiszter a lakosság körében terjesztett riasztóhirek ellenőrzése céljából elrendelte a lapok híreinek cenzúrázását. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Politikai körökben mozgalom van kifej­lődőben, amelynek 'a célja az, hogy a szociáldemo­kratákat a kormányból való kilépésre birják. A bi­rodalmi gyűlésen többen vannak, akik szeretnék, ha a birodalom politikájában is olyan jobboldali fordu­lat állna be, mint Bajorországban. A német néppárt jobbszárnya együtt akar haladni a német nemze­tiekkel. A szociáldemokratákat szeretnék kitúrni a kormányból, hogy egy német nemzetiekből és német néppártiakból alakítandó birodalmi kormány jöjjön létre. A centrumpárt is jobbfelé orimtálódik. Em­legetnek egyes kormánytagokat is, akik kívánják a jobboldal irányába való eltolódást. Stresemann reméli, hogy a belpolitikai nehézségeket sikerül rö­videsen legyőznie. Ez sikerülni is fog neki és meg fogja kapni a bizalmi szavazatot a birodalmi gyűlé­sen a lioln.wi vita befejeztével. Hogy azonban ez­után hogy alakul a helyzet, azt még iiem lehet meg­ítélni. A jobboldali mozgalmat mindenesetre na­gyon komolyan kell venni. Düsseldorf, okt, 1. A vasárnap a délutáni órákig nyugodtan telt el, de akkor rendzavarás tör­téni; a hatalmasan felfegyverzett szeparatista csapa. fok ugyanis megtámadták a rendőrségei. A rendör­ségnek sikerült a szeparatistákat szétzavarri. Harc közben két francia tiszt megsebesült, mire a franciák a ezeparaf-isták kérésére lovassággal is páncélos t

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék