Pesti Hírlap, 1924. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-29 / 24. szám

1924. január 29.. kedd. PESTI HIRLAP Izgalmas artista-közgyűlés. Hétfőn délután a Révai­ utcai mulatóhely ter­mét, megtöltötték a közgyülésező artisták. Sok mon­danivalót tartogattak erre az alkalomra, hiszen is­meretes, hogy a rendészeti hatóságok igyekeznek m­ost, itt-ott túl erélyesen az artisták és a mulatóhe­lyek ügyét rendbeszedni, Roland Róbert ügyvezető igazgató számolt be a múlt évről. Az utazó cirkusz-artisták létminimum h­elyett lehetetlen összegeket kaptak. Két év óta bel­ügyminiszteri rendelet tiltja, hogy mozikban artista szerepeljen, vidéken vendéglőkben és kávéházakban nem lehet föllépniük. Ami a most aktuális engedély­"ügyét illeti, mulató­ engedélyeket nem vontak be, csak nem hosszabbították meg azokat. Az engedélyeket ugyanis csak harminc napra adják, ezért nem is akad ma varieté-nagyvállalkozó. Azután az Artista-Egyesület C-osztályú tagjairól beszél, akik miatt az elsőrangú artisták nem tudnak elhelyezkedni. A „c"sek legnagyobb részét törölni fogják a tagok so­rából. A belügyminiszter nevezi ki a vizsgabizottsá­got és ebben az ő képviselője is helyet foglal. Az ösz­szes régi rendeleteket eltörlik és egy új generális ren­deletet adnak ki. A jelentéshez először Fehér Gyula szólt hozzá: — Az Artista­ Egyesület erkölcsi és anyagi zül­lésnek indult. Jellemző, hogy közgyűlését csak rend­őri asszisztencia mellett tarthatja meg. A C-osztály gyökeres betegsége az Artista­ Egyesületnek. Ha ezt az osztályt szabályoznák, bezárnának néhány helyi­séget . . . Nordgh elnök kijelenti, hogy a hatósági intéz­kedéseket nem, szabad kritizálni. A mellette üllő rend­őrkapitány máris meg akarta a szót vonni. Fehér Gyula nagy zajban vitatkozni kezd, majd leül. A következő fölszólaló Nagy Jenő, erre eláll a szótól. Az elnök egymásután háromszor rendreutasítja, amire az elhagyja a helyiséget. A közgyűlés most m­­ár viharos hangulatban folyik tovább. A C-tagok ügye kerül részletesen a közgyűlés elé Faragó Sán­dor fölszólalásában. Faragó egyenesen elismeréssel illeti a hatóságokat, hogy bizonyos mulatókat bezár­tak. Sim­ay Ede szerint az artisták létminimuma at­tól föggött, hogy a vizsgán hány C-tagot engednek keresztül. Fehér Gyula újra fölszólalt és a C-osztályú tagok kizárását kérte. Sándor József alelnök meg­nyugtatta, hogy „halálra vannak ítélve." Ezután­ lecsillapodtak a kedélyek és most már higgad­an tárgyalták az ügyeket. Meg fogják kérni az igazgatókat a külföldi artistákkal szemben a nu­merus­ clausus alkalmazására. Az öreg artisták szá­zadra milliós adománnyal otthont alapítottak, majd egy alelnököt választottak Kovács Andor er­­mélyé­ben. Félhatkor végződött a gyűlés. — Záróra! — kiáltozták az artisták és tódultak az ajtó felé. * (M. kir. operaház.) Delibes exotikus tárgyú, de francia gráciájú és szellemességű dalművét­, a ná­lunk is olyan népszerű Lakmét, adták vasárnap, részben új szereposztással. Girald, a vadon leánya és a brit missz szerelme közt ingadozó angol katona­tiszt­ hálás szerepét, melyet annak idején Arányi kreált az operaházban, ezúttal a szorgalmas és nagy ambíciójú Pataky Kálmán adta, őszinte, meleg érzéssel és szép hangjának ügyes érvényesítésével. Milakanthat, a fanatikus hindu főpapot, Farkas Sán­dor személyesítette (állítólag ezért mondta le a szombati Salorae-előadást Szemere, aki Ney Dávid halála óta énekli a brahmint — de ez alaptalan föl­tevés, mert Szemere komolyan gyöngélkedik!) — és Farkas ez alkalommal is beigazolta, hogy egyik leg­jelesebb, legmegbízhatóbb operai művészünk. — Új volt és mint mindig: igen jó is volt a sokoldalú, de mindig kifogástalan Palotai­ Árpád, Frederik kisebb szerepében, és Nagy Margit kellemes hangú és ügyes játéka Ellenje szintén elismerést érdemel. De a leg­zajosabb tetszést, a legőszintébb tapsokat mégis csak Sándor Erzsi remek Lakméja aratta; a pária leá­nyáról szóló legendával, az u. n. Csengetyű-áriával keltett annak idején feltűnést, mikor mint operai nö­vendék a vizsga­előadáson először mutatkozott be az operaházban — és most vasárnap is, ezen ária után, ismét percekig rugó tapsviharban nyilatkozott meg a közönség elragadtatás? A felebbező színház. A Beltárosi Színház a lapok útján azt közli, hogy a Mihályiné két lánya döntő közönség­sikert aratott. Közzétesszük mi is ezt a kommünikét, noha nekünk se volt jobb véleményünk Bús Fekete Lábaló darabjáról, mint laptársainknak. És ha úgy hat so­kak előtt ez a kommüniké, mint a színház felebbe­zése a közönséghez, éppen nem baj. Egyrészt vilá­gos, hogy egy színháznak mindig jobb véleménye van a saját darabjáról, mint a kritikának. Másrészt a kritikától sok mindent meg lehet és meg kell köve­telni, csak épen a csalhatatlanságot nem. A kritika — a maga legjobb hite szerint — figyelmezteti a kö­zönséget. És ahogy a színház nem veheti zokon a kritikát, úgy a kritikus is megengedheti a színház­nak a közönséghez való felebbezés luxusát.. . (Hangversenyek.) Hir Sári vasárnapi zon­gora­estély­ének műsorát kizárólag Lisztnek szen­telte, főleg a Chant d'amour, Campanella, Petrarca­M Monett és a VI. rhapszodia virtuóz előadásával ara­tott tetszést.­­ A Madrigal-k­órus, Hammerschlag János vezényletével és finoman, gondosan árnyalt előadással Palestrina, Missert, Haydn, Réger, Mi­hálovics műveiből énekelt.; dr. Molnár Imre pedig •Molnár Bélánéval Lassának egyik duettjét adta elő. — Ábráttyiné Várnay Rózsi, Ábrányi igazgató szép. Ilia-agy felesége, aki mint énektanárnő is működik, most Munc­inger Józseffel, az ismert pozsonyi bari­tonistával rendezett együttes ária és dalestélyt, je­lentős sikerrel, az énekszámokat megszakította Su­rányi Miklós érdekes konferansza a modern regény­ről. — Szedő Miklós id­ei dalestjén kedvező benyo­mást keltett Schubert-dalok, valamint a Bartók-Ko­dály-gyűjtésből vett magyar népdalok és átiratok íz­léses, széphangú értelmezésével.­­ Az Ady Endre halálának évfordulóján, vasárnap délután rendezett Ady-matinén Kosztolányi Dezsőnek lendületes be­vezetője után Várady Olga és Basilides Mária éne­keltek Ady-versekre írott Kardos és Kelen-dalokat, Pécsi Blanka, Baló Elemér, Hegedűs Tibor és Hegyi Rózsi pedig nagy hatással szavaltak Ady-költemé­nyeket. — Hétfőn is volt ilyen emlékünnepély, a szerző halálának évfordulója alkalmából a filharmo­nikusok előadták Verdinek csodaszép Requiemjét. Szép, hangulatos előadás volt­ a Manzoni-mise, mert így hívják a Promessi sposi költő­jének halála alkal­mából írott e nagyszabású gyá­szzenét, itteni korábbi előadásain még nem keltett olyan mély, megrendítő hatást, mint ezúttal — talán azért is, mert a hallgató­ság hangulata sem volt azelőtt olyan komor, gyá­szos, annyira ráhangolt, mint mostanában. A nagy sikerhez hozzájárult a kitűnő előadás is; Medek Anna, Basilides Mária, Pataky és Venczell énekel­ték a magánszólamokat, a kitűnő Palestrina-khórus látta el a kar-részleteket és Tittel Rémát­ vezényelt, művészi lendülettel és stílusosan. Valamennyi köz­reműködő méltán kiveheti részét az előadás nagy sikeréből. * (A Vígszínház tiltakozása egy cím ellen.) A Fővárosi Operettszínházban van a Mascott, mely most — Keleti Hermann további bérleteként — át­alakult kabarévá. Neve Vígszínpad lett volna, már ki is tették e névvel a címtáblát. Ma azonban levették, és pedig a Vígszínház tiltakozására. A Vígszínpadon ugyanis irodalmi kis daraboka­t, kabaré-számokat fognak adni. És mert a Vígszínház is ad kabaré-esté­ket, a közönség felületesebb része könnyen össze­téveszthette volna a vígszínpadi kabarét a vígszín­házi kabaréval. • (Adler Adelina beteg.) Mint értesülünk, A­d­ler Adelina n­apok óta betegen fekszik torok­gyulladással. A kitűnő művésznő már v­agy lázzal énekelt az Operaházban a ,,Faust" pénteki előadá­sán és utána nyomban ágynak esett. Betegsége miatt kénytelen lemondani Mikaela szerepét a Car­menben, ellen­ben valószínű, hogy pénteken felléphet már Manonban, ha állapota addig javulni fog. * (Paul Claudel: Violaine.) Vasárnap délelőtt fél 11 órakor irodalmi matiné keretében kerül felolva­sásra a Vígszínházban a Violaine, Paul Claudel színműve. A szereposztás a következő: Vercors Anne — Szerémy Zoltán, Elisabeth — Gyöngyössy Erzsi, Violaine — Varsányi Irén, Mara —­­Gombaszögi Frida, Pierre de Cracy — Hegedűs Gyuri, Jacques Hury — Lukács Pál, Egy asszony — Kende Paula. Az instrukciókat Bárdi Ödön olvassa. — Paul Claudel a Violainet Kínában irta, ahol mint Fran­ciaország nagykövete, működött Utóbb átírta a szin- JMI 0PER*17) | HIHZn 17­ I I — Lohe cfin Ven »azem­ber | VIB f'/a8' | MAGYAR a | LöK« enn |~Ver!~ya?.gmh»r | | elAncolt ember | Tüzelt Ma | «IHALV f'»8]_|fi«n­alsaanoa VAS)| FŐVAROS! CH.8! | Mézeskalács VÁROSI ~T­ | Búzakalasz | Pompadour | Uni­zzofc, Hasis Apollo Szinház az Eskütéri­r­e',ikonban. Telefon: 3S—85 Pfefferné és társa Forrai Rózsival. VIII. Albert Szőke Szakállal Kezdete 8 órakor | efcLVAi.037tvÍ8)T"BLAHA L. ("18 | VÁR8ZIÍÍHA 7; | U1 E- TI f'<8) l-Nern cgalTmeg ur| A balga EUHZ~J Kek~posta*Pcsi"~]~ljiadalroas as/. ROYAL ORFEUM (H8 Okito. Uj Zerkovitz-operelt «NDRASSY-UTI SZIKHAZ. (Vl9) Hattyú Bösk­o stb. (Teréi-kSrat 48) Telefon : 36—(­ Medgyaszay, Nagy Endre és Salamon fellépte az uj műsorban. Kezdete 8 Arakor. ' A­ r-resz hat­ si­nházi műsort vasárnapi számuk­k­­an közöltük. Corvin­ Szinház IV. J. 89—88. J. 85—84. Tengeri medve Harold­ Lloyd-dal. Az elátkozott kincs. Misit.sas történet. Kezdete 4,­­6, 118 A n­y«IO órakor. Tel. JÓZMÍ 118—«. ROYAL APOLLO A bűnös város. (5, 7, 9) t­el. 182—82 nyRSU. Tai. OS—UJ (4, 6, 8, 10) Bűnös asszony, 10 h­.v. dráma. Örök ifjúság, fantasztikus dráma. Két Paramounth-attrakció! Egy bűnös asszony. A győzedelmes ifjúság. Kezdete 4,6, 8 és 10 év. kor Tel IS 2­8 Telefon 183—8a. KOZGQKEP OTTHON Egy bű­nös asszony. — A fyögedel­m­es ifju­ág. (4, 6, 8. IU lel .József no—27. KAMRA A három pofon. — A dagesztáni KoDin.es.­­., fi. 8. ICI mozgóképpalota József körút 31. Telefon : József 1—25 S egy dollár. Köznapi történet 7 felvonásban. Jókai „Az egytusza­d» leány" c. novellája után Bűnös asszony. Paramoont-filmdráma 10 felvonásban. Rendezte: Ceeil B »« Milles Kezdete V,á, 7 es V, 0 éra or. 1 J 121-85. URANIA 5­­;7.y.8,10.10 A velencei kalmár. II­.a (IYUBAT C­)4, V,6, V,l, '/aIO Elvarizsolt lélek — Dagesztáni itoginles^—Rej e'mes In da TIVCII I A tengeri medve (Karold Lloyd).­­ A V \J&13. [ /v szerelmes sátán ,uciano Albertinis lelefon . 0-4. | Kezdete 5, 7 és 9 órakor ELIT-KOZBO (Lipót-kör. 18.) (5, 7, 9) Árvák a viharban. HÓHEROS (Vakok mozijai (5, 7, 9) A drótostót. Szkeccs. t 1 n m » • m tó * s 1 & 10 • már csak a szerdáig bezáró B jássia CALD LLO 5 felvonásos slánerbur­oszkjét tag és kincs ! című 5 felvonásos­­ amerikai filmregényi Azonkívül í spartrevi ! • es Angol híradó! Előadások kestsze 4, 346,­­410 órakor. u 28 és 2 a • * v művet és igy keletkezett a UAnnonce faite a Marie, amelynek szinrehozatalát jövő évre tervezi a Víg­színház. * (Kedélyes estét) rendezett vasárnap a P­e­s­t­i Hirlap szedőszemélyzete a Club-kávéház külön ter­mében. Az estén, mely minden tekintetben igen jól sikerült, képviseltette magát a Pesti Hírlap szerkesztő­sége és a Légrády Testvérek nyomdájának vezetősége, azonkívül jelentékeny számban vettek részt a vállalat nappali nyomdaüzemeinek személyzete köréből is. Az érdekes műsort Báron Mór konferája sok jóízüséggel, aki maga is szerepelt néhány ügyes számmal. Szath­máry Mancika meglepő biztonsággal színes tónussal és bravúros technikával hegedülte el Vieuxtemps Ballada­s polonaiseé". Kiemelkedő pontja volt a műs­ornak Stél Károly, az operaház jeles fiatal tagjának szereplése, aki zengő, meleg hangon adott elő műdalokat. " Tet­szett Neumann Aladárné kellemes éneke is. Kilénk derültséget keltettek Tury János vidámu, eredeti mókái, míg a komoly előadói produkciót Deutsch Imre kép­viselte egy-egy Petőfi- és Váradi Antal-vers hatásos elszavalásával. A zongorakisér­ő M. Sommer Győző or­vostanhallgató látta el kitűnt alkalmazkodással. Va­lamennyien megérdemelt, lelkes tapsokat arattak " (Megváltozott a Király-Színház tavaszi játék­terve.) Mint ismeretes, a Király-Színház épületét áp­rilis végén lebontják. Az igazgatóság tervei szerint a színház együttese azontúl Bécsben, a Neue Wiener Bühne színpadán adta volna tovább a Mézeskalácsot. Ez a terv most megváltozott. Az újabb tervek szerint a Mézeskalács bécsi színpada a Johann Strauss-Theaterben lesz.­­ (Bemutató a Pesti kabaréban.) A Pesti Ka­b­a­r­é hétfői új műsora könnyed, szórakoztató. Rajna Alice komikai tehetsége megfelelő teret kapott Liptai Imre „A kölyök" című vígjátékában. Dajbukát Ilona és Bársony István Török Rezső kis darabjában ven­dégszerepeltek. Lakatos László dialógusát pergő gyor­sasággal mondta el a kitűnő Haraszthy Mici, aki pompásan karrikirozta a tudatlan asszonykát. Tet­szett Betegh Béby és dr. Erdélyi Géza „Ka-lu-a"-tánca. Pártos Gusztáv színészutánzatai még most is derűt keltettek. Virágh Jenő, Kőváry Gyula, Faragó Sári, Krúdy Ilonka, Fazekas Erzsi, Krajnik Mária, Várnay Vilmos szerepeltek még az egyes darabokban, Clar­math E­rnc Lift-duettje ügyes munka. * (Országos Kamaraszínház levései) Alapi Nán­dor a székesfehérvári ,,Vörösmarty"-színház volt igaz­gatója kamaraelőadások tartására társulatot szervez, amellyel bemutatkozás után az ország nagyobb vá­rosaiban népszer­űsíti Molière, Ibsen."Tolstoi, Georg Kaiser, Gárdonyi jelentősebb műveit. Gróf Stlebelsberg Kunó kultuszminiszter a nagy jelentőségű kulturális vállalkozó engedélyét aláírta.

Next