Pesti Hírlap, 1924. április (46. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

Q BUDAPEST, 1924. XL VI. EVFOL YAM, 76. (15,381.) SZÄM. V) KEDD, ÁPRILIS 1. ELŐFIZETÉSI ÄRAR: Egy hóra... 30.000 korona Negyedévre. 90.000 korona Egyes szám ára helyben, Vidéken éa a pályaudvaro­don 1500 korona, vasárnap 2000 korona. Külföldön kétszeres az előfizetési ár, Jioadóculajüouosok ; IÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ. HIVATAL ÉS MYOfiSDAi Bpest. Vilmos esászár-ut TS. MQKKIADÓHIVATALI Bodacosfc Erzsébct-kSrut L Mit követelünk a nemzetgyűléstől? "Az uj törvények szerint a választók nem adhatnak utasítást'a követjüknek. De azért a nemzet egyeteme követelheti az egész nemzet­gyűléstől, hogy teljesítse kötelességét és ne dolgozzék az ország érdeke ellen. Azon vitat­kozni már nem is lehet, hogy a külföldi köl­csön nélkül katasztrófába jutnánk, de azért azt tartjuk, hogy a kormány pénzügyi javaslatain vitatkozni lehet és kell is, még pedig avval a célzattal, hogy azokon javítsanak. Csak azok­ról a százszor elcsépelt témákról nem szabad most a kritikus hetekben vitatkozni, amiknek semmi köze a-külföldi kölcsönhöz. És ha az el­lenzék ezekre a témákra akar kitérni, s ezekkel mesterségesen megakadályozni a felhatalma­zási javaslat törvényerőre emelkedését, s en­nélfogva. a külföldi kölcsön megkapását, akkor maga okoz kárt a nemzetnek. Obstrukciót csinálni képtelenség. De épen ilvau képtelenségnek tartjuk azt is, hogy meg ne kíséreljük a kormány tervezetének kijavita­sát. Amikor tehát az ellenzéki pártok és frak­ciók afelett tanácskoznak, hogy minő maga­tartást tanúsítsanak a legközelebbi hetekben, akkor maga az ország érdeke világosan elő­irja minden liazafiasan gondolkozó erteimes képviselő kötelességét. Az első kötelesség az, hogy tessék szakér­telemmel foglalkozni a pénzügyi javaslatokkal. Aki nem ért ezekhez, az ne beszéljen. Másod­szor ne beszéljen senkise az általános titkos egyenlő választó jogról, amit nem lehet össze­kapcsolni a külföldi kölcsönnel. „Magyaror­szág demokratikus átalakítása" olyan frázis, amit mindenki hangoztat, s néhányan még ko­is -veszik. De a szanálási tervvel szem­ben csak ugv lehet annak érvényt szerezni, ha minden képviselő a kis emberek terhein igyek­szik segíteni magában a törvényjavaslatokban az adók és kénvszerkölcsönök fizetésénél, s a két és féléves költségvetés összeállításánál. Ha akár a. fajvédők, akár a szocialisták a maguk elcsépelt frázisaival, zsidókérdéssel meg in­ternáló táborral akarják kihúzni azt a. vitát, amelyen Magyarország sorsa felett döntenek, akkor az egész nemzet elitéli ezt. az értelmetlen dikciózást es az egész külföldnek az lesz a vé­lekedése, hogy a magyar parlament nern^ ért a pénzügyi és gazdasági kérdésekhez és érzéke sincs a" nemzetgyűlésnek a nemzet exiszten­ciális érdekei iránt. Mikor fotográfus elé állítják az embere­ket, akkor az okos, természetes ember a maga rendes ábrázatát mutatja, a komikus színész erőltetett, vigyorgó grimaszt vág, a kültelki donzsuan pedig a fényképész utasítása szerint szélesen mosolyog. Most, a külföldről millió fényképező kamara lencséje fordul felénk. Mu-' tássuk meg a nemzet becsületes ábrázatát és ne vágjanak a nemzet állítólagos képviselői sem­miféle erőltetett grimaszt és ripacs pózt. A nemzet lelkiállapotának hü fotográfiája pedig azt mutatja, hogy mindenki követeli a külföldi kölcsönt, de még inkább követeli az ehhez fű­zött javaslatok szakszerű kijavítását. Az az álláspont, mely a kormánypárt részéről azt hirdeti, hogy a hevenyében összecsapott költ­ségvetés és felhatalmazási javaslat változ­tathatatlan szentirás és isteni kijelentés, ép oly képtelenség, mint az a szélső ellenzéki ál­láspont, amely obstrukcióval fenyeget és a kor­mány felbontása érdekében a külföldi köl­csönt s az egész országot is felborítaná. Igen is lehet olyan javításokat csinálni, amelyek nem érintik a külföldi kölcsönt. Le­het és kell is a terhek kirovásának idejében és. módjában olyan változtatásokat tenni, hogy azokat elbírja az ország. A tájékozatlan kül­föld azt hiszi és a diktatórikus hatalomra tö­rekvő koranánv is elhitetni igyekszik, hogy az adófizető polgárság olyan fejős tehén, amelyet végtelenségig lehet fejni. Ezt meg kell cáfolni. Látjuk, hogy. a kormány maga milyen tájéko-. zatlan a saját tervei felől, hogy egyre-másra gyártja a kényszerkölcsönök, vagyonváltságok és mindenféle adók terveit, egyiket a másik tetejébe hányja, minden rendszer és megfon­tolás nélkül, nem törődvén, hogy elbirja-e a lakosság. Ide praktikus rendet kell behozni. Ismerjük a kormányok gazdálkodását a va­gyonváltságokkal, a földváltsággal, részvénv­váltsággal és mindenféle különleges állami jö­vedelemmel. Jól tudjuk, hogy semmit sem for­dítottak arra, amire azt a törvény megszabja. A nemzetgyűlés hivatása tehát egyfelől a terhek aránylagos kiosztását és időbeli beosztását biz­tositani a javaslatokban, másfelől kötelessége ma is és a jövőben is a teljes pénzügyi ellenőr­zés s az elszámolás megkövetelése. Az ellen­zéknek erre kell reászoritani a kormánvt és többséget. M Népszövetség segítségévei sifoevüími foq a kölcsönt elhelyezni. Bethlen miniszterelnök nyilatkozata a fontán kcír&fo elengedé­séről. — 71 kölcsönfavaslatok vitája a parlamenti bizottságban. A neemzetgyülés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottsága hétfőn délután ülést tartott ée megkezdte a felhatalmazási törvényjavaslat általá­nos vitáját. Heinrich Ferenc szerint a merkantil osztályok­nak igen súlyos megterheltetéseket kell viselniök és a részvényváltság megoldásánál' azt a formáját, amelyet ebben a törvényben Választottak, revízió alá lehet venni anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék azo­kat az eredményeket, amelyeket a kormány a tervbe­vett intézkedésekkel elérni óhajt. Sándor Pál mindenekelőtt azt teszi kifogás tár­gyává. hogy a kormány a mai hivatalos lapban tör­vényes felhatalmazás nélkül intézkedett a jövedelem­adóbevallásoknak benyújtására nézve anélkül, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő felhatalmazási javas­latnak hatálybalépését megvárta volna. Rámutat ez­után azokra a terhekre, amelyek a kereskedelmet és az ipart terhelik a közszolgáltatásokban és szóvá teszi ugy a vagyonváltság ügyét, mint a forgalmi adó és a há^haszonré3zesedés kérdését, valamint azt a politikát, amely a devizaközpontnál követtetett. Farkas István kifogásolta a földadónak és ál­latában a nagyobb, vagyonoknalc csekély adóterhét | ós ezzel szerabeu. rimutatCH a iogyasziáai adó ma-. gasságára. Biró Pál szóvá tette a városi lakosság túlságos megterheltétését. Ugrón Gábor a javaslatokban a jóvátétel kér­désének megoldását látja. Mint é megoldás részét fo­gadja, el azt az igen sajnálatos tényt, hogy a román okkupáció kérdésében a törvényjavaslat indokolásá­hoz mellékelj megegyezést kötötte a kormány a ro­mán állammal. A pénzügyi diktatúra kérdésében rá­mutatott arra, hogy a jelenlegi helyzetet ugy kell megitélni, mint amely a trianoni békeszerződés kö­vetkezménye. Ezért a javasolt korlátozásokat azok­kal a korlátozásokkal kell összehasonlítani, amelyek a trianoni szerződésben foglallatnak. így Ítélve meg a kérdések egész komplexusát, a maga részéről el kell fogadnia a javaslatot azért, mert az adott hely­zetben nem lát más megoldást annak a megoldásnak helyébe, amelyet a kormány javasol és mert más­részt ugy látja, hogy ha a kormányi sikerülne meg-, buktatni, nem csak a kormány buknék meg, hanem maguk a javaslatok is, amelyeket pedig záros határ­időn belli) el kell intézni. Gróf Bethlen István miniszterelnök ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a románokkal kötött megegyezési a jóvátételi bizottság előtt levő kárpótlás kérdésében. A kisan­tant államai-.szintén súlyt helyeztek arra, hogy a magyar szanálási programm végleges! megállapítá­sával egyidejűleg tisztázzák azokat a köztünk füg­gőben levő legfontosabb kérdéseket, amelyek külö­nösen a repáráeió ügyével is kapcsolatosak. így lé­lesült a szerbekkel való megegyezés a törvényjavas­lat indokolásának második mellékleteként, továbbá a románokkal való megállapodás, amely a javaslat indokolásának harmadik mellékletét képezi. Hang­súlyozni kívánja, hogy ebben a megállapodásban a kormány e kérdés praktikus megoldására törekedett olyan formán, hogy ugy Magyarország, mint Románia vissza vonta azt a kerssetét, amelyet a román okkupáció költségeinele megtérítésit cimén, illetőleg a románok álatt okozott károk meg­térítése ciméii egyrészről Románia, másrészről Ma­gyarország intézett a reparációs bizoiisághoz, amely követelések számszerinti összegben körülbbe­líil egyformák voltali. Ami a kibocsátandó kölcsön elhelyezésének kérdését illeti, e tekintetben bizalommal Van az iránt, hogy a népszövetség segítségével a kölcsönt sikerül elhelyeznünk. Abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerülne, ez nemcsak nem akadályozná a mi kölcsönünk kibocsátását a pénz­piacon való konkurrenciával, hanem ellenkezőleg — nézete szerint — csak előnyünkre szolgál atekin­tetben. hogy a kölcsönhöz mielőbb hozzájuthassunk, mert az végleges tisztázását jelentené a középeuró­pai helyzetnek és megerősítené a pénzvilág bizalmát atekintetben, hogy Európa politikai viszonyai im­már konszolidálódnak és ezért rázkódtatásoktól nem kell többé tartani. Macs árvizveszedelem Budapestem M vidéki árvizek Mrei túlzottak, bár a Bodrog megáradt. — Jt Buna tavalyi emelkedése távolt eshetőség. — K főváros Óbudán és Kelem­földön emelte az árvédelmi biztonságot. — nz árviz elleni védekezés, A hirtelen beállott olvadás, a nyomon követő esőzés megdfuzzasztotta a folyók vizét s a Tisza mel­lékfolyóinak árterületét elöntötte az évente rende­sen jelentkező tavaszi vizáradás. A Ronyva-patak sátoraljaújhelyi kiöntésén kivül a Bodrog és a Tisza több mellékfolyója kilépett medréből és riasztó hirek érkeztek a veszélyeztetett területekről. A földmivelés­iigyi minisztérium folyammérnöki osztályában szer­zett információnk szerint ezek a vidéki árvizhirek túlzottak, csupán a normális kiöntés jelentkezett s a vizár még csak most kezdi elönteni a, védőgátak és a meder közt levő hullámteret. Most kezdik előkészíteni a védekezést arra az esetre, lia az áradás nagyobb és veszélyesebb méreteket öltene, amitől egyelőre nem tartanak. A Felső-Tiszánál beállt már az apadás. Tiszabecsnél a vizszin tegnap óta 40 centimétert esett, de Vásárosnaményben ujabb és az eddiginél is ere­sebb tempójú áradás észlelhető, amelyet a Szamos 60 centiméteres uj árhulláma okozott. A Bodrog is árad még ugy, hogy Tokajnál április 3-án nyolc­méteres vizszin várható. Szolnoknál a kulmináció ugyancsak nyolc méter körüli . vízállással április 10-én fog bekövetkezni. A Kőrösökön is, a Maroson is nagyabb áradás jelentkezik. Az árvizektől valló rettegés minden esztendő­ben megismétlődik, főleg igy tavasszal, amikor min­den védiníézkedés erejét meghaladó meglepetések is érhetik a folyók vidékét. Az ármentesítés árvízvédel­me ugyanis <csak bizonyos árvizmagassággal és, ár­víztömeggel számol s ha kedvezőtlenebb helyzet áll be, vagyis váratlan, meglepetésszerű viztömeg és ár­magasság lép föl, akkor csak rögtöni intézkedések segítenek, mert nincs olyan általános mód, mely az árvíztől föltétlen védne. Manap természetesen mégis sokkal kedvezőbb a helyzet, mint, a hajdani árvízkatasztrófák idején, inert amióta Belgrand francia mérnök bevezette az árvizjelzést, azóta előre értesülünk a közeledő vesze­delemtől s igy előkészülhetünk a különösebb védeke­zésekre. Párizs például már a következő évben Belgrand árvizjelzései révén három nappal hama­rább értesült a Szajna kiöntéséről. Az ármentesítés különben ma már minden civilizált államban job­bára megvédi az úgynevezett régebbi árterületeket, főleg hosszanti és kereszttöltésekkel, sőt egyes külö­nösei) veszélyes ponton fekvő községeket körtöltéssel biztosítva. A meder szélesítése és a víz esésének megnövelése — az utóbbi módot alkalmazzák a Ti­szánál —, tovutíbá az árterület iszapolása, mely az árapasztó-csatornák révén a vízelvezetés is erre szolgál. A víz távozása — apró források, bukógátak alkalmazása, erdősítés — a hegyekben csökkend a vizek lerohanásat.. A lakott és n. üvelt teniletekiek ily módon való árviz elleni védelmei: az ármentesítés Magyarországon a lcgua­ovobb és legrendezettebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék