Pesti Hírlap, 1924. május (46. évfolyam, 84-105. szám)

1924-05-06 / 84. szám

/yj^"' ^ " UÁJ. ifci JIPCL iiéík&znmp 2000 BUDAPEST, 1924 . XLV8. ÉVFOLYAM, 84. (15,38?)"82Aw! ELŐFIZETÉSI ASAK : •figy hóra.. 40.000 korona Negyedévre 120.000 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvaro­kon 2000 korona, vasárnap 3000 korona. Külíöldön kétszeres az előfizetési ár. EDD, Á^US 8. üiadotiUajdttuuKoü . IÉSRÁDY TESTYÉRER SZERKESZTŐSÉG, Ki ADÓ« HIVATAL ÉS NYOMDAI Bpeat Vilmos caászdr-at 7& FI ÓKK! AB*ÓH I VATALt Bud"i>o)>t p»-«i*K»t .Vr">t h vaum A sajté elnémifása. Sorsdöntő események torlódtak össze he­teken át, s mi némaságra voltunk kárhoztatva. A legrosszabb időben oktalanul felidézett bér­harc és ehhez kapcsolódó hatalmi kérdés he­tekre megszüntette az összes hírlapokat. Saját hibánkon kiviil nem szolgálhattuk közönségün­ket és az ország érdekét. Erőszakos kézzel szét­tépték azt a kapcsolatot, mely bennünket olva­sóink százezreivel összeforrasztott. Megakadá­lyoztak abban, hogy minden reggel bekopog­tathassunk olvasóink ajtaján, pontosan hirt ad­hassunk a világ eseményeiről és számonkér­ésük a hatalom birtokosaitól, miként kor­mányozzák az ország sorsát. Soha még szedősztrájk alkalmatlanabb időben nem következett be, mint most. Mert amikor az állam pénzügyi egyensúlyának hely­reállításáról, Magyarország megmentéséről, a kormány diktátori hatalmáról, az önálló ma­gyar jegybankról, külföldi ós belföldi kölcsö­nökről, adókról volt szó, százszoros szükség lett volna az éberen őrködő és bátran megnyi latkozó független sajtóra. És mialatt minket némaságra kárhoztattak, az alatt jövendőnkre döntő fontosságú események történtek: meg­szavazták a kormány szanálási terveit, anélkül, hogy a terheken javítottak volna. A Pesti Hírlap ankétjét is félbeszakították, s így csak közjogi téren, a diktátori hatalom megszünte­tésében, érhettünk t-i drdalrnas siliert. \ to­vábbi javítást megakadályozta a sztrájk, aztán elkövetkezett a hírlapok szünete alatt, az orszá­gos sötétségben, a nemzeti jegybank megalapí­tása. Ez az országos ügy is megsínylette a sajtó hiányát. Aztán megérkezett Amerikából Smith a főbiztos, kit szintén országos némaság foga­dott. Csak azok idézhették elő ily kritikus idő­ben a sajtó világosságának eloltását, kik szere­tik a sötétséget. Megállapítjuk tehát, liogy a szedősztrájkból az országnak kára van. Ilyen nagy kérdésekkel, nehéz problémákkal és ^ or­szágos érdekekkel szemben __ háttérbe kellett volna szorulni a szedőmunkások és munkálta­tók közötti bérharcnak és a szakszervezeti ve­zetőség és főbizalmi testület közötti hatalmi mérkőzésnek. Mily kicsinyes dolgok ezek az egész nemzet létkérdéséhez képest, ami most kockán forog. Végre is a sajtónak nem az a fő hivatása, hogy kenyeret adjon egy pár száz, vagy ezer embernek, akár munkáltatónak, akár munkásnak, hanem az a fő hivatása, hogy az országot szolgálja és munkáltatóknak, vala­mint munkásoknak anyagi áldozata és erőmeg­feszitése mellett is fenntartsa azt a világossá­got, amelyre az országnak szüksége van. A közvéleménynek két fő megnyilatkozási helye van. Az együk a nemzetgyűlés, a másik a sajtó. És épen a mai időkben még a nemzetgyű­lésnél is sokkal nagyobb szükség van a függet-' len sajtóra, mert ez hivebb és szabadabb kife­jezője a közvéleménynek. A parlamentben pártok és frakciók álláspontját, vagy érdekeit képviselik nagyrészt a honatyák. Különösen a mai nemzetgyűlés, mely nem tiszta választáso­kon született, nem hű kifejezője a közvéle­ménynek. Sokkal inkább az a független hírlap, inert ez a legtisztább választáson lesz a közvé­lemény maíidatáriusa. Mert az a legtisztább választás, amikor az előfizetők maguk választ­ják ki az ujságjukat. Az olvasóközönség bizal­mából élő független lapok képviselik a nemze­tet, s ellenőrzik a kormányt és a nemzetgyű­lést. Ennélfogva a független sajtó nem csupán a munikások és munkáltatók vállalata, hanem közjogi faktor és hivatalos funkciót végző té­nyező. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a köz­véleménynek szócsöve, kormányoknak, hatósá­goknak és nemzetgyűlésnek ellenőre: a függet­len sajtó, minden megszakítás nélkül teljesít­hesse hivatását. Lehetetlenné kell tenni, hogy heteken, esetleg hónapokon keresztül ne jelen­jék meg hírlap és nyilvános ellenőrzés nélkül kormányozzák az országot Különösen képte­lenség abban az országban ez, ahol annyi a tennivaló, mint r.álunk. A meddőn elpocsékolt hetek tanulságából le kell vonni azt a következ­tetést, hogy gondoskodni kell a hírlapok pon­tos megjelenéséről. Lehetetlenné kell tenni, hogy oktalanul felidézett bérharc, vagy ha­talmi kérdés elnémíthassa a sajtót. Elsősorban a munkásságnak és munkáltatóknak hivatása ez, de ha nem sikerül a munkásság kívánságait összeegyeztetni a munkáltatókon keresztül az előfizető közönség jogos érdekeivel, akkor egy­felől a kormánynak, másfelől magának a pol­gári társadalomnak kell gondoskodnia célszerű módokról, amelyekkel az országnak és az olva­sóknak igényei kielégíttessenek. Történt kísér­let egv kollektiv polgári lap előállítására, me­lyet maguk a nyomdafőnökök nemes fárado­zása hozott létre. Ez is jobb volt a semminél. De az ország érdeke, hogy a sajtószabadság, amely azt mondja, hogy „gondolatait sajtó ut­ján mindenki terjesztheti", megóvassék még a sztrájkokkal szemben is. Az újság ép oly közszükségleti cikk, mint a mindennapi be­tevő falat, mint a szomjúságot oltó viz és mint a sötétség ellen harcoló világosság. Erőszakkal megakadályoztak abban, hogy folytathassuk országos akciónkat a kormány szanálási tervének javítására. Pedig azon az uton voltunk már, hogy jelentékenyebb ered­ményeket érjünk el. Miután azonban a függet­len polgári sajtót elnémították, az ellenzék nagy része pedig a javaslat szakszei'ü javítása he­lyett 1 sablonos általános politikai támadásokkal töltötte el a drága időt, a kormánypárt a leg­fontosabb részletes tárgyalást elhanyagolva, nagyon kevés változtatással hajtotta k< resztül a szanálás javci latal. Ezért aványla:.' kevés eredményt tudtunk elérni, főképen az anyagi terhek könnyítése tekintetében. Teljes sikert ért él azonban a Pesti Hirlap avval a kezdemé­nyezésével, hogy az alkotmányjogi aggodalmak eloszlatására a kormány diktátori hatalmát megszorítsák, a parlamenti ellenőrzést hatályo­sabbá tegyék s e célból módosítsák a törvény­javaslatot. Ariit Bethlen elfogadott követelé­seinkből, az minket teljesen nem elégíthet ki gazdasági tekintetben, de örömmel és elégtétel­lel jelenthetjük, hogy a Pesti Hirlap közjogi követeléseit teljesítették a szanálási törvény­ben, nevezetesen elfogadták azt az indítványunkat, hogy a ja­vaslatban emiitett pénzügyi bizottság helyett az egész szanálás ellenőrzésére a nemzetgyű­lés külön ellenőrző bizottságot alakit s fen nek köteles a kormány mindama Intézkedé­seit előzetesen bejelenteni, amelyek az ország alkotmánya szerint a törvényhozás -hatáskö­rébe tartoznak.. Elfogadták azt az inditvá­nyunkat is, hogy az ellenzék is képviselve legyen a bizottságban, s hogy ez a nemzet gqülésnek elnapolása alatt és annak felosz­latása után is működjék, az utóbbi esetben az uj törvényhozó testület összeilléséig. Olvasóink emlékeznek ama cikkünkre, melyben a közjogi aggodalmak eloszlatására s a kormány diktátori hatalmának megszorítá­sára konkrét indítványt tettünk. Itt közöljük most a nemzetgyűlés által elfogadott uj pa­ragrafust, mely szórói-szóra törvénybe iktatja a Pesti Hirlap indítványát: „Azokban az esetekben, amelyekben olyan intézkedésekről van szó, amely felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a tervezett intézkedést a kormány a nemzetgyűlés által e célra külön ala­kítandó ellenőrző bizottságnak előzetesen bejelen­teni köteles. Ez a bizottság 33 tanból áll, elnökét saját kebeléből maga választja. A bizottság mind a nemzetgyűlés elnapolása alatt, mind annak fel­oszlatása után is működik, utóbbi esetben az uj törvényhozótestület összeilléséig. A bizottság az alkotmányos ellenőrzést azon intézkedések felett, amelyeket a kormány a jelen törvény 3. §-ában, valamint a 2. §. kiegészítő részeként e törvényhez rsatolt mellékletekben foglalt rendelkezések végre­hajtása során lesz. vagy tervez, a következőkben oyakorolja: A kormánytól felvilágosításokat kér­het, amelyeket ez köteles megadni: az államház­tartás egycnsivlvdnak hriyredWt'fS'tt eélzfl pro­(iram végrehajtásával kapcsolatos egyes ügyekéi megvizsgálhatja, az erre vonatkozó számadásokat átnézheti; figyelmeztetheti mind a kormányt, mind a nemzetgyűlést, a program végrehajtása körében esetlég észlelt hiányokra, végül ezek alapján java­solhatja a nemzetgyűlésnek a kormány irlrlös ségre vonását A kormány a fent előadottak sze­rint tett vagy tervezett intézkedéseit a bizottság­nak ebben az esetben is köteles előzetesen bejelen­teni, ha az intézkedés szükségességének időpontjá­ban a nemzetgyűlés nem ülésezik. A bizottság kö­teles határozatáról a nemzetgyűlésnek három na­pon beli'l jelentést tenni; ha pedig a nemzetgyű­lés nem ülésezik, akkor a jelentést, a legközelebbi ülésen kell megtenni. A bizottság tárgyalási rend­jét a házszabályok keretén belül önmaga állavitja meg." Amidőn tehát elégtétellel vesszük tudo­másul, hogy a kormány és a nemzetgyűlés ma­gáévá tette a közjogi álláspontunkat, sajnálat­tal kell megállapítanánk, hogy lényegesen nem javítottak a szanálási terv. többi részén. Ennél­fogva magát a törvényt és az öt félévre heve­nyészett hiányos költségvetést rossznak tart­juk és ígéretet teszünk az ország közönségének, hogy a küzdelmet az egész szanálási terv javí­tására folytatni fogjuk. Követelni fogjuk to­vábbra is azt, hogy az államháztartás egyen­s-ulyát ne az adók emelésével, hanem a kiadá­sokban való takarékossággal érjék el. A kül­földi kölcsönzőknek és az antantnak az ellen semmi kifogása sem lehet, ha az államház­tartás egyensúlyát ugy állítják helyre, hogy ezáltal ne tegyék tönkre az összes magánház­tartásokat. Folytatni fogjuk a küzdelmet, hogy a kormány olyan gazdasági politikát csináljon, hogy az állampénztár papiros egyensúlyába ne puszta ••'- >rok s az egész gazdasági élet. Witíiam Good cikksorozatot if a Tirsies&en Mángyarovszsígrói. London, máj. 5. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) William Good, a Timesben ma cikksoro­zatot kezdett Magyarországról. Első cikke a választó­joggal és a „fehér terror'-'-ral foglalkozik. Ebben azt fejtegeti, hogy a Clark és Magyarország között 1919­ben létrejött megállapodás csupán az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokra vonatkozott és a tria­noni szerződés aláírásával ez is hatályát vesztette. Good óva inti a britt kormányt attól,"hogy hamis információktól félrevezettetve, habár jóiikaratulag is Magyarország belső ügyeibe avatkozzék. Az bizonyos, hogy Magyarországon a titkos választói jog nincs meg. amennyiben csupán a városokra van korlátoz­va és az ország többi része nyiltan szavaz, azonban az -után a rendkívül gyors' iramú lépés után,-amit a régi Magyarország Kun Béláig megtett,' teljességgel érthető, hogy most erősen fékezni kell az iranot és a d^aprokratikus berendezkedésre csak lassan lehet áttéimi^4$ in(íen e* otr e azonban Magyarországnak a joga. hdfcy erről • döútsön, M szanálás törvényének favitáso* A. festi Kiriap ciftfzeineh höziagi sikeve.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék