Pesti Hírlap, 1924. augusztus (46. évfolyam, 156-180. szám)

1924-08-01 / 156. szám

l­ műket arra, hogy a h­atárál­omásokon beérkező uta­sokat alaposan meg kell vizsgálni és épen úgy az Erdélyből kiutazókat. A belügyminisztérium név­szerint is ismertette azokat a politikusokat, akiknek ez időszerint külföldre szóló útlevél nem adható ki, nehogy a külföldön terjeszthessék az autonómia­mozgalmat. Hogy erről a legkomolyabb ,— mert az erdélyi románság lelke mélyében gyökeredző — megmozdu­lásról elterelték a figyelmet, azt kürtölték­ világgá, hogy Avarescuék puccsra készültek. Ebből egy szó sem igaz. Avarescu tábornok vasárnap megbeszé­lésre hívta össze kabinetjének volt tagjait, mert úgy látja, hogy a kormány helyzete ismét rosszabbo­dott és ő akarja átvenni a helyét. Avarescu ezt azért tartotta szükségesnek, mert olyan­­ események történtek, amelyek az ország presztízsének teljes leromlását bizonyítják. Az értekezleten elmondotta, hogy Románia londoni követétől olyan távirati ér­tesítés jött a külügyminisztériumba, amely félre­magyarázhatatlanul tanúsítja, hogy Romániát sem­mibe sem veszik Londonban, a konferencián, ahova pedig meghívták, szóba sem állanak vele.­­ A londoni román követnek ezek a sorozatos kudarcai annál figyelemre méltóbbak, — mondotta Avarescu, — mert épen most van útban Bratianu Vintilia pénzügyminiszter Londonba, hogy kölcsön­ről tárgyaljon. Az Avarescu-értekezleten mindössze az tör­tént, hogy november 15-re újabb pártkongresszus összehívását határozták el, mert azt hiszik, hogy addigra teljesen megérik a kormány helyzete a bu­kásra. Azok a hí­rek, amelyek Avarescu-puccsról terjedtek el, onnan keletkeztek, hogy a tábornok beszélt arról az erőről, amely a háta mögött van és amely már megnyilatkozott a juniusi kongresz­szuson, amikor negyvenezer ember vonult föl és tüntetett a kormány ellen. PESTI HÍRLAP 1924. augusztus 1., péntek. Smith főbiztos nyilatkozata a magyar­­újjáépítésről. Teljes mértékben bízik a rekonstrukciós tervezet sikerében. Mr. J. Smith népszövetségi fömegbizott nagy érdeklődéssel figyeli a magyar kölcsön, kibocsátásá­nak eredményét az összes érdekelt piacokon. A köl­csön magyar tranchjának jegyzése augusztus else­jén kezdődik. A fömegbízott a magyar sajtó kép­viselőinek hozzá intézett kérdéseire, hogy mi a vé­leménye a Magyarország részére készített újjáépí­tési tervezetről és mi a benyomása Magyarország gazdaságii erejéről a rekonstrukciós terv keresztül­vitelét illetőleg, a következő kijelentés közlésére adta meg a felhatalmazást: „A rekonstrukciós tervezetet egynéhányan Európa legkiválóbb pénzügyi kapacitásai közül készítették elő a magyar kormánnyal együtt. Ezeknek az uraknak a közreműködését, akik a népszövetséggel szoros kapcsolatban dolgoztak, semmiféle pénzösszeg árán nem lehetett volna hasonló feladat végrehajtására megszerezni. Ám ők önként álltak az európai rekonstrukció szol­gálatába. Előbb tüzetesen és gondosan megvizs­gálták Magyarország pénzügyi helyzetét, aztán aláírták nevüket egy jelentés alá, melyben a kö­vetkezőket mondják: Azt hisszük, hogy ez a pénzügyi programm megadja Magyarországnak a szükséges alapot a maga gazdasági kifejlődéséhez és hogy az emlí­tett feltételek betartásával az ország segélyforrá­sai lehetővé fogják tenni, hogy magát állandóan a saját erejéből fenntarthassa. Ezeknek a kitűnő pénzügyi szakembereknek a nyilatkozata és az az alaposság, amellyel a pro­blémát megvizsgálták, szinte fölöslegessé teszik számomra azt, hogy jól megfontolt nézetüket a magam részéről még külön megerősítsem. Azon­ban kijelenthetem: "Magyarországon szerzett há­rom hónapi tapasztalataim arra indítanak, hogy a rekonstrukciós tervezet sikerébe vetett bizal­mukban teljes mértékben osztozzam." A vergődő Európa. Brockhausen professzor új könyve. Európa lakossága 468 millióról 449 millióra csökkent. — Az államok szánta 26-ról 38-ra emelkedett. — Amerika a vagyonosodásban túlszár­nyalta Európát.­­ Adófizető gyarmatává lettünk az Egyesült Államoknak. Bécs. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Dr. Brockhausen Károly egyetemi tanár, a világhírű bécsi tudós, Európa 1914-ben és 1921-ben címen szen­zációs könyvet fejezett be, amelyet a szeptemberi nemzetközi főiskolai kurzuson fog ismertetni, mi­előtt még nyomtatásban megjelenne. Bécsi tudósí­tónk jelentése alapján a nagy munka érdekesebb adatait az alábbiakban ismertetjük: A világháború kitörése óta eltelt tíz esztendő alatt Európa állampolitikai képe lényegesen megvál­tozott. Azelőtt 26 állama, közöttük 6 nagyhatalma volt Európának, mostan 38 országból áll. A politikai térkép igen tarka lett és semmi garanciánk sincsen arra nézve, hogy rövid idő alatt nem változik-e meg ismét? A háború kitörésekor, 1914-ben, 468 millió em­— Isten fizesse meg, édes néném... Hogyan került ide. A nagyasszony elmosolyodott. — Mindenütt ott vagyok ahol várnak ... A beteg férfi tekintete tágra nyilt. — De hát kicsoda is tulajdonképen figyel­med, édes néném, akihez annyi episztolát írtam? Az asszony homlokára tette a kezét. Halkan, duruzsolva, álomba ringatva beszélt. — Ki lennék én, lelkem kedves öcsém... So­kan, sokan kérdezték ezt már tőlem. Ott lappangok mindenkinek a lelkében és távoli, elérhetetlen vidé­kekről jövök híveim felé ... Tudod-e honnan érkez­tem most? Átmentem a nagyerdőn,­ végig a hídon, a feszület mellett, a patak partján, a nagy ösvényen, megkerülve a templomtornyot... — Hazulról jött, néném ... — Minden bujdosóhoz hazulról jövök. Én va­gyok az, aki mindenkinek hiányzik. Az alvilág ván­dora az égi karba ültetett engem, számára ifjú meg­dicsőült szűz voltam. A csengő szavú olasz poétá­nak én voltam forró szerelmes asszonya. Néked öcsém valaha, amikor hajad még hollófekete volt, én voltam a leányzó, akiért annyi keserű sóhajt küldöttél a tengerre... És most a nénéd vagyok, fiam, mert örökasszony vagyok, aki mindig és min­denütt más alakban bukkanok elő... Minden va­gyok, amit elvesztettél... Az alkonyatban elcsengő harangszó... édesanyád kiáltása a sárga udvar­házban ... havasi pásztorok tüze az erdélyi hegye­ken ... Ibolya ... Egy marék zágoni ibolya ... . És a nagyasszony átadta kezét a haldoklónak. És ott hagyta nála, amíg beállott a sötétség. Jajga­tott, üvöltött a tenger. Azután elfoszlott minden. Az öreg török­ö­zó­sra lihegve érkezett az or­vossal. De mire a gyűrött, magános ágyhoz léptek, Uffikes úr már meghalt ber készülődött a háború borzalmaira, ma, 1924-ben csak 449 millió ember sínylődik a kontinensen, meg­viselve a nagy szenvedésektől. Európa befolyása a többi világrészekre az utolsó tíz esztendőben rendkívüli mértékben csök­kent. Európának, amelynek területe csak 10 millió négyzetméter, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában 68 millió négyzetméter kiterjedésű gyarmatai vol­tak. A különböző többi világrészek 537 millió embere Európa számára dolgozott. Ma a legtöbb európai ha­talom gyarmatállománya igen megrendült. Főként Ázsiában áll igen rosszul az európaiak sokszor han­goztatott históriai előjoga. Az újraéledt Törökország Kisázsiából terjesztette a forradalmi szellemet és az orosz ügynökök Perzsiában, Indiában és Kínában végeztek igen aggasztó aknamunkát. A háború előtt Amerika nemzeti vagyona 855 milliárd aranymárkára rúgott. Ezzel szem­ben Európa nemzeti vagyonát 1645 milliárd aranymárkára lehetett becsülni. Ma Ameri­kának 1200, Európának 1035 milliárd arany­márkája van. Elmúltak, azok az idők, amikor Európa eleinte államjogilag, majd később pénzügyileg nyomást gyakorolhatott Amerikára. Most már eltűnt, az euró­pai pénz minden hatása, az amerikai bankok füg­getlenítették magukat nemcsak minden gyámkodás alól, de olyan hatalmasak lettek, hogy ma már az angol és francia kormányoknak is diktálhatnak. Európa mindjobban szétforgácsolódik és minden összetartási kísérlet hajótörést szenved. Az úgynevezett nagy­ antant ma már csak papiroson létezik A kisantant is immár csak nehezen tudja fenn­állását biztosítani. Romániának már semmi érdeke sincsen a Csehszlovákiával és az SHS királysággal való szövetségben. Ilyen­ körülmények között az ame­rikai pénz hatalma mindjobban érvényesül és az egyes európai államok mindinkább függő viszonyba kerülnek az Északamerikai Egyesül­t­ Államokkal szemben. Egyedül Anglia kezdte meg amerikai adós­ságainak törlesztését. Franciaország, Olaszország és a kisantant államai igyekeznek kötelezettségeik alól kibújni, Amerikának azonban semmi kedve, hogy előzékenységet tanúsítson adósaival szemben, főként addig, amíg Európában tovább folyik az őrült fegy­verkezés. Brockhausen professzor szerint — és ezt szeptemberi előadásában is meg fogja okolni —, Európa előbb-utóbb Amerika pénzügyi gyarmatává válik, sz. p. 4­­ Az építőiparosok Smith főbiztosnál. A közmunkákra előirányzott összegek fölemelését kérték. — A főbiztos a maga részéről mindent meg­tesz. — A helyzetet a jövő szempontjából igen opti­misztikusan látja. — Nyolc hónapos épitkezési hitel. — Házadómentesség. A Magyar Építő Iparosság összes szervezetei­nek és pedig az Országos Szövetségnek, a Budapesti Szövetségnek, a Budapesti Építőmesterek Ipartestü­letének és a Magyar Építőmesterek Egyesületének küldöttsége jelent meg csütörtökön délelőtt Alpár Ignác vezetésével Smith főbiztosnál, aki az építőipar reprezentánsait lekötelező szeretetreméltósággal fo­­gadta. A küldöttség szónoka dr. Kálmán László, az építőipartestületnek iparhatósági biztosa volt, ki an­gol nyelvű előadásában rámutatott, hogy mivel a magyar kormány a budget számadataihoz kötve van és azokon túl nem mehet, ennélfogva a főbiztos se­gítségét és hozzájárulását kér az új építkezésekre, valamint a régi épületek karbantartására a költség­vetésben előirányzott összegek felemeléséhez. Az új építkezésekre előirányzott 12 millió aranykorona mindössze 6000 munkásnak ad egy évre kenyeret, holott az építőiparban és vele összekötött segédipar­ágakban 60.000 munkás vár munkára és ke­nyérre, az előirányzott összegnek merev fenntar­tása tehát azt eredményezné, hogy több mint 50.000 munkás marad kenyér nélkül. A munkanélküliség egyre fenyegetőbb rémét pedig nem segélyekkel vagy kedvezményes vasúti jegyekkel kell megoldani, ha­nem közmunkák kiadásával és munkaalkalmak te­remtésével. A középületek tatarozására előirányzott összeg még a legelkerülhetetlenebb és legsürgősebb javítások költségeit sem fedezi, sőt ha számba vesz­szük a július 1-ig már teljesített s részben már ki­fizetett javítási munkákat, úgy továbbiakra alig marad. Kérte, hogy az egész évre előirányzott összeg — az építőmunka idénymunka jellegére való tekin­tettel — már most a nyáron előlegeztessék. Végül felkérte a főbiztost, hogy külföldi össze­köttetései segítségével irányítsa a külföldi tőkeerős körök figyelmét a tökében szegény, de életképes Ma­gyarországra és segítsen létrehozni külföldi tőkével egy olyan új bankot, mely különösképen az építőipar tőkeszükségletét látná el azáltal, hogy az építkezé­sekre adandó jelzálogkölcsönökkel és záloglevelek elhelyezésével foglalkozna. Smith főbiztos nagy figyelemmel és megértéssel fogadta az előter­jesztetteket és másfél órán keresztül igen részletes tárgyalásokba bocsátkozott a küldöttség tagjaival. A főbiztos részletes válaszában főként az ország pénz­ügyi viszonyairól, az adott keretekről és a jövő kilá­tásairól beszélt. A kormány hatáskörébe nem avat­kozhatok, de amit a maga részéről tehet , azt meg­teszi. Az építkezés nagy jelentőségének tudatában van és így számíthatnak megértésére. Kérte, jelöljék meg közeliebbről azokat a tőkéket, amelyeknek az építkezéseknél való bevonására gondolnak, ő is be­látja­, hogy a 12 millió t­raviykorona kevés közmun­munkákra, de a közismert okok szigorú takarékosságra kényszerítenek s az előirányzott összeg eme­lésére egyelőre nincsen mód. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a külföld bizalma a ma­gyar közgazdaság iránt megerősödik, s így újabb kölcsönösszegre nyílik kilátás, vagy Magyarország saját forrásaiból tud újabb összegeket előteremteni. A helyzetet a jövő szempontjából igen optimisz­tikusan ítélte meg. Bár a költségvetés az első hóna­pokban deficitet mutat,­a kilátások mégis kedvezőek s megdönthetetenül bízik abban, hogy a deficit el­tűnik és sikeres lesz a szanálás műve. A deputáció báró Korányi Frigyes pénzügymi­nisztert is fel akarta keresni, de tekintettel a mi­niszter nagy elfoglaltságára, Szabóky Alajos állam­titkár fogadta őket, akii a közmunkákra előirányzott 12 millió aranykorona felemelését lehetetlennek mon­dotta, mert a felemelésre nem áll fedezet rendelkezé­sére a kormánynak. Ama kérés teljesítésének, hogy a tizenkét hónapra felosztott építkezési hitelt nyolc hónapra adják meg , nincs akadálya. A házadó­mentessségre vonatkozólag precíz javaslatokat kért az államtitkár a küldöttségtől. J Mustal­ini a fascismusról. Róma, jul. 31. Abból az alkalomból, hogy hol­nap Bolognában 85 vidéki fascista-szervezet megbí­zottai kerületi gyűlést tartanak, Mussolini levelet in­tézett Arpinati képviselőhöz, a bolognai fascista-ke­rület biztosához. — Azt követelik például, — úgymond, — hogy én távozzam a fascistapárt éléről. Ez teljesen képte­len kívánság. Hiszen a republikánus Franciaország­ban a miniszterelnök egyúttal a radikális szocialista­párt elnöke is. A demokrácia őshazájában, Angliá­ban, Macdonald miniszterelnök a munkáspárt ve­zére is, sőt annyira pártvezér, hogy nem habozott résztvenni a fascista-ellenes gyűlésen, amelyet az an­gol alsóházban tartottak. — Én a magam részéről sohasem cselekedtem ilyesmit. Sőt, mondhatom, hogy a fascistapárt nagy tanácsának ülésein sem tárgyaltunk soha konkrét kormányproblémákat, annál kevésbbé pedig más ál­lamok politikájára vonatkozó kérdéseket. — A fascizmusnak néhány ezer dicső halottja van. Most tehát azok a pedagógusok, akik a fasciz­must megkörnyékezik, jobban tennék, ha a túloldal­hoz is fordulnának és azt iparkodnának a békülé­kenységre hangolni, melyet a fascizmus őszintén óhajt. — A fascizmus nem várhat ölhetett kezekkel és nem követheti a türelem politikáját, mivel ez ha­szontalan.

Next