Pesti Hírlap, 1924. augusztus (46. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-01 / 156. szám
l műket arra, hogy a határálomásokon beérkező utasokat alaposan meg kell vizsgálni és épen úgy az Erdélyből kiutazókat. A belügyminisztérium névszerint is ismertette azokat a politikusokat, akiknek ez időszerint külföldre szóló útlevél nem adható ki, nehogy a külföldön terjeszthessék az autonómiamozgalmat. Hogy erről a legkomolyabb ,— mert az erdélyi románság lelke mélyében gyökeredző — megmozdulásról elterelték a figyelmet, azt kürtölték világgá, hogy Avarescuék puccsra készültek. Ebből egy szó sem igaz. Avarescu tábornok vasárnap megbeszélésre hívta össze kabinetjének volt tagjait, mert úgy látja, hogy a kormány helyzete ismét rosszabbodott és ő akarja átvenni a helyét. Avarescu ezt azért tartotta szükségesnek, mert olyan események történtek, amelyek az ország presztízsének teljes leromlását bizonyítják. Az értekezleten elmondotta, hogy Románia londoni követétől olyan távirati értesítés jött a külügyminisztériumba, amely félremagyarázhatatlanul tanúsítja, hogy Romániát semmibe sem veszik Londonban, a konferencián, ahova pedig meghívták, szóba sem állanak vele. A londoni román követnek ezek a sorozatos kudarcai annál figyelemre méltóbbak, — mondotta Avarescu, — mert épen most van útban Bratianu Vintilia pénzügyminiszter Londonba, hogy kölcsönről tárgyaljon. Az Avarescu-értekezleten mindössze az történt, hogy november 15-re újabb pártkongresszus összehívását határozták el, mert azt hiszik, hogy addigra teljesen megérik a kormány helyzete a bukásra. Azok a hírek, amelyek Avarescu-puccsról terjedtek el, onnan keletkeztek, hogy a tábornok beszélt arról az erőről, amely a háta mögött van és amely már megnyilatkozott a juniusi kongreszszuson, amikor negyvenezer ember vonult föl és tüntetett a kormány ellen. PESTI HÍRLAP 1924. augusztus 1., péntek. Smith főbiztos nyilatkozata a magyarújjáépítésről. Teljes mértékben bízik a rekonstrukciós tervezet sikerében. Mr. J. Smith népszövetségi fömegbizott nagy érdeklődéssel figyeli a magyar kölcsön, kibocsátásának eredményét az összes érdekelt piacokon. A kölcsön magyar tranchjának jegyzése augusztus elsején kezdődik. A fömegbízott a magyar sajtó képviselőinek hozzá intézett kérdéseire, hogy mi a véleménye a Magyarország részére készített újjáépítési tervezetről és mi a benyomása Magyarország gazdaságii erejéről a rekonstrukciós terv keresztülvitelét illetőleg, a következő kijelentés közlésére adta meg a felhatalmazást: „A rekonstrukciós tervezetet egynéhányan Európa legkiválóbb pénzügyi kapacitásai közül készítették elő a magyar kormánnyal együtt. Ezeknek az uraknak a közreműködését, akik a népszövetséggel szoros kapcsolatban dolgoztak, semmiféle pénzösszeg árán nem lehetett volna hasonló feladat végrehajtására megszerezni. Ám ők önként álltak az európai rekonstrukció szolgálatába. Előbb tüzetesen és gondosan megvizsgálták Magyarország pénzügyi helyzetét, aztán aláírták nevüket egy jelentés alá, melyben a következőket mondják: Azt hisszük, hogy ez a pénzügyi programm megadja Magyarországnak a szükséges alapot a maga gazdasági kifejlődéséhez és hogy az említett feltételek betartásával az ország segélyforrásai lehetővé fogják tenni, hogy magát állandóan a saját erejéből fenntarthassa. Ezeknek a kitűnő pénzügyi szakembereknek a nyilatkozata és az az alaposság, amellyel a problémát megvizsgálták, szinte fölöslegessé teszik számomra azt, hogy jól megfontolt nézetüket a magam részéről még külön megerősítsem. Azonban kijelenthetem: "Magyarországon szerzett három hónapi tapasztalataim arra indítanak, hogy a rekonstrukciós tervezet sikerébe vetett bizalmukban teljes mértékben osztozzam." A vergődő Európa. Brockhausen professzor új könyve. Európa lakossága 468 millióról 449 millióra csökkent. — Az államok szánta 26-ról 38-ra emelkedett. — Amerika a vagyonosodásban túlszárnyalta Európát. Adófizető gyarmatává lettünk az Egyesült Államoknak. Bécs. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Dr. Brockhausen Károly egyetemi tanár, a világhírű bécsi tudós, Európa 1914-ben és 1921-ben címen szenzációs könyvet fejezett be, amelyet a szeptemberi nemzetközi főiskolai kurzuson fog ismertetni, mielőtt még nyomtatásban megjelenne. Bécsi tudósítónk jelentése alapján a nagy munka érdekesebb adatait az alábbiakban ismertetjük: A világháború kitörése óta eltelt tíz esztendő alatt Európa állampolitikai képe lényegesen megváltozott. Azelőtt 26 állama, közöttük 6 nagyhatalma volt Európának, mostan 38 országból áll. A politikai térkép igen tarka lett és semmi garanciánk sincsen arra nézve, hogy rövid idő alatt nem változik-e meg ismét? A háború kitörésekor, 1914-ben, 468 millió em— Isten fizesse meg, édes néném... Hogyan került ide. A nagyasszony elmosolyodott. — Mindenütt ott vagyok ahol várnak ... A beteg férfi tekintete tágra nyilt. — De hát kicsoda is tulajdonképen figyelmed, édes néném, akihez annyi episztolát írtam? Az asszony homlokára tette a kezét. Halkan, duruzsolva, álomba ringatva beszélt. — Ki lennék én, lelkem kedves öcsém... Sokan, sokan kérdezték ezt már tőlem. Ott lappangok mindenkinek a lelkében és távoli, elérhetetlen vidékekről jövök híveim felé ... Tudod-e honnan érkeztem most? Átmentem a nagyerdőn, végig a hídon, a feszület mellett, a patak partján, a nagy ösvényen, megkerülve a templomtornyot... — Hazulról jött, néném ... — Minden bujdosóhoz hazulról jövök. Én vagyok az, aki mindenkinek hiányzik. Az alvilág vándora az égi karba ültetett engem, számára ifjú megdicsőült szűz voltam. A csengő szavú olasz poétának én voltam forró szerelmes asszonya. Néked öcsém valaha, amikor hajad még hollófekete volt, én voltam a leányzó, akiért annyi keserű sóhajt küldöttél a tengerre... És most a nénéd vagyok, fiam, mert örökasszony vagyok, aki mindig és mindenütt más alakban bukkanok elő... Minden vagyok, amit elvesztettél... Az alkonyatban elcsengő harangszó... édesanyád kiáltása a sárga udvarházban ... havasi pásztorok tüze az erdélyi hegyeken ... Ibolya ... Egy marék zágoni ibolya ... . És a nagyasszony átadta kezét a haldoklónak. És ott hagyta nála, amíg beállott a sötétség. Jajgatott, üvöltött a tenger. Azután elfoszlott minden. Az öreg töröközósra lihegve érkezett az orvossal. De mire a gyűrött, magános ágyhoz léptek, Uffikes úr már meghalt ber készülődött a háború borzalmaira, ma, 1924-ben csak 449 millió ember sínylődik a kontinensen, megviselve a nagy szenvedésektől. Európa befolyása a többi világrészekre az utolsó tíz esztendőben rendkívüli mértékben csökkent. Európának, amelynek területe csak 10 millió négyzetméter, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában 68 millió négyzetméter kiterjedésű gyarmatai voltak. A különböző többi világrészek 537 millió embere Európa számára dolgozott. Ma a legtöbb európai hatalom gyarmatállománya igen megrendült. Főként Ázsiában áll igen rosszul az európaiak sokszor hangoztatott históriai előjoga. Az újraéledt Törökország Kisázsiából terjesztette a forradalmi szellemet és az orosz ügynökök Perzsiában, Indiában és Kínában végeztek igen aggasztó aknamunkát. A háború előtt Amerika nemzeti vagyona 855 milliárd aranymárkára rúgott. Ezzel szemben Európa nemzeti vagyonát 1645 milliárd aranymárkára lehetett becsülni. Ma Amerikának 1200, Európának 1035 milliárd aranymárkája van. Elmúltak, azok az idők, amikor Európa eleinte államjogilag, majd később pénzügyileg nyomást gyakorolhatott Amerikára. Most már eltűnt, az európai pénz minden hatása, az amerikai bankok függetlenítették magukat nemcsak minden gyámkodás alól, de olyan hatalmasak lettek, hogy ma már az angol és francia kormányoknak is diktálhatnak. Európa mindjobban szétforgácsolódik és minden összetartási kísérlet hajótörést szenved. Az úgynevezett nagy antant ma már csak papiroson létezik A kisantant is immár csak nehezen tudja fennállását biztosítani. Romániának már semmi érdeke sincsen a Csehszlovákiával és az SHS királysággal való szövetségben. Ilyen körülmények között az amerikai pénz hatalma mindjobban érvényesül és az egyes európai államok mindinkább függő viszonyba kerülnek az Északamerikai Egyesült Államokkal szemben. Egyedül Anglia kezdte meg amerikai adósságainak törlesztését. Franciaország, Olaszország és a kisantant államai igyekeznek kötelezettségeik alól kibújni, Amerikának azonban semmi kedve, hogy előzékenységet tanúsítson adósaival szemben, főként addig, amíg Európában tovább folyik az őrült fegyverkezés. Brockhausen professzor szerint — és ezt szeptemberi előadásában is meg fogja okolni —, Európa előbb-utóbb Amerika pénzügyi gyarmatává válik, sz. p. 4 Az építőiparosok Smith főbiztosnál. A közmunkákra előirányzott összegek fölemelését kérték. — A főbiztos a maga részéről mindent megtesz. — A helyzetet a jövő szempontjából igen optimisztikusan látja. — Nyolc hónapos épitkezési hitel. — Házadómentesség. A Magyar Építő Iparosság összes szervezeteinek és pedig az Országos Szövetségnek, a Budapesti Szövetségnek, a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének és a Magyar Építőmesterek Egyesületének küldöttsége jelent meg csütörtökön délelőtt Alpár Ignác vezetésével Smith főbiztosnál, aki az építőipar reprezentánsait lekötelező szeretetreméltósággal fogadta. A küldöttség szónoka dr. Kálmán László, az építőipartestületnek iparhatósági biztosa volt, ki angol nyelvű előadásában rámutatott, hogy mivel a magyar kormány a budget számadataihoz kötve van és azokon túl nem mehet, ennélfogva a főbiztos segítségét és hozzájárulását kér az új építkezésekre, valamint a régi épületek karbantartására a költségvetésben előirányzott összegek felemeléséhez. Az új építkezésekre előirányzott 12 millió aranykorona mindössze 6000 munkásnak ad egy évre kenyeret, holott az építőiparban és vele összekötött segédiparágakban 60.000 munkás vár munkára és kenyérre, az előirányzott összegnek merev fenntartása tehát azt eredményezné, hogy több mint 50.000 munkás marad kenyér nélkül. A munkanélküliség egyre fenyegetőbb rémét pedig nem segélyekkel vagy kedvezményes vasúti jegyekkel kell megoldani, hanem közmunkák kiadásával és munkaalkalmak teremtésével. A középületek tatarozására előirányzott összeg még a legelkerülhetetlenebb és legsürgősebb javítások költségeit sem fedezi, sőt ha számba veszszük a július 1-ig már teljesített s részben már kifizetett javítási munkákat, úgy továbbiakra alig marad. Kérte, hogy az egész évre előirányzott összeg — az építőmunka idénymunka jellegére való tekintettel — már most a nyáron előlegeztessék. Végül felkérte a főbiztost, hogy külföldi összeköttetései segítségével irányítsa a külföldi tőkeerős körök figyelmét a tökében szegény, de életképes Magyarországra és segítsen létrehozni külföldi tőkével egy olyan új bankot, mely különösképen az építőipar tőkeszükségletét látná el azáltal, hogy az építkezésekre adandó jelzálogkölcsönökkel és záloglevelek elhelyezésével foglalkozna. Smith főbiztos nagy figyelemmel és megértéssel fogadta az előterjesztetteket és másfél órán keresztül igen részletes tárgyalásokba bocsátkozott a küldöttség tagjaival. A főbiztos részletes válaszában főként az ország pénzügyi viszonyairól, az adott keretekről és a jövő kilátásairól beszélt. A kormány hatáskörébe nem avatkozhatok, de amit a maga részéről tehet , azt megteszi. Az építkezés nagy jelentőségének tudatában van és így számíthatnak megértésére. Kérte, jelöljék meg közeliebbről azokat a tőkéket, amelyeknek az építkezéseknél való bevonására gondolnak, ő is belátja, hogy a 12 millió traviykorona kevés közmunmunkákra, de a közismert okok szigorú takarékosságra kényszerítenek s az előirányzott összeg emelésére egyelőre nincsen mód. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a külföld bizalma a magyar közgazdaság iránt megerősödik, s így újabb kölcsönösszegre nyílik kilátás, vagy Magyarország saját forrásaiból tud újabb összegeket előteremteni. A helyzetet a jövő szempontjából igen optimisztikusan ítélte meg. Bár a költségvetés az első hónapokban deficitet mutat,a kilátások mégis kedvezőek s megdönthetetenül bízik abban, hogy a deficit eltűnik és sikeres lesz a szanálás műve. A deputáció báró Korányi Frigyes pénzügyminisztert is fel akarta keresni, de tekintettel a miniszter nagy elfoglaltságára, Szabóky Alajos államtitkár fogadta őket, akii a közmunkákra előirányzott 12 millió aranykorona felemelését lehetetlennek mondotta, mert a felemelésre nem áll fedezet rendelkezésére a kormánynak. Ama kérés teljesítésének, hogy a tizenkét hónapra felosztott építkezési hitelt nyolc hónapra adják meg , nincs akadálya. A házadómentessségre vonatkozólag precíz javaslatokat kért az államtitkár a küldöttségtől. J Mustalini a fascismusról. Róma, jul. 31. Abból az alkalomból, hogy holnap Bolognában 85 vidéki fascista-szervezet megbízottai kerületi gyűlést tartanak, Mussolini levelet intézett Arpinati képviselőhöz, a bolognai fascista-kerület biztosához. — Azt követelik például, — úgymond, — hogy én távozzam a fascistapárt éléről. Ez teljesen képtelen kívánság. Hiszen a republikánus Franciaországban a miniszterelnök egyúttal a radikális szocialistapárt elnöke is. A demokrácia őshazájában, Angliában, Macdonald miniszterelnök a munkáspárt vezére is, sőt annyira pártvezér, hogy nem habozott résztvenni a fascista-ellenes gyűlésen, amelyet az angol alsóházban tartottak. — Én a magam részéről sohasem cselekedtem ilyesmit. Sőt, mondhatom, hogy a fascistapárt nagy tanácsának ülésein sem tárgyaltunk soha konkrét kormányproblémákat, annál kevésbbé pedig más államok politikájára vonatkozó kérdéseket. — A fascizmusnak néhány ezer dicső halottja van. Most tehát azok a pedagógusok, akik a fascizmust megkörnyékezik, jobban tennék, ha a túloldalhoz is fordulnának és azt iparkodnának a békülékenységre hangolni, melyet a fascizmus őszintén óhajt. — A fascizmus nem várhat ölhetett kezekkel és nem követheti a türelem politikáját, mivel ez haszontalan.