Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-02 / 181. szám

BUDAPEST, 1S24. XLVJ. ÉVFOLYA ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy hóra 40.000 korona negyedévre 120.000 koront. Egyes szám ára helyből, vidéken és a pályaudvaro­kon 2000 korona, vasárnap 3000 korona. Külföldön kétszeres az előfizetés» ár. L D, SZEPTEMBER 2. LÉGRAIIV TESTVÉREK kiadása. 'Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda i Budapest, V. ker., Vilmos esészáfut '8. szám. Fiók­siadóhivatai i Budapest, VII. került \ Erzsébet. örut l. Telefon i 122—91* A londoni konferencián kialakult általá­nos békés irányzattal és az ellentétek kiegyes­tetésének ott elért sikerei után a kölcsönös jobb megértésnek és az egymáshoz való köze­ledésnek hangulata leng át Európa nemzetközi viszonyain. Kormányok és népek között már egy kép érvényesül az a belátás, hogy a világ­háború katasztrofális pusztításai után nem a háború által keltett ádáz szenvedélyeket kell folyton éleszteniök és megörökíteniük, ellen­kezőleg, talúlkozniok és összeműködniök kell abban a törekvésben, hogy soha többé hasonló összeomlás,'a nemzeti erőknek és az egyéni javaknak ilyen mérhetlen pusztulása no érje az emberiséget. Magyarország közvéleménye bizonyára az első sorban áll ama nemzetközi tényezők mellé, amelyek a megegyezés és a szolidaritás "szellemének megerősítését és ál­landósítását célozzák. Erről tesznek ünnepélyes tanúságot azok h magyar államférfiak és közéleti tekintélyek, akik részint az elmúlt napokban az interparla­mentáris unió berni tanácskozásain résztvet­tek, vagy a következő napokon a Népszövetség ii,j ülésszakán a magyar álláspontot és a ma­gyarság érdekeit hivatalos minőségben képvi­selni fogják. Az utóbbiak között foglal helyet Bethlen miniszterelnök is Korányi pénzügy miniszter mellett Appouyi Albert is, úgyszól­ván mint a magyar közvélemény leghitelesebb és örökös szószólója. Bárha ezek a magyar ki­küldöttek pártállásuk és politikái felfogásaik' szerint különböző táborokhoz tartoznak, ilven alkalmakkor kell az ő tolmácsólásiikii ;ri leg­jobban kitűnnie, hogy ma minden magyar em­bernek egy legfőbb gondolata, egy közös, örök­kön égő vágya, olyan egységes : ;:eiit célja van, amelynek kiáltását a nemzetek közlelkii-mer.•• téhez kell juttatnunk. Nemzetközi tragédiánk oly külpolitikai helyzetet teremtett számunkra, amelyben a különböző megyőződések luxusát nem űzhetjük. Bethlen miniszterelnök, gróf Appoiryi és a magyar delegáltak kétségtelenül tisztában van­nak azzal, hogy nem csupán egyes vezető kül­földi államférfiak megnyerésére, szűkebb kö­rök előítéleteinek leszerelésére kell manap leg­jobb erőfeszítéseinket irányoznunk. M^t rajta kell lennünk, hogy a győzelmes nyu­gati közvéleménnyel való összehangvásunkat tegyük szemlélhetem világossá. Nem is lehet cz számunkra bonyolult és mesterkélt feladat, hisz cz felel meg nemzeti politikánk legszebb hagyományának, amely a tizenkilencedik szá zadön Magyarország ' presztízsét világszerte fölemelte. Éz a propaganda fogja is teljes fényben felmutatni a világ előtt, mennyivel régebben és mennyivel bensőbben tartozik a mi nemzetünk Európa kultúrai naprendszeré­hez, mint a kisantantbeli bolygó-csoport, a melynek kiküldöttei Bernben és Genfben megis­mételt rágalmaikkal mi ellenünk csak azt bi­zonyították, mennyire zavarja őket jogtípró -'ürtükjá vukban és erőszakos cselekvéseikben az igazságosság szellemének felébredése, az uj korszak ama hajnali pirkadása, amelynek Herriot a londoni konferencia szerencsés befe jezését üdvözölte. Elérkezett az idő, hogy épen az európai nagy népekkel vallott politikai és kulturális szolidaritásunk alapján nemzeti önérzetünk legáthatóbb hangját is hallassuk a nemzetközi ítélőszék előtt. Országunk testét kegyetlenül megcsonkíthatták, de nem csorbíthatták meg azt az önérzetet, amely a testben a visszaszerzi) erőt fenntartó lélek. Most kell megindulnia igazi „jóvátétel" 7 sorozatának, amely nem le­üzen rabló ösztönök folyton megújuló kielégí­tése, hanem, ugv lehet, lassú fokozatokban, an­nál inkább folytonos emelkedésben ősi igazsá­gunknak uj történelmi szentesítéséhez keil ve­zetnie. Jóvátétel! — ez lesz épen a mi jövőnk történelmi jelszava. Ott fog most megindulni az ellenünk elkövetett bűnök jóvátétele, ahol a kisantant kormányai által a magyar kisebbsé­gek ellen szerződésszegőén elkövetett bántal­makat az eddiginél erélyesebb tiltakozással fogják küldötteink előterjeszteni. Ennek a per­nek már van biztos felebbezési széke, iünnek az útnak természetes folytatása előbb-utóbb el fog vezetni ahhoz a fönséges istenitélethez, amely a bennünket letaposó szerződéseket is halomra fogja dönteni. Mii nytít meg Genfben a Népszövetség ülésszaka. 71 leszerelés kérdését Macdonald és Herriot jelenlétében fogják tárgyalni. — Magyarország katonai ellenőrzé se napi­renden. — M katonai albizottságban ellentétek voltak a franciái* és angolok közt. — Korányi a magyar kormány köszönetét toimácsoíta a Népszövetségnek és iimitknek. Genf, szept. 1. A Nemzetek Szövetségének köz­gyűlését ma megnyitották. A közönség és a sajtó kép­viselői a reformáció épületének hatalmas termében a tágas karzatokat az utolsó helyig megtöltötték. A közgyűlésen 44 ország delegációja vesz részt. Hy­mans, a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke, hosszabb beszédet intézett a közgyűléshez, amelyet viharos tetszéssel fogadtak. A közgyűlést kedvező kilátások között nyitják meg — mondotta. — Két nappal ezelőtt Londonban egyezményt írtak alá, amely a legnehezebb és legin­kább aggodalomkeltő jóvátételi problémát hivatott megoldani. Kifejezem azt a kívánságomat, hogy ez a vteffcgyezés menjen ól a való életbe és hozza meg a cllrígnal; azt a megkönnyebbülést. «melyet kirán. Mi ebben a megegyezésben uj korszak kezdetét, lát­juk, amely a vashorszahot fiH kell. honn váltsa. A londoni konferencia megoldotta a jóvátételi kérdést, azonban van tgy másik probléma, «mely aokat az államokat, amelyek a háború alatt, a Ingtöbbet szen­vedtek, amelyeket leginkább fenyeget • egy el­következendő háború veszélye, kínzó aggodalommal íölji el. Hz u problém." a túMxmság prel>!> lüjja. Kuró­.pit ü'eöí akar ifcl.Bf" 1<lronylrrt<rníriiV!t>?t!i 3rot rareijFi a hétének szilárd jogi s poihiltai struktúrát kel! ad­ni. A biztonságnak és békének tartós uralmát keli megteremteni. Ennek a célnak az érdekében minden­honnan a Nemzetek Szövetségére irányulnák a pillan­tások és innen várják a megoldást, Hymans ezek­kel a kérdésekkel összefüggésben lord C.rey. Poin­caré, liorHö! és MnerJoim'd kijelentéseit idézte, ame­lyek a Nemietek Szövetsége mellett hangzottak el és a ké utóbbi államférflunak a Népszövetség mun­kálataiban való közreműködésév, mutatott rá, mini nagyjelentőségű tényezőre. Hymans beszéde további folyamán az állandó nemzetközi bíróságot jelöjto. meg a Nemzetei; • Szövetségének legnagyobb jelentőségű alkotásául. Hymans beszéde további folyamán e-intette Ausztriának és Magyarországna k gazdasági újjáépí­tését. , , ' f Mit tárgyal a Népszövetség ? Az ötödik közgyűlés napfr en cijén többek közölt a következő pontok szerepelnek: . a fegyverkezés csök­kentése; a gazdasági és pénzügyi bizottság munká­latairól szóló jelentés, ezzel kapcsolatban Ausztria és Magyarország újjáépítésének 1. ugye. Szóba kerül a menekültek ügye is, s ezzel ka. >esolatban valószínű­iig jelentést terjeszt elő Smith 'főbiztos. A britt kor­mány javaslatára felvették a tárgysorozatba 31«­gyarország, Ausztria és Bulgái-ia fegyverkezésének ellenőrzését is. JVézeisí/ét'és a fr>anciíib és angolok között a katonai etienörv.és kérdésében. Genf, szept. 1. A nem Zetek szövetségének ka­tonci. tengerészeti és légügyi bizottsága. Ccun.iv.ck tábornok eiuöklésével tartó:ülésén annak a szerve­zetnek az ügyét tanulmányozta, amelyet a Tanács i'enítélkezésére kell állits^i a saint-germaini szerző­- „.;. ÍJ.. a trianoni szer zódés H3. és a neuillyi szer­cikkében megállapított .vizsgálati jog gya­Jiorlf/fu Céljából. A bizottságban lénk vita keletke­zett abbai-^a ,kérdésben, vajc.n az ellenőrzési rend­szert csujjájl ihjüigúria, Ausztria és' Magyarország ellenérzésére fclf^»ueszkédve allitsák-e fel. vagy pedig >iiár most tekintetei legyenek-e Németország ellen­őrzésére. Hosszabb . vita után, amelynek során nézet­eltérések merültek jut a francia és az angol bizott­sági tagok közölt, végül ; s 0lasz részről benyújtott javaslatra ugy határvitái, hogy a népszövetségi ta­nácsot arról értesítik, '•hogy a tanács a maga óhajtá­sait világos kérdőpont'j.Jiban terjessze a bizottság elé, melyekben a kérdett határozottan köivona­lozzák. A ma esti zái'íülésen a tanács részletesen meg­vitatta a felvetett, alapvető kérdéseket, amelyeknek megoldását egy később' üliff-e'"-halasztotta. Korányi pénzügyminiszter beszéde, Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter Ma­• gya-,"ország képvseletében a következő beszédet mon­dotta: — Örömmel jelenthetem ki itt Ünök előtt, hogy a Nemzetek Szövetségének cselekedete meggyőzte a magyar nemzetet, hogy ez a szövetség nem egyes bol­dogabb, hatalmas nemzetek befolyását érvényesíti a,zok s"j<; : érdekében, hanem, magas eszményt szolgál. Mit köszönhet a mafiyar nemzet a Nemzetek Szövetségének? Csak azt, hogy kiváló szakemberei támogatták egy kölcsön felvételének lehetővé tételében, amely segítsé­gével pár év alatt reméli, hogy költségvetését, egyen­súlyba hozhatja? A szakemberek tudják, hogy ez is megbecsülhetetlen támogatás volt, mert bármily sze­rény volt is a kölcsön összege, nein ez a lényeges, ha­nem az, hogy segélyével niSgdUitható volt a magyar pénz csúszása a végzetes lejtön s megszilárdult ismét a gazdasági élet talapzata, alkalmassá vált ismét szi­lárd gazdasági organizáció u jjáépitésere. De legalább ilyen értékes hatása a Szövetség közbelépésének, hogy megóvta a magyar nemzetet a. eégsö kétségbeeséstől, amely ellen magárahagyatva férfiasan küzdött hosz­szu, rettenetes éveken át, de amely elmaradhatatlan lelt volna, mert a nemzetek lelkiereje is véges, mint az egyes, bármely bátor emberé. Visszaadta remé­nyünk munkakedvét és bizalmát abban, hogy az em­beriségben megmaradt az emberi érzés ez iránt a nemzet iránt is. amelyet, sajnos, vérbeli kötelék nem fiiz a hatalmas nemzetekhez, csak a közös kultúra és közös eszmények. — Nem mulaszthatom el, hogy itt e helyen ne mondjak köszönetet az önök megbízottjának, ümitk Jeremiás urnák és munkatársainak. Pénzügyminiszteri működésem­ben a szó teljes értelmében naponta volt szerencsém velük együtt dolgozni közös célunkon: égy veszélyben forgó nemzet gazdasági életének orvoslásán. A főel­lenőr ur bölcseségc rövid idő alatt meghódította egész népünk teljés bizalmát, mondhatom: már szeretetet is és az ő bölcseségc győzte meg e zt leginkább a Nem­zetek Szövetsége valóságod céljairól és rendszerének gyakorlati helyességéről. A Nemzetek Szövetségének műve rövid pár hónap alatt nagy. üdvös változást Idézett elő A magyar pénz stabilitása bizb "Iva van. Kitűnően működő uj Jegybankja gr Ma a valuta­politika helyes és biztos vezetését. ssal járó élősdiség, a pénz rosszabbodására alapj. I­zátó spekuláció mer^ A viszonyok biztos megítélését akada.. yjgs bi­zonytalanság, amely minden reális szám. t c-- ior­vet lehetetlenné tett az állán?. a- magángazdálkodás szamára, eloszlott. Ma tisztán látunk. Látjuk a romo­kat. de látjuk a serkedő áj, egészséges csirákat is, látjuk a proszporitás hcl/rcállitásának materiális le­hetőségeit is. A magyar nép r'Cgtette, amit tehetett. Nagy anyagi és erkölcsi e«'őfszitéesel távoltartqtta magától a hónapokon át fenyegető végső összeomlást, amíg technikai okokból a reméltnél jóval később megér­kezett a segítsd*. Fegjelmezetterj követte a Nemze­tek Szövetsége útbaigazítását, annyira, hogy még a, szkeptikusok a kétségbeesettek is elhallgattak. 1 <>gy ne zavarják» a bizakodók munkáját. Kiizdinink kel­lett azzal s hiánnyal is, hogy a kölcsön kibocsátása s az égés'- akció megkezdése épen abba az időszakba esett, a.-nelyben minden agrárállam leginkább érezte a pénzhiányt, amit még súlyosabbá tett az európai gazdisági depresszió. Nincs semmi kétségem hogy a n 'i>esség további erőkifejtése biztosítani fogja mindazokat az állam.-, ievéti'léke.t. amelyek a terv végrehajtásához szüksé­gesek és azt az ónfegyclmezettséget és önfeláldozást fogja tanúsítani, amelynek példaszerű esetéi mutatja a kellő fizetésben nem részesíthető tiszt­viselői kar hosszú, szenvedésteljes évek óta. A tervet végrehajtjuk, jóllehet még egy tqnyezö nehezíti meg. A gazdasági talpraállást, amely neip^ * / A történelmi jóvátétel útja.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék