Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-02 / 181. szám

BUDAPEST, 1924. XLVI. ÉVFOLYA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40.000 korona negyedévre 120.000 korona. Egyes szám ára helyből, vidéken és a pályaudvaro­kon 2000 korona, vasárnap 3000 korona. Külföldön kétszeres az előfizetési ár. D. SZEPTEMBER 2. LÉGRAN­Y TESTVÉREK kiadása.­­Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda­­ Budapest, V. ker., Vilmos esészárut­­8. szám. Fiók­kiadóhivatal­­ Budapest, VII. került­­ Erzsébet k­örut­­. Telefon­­ 122—91* L * / A történelmi jóvátétel útja. A londoni konferencián kialakult általá­nos békés irányzattal és az ellentétek kiegyez­tetésének ott elért sikerei után a kölcsönös jobb megértésnek és az egymáshoz való köze­ledésnek hangulata leng át Európa nemzetközi viszonyain. Kormányok és népek között már egy kép érvényesül az a belátás, hogy a világ­háború katasztrofális pusztításai után nem a háború által keltett ádáz szenvedélyeket kell folyton éleszteniök és megörökíteniük, ellen­kezőleg, találkozniuk és összeműködniök kell abban a törekvésben, hogy soha többé hasonló összeomlás,­a nemzeti erőknek és az egyéni javaknak ilyen mérhetlen pusztulása ne érje az emberiséget. Magyarország közvéleménye bizonyára az első sorban áll ama nemzetközi tényezők mellé, amelyek a megegyezés és a szolidaritás "szellemének megerősítését és ál­landósítását célozzák. Erről tesznek ünnepélyes tanúságot azok a magyar államférfiak és közéleti tekintélyek, akik részint az elmúlt napokban az interparla­mentáris unió berni tanácskozásain részt vet­tek, vagy a következő napokon a Népszövetség is,­ ülésszakán a magyar álláspontot és a ma­gyarság érdekeit hivatalos minőségben képvi­selni fogják. Az utóbbiak között foglal helyet Bethlen miniszterelnök is Korányi pénzügy­miniszter mellett Apponyi Albert is, úgyszól­ván mint a magyar közvélemény leghitelesebb és örökös szószólója. Bár ha ezek a magyar ki­küldöttek pártállásuk és politikai felfogásaik­ szerint különböző táborokhoz tartoznak, ilyen alkalmakkor kell az ő tolmácsolásu­kn­­ak­ leg­jobban kitűnnie, hogy ma minden magyar em­bernek egy legfőbb gondolata, egy közös, örök­kön égő vágya, olyan egységes , ..en­t célja van, amelynek kiáltását a nemzetek közlelkis­mer.••­téhez kell juttatnunk. Nemzetközi tragédiánk oly külpolitikai helyzetet teremtett számunkra, amelyben a különböző megyőződések luxusát nem űzhetjük. Bethlen miniszterelnök, gróf Appol­yi és a magyar delegáltak kétségtelenül tisztában van­nak azzal, hogy nem csupán egyes vezető kül­földi államférfiak megnyerésére, szűkebb kö­rök előítéleteinek leszerelésére kell manap leg­jobb erőfeszítéseinket irányoznunk. Már rajta kell lennünk, hogy a győzelmes nyu­gati közvéleménnyel való összehangzásunkat tegyük szemlélhetem világossá. Nem is lehet ez számunkra bonyolult és mesterkélt feladat, hisz ez felel meg nemzeti politikánk legszebb hagyományának, amely a tizenkilencedik szá­zadon Magyarország­­ presztízsét világszerte fölemelte. Ez a propaganda fogja is teljes fényben felmutatni a világ előtt, mennyivel régebben és mennyivel bensőbben tartozik a mi nemzetünk Európa kultúrai naprendszeré­hez, mint a kisantantbeli bolygó­csoport, a­melynek kiküldöttei Bernben és Genfben megis­mételt rágalmaikkal mi ellenünk csak azt bi­zonyították, mennyire zavarja őket jogtipró -­ürtoksá­gukban és erőszakos cselekvéseikben az igazságosság szellemének felébredése, az új korszak ama hajnali pirkadása, amelynek Herriot a londoni konferencia szerencsés befe­jezését üdvözölte. Elérkezett az idő, hogy épen az európai nagy népekkel vallott politikai és kulturális szolidaritásunk alapján nemzeti önérzetünk legáthatóbb hangját is hallassuk a nemzetközi ítélőszék előtt. Országunk testét kegyetlenül megcsonkíthatták, de nem csorbíthatták meg azt az önérzetet, amely a testben a visszaszerzi­ erőt fenntartó lélek. Most kell megindulnia igazi „jóvátétel"­ sorozatának, amely nem le­szen rabló ösztönök folyton megújuló kielégí­tése, hanem, úgy lehet, lassú fokozatokban, an­nál inkább folytonos emelkedésben ősi igazsá­gunknak új történelmi szentesítéséhez kell ve­zetnie. Jóvátétel! — ez lesz épen a mi jövőnk történelmi jelszava. Ott fog most megindulni az ellenünk elkövetett bűnök jóvátétele, ahol a kisantant kormányai által a magyar kisebbsé­gek ellen szerződésszegően elkövetett bántal­makat az eddiginél erélyesebb tiltakozással fogják küldötteink előterjeszteni. Ennek a per­jára Korányi Frigyes pénzügyminiszter Ma­­­gyar,rország képvseletében a következő beszédet mon­dotta: — Örömmel jelenthetem ki itt Önök előtt, hogy a Nemzetek Szövetségének cselekedete meggyőzte a magyar nemzetet, hogy ez a szövetség nem egyes bol­dogabb, hatalmas nemzetek befolyását érvényesíti a­zok sajtt, érdekében, hanem, magas eszményt szolgál. Mit köszönhet a maggyar nemzet a Nemzetek Szövetségének? Csak azt, hogy kiváló szakemberei támogatták egy kölcsön felvételének lehetővé tételében, amely segítsé­gével pár év alatt reméli, hogy költségvetését, egyen­súlyba hozhatja? A szakemberek tudják, hogy ez is megbecsülhetetlen támogatás volt, mert bármily sze­rény volt is a kölcsön összege, nem­ ez a lényeges, ha­nem az, hogy segélyével m­eghaitható volt a magyar pénz csúszása a végzetes lejtőn s megszilárdult ismét a gazdasági élet talapzata, alkalmassá vált ismét szi­lárd gazdasági organizáció ú­jjáépítésére. De legalább ilyen értékes hatása a Szövetség közbelépésének, hogy megóvta a magyar nemzetet a v végső kétségbeeséstől, amely ellen magára hagyatva férfiasan küzdött hosz­szú, rettenetes éveken át, de amely elmaradhatatlan lett volna, mert a nemzetek lelkiereje is véges, mint az egyes, bármely bátor emberé. Visszaadta remé­nyünk munkakedvét és bizalmát abban, hogy az em­beriségben megmaradt az emberi érzés ez iránt a nemzet iránt is, amelyet, sajnos, vérbeli kötelék nem fű­z a hatalmas nemzetekhez, csak a közös kultúra és közös eszmények.­­ Nem mulaszthatom el, hogy itt e helyen ne mondjak köszönetet az önök megbízottjának, amit­ Jeremiás úrnak és munkatársainak. Pénzügyminiszteri működésem­ben a szó teljes értelmében naponta volt szerencsém velük együtt dolgozni közös célunkon, egy veszélyben forgó nemzet gazdasági életének orvoslásán. A főel­lenőr úr bölcsesége rövid idő alatt meghódította egész népünk teljes bizalmát, mondhatom: már szeretetet­nek már van biztos felebbezési széke, s ennek az útnak természetes folytatása előbb-utóbb el fog vezetni ahhoz a fönséges istenítélethez, amely a bennünket letaposó szerződéseket is halomra fogja dönteni. is és az ő bölcsesége győzte meg e­zt leginkább a Nem­zetek Szövetsége valóságos céljairól és rendszerének gyakorlati helyességéről. A Nemzetek Szövetségének műve rövid pár hónap alatt nagy, üdvös változást idézett elő A magyar pénz stabilitása bizt­atva van. Kitűnően működő új jegybankja ír­ta a valuta­politika helyes és biztos vezetését.­ssal járó élősdiség, a pénz rosszabbodására alapja I-zátó spekuláció mert A viszonyok biztos megítélését akada.. gjgs bi­zonytalanság, amely minden reális szám. t c­- ter­vet lehetetlenné tett az állán?, a­ magángazdálkodás számára, eloszlott. Ma tisztán látunk. Látjuk a romo­kat, de látjuk a serkedő új, egészséges csirákat is, látjuk a proszperitás helyreállításának materiális le­hetőségeit is. A magyar nép r­­gzette, amit tehetett. Nagy anyagi és erkölcsi er­őfizetéssel távoltartotta magától a hónapokon át fenyegető végső összeomlást, amíg technikai okokból a reméltnél jóval később megér­kezett a segítség. Fegyelmezetters követte a Nemze­tek Szövetsége útbaigazítását, annyira, hogy még a­ szkeptikusok a kétségbeesettek is elhallgattak, h h­gy ne zavarják» a bizakodók munkáját. Kü­zd­nunk kel­lett azzal a hiánnyal is, hogy a kölcsön kibocsátása s az égés­­ akció megkezdése épen abba az időszakba esett, am­melyben minden agrárállam leginkább érezte a pénzhiányt, amit még súlyosabbá tett az európai gazdasági depresszió. Nincs semmi kétségem hogy a n­­ipesség további erőkifejtése biztosítani fogja mindazokat az állam­-, bevet­­léke­t, amelyek a terv végrehajtásához szüksé­gesek és azt az önfegyelmezettséget és önfeláldozást fogja tanúsítani, amelynek példaszerű esetét mutatja a kellő fizetésben nem részesíthető tiszt­viselői kar hosszú, szenvedésteljes évek óta. A tervet végrehajtjuk, jóllehet még egy tényező nehezíti meg. A gazdasági talpraállást, amely nejpe Korányi pénzügyminiszter beszéde, Mit nyúít meg Genfben a Népszövetség ülésszaka. 71 leszerelés kérdését Macdonald és Herriot jelenlétében fogják tárgyalni. — Magyarország katonai ellenőrzé­se napi­renden. — A katonai albizottságban ellentétek voltak a franciái­ és angolok közt. — Korányi a magyar kormány köszönetét tolmácsolta a Népszövetségnek és ismitknek. Genf, szept. 1. A Nemzetek Szövetségének köz­gyűlését ma megnyitották. A közönség és a sajtó kép­viselői a reformáció épületének hatalmas termében a tágas karzatokat az utolsó helyig megtöltötték. A közgyűlésen 44 ország delegációja vesz részt. Hy­mans, a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke, hosszabb beszédet intézett a közgyűléshez, amelyet viharos tetszéssel fogadtak. A közgyűlést kedvező kilátások között nyitják meg — mondotta. — Két nappal ezelőtt Londonban egyezményt írtak alá, amely a legnehezebb és legin­kább aggodalomkeltő jóvátételi problémát hivatott megoldani. Kifejezem azt a kívánságomat, hogy ez a vt eljegyezés menjen el a való életbe és hozza meg a d­trignal, azt a megkönnyebbülést, amelyet kiván. Mi ebben a megegyezésben új korszak kezdetét, lát­juk, amely a vaskorszakot fil kell, honn váltsa. A londoni konferencia megoldotta a jóvátételi kérdést, azonban van egy másik probléma, amely aokat az államokat, amelyek a háború alatt, a legtöbbet szen­vedtek, amelyeket leginkább fenyeget • egy el­következendő háború veszélye, kínzó aggodalommal tölti el. Ez a problém­" a túrxmság prel¡!› lajja. Euró­­pit n'eöt akar ifcl.Bf" 1›k­onylirt›rníriiV!t‹?t!i 3rot rareijFi a hétének szilárd jogi s poihik­ai struktúrát kell ad­ni. A biztonságnak és békének tartós uralmát kell megteremteni. Ennek a célnak az érdekében minden­honnan a Nemzetek Szövetségére irányulnak a pillan­tások és innen várják a megoldást. Hymans ezek­kel a kérdésekkel összefüggésben lord C­rey, Poin­caré, K­orHe! és MnerJoim'd kijelentéseit idézte, ame­lyek a Nemzetek Szövetsége mellett hangzottak el és a ké utóbbi államférfiunak a Népszövetség mun­kálataiban való közreműködésére mutatott rá, mint nagyjelentőségű tényezőre. Hymans beszéde további folyamán az állandó nemzetközi bíróságot jelölte­ meg a Nemzetet. • Szövetségének legnagyobb jelentőségű alkotásául, Hymans beszéde további folyamán érintette Ausztriának és Magyarországna­k gazdasági újjáépí­tését. . . "­­ Mit tárgyal a Népszövetség ? Az ötödik közgyűlés napirend­jén többek között a következő pontok szerepelnek:­­ a fegyverkezés csök­kentése; a gazdasági és pénzügyi bizottság munká­latairól szóló jelentés, ezzel kapcsolatban Ausztria és Magyarország újjáépítésének­, ugye. Szóba kerül a menekültek ügye is, s ezzel kap­pcsolatban valószínű­l­g jelentést terjeszt elő Smith­­főbiztos. A britt kor­mány javaslatára felvették a tárgysorozatba 31a­gyarország, Ausztria és Bulgár­ia fegyverkezésének ellenőrzését is. J­ézessi­ét­ és a fr­anciáik és angolok között a katonai ellenőrz­és kérdésében. Genf, szept. 1. A nemzetek szövetségének ka­tonai, tengerészeti és légügyi bizottsága. Coun­iv.ck tábornok elnöklésével tartó­ ülésén annak a szerve­zetnek az ügyét tanulmányozta, amelyet a Tanács igenítélkezésére kell állítsni a saint-germaini szerző­­ „... Í1.. a trianoni szer­ződés 13. és a neuillyi szer­cikkében megállapított .vizsgálati jog gya-Jtorlf/fu Céljából. A bizottságban lénk vita keletke­zett abbai­^a ,kérdésben, vajo­n az ellenőrzési rend­szert csujjáji ihjuigária, Ausztria és­ Magyarország ellenőrzésére felf^»vleszkedve állítsák-e fel, vagy pedig mi­ár most tekintetei legyenek-e Németország ellen­őrzésére. Hosszabb­­ vita után, amelynek során nézet­eltérések merültek fel a francia és az angol bizott­sági tagok között, végül is olasz részről benyújtott javaslatra úgy határvitát, hogy a népszövetségi ta­nácsot arról értesítik, "­hogy a tanács a maga óhajtá­sait világos kérdőpont"j­aiban terjessze a bizottság elé, melyekben a kérdést határozottan körvona­lazzák. A ma esti zár­t ülésen a tanács részletesen meg­vitatta a felvetett, alapvető kérdéseket, amelyeknek megoldását egy később' üilisf­e'"­halasztotta.

Next