Pesti Hírlap, 1924. október (46. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-01 / 205. szám

anyádnak erőt, hogy a hosszú aggodalmakkal teli küzdelmet és a küszöbön álló vózolhatatlan vesz­teséget el tudjátok viselni. Te ismered az atm­é iránt érzett tiszteletemet és ragaszkodásomat és ezért elképzelheted, hogy mily fájdalmas érzések­kel várom a sajnos, minden órában megérkezhető hírt az ő elhunytáról. Sziszi osztozik az én fájdal­mamban és kér engem, hogy e villanatban őt is emléketekbe idézzem. Stenalin kapitány ügyében azonnal érdeklődni fogok és majd megldtem, mit tehetek érte. Sajnos, a békelétszám nálunk most nagyon kicsi, az előjegyzettek száma és azok kö­zött valóban érdemes tiszteké igen nagy. Minden­esetre az ügy elintézésénél a Te ajánlatodat nem fogom elfelejteni. Sziszit sokkal jobban találtam, mint amikor elhagytam. Csak nagyon lassan évül fel gyengélkedéséből, amely erősen elővette. Kér­lek, üdvözöld Carolát és a többieket is szívélyesen. Isten legyen Veled. Ha rokonod Ferenc József. Gödöllő, '1873 december 6. Kedves Albert! Fájdalmadnak első idejében és sok gondod között nem akartalak zavarni, igy tehát csak ma fordulok Hozzád egy kérdéssel, amelyre teljesen őszinte válaszodat kérem. Nagy súlyt helyeznék arra, hogy a 3. számú dragonyosezred, amely fel­állítása óta Szászország nevét viseli, jövőben is ezt a nevet megtartsa. Erre két­ mód van: vaa, légy szives, kérlek, fogadd el a 3. dragonyos ezred tulajdonossá­gát, amely esetben öcsédet a Te ed­digi, 11. számú gyalogezred tulajdonosává nevez­ni ném ki, avagy Te megtartod mostani ezrededet és a fivéred lenne a 3. dragonyos ezred tulajdonosa. Kérlek tehát, mondd meg, mi kedvesebb Neked és én a Te döntésed értelmében fogok el­járni. Ismételten a legmelegebben köszönöm a ju­bileumom alkalmából hozzám intézett szívélyes táviratodat, ami engem végtelen örömmel töltött el és megindított. Most néh­ány ugyancsak meg­erőltető napot töltöttünk el Budán és Bécsben, de igen sok örömöm és vigaszom volt benne, mert a részvétel nagy és általános volt és az egész ünnep­lésben semmi sem volt mesterkélt. Sokszor köszö­nöm, hogy Schönbürn herceget, régi jó ismerősün­ket, küldted ide. Nagyon örültem, hogy ismét lát­hattam. A leghűségesebb együttérzéssel gondoltam ezekben a súlyos napokban Reád és a Treid-re, de nekem, mint minden más jóérzésű ember­nek is, nagy megnyugvást jelent, hogy orszá­godat olyan biztos és bevált kezekben tudhatjuk. Sziszi Téged és Carolát, szívélyesen üd­vözöl és kérlek, hogy hódolatomat, feleséged lábaihoz tegyed, maradok a leghívebb barátságom biztosításával hű rokonod Ferenc József. János szász király PESTI HÍRLAP 1924". oírtobier 1v szerda. „Életemben először érzem,­­ hogy igen fáradt vagyok." Ezt mond­ja Ferenc József­ levelében, melyet a szász királynak 1875 julius 15-én irt. Panaszko­dik, hogy nyugalomra van szükség­e és azt ischli nyaralásán reméli elérhetni, ahová Vilmos csá­szárt is vár­ja és csak azt sajnálja, hogy egész csa­ládjával nem lehet együtt, mert Rudolf trónörö­kös bárányhimlőben megbetegedett. Ischl, 1875 iulius 15. Kedves Albert! Forró köszönet 10-iki kedves leveledért, amel­­yet tegnap kaptam meg. Igazán nagyon is jó vagy, hogy kimented magadat, amiért nem Györgyöt küldted a gyászszertartásra és hálás köszönettel látom abban barátságodnak ujabb bizonyságát. Egész természetesnek és a körülményeknek meg­felelőnek találtam, háim nem küldted a testvére­det, annál is inkább, mert amint helyesen megte­rvezted, ebben az esetben nem szívbeli gyászról lehetett szó és pár navval ezelőtt részesültem ab­ban az örömben, hogy Györgyöt Bodenban láttam. Különben is igazi örömömre szolgált, hogy egy olyan régi jó ismerőt, mint Habricx tábornokot, ismét láthattam. Tegnapelőtt óta vagyok itt és re­mélem, hogy az utóbbi idők zaklatása és a tűrhetet­len meleg után a tizennégy hapi itt-tartózkodás és a helyi levegő fel fog üdíteni. Életemben először érzem, magam igen fáradtnak s látom, a nyugalom­ra, szükségem van. Mára várjuk Vilmos császárt, aki holnap ebédutánig marad és holnap este érkezik Gizella férjével és idősebb kicsikéjé­vel tizenné­av napra. Sajnos, hogy egész családunk nem lehet együtt Rudolf bárányhimlős megbete­gedése miatt, mert ámbár tegnap óta ismét ágyon­kivül van, mégis hosszabb ideig kell Schönbrunn­ban maradnia és a betegség ragadós voltánál fog­va itt tartózkodásunk alatt, nem kereshet fel ben­nünket. Ha az őszi vadászatokra vonatkozólag valami bizonyosat mondhatok, azonnal közlöm Veled. Sajnos, ebben az esztendőben igen kevési időm van. Sziszi szívélyesen üdvözöl és én mara­dok hű barátod, szerető unokatestvéred Ferenc József. LXXV. Ferenc József édesapja haláláról. Az öreg Ferenc Károly főherceg, aki élete végét csendes visszavonultságban töltötte és akit egyszerűsége, jótékonysága igen népszerűvé tett, 1878-ban fejezte be életét. Betegessége miatt tud­valevően nem is vette magára az uralkodás ter­hét, ahelyett, hogy a világtörténet műhelyében dolgozott volna, a főherceg szívesebben babrál­gatott virágai között. Tud­juk, hogy annál jobban vágyott az uralkodásra felesége, Zsófia bajor her­cegnő, aki Ferdinánd lemondása után fia,­­ Fe­renc József trónralépte után mindenképen ipar­kodott kezében tartani a legfőbb hatalmat. Édes­apja halálát nagy szívbeli fájdalommal tudatja Ferenc József barátjával, aki akkor már Szászor­szág trónusán ült. Egy új históriai alakkal is találkozunk a császár e levelében: Ignatiew-­e­l, a híres orosz diplomatával, a pánszlávizmus fanatikus aposto­lával, aki a Balkánon szőtte intrikáit. Az orosz­török háborúnak is nagyrészben Ignatiew mester­kedése volt az okozója. És a história feljegyezte róla, hogy Pétervárra rendesen olyan hazug je­lentéseket küldött, hogy a Hazugságok atyja epi­teton ornanssal ruházták fel. Ferenc József is igy emlékezik meg róla le­velében. Wien,­­1878 március 25. Kedves Albert! Forró köszönet 20-áról kelt baráti soraidért és a Te részvétedért, a vázolhatatlan és fájdalmas veszteség fölött, amely bennünket oly váratlanul ért. Fivéred elküldése igaz vigaszomra szolgált a súlyos napokban és ezért Neked és neki is na­gyon hálás vagyok. Mihelyt Seebottendorf kapitány kérvényét megkapom, amelyet ed­dig még nem kaptam meg, meglátom, hogy mit tehetek, hogy ajánlásodnak lehetőség szerint megfeleljek és csak meg kell je­gyeznem, hogy a gárdánál ritkán megüresedő helyre igen sok kitűnő és megsebesült tiszt már hosszú ideje van előjegyezve. Seebot­tendorf kapitány egyébként igen jó tiszt. A berlini látogatásod kétségtelenül igen érdekes volt. Minden okunk megvan arra,hogy az olland külpolitikával meg legyünk elégedve, a hozzánk való viszony most a legnagyobb. Rudolfot is rendkívüli jósággal és barátsággal fogadták. A politika most sok gondot okoz nekem, de az a vi­gaszom, hogy mi igen legálisan jártunk el, amit­, másokról nem igen lehet mondani. Nem egy vá­ratlan fájdalmas csalódást éltünk meg. A híres vagy sokkal inkább hírhedt fanatica útban van ide és én kíváncsi vagyok, hogy ez a . ..Hazugsá­gok atyja" — ahogyan őt a törökök nevezik, — mit hoz nekünk. Isten Velefi, kedves Albert, kérlek részemről üdvözöld szívélyesen Carolát. Ha ro­konod és barátod­­ Ferenc. József. Az új szász király örökölte édesapja hajla­mait, a művészetek szeretetét, erről tanúskodik az, hogy egy drezdai ém­ekesnőt ajánlott Ferenc József figyelmébe, aki all^Bfean a bécsi udvari színházban vendégszerepelt, válaszából látjuk, hogy a protekció nem is v^^^Btástal­an. Ugyanebben a leve­lében a király olvas^^K-a emlékszik meg arról, hogy­­ fia, Rudolf trónöröl^W milyen meleg fogadtatásban­­ részesült Drezdában.TM Wien, 1879 február 3. Kedves Albert! Baráti soraidat, amelyben Schuch énekesnőt ajánlod, csakugyan megkaptam és azért Neked legszívélyesebb köszönetemet fejezem ki. Tegnap már hallottuk is őt a Traviatában telt ház előtt, ami most a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Nagyon tetszett nekem. Szívből köszönöm jóságo­­dat és kegyességedet, amelyet Rudolf iránt tanúsí­tottál. Egészen elragadtatva ír drezdai tartózkodá­sáról és mindarról a szívről és érdekesről, amit látott. Nagyon sajnáltam, hogy ebben az eszten­dőben nem hívhattalak meg vadászataimra és hogy emiatt oly sokáig nem láthatjuk egymást. De egész nyáron és ősszel, a mi boszniai expediciónk miatt innen nem távozhattam, ezért ebben az esz­tendőben egyetlen termét sem láttam és csak egy szarvast lőttem Gödöllőn és január első nap­jaiban voltam Mürzstenben vadászaton. Remél­hetőleg ebben az esztendőben az elmulasztottat vázolni fogjuk és Te megszerzed nekem azt az örö­met, hogy ismét hozzánk jössz. Régi ragaszkodás­sal maradok hű rokonod és barátod Ferenc József. LXV. Ferenc József a békéért. Rámutattunk már arra, hogy Bismarck her­ceg Németország, az osztrák-magyar monarchia és Oroszország egyetértésében látta a béke legbiz­tosabb zálogát. Osztozott véleményében Ferenc Jó­zsef is, akinek legfőbb törekvése volt, mint az alábbi leveléből kiviláglik, hogy a keleti kompli­kációkat elkerülje, amelyek Oroszországgal szem­beállíthatnák. Nagyon érdekesen írt.:ik fel ebben a levelében az idők változása: előző leveleiben szinte gúnyosan írt Berlinről, féltékenyen tört. Poroszország túlsúlyának csökkentésére és most már melegen hangsúlyozza, mennyire szivén fek­szik a Németországgal való egyetértő barátság, a­melyet minden változás esetére fenn akar tartani. Wien, 1881 május 5. Kedves Albert! Bár e napokban sokkal inkább igénybe va­gyok véve, mint valaha, még sem habozok, hogy 30-áról kelt bizalmas soraidért legalább szívélyes köszönetemet ki ne fejezzem néhány szóval, hogy aggodalmaidat a fontos ügyek pilla­natnyi­­ helyzetére való utalással eloszlassam. Mint Te, én is a legnagyobb súlyt helyezem a béke érdekében a három nagyhatalom szorosabb együttműködésére. Bismarck hercegnek e cél el­érésére vonatkozó kezdeménezését tehát én is örömmel üdvözöltem és támogattam. Már Fried­richsruheban sem hagyta eziránt kétségben az én miniszterem a birodalmi kancellárt. Az egyes fázisokról, amelyek ebben az ügyben folytatott tárgyalások folyamán a március 13-iki borzalmas katasztrófa által történt megszakításig lefolytak. »» látszik, értesülve vagy. Néhány nap előtt ezeket a tárgyalásokat ismét folytatták. A tervezet, amely most e tárgyalások alapjául szolgál, az én kormányom közvetlen közreműködése nélkül ké­szült Pétervárott. Hogy abban túlnyomóan az orosz kormány kívánságai jutnak kifejezésre, nem ve­szem tőlük rossz néven, csak a mi részünkről is vannak bizonyos politikai szükségességek, amelyek nem maradhatnak számításon kívül. Jelentősebb változtatásokat egyébként nem csináltak. Sőt most ezeket is elejtik és az utolsó orosz a­jánlatot, az egy Boszniára vonatkozó vontot kivéve, amelynek tekin­tetében még Sándor cár idején menenvezés jött­ létre, elfogadtatták. Oroszország­tolsó javaslatá­ból ez a vont mégis hiányzik. Azt kell feltennem, hogy itt csak elnézésről, van szó, miután az ügy sem­ érinti Oroszország közvetlen érdekeit, reánk nézve azonban komoly jelentőséggel bír. Az én törekvésem elsősorban odairányul, hogy a meg­egyezésnek valódi b­ele és tendenciát adjunk. Evve, mert Nyugaton oly bizonytalanul fest a helyzet és mindenfelé gonosz szellemek mozognak, gon­doskodásomnak oda­ kell irányulnia, hogy a leg­közelebbi években ne legyenek a Keleten kompli­kációk, amelyek Oroszországgal ellentétet idézhet­­nek fel. Azt hiszem, hogy az ellentétből még fenn­maradt egyetlen kő könnyen elhárítható az útból. Ha ez megtörténik, akkor hajlandó vanyok az alá­írásra. A mi szilárd és benső egyetértésünk Német­országgal szivemen fekszik és minden változás ese­tére ienn akarom tartani. Ha ez a­ Nyugaton bé­k­ére­ nnvelmeztet és Oroszország részéről új béke­biztosítékok­at ér el, máris jó eredményt érlelt meg Mindnyájunk érdekében, remélem az újból felvett tárgyalások hamaros befejezését és semmit sem kívánok őszintébben, mint ezáltal Oroszor­szághoz a jobb és bizalmasabb viszony kiérittes­sék és biztosíttassék. Ismételten megköszönve barátságodnak ujabb bizonyítékát és a legszívélyesebb üdvözletekkel hű rokonod Ferenc József. (Ebben a levelében a katasztrófa, amelyről e levelében az uralkodó megemlékezik, a Ring-szinház­ leégése volt, amelyre vissza fogunk térni.)

Next