Pesti Hírlap, 1924. október (46. évfolyam, 205-231. szám)
1924-10-22 / 223. szám
1924 október 24 . péntek. PESTI HIRLAP 387 Halálos szerencsétlenség a Dunán Pócsmegyer és Död között. Riess törvényszéki bírót és Paksi csónakost kimentették. — Gróf Mirbach és Pollák tanár a Dunába veszett. Halálos kimenetelű csónakszerencsétlenség tört történt hétfőn délután a Dunán Pócsmegyer és Göd községek között. Egy csónak fölborult három utasával, akik a főváros társadalmi életében eléggé ismert emberek, csak egyet és rajta kívül a csónakost tudták kimenteni. A szomorú végű csónakút részlegeiről a következőket jelentjük: Dr Pless György törvényszéki biró pócsmegyeri szőlőjében tartózkodott hétfőn és Budapestről érkezett vendégei, gróf Mirbach Oszkár és Pollák Emil középiskolai tanár társaságában töltötte a derűs októberi napot. Délután elhatározták, hogy csónakon átmennek a nagy Dunaágon Gödre és onnan térnek haza Budapestra Paksi János csónakos délután négy órakor elindult három utasával a pócsmegyeri partról Göd felé, de mikor a Duna közepe tájára értek, a tanár kutyája a vízbe ugrott. A tanár kedvenc kutyája után kapott, hogy visszaemelje a csónakba. Ebben a pillanatban a csónak nagyot rándult és egyensúlyát vesztve, felfordult a Duna közepén, utasai pedig alámerültek a Duna hullámaiba. Délután negyed öt óra lehetett, amikor a szerencsétlenség történt és a víz közepén vergődő embereknek senki sem nyújthatott közvetlen segítséget. A gödi csősz hangos jajkiáltásaikra észrevette Ugyan a felfordult csónakot és ladikba szállva, rögtön a segítségükre indult, azonban már csak dr. Plesz Györgyöt és Paksi János csónakost tudta megmenteni. Pless és Paksi a felborult csónakba kapaszkodtak, a víz sodra erős munkát adott nekik timig a gödi csősz bele tudta emelni őket a csónakba. A közeledő őszi este homályában nem találták gróf Mirbachot és Pollák tanárt, akiket, — úgy látszik — elsodort a víz, mielőtt belekapaszkodhattak volna a felborult csónakba. Pless György törvényszéki bíró hétfőn este viszszaérkezett Budapestre és kedden délelőtt jelentést küldött a főkapitányságra, amelyben elmondotta, hogy gróf Mirbach Oszkár és Pollák Emil valószínűleg a vízbe fúltak. A főkapitányságon elrendelték a nyomozást és detektívek utaztak is Gödre és Pócsmegyerre. Eddig még a nyomozás még nem tudott közelebbit megállapítani a szerencsétlenségről. Plesz törvényszéki bírót eddig nem lehetett kihallgatni, mert még ma is megviselt állapotban, betegen fekszik lakásán. Az eltűnt emberekről még nem érkezett jelentés sem Gödről, sem a partvidékről. A szerencsétlenség áldozatai. Pollák Emil középiskolai tanár és gróf Mirbach Oszkár régóta jóbarátok voltak. Pollák Emil tanár Privigyéről menekült, nőtlen, 30—32 év körüli ember, aki a Markó-utcai főgimnáziumban tanított. Szenvedélyes vadász és a kutya, amelyik a vízbe ugrott, az ő dédelgetett ebe volt, nem pedig a grófé, mint az esti lapokban olvastuk. Körülbelül három éve lakik albérletben egyik barátjánál a Szentkirályi utca 5. számú ház első emeletén. iValaha, amikor még a gróf nőtlen volt, mindketten ebben a házban laktak. iVasárnap reggel távozott el lakásáról és azt mondotta, hogy gróf Mirbach Oszkárral, — akivel többször járt vadászatra, — Tahiba megy Grosz tőzsdebizományoshoz vadászatra. Bekecsben, hátizsákkal, nehéz cipőkben távozott hazulról, mert arra készült, hogy a vasárnap éjszakát vadászlesben tölti el. Ha ebben a ruházatban szállott csónakba, akkor bizony nem sok reménye lehetett a menekülésre, bár jó Úszónak ismerték. Barátja, gróf Mirbach Oszkár, megszállott területről való, újabban azonban állandó bécsi lakos. Gyakran megfordul Budapesten, az öccse, aki a Pázmány Tudományegyetemen egyetemi hallgató, állandóan a fővárosban tartózkodik. Nős és néhány hetes kisgyermeke van, legutóbb, október 7-ikán érkezett Budapestre és a Metropole-szállóban bérelt lakást. Vasárnap reggel távozott el a szállóból és meghagyta, hogy a szobát tartsák fenn számára, mert hétfőn visszatér Budapestre.Zaglul pasa visszatért Egyiptomba. London, okt. 21. (Wolff.) A lapok jelentése szerint Zaglul pasát, az egyiptomi miniszterelnököt a Marseilleből Alexendriába való megérkezésekor lelkes fogadtatásban részesítették s Faud király, kétlórás kihallgatáson fogadta. •.... ..._ Az új osztrák költségvetés. Bécs, okt. 21. A nemzetgyűlésen ma előterjesztett 1925. évi költségvetés összesen 10.669 milliárd kiadást és 10.084 milliárd korona bevételt irányoz elő. Az állami közigazgatásban a költségvetés 9.8 tStmilliárd kiadást és 8.593 milliárd bevételt prelimirál. Az egyedáruságok 1.424 milliárd fölösleget tüntetnek föl, ez tehát 169 milliárddal több, mint azállami költségvetés deficitje. Az államvasutak üzeme 1574 milliárd pótkiadást kiván meg, úgy hogy azegész deficit 585 milliárd, vagyis kerek 40 millió aranymárka, ami a népszövetségi kölcsönből fede- ttendő. A kultuszminiszter dönt a szegedi affér dolgában. A zsidó egyetemi hallgatók együttesen külföldre akarnak menni. A szegedi egyetem orvostudományi karának határozata, amellyel kizárta az anatómiai gyakorlatokról a zsidó hallgatókat a zsidó hullák elégtelensége miatt, kedden többféle intézkedést és mozgalmat kezdeményezett. Elsősorban a kultuszminisztériumban kezdődtek ebben az ügyben tárgyalások. A kultuszminiszter ugyanis maga hozza meg a végleges döntést és az egyetemek illetékességét itt nem ismerheti el. Nyilvánvaló azonban, hogy a kultuszminiszter elfogadja a szegedi egyetem álláspontját, azaz elrendeli, hogy a boncolásnál a különböző felelezetek hulláit egyenlő elbánásban kell részesíteni. A boncolás alól tehát nem mentesíthetők a hozzátartozók nélkül elhalt zsidók hullái sem. A szegedi orvosi kar egyébként a határozatában a budapesti egyetemre hivatkozott. Az utóbbi egyetemen azonban ilyen irányú intézkedésről csupán tanácskoztak, de nem határoztak. A kultuszminisztérium illetékes ügyosztályában úgy hiszik, hogy a szegedi orvostanárok határozatát nem követik a többi egyetemek, hanem bevárják a kultuszminiszteri rendeletet, amely azután elsimítja az ellentéteket. Amint a Magyar Hírlap értesül, a m magyar zsidó egyetemi hallgatók szövetsége memorandumot szerkeszt, amelyben utal arra, hogy Magyarországon az egyetemi előadások hallgatása zsidó hallgatók számára teljes lehetetlenség és ezért külföldi egyetemeken kívánják folytatni tanulmányaikat. Ezt a memorandumot hamarosan a kormány elé terjesztik, de a nemzetgyűlés is foglalkozik vele, mert ellenzéki részről sürgős interpellációban szóvá teszik. A kövezetvám emelése ellen. Kedden délelőtt a gazdasági érdekképviseletek kiküldöttei ankétet tartottak dr. Ripka Ferenc kormánybiztos elnöklésével, a kövezetvám kérdésében. A fővárosi kövezetvám azokat az árukat sújtja, amelyek tengelyen érkeznek Budapestre. A tanács e vámokat 1924 szept. 26-ikén a tízszeresükre emelte, ami — túl az aranyparitáson —, a békebeli kövezetvámok 5-6-szorosát jelenti. Főleg a környékbeli falvakból felhozott élelmicekkek, vaj, zöldségfélék stb. árai fognak ismét emelkedni s kétségtelen, hogy az uj kövezetvám a budapesti életet a harmadával megdrágítja Érthető az érdekképviseletek tiltakozása a magas vámok ellen. Ezt maga dr. Ripka kormánybiztos is belátta, s kilátásba helyezte a vámtételek mérséklését Értesülésünk szerint a kormánybiztos sok vámtétel mérséklését fogja keresztülvinni, főleg arra lesz gondja, hogy a legfontosabb élelmicikkek ne dráguljanak tovább-Az ankét első szónoka Lengyel Géza volt, aki a GYOSz kifogásait adta elő. Elmondotta, hogy a múlt hónapban meglepetésszerűen életbeléptetett emelés olyan, amely a környékbeli gyárakat egészen új üzlet- és forgalmi politikára kényszeríti, mégpedig arra nevezetesen, hogy a főváros területét teljesen kerüljék el. Néhány kirívó példát hoz fel az új vámtarifára vonatkozólag. Így a bútor 20 méter mázsás fuvarjának a békebeli 2.40 koronás vámját 34 aranykoronára emelték fel most, a gépek 2.40 aranykoronás vámját 7, a textiláruk 2.40 koronás vámját 34, a készbőráruk 2,40 koronás vámját 10,6, a bőr 2,40 koronás vámját pedig 34 aranykoronára emelték. Gyömrey Sándor a Kereskedelmi Kamara képviseletében a kérdés jogi vonatkozásaival foglalkozott. Kimutatta, hogy a törvények alapján a fővárosnak nem is volt joga emelni a kövezetvámot. A kövezetvám a törvény szerint pusztán a kövezet fenntartására szolgálhat, most pedig a főváros más szükségleteit akarja ebből fedezni. Túladóztatást lát a főváros részéről. A malomérdekeltségek és más kereskedelmi szakmák képviselői beszéltek ezután és részletesen előadták az egyes tételeknél előforduló visszásságokat. Szurday vezérigazgatói kijelentette, hogy a textilipar a terhet át tudja hárítani a kereskedőre, de a kereskedő nem tudja azt tovább hárítani és ekkor elő fog állni az a helyzet, hogy a textilkereskedelem Budapestről el fog tolódni a vidékre. Koós Mihály államtitkár a mezőgazdaság nevében kijelentette, hogy az árak csökkentésére van szükség, azonban a felmerült eszme épen az élelmicikkeket fogja megdrágítani. Budapest környékén hatalmas, virágzó konyha- és gyümölcskertészet fejlődött, amely ezt a vámot nem fogja elbírni. A paradicsomot már a múlt nyáron sem volt érdemes a fővárosba szállítani, mert nem bírta el a fuvart, még kevésbbé fogja elbírni a felemelt vámot. Ripka Ferenc kormánybiztos reflektált az elhangzott felszólalásokra. Kijelentette, hogy a kérdést nyugvópontra akarja hozni, azonban az ügy hosszabb tanulmányozást igényel. Felkéri a Kereskedelmi Kamara, a GyOSz, az Ipartestület, a Baross Szövetség és a malomiparosok képviselőit, hogy kívánságaikat írásban, lehetőleg sürgősen, adják be. Később az elnöklést Csupor tanácsnok vette át, akivel az érdekeltségek képviselői megtárgyalták a további tárgyalások módozatait. Ennek eredményeképen az egyes gyárak írásba foglalva adják majd elő kívánságaikat a GyOSz-nak, amely ezeket összesítve mint a gyáripar kívánságait terjeszti a tanácsnok elé. NAPI HÍREK. Vredenburch báróné temetése. A részvét gyönyörű megnyilatkozása mellett temették el kedden, délután a Kerepesi-temetőben Van Vredenburch Vilmosné bárónét, aki a hollandiai gyermeknyaraltatási mozgalom egyik megteremtője és vezetője volt. Már jóval a temetés időpontja előtt özönlött a temetőbe az a rengeteg szülő és gyermek aki érezte a hollandi üdültetés áldásait. Az oszlopcsarnokban fölállított ravatalt elborították a koszorúk, köztük a kormányzó, a kormány, Albrecht főherceg, a hollandiai követség, a Gyermekvédő liga és számtalan egyesület koszorúi. A temetésen megjelent előkelőségek sorában ott volt Horthy Miklósné, a kormányzó felesége, gróf Bethlen Istvánné, dr. Foss József népjóléti miniszter, báró Prónay György államtitkár, Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke, József főherceg képviseletében Szirmay tábornok, Michiels Van Verduynen hollandi követ, Fledderus hollandi főkonzul, Raffay Sándor püspök, Ripka Ferenc kormánybiztos. A mintegy húszezer főnyi közönség soraiban ott volt a hollandus kolónia teljes számban és valamennyi jótékonysági egyesület küldöttsége. Az előkelőségeket a temetés rendezője, Keugebauer Vilmos, a Gyermekvédő Liga igazgatója fogadta. Három óra után kezdődött meg a gyászszertartás. A ravatalnál Ravasz László református püspök mondott költői szárnyalású búcsúztatót, amelyben az elhunytat árpádházi Szent Erzsébethez hasonlította. — Mikor legszomorúbb és legárvább volt a magyar — úgymond — s mikor a halál árnyékának völgyében a legmélyebbre szállt alá, elindult nyugatról egy asszony. Semmit sem tudott rólunk, csak azt, hogy mi vagyunk a szenvedések népe. A szive hozta, s ő hozta a férjét, vonták maguk után egy népnek a lelkét, százezernyi szivet. Jöttek és megállapodtak baljós egünkön a magyar gyermek fölött, amelyik ott halódott a pusztában, mint a kivert Hágár fia. Így adott vissza Vredenburch báróné egy hétszáz éves látogatást, az árpádházi Szent Erzsébetet, ő volt minden magyar gyermeknek legjobb ismerőse, sok-sok magyar szülőnek legjobb barátja. Mennyi magyar életet támasztott azzal, hogy gyermekek tízezreit vitte ki Hollandiába. Úgy mentek ki, mint megannyi sápadt, vézna árvalányhaj. Úgy jöttel haza, mint lábonjáró piros holland tulipánok. S mikor ő maga jön ide viruló arccal saját gyermekét ápolni, elömlik közöttünk, mint egy fehér rózsa, mint egy fehér álom. Megáldunk Téged, Te Kedves idegen, Te legmagyarabb asszony. Mosolyszerző asszony, siratnak a magyar gyermekarcok. Áldott anyai sziv, állanak a magyar anyák. Komoly férfiak néma serege leveszi kalapját, amerre diadalutad elhalad, amint virággal borított tetemed bevonul a magyar földbe, neved a magyar történelembe, emléked jövend nemzedékek szivébe. A beszéd elhangzása után megindult a gyászmenet a sírhoz. Az úton gyermekek álltak sorfalat, kezükben virággal. A sírnál dr. Szabó Aladár józsefvárosi református lelkész holland nyelven mondott búcsúztatót, utána a Budai Dalárda gyászdalokat énekelt. Ugyancsak hollandi nyelven mondott búcsúbeszédet Huszár Gyula, az Országos Gyermekvédő Liga, Kuyper Johanna pedig a hollandiai Central Comite nevében. Végül egy magyar kisleány pár meleg hollandi szóval búcsúzott el a gyermekek barátjától. A Budai Dalárda elénekelte a holland majd a magyar himnuszt. A sirba bocsátott koporsóra virágeső hullott. A gyermeksereg ezután elvonult a sirhalom előtt és virágot szórt a sirra. Az elvonulás több mint fél órán át tartott és mire az utolsó gyermek is elhaladt, a sirt hatalmas virágú erdő borította be. (A józanság apostola.) Amerika tűzzel-vassal, törvénnyel-börtönnel küzd a szesz ellen. Sok ember lesz boldogtalan, mert elvették tőle szenvedélyét, de nem vették el tőle azt a titkos erőt, mely a szenvedély karjaiba hajtja. Ez a kezelés bizony, meglehetős kezdetleges, tüneti, felszínes, pusztán az állami önzésen alapul, nem gyógyít meg senkit, a veszedelmet sem küszöböli ki, csak ép elbujtatja. Mint mikor a tilos játékszert eldugjuk a gyerekek elöl. Más módon harcol az alkoholizmus ellen Lhospitaler, a francia orvos, ki a bennünk lakozó haj-lamot akarja kiirtani. Nem a környezetet tisztítja, hanem magát az embert. Behatol az oroszlán-barlang- ba. Kísérletéről így nyilatkozik: — A kérdés egyszerű. Régóta tudjuk, hogy a beteg vérének a betegbe való beoltása a szervezetben ellenmérget termel. Én a következő módon jártam el. Az alkoholista betegből egyszer és mindenkorra hatvan köbcentiméter vért csapoltam, ezt elküldtem a laboratóriumba, hol kellően elkészítették, majd két köbcentiméteres üvegekbe fejtették. Ebből a szérumból először fél köbcentimétert fecskendezek be a betegbe, két nap múlva egy, köbcentimétert, megint két