Pesti Hírlap, 1924. november (46. évfolyam, 232-256. szám)

1924-11-12 / 240. szám

1924 november 12 . szerda. PESTI HÍRLAP ?­I A Covered Wagon pályázatának eredménye. A milliós pályadíjat a jury négy részté osztotta. Ismeretes, hogy a Rádius filmipari rt. a Covered Wa­­gon című hatalmas Paramount világattrakció megjele­nése alkalmából milliós pályázatot hirdetett a film öt­letes és legfeljebb tíz sornyi méltatására. A pályázat zsűrije Szomaházy István, Szini Gyula és Szekula Jenő ivókból állott. A pályázatra pályamű érke­zett be. Mint értesülünk, a pályabírák tegnapi ülésü­kön döntöttek, még­pedig olyanformán, hogy az egy­milliós pályadíjat egy összegben nem adják ki, mi­után olyan pályamű nem érkezett be, amely frappáns voltánál fogva a többiek közül messzire kimagaslott­­Volna, tehát a milliós díjat négy 250.000 koronás díjra osztották föl. A díjnyertes pályaművek beküldői a következők: I. (500.000) Zombory Andor tanár. (VII., Dohány­utca 36.) I II. (300.000) Répás­zky Ernő mérnök. (I., Labanc­utca 37.) III. (250.000) Payr László igazságügyi számv. lisztv. (VI., Szondy­ utca 42.) IV. (250.000) If­j. Rochlitz Gyula. (III., Bokor u. 23.) V. (250.000) Zsoldos Gitta. (VIII., Kálvária-tér 0.) VI. (250.000) „It is a long way" jeligéjű pályázó. (VII—XIII. (­ 100.000) Freund Henrikné. (I., Donáti­utca 11.) — Halász Imre. (Csepel, Welsz Manfréd-gyár.) — Horváth Magda, Márt­­­us Vica. (VII. Rákóczi­ ut 00.) — Forst Károly Frigyes szig.- orvos. (Kis­bér.) — Szilágyi Dezső szfér. fogal­mazó. (VIII., Sándor-utca 22.) — V­utász Ernő. (V., Visegrádi-utca 26­­.) — Valcz Jenő. (IX., Üllői­ út 107.) A pályadíjakat a személyazonosság igazolása mel­lett a nyertesek pénteken, november 14-én, d­. e. 12 és 2 óra között vehetik át a Rádius filmipari rt. pénztá­ránál. (VII., Rákóczi­ út 36.) A pályabirkák jelentését a Rádius filmipari rt. a pályanyertes munkákkal együtt a színházi heti­lapok legközelebbi számában teszi közzé. | „KOENIGSMARK" AS $ B az esztendő legnagyobb filmje! w „KOENIGSMARK"­­ a leghatalmasabb szenzáció !­­ „KOENIGSMARK" & a filmművészet bravúrja! „KOENIGSMARK" a verhetetlen attrakció! Mozi stróni­ka. Aktuális közmondás. A Corvin-Sznház új burleszkjének Pompás címe a: Vándorló fóka. Melyre így áll a régi közmondás: „Sok lesz az eszkimó és sok a­­ móka". Gaborius. * (Magyarország a londoni filmkongresszuson.) Londonban november 20-án, 27 én és 28-án nemzet­közi filmkongresszus lesz, amelyre nagyban készü­lődik a londoni érdekeltség. A központi előkészítő bizottság az egyes országokban bizalmi emvilereket nevezett meg, akik kidolgozzák az illető ország javas­latait, amelyeket a kongresszuson előterjeszteni kí­­vánnak. A magyarországi megbízott megkereste az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesületet, mint a magyar filmipar érdekterületét, foglalja össze a londoni kongresszuson előterjesztendő kívánságait. Az egyesület a minap foglalkozott ezzel a kérdéssel és két pontban foglalta össze előterjesztését. Az első pont szerint a magyar filmkereskedelem nemzetközi választott bíróság létesítését kívánja, amely vitás esetekben eljárna. A második kívánsága az, hogy küszöböljék ki a most még elvétve előforduló külön­böző filmperforációkat és egységes perforációt álla­pítsanak meg. MOZGÓKÉP-OTTHONBAN MA ÉS HOLNAP UTOLJÁRA: AZ mSZO*9YO§€ ELLENSÉGE (10 felvonás). NOTRE Lmm TOHONYOR (0 felVonás). — Előadások ! 4, 6, 8, 10). ^ «WWWWW»w w w * (Qu vadis? . . . prolongálva csütörtökig) a Dilvárosi Nagymozgóban (VII., Rákóczi-út 70.) Jegy­bevétel d. e. 11 2­l-ig. * (Bécsben megfilmesítik a Testőrt.) Molnár Ferenc híres darabját, a Testőrt, most hozzák filmre Bécsben, az ottani Schönbrunn-műteremben. A darab női főszerepét Korda Mária (Farkas Antónia) játssza, míg a férfi főszerepét Alfréd Abel kreálja. A darab rendezését Robert Wiene vállalta. * (Filmtechnikai kiállítás Berlinben.) Igen ér­dakos és tanulságos kiállítást terveznek a jövő év ele­jén a német fővárosban. Február 21-től március­­­ig „A fthn és technikája" címmel kiállítást és „Messe"-t rendeznek, amelynek előkészületi munkálatait már megkezdték. A kiállítás ékes bizonyítéka lesz annak, hogy mekkora mértékben haladt a kinematográfia 30 év­ alatt és milyen jelentős ipari tényezővé nőtte ki magát. A kiállítás előkészítésében a berlini városi Messeamt is közreműködik és így a város is teljes mértékben segítségére van az érdekelteknek abban, hogy valóban nagyjelentőségű és értékes kiállítást produkáljon a német filmipar. ©©©©©©©©©ei©©©»©')©©»©©©©©©©»;©©©»«»©!; EMBEREK.. ÁLARCOK­HABUY FIEL nagysorű filmmesterműve még csak ma is holnap látható. COR8Ó 4, háromnegyed 6, fél 8, fél 10. TIVOLI fél 5, negyed 7, 8, háromnegyed 10. OMNIA 4, 6, 8, 10 . Jakor. ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©^©^©©©©©©©©©©ss TÖRVÉNYKEZÉS. Szász Zoltán büntetését egy évi fogházban állapította meg a Kúria. Kedden délelőtt hirdette ki dr. Ráth Zsigmond, a K­úria másodelnöke, a Kúria jogerős ítéletét Szász Zoltán ügyében. Szász Zoltánt tudvalévőleg a bécsi „Jövő" című lapban megjelent cikkeiért a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni bűntett címén a törvényszék két és fél évi fogházra ítélte és ezt a büntetést a Tábla négy évi fogházra emelte fel. A bejelentett semmiségi panaszokat a múlt héten tárgyalta a Kúria és az ítélet kihirdetésére kedden délelőtt került a sor. A Kúria a védők által bejelentett semmiségi pa­naszokat elutasította és a közvádló semmiségi pa­naszát visszautasította. Megváltoztatta azonban az alsóbíróságoknak a szabadságvesztésre vonatkozó ré­,­szét és , Szász Zoltán büntetését egy évi fogházban­­ állapította meg. Rendkívül terjedelmes a Kúria ítéletének meg­okolása, amely mindenekelőtt helybenhagyja az alsó­ bíróságoknak dr. Madzsar Józsefre vonatkozó részét, akit a törvényszék in contumatiam mint tettestársat bűnösnek mondott ki. Az ítélet megokolása szerint a Kúria nem a­d helyt a védők érvelésének és megállapítja, hogy Szász Zoltán támadása a kormányon és a politikusokon, ke­resztül a nemzetet érték. Hangoztatja a Kúria, hogy annál nagyobb megbecsülésre számíthat az állam, mennél inkább tudja akaratát érvényre juttatni ,és aki azt állítja, hogy hamarillák uralkodnak, mellék­­kormánya­k­ garázdálkodnak, az annak a nézetének ad kifejezést, hogy a magyar állam­ nem tudja oka- J-C­o-t 'h1- "X­(Jo^-CLAf geuoUL 7c-C­2c^ ^dis^^d­Se-O-.- ey "25t^aj/u^x^ (FetAs Sme mtími Nézze meg! A VANE­ELÓ FOKÁT a CORVIN-SZÍNHÁZBAN ! Ha nem fog nagyszerűen mulatni visszakapja a jegy árát! n Előadások kezdete: a mai szerdai Ün­nepélyes premierkor fél 1 és 9 órakor­ rátát érvényre juttatni és az ország területén nem az történik, amit az állam akar. Aki azt állítja, hogy a­­magyar állam területén nincs szabadság, a sajtó szabadsága n­em érvényesülhet és hogy itt zsarnok­ság és korrupció uralkodik, az olyan sötét színben tünteti fel állapotainkat, mintha itt erkölcsi züllés, volna és az ilyen állítások alkalmasak a nemzet hi­telének csorbítására. — Igaz ugyan — mondja a Kúria Ítélete, — hogy a Tábla Szász Zoltán állításaira vonatkozólag a bizonyításokat nem vette fel. Annak a nézetének ad azonban a Kúria kifejezést, hogy nem vair­dig szükséges és néha lehetetlen is a valóság megáll­o­tás­i, vagy a valótlanság bizonyítása, mert a valótlanság mint nega­tívum néha nem is bizonyítható. Lehet, hogy egyes tények megtörténtek, de az ilyen szórványosan előforduló kilengések a forradalmak után a civilizáció élén álló nemzeteknél is előfordul­tak az átmeneti állapot idején. Ebből nem követke­zik az, hogy ne lehetne­ bírálatot gyakorolni a sajtó­ban az ilyen jelenségek felett, Szász Zoltán azonban nem ezt a jogszerű kr­­ikát gyakorolta, mert a Pesten élő publicista részére nem alkalmas a bécsi magyar­ellenes sajtó, hogy ott fejtse ki kritikáját és célja nem volt egyéb, mint az ország jóhírnevének megrontása. Szász Zoltán általánosít és olyan állapotot rajzol ha­z­ája közállapotairól, amelyek nagyítottak, torzítottak és valótlanok voltak, egyben pedig alkalmasak, arra, hogy a külföld előtt úgy tüntessék fel az ország helyzetét, hogy itt nincs jogrend, alkotmá­nyos élet és szabadság, csak korrupció. Egyes ellenforradalmi kilengések megtörténtét bizo­nyíthatták volna, de evvel nem bizonyíthatták volna még azokat a sötét viszonyokat, amelyeket Szász Zol­tán állít és amelyek általánosságban nem voltak meg. A Kúria megállapítja az ítéletben hogy Szász Zoltán közel két évtizede foglalkozik hírlapírással és most téved először. Ezt enyhítő körülménynek tudja be, valamint azt is, hogy a cikkek megírása óta há­rom év múlt el és végül, hogy tényleg történtek bizo­nyos ellenforradalmi kilengések és túlkapások. A Kú­ria megállapítja azt is, hogy mindezek figyelembevé­telével a Tábla által felemelt büntetés túl szigorú és a Kúria által kiszabott egy évi fogházbüntetés áll arányban Szász Zoltán bűnösségével. A vizsgálati fogsággal öt hónapot és tizennyolc napot vett a Kúria kitöltöttnek. Károlyi Mihály vagyonelkobzási pere a Kúrián. Kedden délelőtt kezdte meg a Curia dr Papp István cun­ai bíró elnöklésével gróf Károlyi Mihály vagyonelkobzási perének a tárgyalását. A kincstár — mint­­ismeretes — a hazaárulók vagyoni felelőssé­­géről szóló törvény alapján keresetet indított Káro­lyi Mihály vagyonának elkobzása iránt. A törvény­szék és a Tábla úgy döntött közbeszóló ítéletével, hogy Károlyi Mihály vagyona elkobzandó, mert a hűtlenség, lázadás és felségsértés bűntettét elkövette. A keddi tárgyaláson dr Jfríry Lajos curia­-­ bíró részletesen referálta a vagyonelkobzási per hatal­mas anyagát. Ismertette a per megindításának kö­rülményeit, a zárlat elrendelését, valamint azt, hogy Károlyi Mihály ellen azért n­em lehetett bűnvádi eljárást indítani, mert szökésben van. Hangoztató a kincstár keresete, hogy az ellenséges kü­lföldön sem szűnt meg Károlyi áskálódni hazája ellen, ezért tehát kártérítésképen azokért a mérhetetlen károk­ért, amit Károlyi az országnak okozott, va­gyona az állambra kell, hogy szálljon. A kincstár keresetének ismertetése után a referens röviden ismertette azt a hat előkészítő iratot, ame­lyet Károlyi Mihály jogi képviselői terjesztettek a bíróság elé. Végül megemlítette az előadó, hogy Károlyi a trianoni békeszerződés 76. szakaszára alapított pergátló kifogást jelentett be, amely sze­rint az illető államok­­elismeréséig az elkövetett po­litikai cselekményekér­t senkit sem szabad­ üldözni. Dr A­agy Vince nemzetgyűlési képviselő Károlyi Mihály képviseletében szólalt föl a referátum utolsó részéhez. Azt hangoztatta, hogy érdemben addig el sem bírálható az ügy, amíg nem döntenek a per­gátló kifogás fölött­ A békeszerződés 7­5. szakasza ki­mondja, hogy a volt osztrák-magyar monarchia egyetlen polgára sem zaklatható olyan politikai cselekmény miatt, amelyet a háború kitörésétől a békeszerződés törvénybe iktatásáig követett el. Cá­folja a törvényszéknek és a Táblának azt az állás­pontját, amely szerint a békeszerződésnek e pontja erre a perre nem alkalmazható. Helytelennek tartja az alsóbíróságoknak­­azt a fölfogását is, hogy ez a pont csak a volt monarchia többi államaira, illetve a többi államaiban élő magyar állampolgárokra terjed ki hatállyal, nem pedig a mai Magyarország­ra. Azt az előterjesztést teszi, hogy a 76. szakasz ér­telmezése tekintetében a Curia diplomáciai úton for­duljon a nemzetek szövetségének tanácsához és mint egyetlen autentikus fórumtól kérjen e pontra nézve megnyugtató fölvilágositást. Nagy Vince a második pergátló kifogását az 1848. évi harmadik törvénycikkre alapítja, amely kimondja a magyar miniszterek felelősségét, de amely kimondja azt is, hogy a miniszter politikai cselekményeiért csak a parlamenti bíróság által vonható felelősségre.. Ezt, a törvényt­­az 1920. évi X törvénycikk is kiegészítette. Ezek szerint tehát — mondotta Nagy Vince — ennek a vagyonelkobzási pernek semmi jogi alapja nem volt. A tárgyalást­ szerdán délelőtt folytatják, amikor a kincstár képviselője, dr Horváth Dénes kir. kincs­tári jogágzi tanácsos fogja előterjeszteni fölfogását a Nagy Vince által emelt pergátló kifogásokra vo­natkozólag. 13

Next