Pesti Hírlap, 1924. november (46. évfolyam, 232-256. szám)
1924-11-12 / 240. szám
1924 november 12 . szerda. PESTI HÍRLAP ?I A Covered Wagon pályázatának eredménye. A milliós pályadíjat a jury négy részté osztotta. Ismeretes, hogy a Rádius filmipari rt. a Covered Wagon című hatalmas Paramount világattrakció megjelenése alkalmából milliós pályázatot hirdetett a film ötletes és legfeljebb tíz sornyi méltatására. A pályázat zsűrije Szomaházy István, Szini Gyula és Szekula Jenő ivókból állott. A pályázatra pályamű érkezett be. Mint értesülünk, a pályabírák tegnapi ülésükön döntöttek, mégpedig olyanformán, hogy az egymilliós pályadíjat egy összegben nem adják ki, miután olyan pályamű nem érkezett be, amely frappáns voltánál fogva a többiek közül messzire kimagaslottVolna, tehát a milliós díjat négy 250.000 koronás díjra osztották föl. A díjnyertes pályaművek beküldői a következők: I. (500.000) Zombory Andor tanár. (VII., Dohányutca 36.) I II. (300.000) Répászky Ernő mérnök. (I., Labancutca 37.) III. (250.000) Payr László igazságügyi számv. lisztv. (VI., Szondy utca 42.) IV. (250.000) Ifj. Rochlitz Gyula. (III., Bokor u. 23.) V. (250.000) Zsoldos Gitta. (VIII., Kálvária-tér 0.) VI. (250.000) „It is a long way" jeligéjű pályázó. (VII—XIII. ( 100.000) Freund Henrikné. (I., Donátiutca 11.) — Halász Imre. (Csepel, Welsz Manfréd-gyár.) — Horváth Magda, Mártus Vica. (VII. Rákóczi ut 00.) — Forst Károly Frigyes szig.- orvos. (Kisbér.) — Szilágyi Dezső szfér. fogalmazó. (VIII., Sándor-utca 22.) — Vutász Ernő. (V., Visegrádi-utca 26.) — Valcz Jenő. (IX., Üllői út 107.) A pályadíjakat a személyazonosság igazolása mellett a nyertesek pénteken, november 14-én, d. e. 12 és 2 óra között vehetik át a Rádius filmipari rt. pénztáránál. (VII., Rákóczi út 36.) A pályabirkák jelentését a Rádius filmipari rt. a pályanyertes munkákkal együtt a színházi hetilapok legközelebbi számában teszi közzé. | „KOENIGSMARK" AS $ B az esztendő legnagyobb filmje! w „KOENIGSMARK" a leghatalmasabb szenzáció ! „KOENIGSMARK" & a filmművészet bravúrja! „KOENIGSMARK" a verhetetlen attrakció! Mozi strónika. Aktuális közmondás. A Corvin-Sznház új burleszkjének Pompás címe a: Vándorló fóka. Melyre így áll a régi közmondás: „Sok lesz az eszkimó és sok a móka". Gaborius. * (Magyarország a londoni filmkongresszuson.) Londonban november 20-án, 27 én és 28-án nemzetközi filmkongresszus lesz, amelyre nagyban készülődik a londoni érdekeltség. A központi előkészítő bizottság az egyes országokban bizalmi emvilereket nevezett meg, akik kidolgozzák az illető ország javaslatait, amelyeket a kongresszuson előterjeszteni kívánnak. A magyarországi megbízott megkereste az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesületet, mint a magyar filmipar érdekterületét, foglalja össze a londoni kongresszuson előterjesztendő kívánságait. Az egyesület a minap foglalkozott ezzel a kérdéssel és két pontban foglalta össze előterjesztését. Az első pont szerint a magyar filmkereskedelem nemzetközi választott bíróság létesítését kívánja, amely vitás esetekben eljárna. A második kívánsága az, hogy küszöböljék ki a most még elvétve előforduló különböző filmperforációkat és egységes perforációt állapítsanak meg. MOZGÓKÉP-OTTHONBAN MA ÉS HOLNAP UTOLJÁRA: AZ mSZO*9YO§€ ELLENSÉGE (10 felvonás). NOTRE Lmm TOHONYOR (0 felVonás). — Előadások ! 4, 6, 8, 10). ^ «WWWWW»w w w * (Qu vadis? . . . prolongálva csütörtökig) a Dilvárosi Nagymozgóban (VII., Rákóczi-út 70.) Jegybevétel d. e. 11 2l-ig. * (Bécsben megfilmesítik a Testőrt.) Molnár Ferenc híres darabját, a Testőrt, most hozzák filmre Bécsben, az ottani Schönbrunn-műteremben. A darab női főszerepét Korda Mária (Farkas Antónia) játssza, míg a férfi főszerepét Alfréd Abel kreálja. A darab rendezését Robert Wiene vállalta. * (Filmtechnikai kiállítás Berlinben.) Igen érdakos és tanulságos kiállítást terveznek a jövő év elején a német fővárosban. Február 21-től márciusig „A fthn és technikája" címmel kiállítást és „Messe"-t rendeznek, amelynek előkészületi munkálatait már megkezdték. A kiállítás ékes bizonyítéka lesz annak, hogy mekkora mértékben haladt a kinematográfia 30 év alatt és milyen jelentős ipari tényezővé nőtte ki magát. A kiállítás előkészítésében a berlini városi Messeamt is közreműködik és így a város is teljes mértékben segítségére van az érdekelteknek abban, hogy valóban nagyjelentőségű és értékes kiállítást produkáljon a német filmipar. ©©©©©©©©©ei©©©»©')©©»©©©©©©©»;©©©»«»©!; EMBEREK.. ÁLARCOKHABUY FIEL nagysorű filmmesterműve még csak ma is holnap látható. COR8Ó 4, háromnegyed 6, fél 8, fél 10. TIVOLI fél 5, negyed 7, 8, háromnegyed 10. OMNIA 4, 6, 8, 10 . Jakor. ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©^©^©©©©©©©©©©ss TÖRVÉNYKEZÉS. Szász Zoltán büntetését egy évi fogházban állapította meg a Kúria. Kedden délelőtt hirdette ki dr. Ráth Zsigmond, a Kúria másodelnöke, a Kúria jogerős ítéletét Szász Zoltán ügyében. Szász Zoltánt tudvalévőleg a bécsi „Jövő" című lapban megjelent cikkeiért a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni bűntett címén a törvényszék két és fél évi fogházra ítélte és ezt a büntetést a Tábla négy évi fogházra emelte fel. A bejelentett semmiségi panaszokat a múlt héten tárgyalta a Kúria és az ítélet kihirdetésére kedden délelőtt került a sor. A Kúria a védők által bejelentett semmiségi panaszokat elutasította és a közvádló semmiségi panaszát visszautasította. Megváltoztatta azonban az alsóbíróságoknak a szabadságvesztésre vonatkozó ré,szét és , Szász Zoltán büntetését egy évi fogházban állapította meg. Rendkívül terjedelmes a Kúria ítéletének megokolása, amely mindenekelőtt helybenhagyja az alsó bíróságoknak dr. Madzsar Józsefre vonatkozó részét, akit a törvényszék in contumatiam mint tettestársat bűnösnek mondott ki. Az ítélet megokolása szerint a Kúria nem ad helyt a védők érvelésének és megállapítja, hogy Szász Zoltán támadása a kormányon és a politikusokon, keresztül a nemzetet érték. Hangoztatja a Kúria, hogy annál nagyobb megbecsülésre számíthat az állam, mennél inkább tudja akaratát érvényre juttatni ,és aki azt állítja, hogy hamarillák uralkodnak, mellékkormányak garázdálkodnak, az annak a nézetének ad kifejezést, hogy a magyar állam nem tudja oka- J-Co-t 'h1- "X(Jo^-CLAf geuoUL 7c-C2c^ ^dis^^dSe-O-.- ey "25t^aj/u^x^ (FetAs Sme mtími Nézze meg! A VANEELÓ FOKÁT a CORVIN-SZÍNHÁZBAN ! Ha nem fog nagyszerűen mulatni visszakapja a jegy árát! n Előadások kezdete: a mai szerdai Ünnepélyes premierkor fél 1 és 9 órakor rátát érvényre juttatni és az ország területén nem az történik, amit az állam akar. Aki azt állítja, hogy amagyar állam területén nincs szabadság, a sajtó szabadsága nem érvényesülhet és hogy itt zsarnokság és korrupció uralkodik, az olyan sötét színben tünteti fel állapotainkat, mintha itt erkölcsi züllés, volna és az ilyen állítások alkalmasak a nemzet hitelének csorbítására. — Igaz ugyan — mondja a Kúria Ítélete, — hogy a Tábla Szász Zoltán állításaira vonatkozólag a bizonyításokat nem vette fel. Annak a nézetének ad azonban a Kúria kifejezést, hogy nem vairdig szükséges és néha lehetetlen is a valóság megállotási, vagy a valótlanság bizonyítása, mert a valótlanság mint negatívum néha nem is bizonyítható. Lehet, hogy egyes tények megtörténtek, de az ilyen szórványosan előforduló kilengések a forradalmak után a civilizáció élén álló nemzeteknél is előfordultak az átmeneti állapot idején. Ebből nem következik az, hogy ne lehetne bírálatot gyakorolni a sajtóban az ilyen jelenségek felett, Szász Zoltán azonban nem ezt a jogszerű krikát gyakorolta, mert a Pesten élő publicista részére nem alkalmas a bécsi magyarellenes sajtó, hogy ott fejtse ki kritikáját és célja nem volt egyéb, mint az ország jóhírnevének megrontása. Szász Zoltán általánosít és olyan állapotot rajzol hazája közállapotairól, amelyek nagyítottak, torzítottak és valótlanok voltak, egyben pedig alkalmasak, arra, hogy a külföld előtt úgy tüntessék fel az ország helyzetét, hogy itt nincs jogrend, alkotmányos élet és szabadság, csak korrupció. Egyes ellenforradalmi kilengések megtörténtét bizonyíthatták volna, de evvel nem bizonyíthatták volna még azokat a sötét viszonyokat, amelyeket Szász Zoltán állít és amelyek általánosságban nem voltak meg. A Kúria megállapítja az ítéletben hogy Szász Zoltán közel két évtizede foglalkozik hírlapírással és most téved először. Ezt enyhítő körülménynek tudja be, valamint azt is, hogy a cikkek megírása óta három év múlt el és végül, hogy tényleg történtek bizonyos ellenforradalmi kilengések és túlkapások. A Kúria megállapítja azt is, hogy mindezek figyelembevételével a Tábla által felemelt büntetés túl szigorú és a Kúria által kiszabott egy évi fogházbüntetés áll arányban Szász Zoltán bűnösségével. A vizsgálati fogsággal öt hónapot és tizennyolc napot vett a Kúria kitöltöttnek. Károlyi Mihály vagyonelkobzási pere a Kúrián. Kedden délelőtt kezdte meg a Curia dr Papp István cunai bíró elnöklésével gróf Károlyi Mihály vagyonelkobzási perének a tárgyalását. A kincstár — mintismeretes — a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvény alapján keresetet indított Károlyi Mihály vagyonának elkobzása iránt. A törvényszék és a Tábla úgy döntött közbeszóló ítéletével, hogy Károlyi Mihály vagyona elkobzandó, mert a hűtlenség, lázadás és felségsértés bűntettét elkövette. A keddi tárgyaláson dr Jfríry Lajos curia- bíró részletesen referálta a vagyonelkobzási per hatalmas anyagát. Ismertette a per megindításának körülményeit, a zárlat elrendelését, valamint azt, hogy Károlyi Mihály ellen azért nem lehetett bűnvádi eljárást indítani, mert szökésben van. Hangoztató a kincstár keresete, hogy az ellenséges külföldön sem szűnt meg Károlyi áskálódni hazája ellen, ezért tehát kártérítésképen azokért a mérhetetlen károkért, amit Károlyi az országnak okozott, vagyona az állambra kell, hogy szálljon. A kincstár keresetének ismertetése után a referens röviden ismertette azt a hat előkészítő iratot, amelyet Károlyi Mihály jogi képviselői terjesztettek a bíróság elé. Végül megemlítette az előadó, hogy Károlyi a trianoni békeszerződés 76. szakaszára alapított pergátló kifogást jelentett be, amely szerint az illető államokelismeréséig az elkövetett politikai cselekményekért senkit sem szabad üldözni. Dr Aagy Vince nemzetgyűlési képviselő Károlyi Mihály képviseletében szólalt föl a referátum utolsó részéhez. Azt hangoztatta, hogy érdemben addig el sem bírálható az ügy, amíg nem döntenek a pergátló kifogás fölött A békeszerződés 75. szakasza kimondja, hogy a volt osztrák-magyar monarchia egyetlen polgára sem zaklatható olyan politikai cselekmény miatt, amelyet a háború kitörésétől a békeszerződés törvénybe iktatásáig követett el. Cáfolja a törvényszéknek és a Táblának azt az álláspontját, amely szerint a békeszerződésnek e pontja erre a perre nem alkalmazható. Helytelennek tartja az alsóbíróságoknakazt a fölfogását is, hogy ez a pont csak a volt monarchia többi államaira, illetve a többi államaiban élő magyar állampolgárokra terjed ki hatállyal, nem pedig a mai Magyarországra. Azt az előterjesztést teszi, hogy a 76. szakasz értelmezése tekintetében a Curia diplomáciai úton forduljon a nemzetek szövetségének tanácsához és mint egyetlen autentikus fórumtól kérjen e pontra nézve megnyugtató fölvilágositást. Nagy Vince a második pergátló kifogását az 1848. évi harmadik törvénycikkre alapítja, amely kimondja a magyar miniszterek felelősségét, de amely kimondja azt is, hogy a miniszter politikai cselekményeiért csak a parlamenti bíróság által vonható felelősségre.. Ezt, a törvénytaz 1920. évi X törvénycikk is kiegészítette. Ezek szerint tehát — mondotta Nagy Vince — ennek a vagyonelkobzási pernek semmi jogi alapja nem volt. A tárgyalást szerdán délelőtt folytatják, amikor a kincstár képviselője, dr Horváth Dénes kir. kincstári jogágzi tanácsos fogja előterjeszteni fölfogását a Nagy Vince által emelt pergátló kifogásokra vonatkozólag. 13