Pesti Hírlap, 1924. december (46. évfolyam, 257-279. szám)
1924-12-02 / 257. szám
1924. december . 2 kedd. PESTI HÍRLAP nek meg a plenáris tárgyaláson sem. A fajvédők Gömbös Gyula vezetésével kedden még megjelennek a Háziján, tisztán abból a célból, hogy tiltakozásuknak kifejezést adjanak. Eckhardt Tibor fogja felolvasni rezoluciójukat, amelynek elhangzása után ők is kivonulnak az ülésteremből. A fajvédők tíz tagji csoportjával együtt ötvenre szaporodik a parlament tárgyalásaitól távolmaradó ellenzékiek száma. A kizárás érzékeny anyagi, veszteséget is jelent azoknak a képviselőknek, akik a Ház határozatából hosszabb időn át nem gyakorolhatják törvényhozói tisztüket. A kitiltással együtt ugyanis megvonják a képviselők köztiszteletdíjukat is "a büntetés tartamára. Ha számításba vesszük, hogy huszonöt ülésnap körülbelül két hónapra esik , a karácsonyi és újévi szünet miatt decemberben és januárban kevesebb az ülés —,akkor körübelül tizenhárom millió korona veszteség éri a hosszabb időre kizárt ellenzéki képviselőket. Miért híúsult meg Vázsonyi és Zsitvay békeközvetítése ? A kormány garanciát követelt az ellenzéktől arra, hogy a házszabályrevízió és a költségvetés tárgyalását záros határidőre befejezhetik. Az Országos Demokratikus Pártszövetség kötelékébe tartozópártok hétfőn délelőtt a szociáldemokrata párt Erzsébet körúti titkári hivatalában értekezletet tartottak, amelyen megszövegezték azt a deklarációt, amelyben az ellenzéki szövetség tiltakozik a házszabályrevízió ellen és bejelenti, hogy szolidaritást vállal a nemzetgyűlés üléseiről kitiltott képviselőkkel. A deklaráció megszövegezése előtt Vázsonyi Vilmos beszámolt azokról a tárgyalásairól, amelyeket szombaton és vasárnap Zsitvay Tiborral, a Stáz alelnökével folytatott abból a célból, hogy a parlamenti békét helyreállítsa és lehetővé tegye az ellenzéknek, hogy a nemzetgyűlés tanácskozásain részt vegyen. Vázsonyi már szombaton megbeszélést folytatott Zsitvayval, aki kijelentette, hogy minden hivatalos megbízatás nélkül vállalkozott arra a feladatra, hogy közremunkáljon a kormány és az ellenzéki pártok közötti béke létrehozásán. Vasárnap folytatják a megbeszéléseket. Délután, majd a kora éjszakai órákban is huzamosabb ideig tanácskozott Vázsonyi Zsitvayval, anélkül azonban, hogy a tanácskozások eredményre vezettek volna. A vasárnapi megbeszélések már többé-kevésbé hivatalos jellegűek voltak és ez alkalommal Zsivay már közvetítőként szerepelt a miniszterelnök és az ellenzék között, és ismertette Vázsonyival a miniszterelnöknek azokat a követeléseit, amelyeknek teljesítése esetén a mentelmi bizottság olyan javaslatot terjesztett volna a kivezetett képviselők ügyében a nemzetile ülés elé, amely, esetleg kisegítette volna az ellenzéki pártokat. Ekkor még Vázsonyi is közölte Zsitvayval, hogy véleménye szerint melyik volna az a Plattform, amelynek alapján a békét az ellenzék és a kormány között létre lehetne hozni. Vázsonyi arra kérte Zsitvayt, interveniáljon a tekintetben, hogy a többség és az elnökség mindenekelőtt azt a légkört teremtse meg, amely a parlament normális tárgyalásaihoz szükséges. Ennek első alapfeltételéül Vázsonyi azt jelölte meg, hogy a mentelmi bizottság és a nemzetgyűlés jellége a pénteki ülésen kivezetett képviselőkkel szemben a lehetőségig enyhe ítéletet hozzon és legfölebb egy napra tiltsa ki őket a nemzetgyűlés üléseiről. A béke megteremtésének fontos előfeltételeként jelölte meg Vázsonyi, hogy Scitovszky Béla elnök sajnálkozását fejezze ki afölött, hogy a pénteki ülésen fegyveres erőt vett igénybe az ellenzéki képviselőkkel szemben annak ellenére, hogy megelőzőleg meg sem kísérelte a fölmerült incidenseket békés áron elintézni. Garanciát kért Vázsonyi arra is, hogy az elnökség a jövőben hasonló helyzetben, felfüggeszti az ülést és mielőtt fegyveres erőt alkalmazna, a nézeteltérések kiküszöbölése, céljából értekezletre hívja össze az ellenzéki pártok vezetőit. A szembenálló konkrét békepontokat azonban egyik részről, sem fogadták el. .A kormány ugyanis — értesülésünk szerint — csak abban az esetben járult volna hozzá ahhoz, hogy a mentelmi bizottság Vázsonyi előterjesztésének megfelelő enyhe javaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé, ha az ellenzék részéről garanciát kap arra, hogy az ellenzéki pártok nem akadályozzák meg a házszabályrevízióról szóló törvényjavaslatnak és a költségvetésnek záros határidőn belüli törvényerőre emelkedését. A kormánynak ezt a kívánságát Zsitvay Tibor szinte ultimátumszerűleg közölte Vázsonyival. Vázsonyi. Zsitvaynak adott válaszában utalt arra a veszedelemre, amely abból keletkezhetik, ha a mentelmi bizottság huzamosabb időre szóló kitiltó indítvánnyal lép a nemzetgyűlés elé. Kifejtette, hogy amennyiben a mentelmi bizottság az ő előterjesztése szerint csak egyetlen ülésnapra tiltaná ki a kivezetett ellenzéki képviselőket, ez tulajdonképen csak a kormány szempontjából volna előnyös, mert ez améltányos eljárás olyan hangulatot teremtene, amely eleve, kizárná azt, hogy a pénteki események megismétlődjenek. Ellenkező esetben, amennyiben ugyanis a kitiltó határozat huzamosabb időre szólna, olyan látszata volna a dolognak, mint hogy ha a kormány szándékosan el akarná távolítani a nemzetgyűlés üléseiről az ellenzéket, hogy a házszabályrevíziót a maga kénye-kedve szerint letárgyalhassa. Vázsonyi, amikor már látta, hogy a miniszterelnök nem teljesíti az ellenzék kívánságait és leszámolt a passzivitás gondolatával, a következőket mondotta Zsitvaynak: — Ami a passzivitást illeti, figyelmeztetni kívánom a miniszterelnök urat arra, hogy az ellenzék passzivitása az elsőő napon kétségtelenül kellemes a kormánynak, a második napon unalmas lesz, a harmadik napon már kockázatos és jöhet egy nap, amikor végzetessé válhatik. Az értekezlet Vázsonyi beszámolója után megszövegezte azt a deklarációt, amelyet Hegymegi-Kiss Pál a nemzetgyűlés hétfői ülésén felolvasott. A pesti Ilírlap munkatársának alkalma volt Vázsonyi Vilmossal beszélnie, aki a kormány és az ellenzék között meghiúsult békekísérletre vonatkozólag a következőket mondotta: — Igaz, megpróbáltam a békét helyreállítani a kormány és az ellenzék között. Minden igyekezetemmel azon voltam, hogy kiegyenlítsem az ellentéteket. Szombaton és vasárnap ismételten tágyaltam Zsitvay Tibor alelnök úrral, sajnos, eredménytelenül. Józan belátás- ember, aki ismeri a dolgokat, megállapíthatja, hogy súlyos hibát követett el a kormány és súlyosat a többség, amikor huszonöt napra kitiltotta a nemzetgyűlés üléseiről, az eleméryi képviselők egy részét. A dolgok természetéből folyik, hogy amin egyetlen kitiltott képviselő lesz, addig a demokratikus pártok dígjai, sem vesznek részt az üléseken. A kormány ezzel a határozatt.. azt igazolta, hogy szabadulni igyekszik bizonyos időre az ellenzéktől, ahelyett, hogy egy olyan légkört teremtett volna, amely lehetővé teszi, hogy az ellenzék is részt vegyen a nemzetgyűlés ".tanácskozásain. Úgy látszik, a kormány örül annak, hogy az ellenzék távolt marad a nemzetgyűlés üléseiről, holott az ilyenfajta öröm egyelőre csak Csontos bácsi bölcseségének felel meg. Csontos bácsi ugyanis pénteken azt mondotta közbeszólás formájában: Kár, hogy nem szórták ki az egész társaságot, mert Karcagon ezt szeretnék. — A magam részéről a történtek után még csak annak a kijelentésére szorítkozom, hogy mi békekísérletemben foglalt ajánlatom visszautasítása után a helyzet kiélesedéséért a kormányt terheli a felelősség. — ——————— Apponyi Bécsben előadást tartolt a jogfogtonosságról és a békemű revíziójáró. Mitől írton a világ jövője? Bécs,ec. I (A Pesti Hírlap tudósítójának tárirata.) c.róf Apponyi Albert hétfőn este az Osztrák Politikai Társaságban előadást tartott ,4. emberiség fejlődése és a világháború címmel. A szónok, aki a termet zsúfolásig megtöltő közönség figyelmét mindvégig lebilincselte, azt fejtegette előadásában, hogy a legutóbbi háborúra semmi szükség nem volt. Ez a háború nem oldott meg kérdéseket, de számtalan új kérdést terentett, a természetes összekapcsolódásokat szétszakította és természetelleneseket állított helyére, a természetes organikus fejlődést a megadott politikai keretekből, amelyek nem véletlenek, hanem a történelem által teremtettek voltak, elvonta és mindent megnehezített, de semmit sem könnyített meg. Hangsúlyozta a szociális reformok szükségességét és felhívta a figyelmet a termelés nehézségére. A kiegyezésre irányuló törekvések megvalósítása igen nagy mértékben hozzájárulna a szociális kiegyezésre törekvő türelmetlen tömegek megnyugvásához. — Olyan országból származom, — mondotta —, amelyben a jogfolytonosság elve egyik legelső fenntartó ereje a nemzetnek. Az a nép, amelyhez tartozom, súlyos harcokat vívott a jogfolytonosság fenntartásáért, amikor más oldalról azt megtámadták vagy megsértették. A jogfolytonosság érzése népemnek sok száz esztendős alkotmányos élete alatt mindenkinek húsába és vérébe ment át és ez biztosította a magyar nemzet fennállását. A jogfolytonosság elve érdekében — amelynek nevében az alkotmányos népogokért folytatott súlyos harcaink győzelemre vezettek, csüng ma a magyar nemzet túlnyomó többségének szeme a legitim királyságon, mert ez is része az alkotmánynak, amely a magyarok öntudatában mint organikus egész áll. — Szakadatlan jogfolytonosságbantörténik Magyarországon az átmenet a privilegizált jogról a jogegyenlőség felé, a privilegizált osztály helyes belátása következtében, mert a szükségessé vált reformokat anélkül hajtották végre, hogy erre alulról kényszerítették volna. Ennek eredménye az volt, hogy tagjai vezető befolyásukat megtartották és a nagy tradíciók szálai nem szakadtak el. A történelmi vezető osztályok belátásának ezt a ritka példáját kell, hogy nemcsak nálunk, hanem mindenütt példaképül tekintsék a mostani vezető osztályok Ez az egyetlen út kínálkozik számukra, ha ismét helyre akarják állítani a társadalmi rendben sülyedt presztízsüket. Ha azonban a világot valóban és alaposan meg akarják gyógyítani, úgy az áldatlan békemű komoly revíziójára van szükség. A pozitív nemzeti vagy internacionális jogállapotnak legjobb biztosítéka az, ha a jogosság összhangzásban, van a nép életérdekeivel. Az új genfi mű, valamint általában a népszövetség csupán pacifista felépítményt akar állítani a bosszúból és rablási szándékból felépített alapokra. Nem egyéb ez, mint kísérlet arra, hogy r-t, anyagi jogtalanságot a jog formáiba öltöztessék. A világ jövője attól függ, hogy a belátás pszichológiai előfeltételei gyorsabban lovagolnak-e, mint a katasztrófának a békeszerződésben lefektetett elemei. Az előadást, amelyen gróf Apponyi Albert felesége és leánya is jelen volt, a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta a filozofatoni kálvinista védelmi szövetség isegalakítására. Azok a támadások, amelyek az utóbbi időben érték tübbizben a református egyházat és amelyekre Ravasz László püspök egyik legutóbbi beszédében részletesen kitért, azt a gondolatot érlelték meg a református egyház több vezető emberében, hogy olyan alakulást hozzanak létre, amely a református érdekek megvédésére alkalmas lesz. A közelmúltban — mint ismeretes — felmerült az a terv, hogy kálvinista politikai pártot alakítsanak, a tömörülés ilyen formája azonban a református egyház vezető férfiainál nem talált osztatim helyeslésre s inkább az a gondolat kerekedett felül, hogy teljesen politikamentes szerv útján igyekezzenek a reformáátus egyház érdekeit megvédeni. Ebből a meggondolásból indult ki a nemzetgyűlésnek néhány református tagja, akik mozgalmat kezdeményeztek olyan irányban, hogy a refmátus egyház független érzelmű harcos vezetőit tárgyalásra hívják össze. A tanácskozásnak az a célja, hogy egy politikamentes kálvinista védelmi szöve,ség megalakításának módozatait vitassák . Hegymegi Kiss Pál és Eöry Szabó Dezső nemzetgyűlési képviselők a református egyház több vezető emberéhez a következő körlevelet intézték: „Igen tisztelt Testvérünk! Mindnyájan érezzük egyházunk nehéz sorsát. Tapasztaljuk, hogy az igazi kálvinista gondolat, amely Krisztus tanainak helyes értelmezésén alapul, ma nem érvényesül. Látjuk, hogy egyházunknak és intézményeinknek hivatottságát és a magyar jövő munkája jelentésénél föl-fölbukkanó támadásokkal szemben meg kell adeni. őszintén megmondjuk, nem olvadunk el amiatt, mert kálvinista emberek is részt vesznek a. ország kormányzásában, hanem tisztán azt nézzük, milyen az egyház helyzete és sorsa. Sajnos, ez kétségtelenül nem kedvező s papságunk panasza joga . Mindez s a dr. Sebestyén Jenő által már régebben hangoztatott és újabban az Országos Lelkészegyesület által is helyeselt gondolat azt érlelte meg bennünk, hogy helyes volna a kálvinista érdekek védelmére és a demokratikus gondolat érvényesítésére minden pártpolitikától mentesen az ország harcos embereit összegyűjteni a komoly munka reményében." Ezt a levelet megküldték Kovács J. István teológiai akadémiai igazgatónak, Sebestyén Jenő teológiai tanárnak, Juhász Nagy Sándornak, Bélteky Lajosnak, Görömbey Péternek, Ormos Lajosnak, Varga Jenőnek s arra kérik őket, hogy december 10-én a kérdés megvitatása végett a Demokratikus Szövetség párthelyiségében jelenjenek meg. A kálvinista védelmi szövetség megalakításával a mozgalom vezetői olyan intézmény létrehozását célozzák, amely alkalmas legyen méltatlan támadások visszaverésére. Azt óhajtják, hogy az egyházi szervezet bizonyos érdekek szolgálatába ne legyen állítható. Fontos hivatása volna a megalakítandó szövetségnek az is, hogy a békeszerződéssel elszakított országrészek református lakosságával benső kontaktust teremtsenek. Mussolini rendet csinál a faseista pártban. Rómából jelentik. A fascista párt kerületi vezetőségei a vidéki városokban vasárnap gyűléseket rendeztek, amelyeken felolvasták a párt vezérének, Mussolini miniszterelnöknek üzenetét. A szózat kijelenti, hogy a fascizmus fennállásának huszonöt hónapjában szerzett politikai tapasztalatok megkövetelik feltétlenül a párt erkölcsei, szellemi és politikai magatartásának revízióját. Ki kell emelni, hogy minden törvénytelenség és erőszak a kormánynak és a pártnak árt és semmiképten sem jogosult. A pártot teljes eréllyel meg kell tisztítani azoktól az elemektől, — még ha a múltban érdemeket szereztek is, — amelyek diszkreditálhatnák a fascizmust. A személyes trázsalkodásokat a fascisták közt haladéktalanul meg kell szüntetni. Minden ellenzékieskedést el lehet némítani, ha a következő három sarkatos elvhez ragaszkodunk: a csendes munkához, a tökéletes fegyelmezettséghez és egyesek vagy csoportok erőszakosságainak elkerüléséhez. Mussolini miniszterelnök üzenetét, mint hivatalosan megállapítják, a fascista kerületi gyűléseken egyértelmű helyesléssel és teljes fegyelmezettséggel fogadták. Új politikai párt alakult Franciaországban. Párizs, nov. 30. Demokrata Néppárt címen új politikai párt alakult Párizsban. Az új párt a belpolitikában mérsékelt republikanizmust és társadalmi és vallási békét kíván, a külpolitikában pedig a francia követelések érvényesítését akarja, de „az igazság követelményeit nem szándékozik elválasztani a nemzetközi együttműködés előnyeitől." Az új párthoz eddig néhány középpárti és briandista képviselő csatlakozott.