Pesti Hírlap, 1925. január (47. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-11 / 8. szám

12 PESTI HÍRLAP 1925. január 11., vasárnap. A paksi pótképviselő izgalmai és a budapesti kisgazda utazása a vadvizeken. Képviselőjelölt — élősúlyban. Dr. L. J., a szimpatikus józsefvárosi ügyvéd, — Isten nyugosztalja — ta­lán nem dobta volna el magától anyagi zavarai miatt fiatalon az életét, ha annyit forgott­ volna kliensei között, mint a po­ly­o­litikai klubokban. Ahogy e­gy párt formába jött, az ambiciózus magánpoli­tikus ott termett a forrás­nál. Lelkesebb támogatója nem volt nála az uralkodó pártoknak. Egy égő vá­gya volt: kormánypárti képviselő akart lenni. Az 1920-as választások divatos kisgazda-irány­zata az ő folyton háborgó lelkét sem hagyta érin­tetlenül. Ismeretlen emberek kerültek felszinre s a derék fiskális szentül hitte, hogy végre­­ütött az ő órája is. Az első ponton ugyan csalódás érte. Hiába magyarázta szenvedélyesen, hogy anyai ágon neki van a kiszemelt alföldi kerületben a legerősebb ta­laja, Meskó Zoltán, a kisgazdapárt ügyvezető el­nöke, hajlíthatatlan maradt. Igaz, könnyen meg­tehette ezt, mert a kedvesen naiv alkalmi kisgazda nem kívánt tőle egyebet, mint azt, hogy a kisgazda­párt aktív miniszterét „helyezzék át" egy másik kerületbe. Másnap reggel egy haragos kisgazda ült be a keleti pályaudvaron a jól fűtött kupéba. Csiz­mája ráncosabb volt, mint a legvalódib­b kisgazdáé, pepita bricsesze remekbeszabott, gyűrött, zöld kalap­ját hanyagul félrecsapta, csak úgy, mint­ bokorba kötött fekete nyakkendőjét. Utazott le a „kerületébe". Pár kiló plakát volt az útipadgyásza, semmi egyéb. A hivatalos jelölés nem ment, ezért ugyan nem jött zavarba. Két kisgazdapárti jelölt volt már lenn a kerületben, egy harmadik, régi gyakorló ön­jelölt — gondolta — biztosan befér még a kerü­letbe. Mikor a községbe t ért, két-három kisgazda­ismerősét felkereste. Egy rendes jelölt gondossá­gá­val mindjárt meghallgatta a kerület panaszait, a legtöbbre nyomban orvoslást is ígért. Később ki­mentek a határ felé s ott a mű­ kisgazda nagy ér­deklődéssel szemlélte a nagykiterjedésű vadvizeket. — Bizony, nagyságos uram, — magyarázza Kántor István — jó pár száz holdra fekszik rá a talajvíz. — Én meg csak azt mondom, — válaszol a jámbor alkalmi kisgazda, akinek a legszebb bala­tonfüredi emlékek jutottak eszébe — semmirevaló követük lehetett eddig kendteknek, hogy még egy — hajóállomásuk sincs. * 1921 telén egy ünneplőbe öltözött, tömzsi, csiz­más magyar szaladt izgatottan a Rákóczi-úton. A pályaudvarról jött s amint a hosszú útba bevágó­dott, majdnem feldöntötte az első járókelőt. — Merre van a képviselőház? — kérdezte ide­gesen, de be sem várta a feleletet, úgy rohant to­vább. Még alig múlt el reggeli nyolc óra, már a kép­viselőház főbejáratánál termett. Subits János, a Ház éber főportása, hamiskásan mustrálta végig a türel­metlen embert, a szolgálatot teljesítő palotaőr is gyengéden fel akarta tartóztatni, de ő ügyet sem vetett oda s csak ugy foghegyről szólt vissza: — A méltóságos elnök úrral van dolgom. Alig lehetett lecsillapítani, amikor az elnöki szoda ajtónállója, Gyalog Antal azt közölte vele, hogy a méltóságos úr még nincs a­ Házban, mert az ülés csak 11 órakor kezdődik. Az izgatott vidéki nem tágított: — Már pedig nek­em akárhm­, de beszélni kell­­vele. A hangos szavakra összefutottak az alelnökök ajtónállói és a többi altiszt is. Rövid rögtönzött ér­tekezletet tartottak, amelynek során az a felfogás jutott többségre, hogy a türelmetlenkedő idegennek fontos politikai megbízatása van. Megerősödött ez a véleményük, amikor a magyar végre rejtélye­z­sen bár — levetette i­nkognitóját: — A dunaföldvári pártelnök vagyok. Bodor György, a paksi kerület képviselője küldött . . . Itt, a levél . . . Az altiszti konferencia éppen holtpontra ju­tott, amikor váratlanul megoldódott a gordiusi cso­mó. Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke szo­katlanul korán jött­ be a Házba. A szobájába sietert s az ajtónálló tájékoztató jelentése után a következő percben már az alelnök színe előtt volt a nyugtalan pártelnök. Zavarában még az üdvözlésről is megfeledke­zett. Amint órák izgalmai után a célnál érezte ma­gát, egyszerre kitört belőle minden. — Megkövetem a méltóságos elnök urat, Bo­dor György képviselő úr tiszteletét küldi, és hogy betegségében az ágynak esett. Azt üzeni, hogy amíg betegk én­k üljek a helyibe. * Az egyik pest megyei kerületben nagyon rosz­szul állt K. V. ellenzéki jelölt szénája a második nemzetgyűlési választások idején. A kisgazdapárt helyi jelöltjének volt a legerősebb pártja s pár nap­pal a választás előtt világosan lehetett látni, hogy a kisgazda-jelölt fölényes győzelmet fog aratni. Mielőtt hősi halált hal, — gondolta K. V. — még egy utolsó kirohanást csinál. A­ régi, kipróbált recept szerint eddig sem takarékoskodott az ellen­párt, rágalmazásával, de a fő rágalom-slágert az utolsó napokra tartogatta. Három nappal a választás előtt szokatlan nagy hangon hívott össze gyűlést. Öles plakátokon szólította fel a választókat arra, h­ogy a népgyűlésre párt­különbségre való tekintet nélkül jelenjenek meg. A plakát ezzel a rejtélyes mondattal végződött: „... Amit ott hallani fognak, lesújtó lesz, mint a villám." Össze is verődött jókora kíváncsi tömeg az is-Scola előtti téren. Sok kisgazdapárti választó volt ott, akikert az ellenzéki jelölt különös melegséggel in­vitált a gyűlésre. — Örülök, — kezdte beszédét K. V., — hogy kisgazdapárti polgártársaimat ilyen szép számban üdvözölhetem. Hát tudják meg barátaim, egy haj­szálon múlt, hogy önök­ most nem engem éltetnek. Vegyék tudomásul, hogy Meskó Zoltán, a kisgazda­párt ügyvezető elnöke, hetekig szorongatott,­ hogy kisgazdapárti programmal lépjek fel s erkölcsi tá­mogatáson kívül kétszázezer korona anyagi támoga­tást is ígért... Hát én ezt megvetéssel utasítottam vissza... Nálam, barátaim, az elv a fontos. Nagyobb nyomatékul az utolsó szavaknál többször megveregette saját mellét. A hatás azon­ban várakozáson alul maradt. Az emberek inkább értetlenül néztek egymásra. Nagyon bosszantotta azonban a dolog Karikás Péter kisgazdapárti elnököt. Nem is tudta sokáig a begyében tartani. Hazament és nyomban részletesen megírta Meskó Zoltánnak az ellenjelölt vádjait. — Csak arra kérek választ, — irta, — igaz-e az, amit az ellenjelölt mond. Meskó sietett megnyugtatni a kedélyeket. Táv­iratban válaszolt a levélre: Karikás pártelnöek é­s « « » • • V. Eloesulybam sem ér kétszázezret Meskó (vgy.) 1U Y/fo/i Táncesték és mulatságok. A Műcsarnokban lesz az idei Riporterbál. Nizza és Párizs karneváljainak fénye és vidámsága, a­­­égi Operabálok ragyogása és hangulata éled ujjá egy felejthetetlen éjszakára február 1-én, vasárnap este a városligeti Műcsarnok pazarul feldíszített ter­meiben a budapesti riporterek híres álarcosbálján. A Műcsarnokban utoljára 1897-ben volt a művészek jelmezbálja, amiről hónapokon át beszéltek. A Ri­porterbál azonban külsőségeinek fényével, mozgal­masságával, színes és vidám hangulatával messze felül fogja múlni ennek a pompáját. Soha nem látott fénnyel koronázzák meg a farsang királynőjét, el­sőrendű fővárosi színészek rendezik a tréfás négyest. Az ezernyi ötletet, meglepetést igérő éjszakán csak meghívott közönség vehet részt. A bál meghívói most mennek szét. A Széchenyi-bál február 1-én lesz a fővárosi Vigadóban. A mulatság jelentőségét emli, hogy összeesik gróf Széchenyi István fellépésének 100-ik évfordulójával, s így az előkelő magyar társadalom jubiláris nagy találkozója is lesz egyúttal. Gróf Széchenyi Emilnek, a bál díszelnökének és báró Piret de Bihari Jenőnek, a bál elnökének felkéré­sére a bál legfőbb védőségét Izabella, Auguszta és Pozma kir. hercegasszonyok és Horthy Miklósné ő főméltósága vállalták és magas megjelenésüket is megígérték. A bálbizottság a meghívókat e hét fo­lyamán küldi szét és tekintettel azok korlátok­ szá­mára, csak a február 20-ika előtt beadott igénylése­ket veheti figyelembe. Az igénylések az Országos Széchenyi­ Szövetség helyiségeiben (Károly király­út 1.) adandók be. A bálbizottság kedden és pénte­ken d. u. 6—7-ig tart hivatalos órákat. Evangélikus táncestély. A főváros evangélika­ifjúsági egyesületei januá­r 31-én rendezik első együttes táncestély­eiket az Ügyvédi Kamara (V­, Szalay­ u. 7.) helyiségeiben. Az estély iránt a fővá­ros egész evangélikus társadalma körében már ed­dig is élénk érdeklődés nyilvánult meg. Meghívók korlátolt számban a rendezőbizottság központi iro­dájában (IV., Deák-tér 4., II. em. Luther-szövetség) jegyezhetők elő naponta d. u. 6—8-ig. A Képzőművész-bál olyan meglepetéseket tar­togat előkelő közönsége számára, hogy méltán az idei farsang legnagyobb eseménye lesz. A fővédnöki, háziasszonyi és védnöki tisztséget az­ arisztokrácia és művészvilág reprezentánsai kész örömmel vállal­ták. A bál iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a ren­dezőbizottság megh­­ívó igénylések­et már csak korlá­tolt számban fogadhat el. Igénylések a bálirodában IVI., Andrássy-út 71. 12—1-ig és d. u. 5—7-ig) je­lenthetők be. A bál a Vigadóban lesz január hó 28-án a Képzőművészeti Főiskola diákasztala ja­vára. A Vitézi bált február 7-én tartják meg a pesti Vigadóban. A rendezőbizottság a kormányzót kérte fel a bál fővédnökéül. Úgy a kormányzó és neje, va­lamint a főhercegi családok megjelenésüket kilá­tásba helyezték. A rendezőbizottság élén vitéz Horthy István ny. lovassági tábornok áll. Felvilágo­sításokat a Váci­ utca 62., földszint 7. (Újvárosháza) alatt lévő bábiiroda ad, ahol jegyek január 15-től mindennap 10—13 óráig válthatók. Asztalokat úgy a Vigadóban, mint a Ritz- és Hungária-szállóban február 5-éig lehet előjegyezni. A királyi magyar yachtklub bálja. Az idei farsang báljai közü­l messze ki fog emelkedni az a nagyszabásúnak ígérkező fényes mulatság, amelyet a királyi magyar yachtklub rendez január 17-én este a Hungária­­szálló valamennyi termében. A kor­mányzó és a főhercegi családok­ megígérték résztvé­telüket. A rendezőség csak korlátolt számban bocsát ki jegyeket. Felvilágosítással dr. Klöss Károly ve­zértitkár (Damjanich­ utca 56. Telefon József 130— 90.,) szolgál. Iparos-bál. A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége a Vigadóban f. hó 11-én este nagysza­bású Iparos-bált rendez dr. Gschwindt Ernő fővéd­nöksége mellett. Jegyek korlátolt számban még válthatók Cukor­ utca 4. földszint 1. szám adtt. Bölcsészbál. A Gellért-szállóban február 4-én lesz az idei farsang egyik legpompásabb­­ bálja. Kóczé Antal ekkor mutatja be erre az alkalomra írt bölcsész-csárdását. Meghívókat naponként délelőtt 12-től d. u. 1 óráig ad a bálbizottság a Bölcsésztan­hallgatók Segítő Egyesületében (VIII., Múzeum­körút 6—8. II. udvar). Az V. ker. Bolyai főreáliskola volt növendékei f. hó 1 6 -án rendezik szokásos zártkörű táncestélyü­ket a Gellért-szállóban érdi Krausz Simon fővéd­nöksége alatt. Néhány meghívó még kapható a ren­dezőségnél (Markó­ u. 18—20.). A Vivó és Atlétikai Club (VAC) január 25-én a fővárosi Vigadóban rendezi hagyományos nagy­bálját. A báli bizottság a meghívókat már szétkül­dötte, s akik arra még igényt tartanak, szíveskedje­nek a VAC báli irodájához (Dalszínház­ utca 1. fél­emelet Drechsler-palota) fordulni, ahol naponta dél­után 6—8-ig meghívók ellenében jegyek is átve­hetők Bőrös-bál. Nagy érdeklődés mellett folynak az előmunkálatok az idei Bőrös-bál megrendezése kö­rül, mely f. hó 18-án lesz a Vigadóban. Az estély igen nívósnak ígérkezik. A Magyar Illatszer- és Háztartásicikk Keres­kedők Országos Egyesülete január 17-én este 9 és fél órakor rendezi a Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete székházában (VI., Gyár­ u. 4.) az­ illatszerész-otthon és segélyalap javára tánc­estélyét. A Felvidékiek táncestélye január 17-én este 9 órakor lesz a budai Vigadó nagytermében. A Fel­vidéki Egyesületek Szövetsége rendezi a zártkörű mulatságot, amelyen Garamszeghy Sándor, Kolbay Ildikó, Tarnay Alajos, Pusztai Sándor, Karácsonyi István, Németh­y Fer­enc és dr. Kárpáthy Ernő sze­repelnek. Az impozánsnak ígérkező estély 150 házi­asszonynak és 150 rendezőjének névsorában a felvi­déki társadalom szine-java szerepel. A meghívók igénylését minél előbb adják be a Felvidéki Egyesü­letek Szövetsége (V., Béla­ utca 2. sz. 1. emelem) tit­kári irodájába. Jogász-bál. Tegnap, szombaton este rendezte a jogász ifjú­ság hagyományos bálját, a Jogász-bált. Ez egyike a legrégibb báloknak és évtizedeken keresztül úgy szerepelt, mint farsangmegnyitó. Tavaly azonban nem rendezték meg és helyét a Közgazdász-bál vette át, amely az idei szezonban is az első bál volt. A tegnap esti Jogász-bálon mégis feltűnő sok volt a ki­pirult arcú, első bálos táncosnő, mert elfogadott do­log, hogy új nagy lányt, csak a Jogász-bálon lehet bemutatni. Ezen mutatták be annak idején a mamát is, amikor nagy lány lett és a mamák, bár sokban modernizálódtak, ilyenben nem szívesen térnek el a tradícióktól. A Vigadó előcsarnoka, a lépcsők és a termek, mint már a nagy bálokon ,szokás, ez alkalommal is gazdagon fel voltak díszítve pálmákkal és egyéb

Next