Pesti Hírlap, 1925. március (47. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-15 / 61. szám
18 hogy a Duna medencéjében a béke revíziójával lehet csak rendet teremteni, de rámutatnak ennek nehézségeire és a konfliktus lehetőségeire is. A Ausztria mellett Magyarországról is történik emlrés, sajnos, csak ritkán domborítva ki kellőképen a magyar kérdés nagy jelentőségét a keleti államok alakulásában. De ezek a crfirti sajtóközlemények a béke revíziójának szükségességéről és ennek súlyos nehézségéről, a nyugati tőkét egyre jobban elriasztja a dunai államokból. Ausztria épen úgy a Nyugat pénzügyi blokádja alatt van, mint Csehország vagy Románia és nekünk is nagyon szórványosan akadt szerencsénk, noha az angol piac szimpátiáját szemlátomást élvezzük. Még az olyan baráti megnyilatkozás is, mint amilyen pár hete Amerikában Kahn Ottó jelentős bankáré volt egy előkelő helyen tartott felolvasásban, pillanatnyilag kárunkra van, mert a volt Habsburg-birodalmak helyén uralkodó kaotikus állapotokat festi meg és ebben mi is benne vagyunk. „Őszintén szólva — fejtette ki Kahn — az úgynevezett utódállamok és a Balkán helyzetéről nem tudok megelégedéssel nyilatkozni. Az igazságtalanság, a politikai fertő, a határoknak gazdasági szempontból teljesen lehetetlen megállapítása, a megokolatlan és nyomasztó katonai hatalmak fenntartása, csak rosszabbá tették a nemzeti kisebbség helyzetét... Az így keletkezett helyzet, ha lényegesen nem enyhítik, szükségképen veszedelmezteti Európa eme részének fellendülését és stabilitását és egyidejűleg új háborús nyugtalanságnak lesz melegágya." Tehát az angol konzervatív sajtó, irányadó amerikai vélemény, a Dánia medencéjében alakult államok kaotikus helyzetét festi és távol tartja a fölös tőkét egész Kelet-Európától és távol tartja tőlünk is, ha államférfiainknak nem sikerül meggyőzni a világot arról, hogy Csonka-Magyarország ebben a káoszban az a Kosmos, amely körül az új rend kialakul, hogy Magyarországnak az útja, akármilyen válságokat is, fölfelé vezet, most vesztegel a legmélyebb ponton. Milyen eszközök állanak ebből a célból rendelkezésünkre? Mindazok a históriai erők, melyek Magyarországot formálták és ezer éven át fenntartották. Ha Csonka-Magyarország megengedhetné magának azt a luxust, hogy köröskörül határait feltárja az elszakított országrészek felé a teljes szabadkereskedelem inaugurálásával, olyan bomlasztó hatása volna a szomszéd államalakulásokra, hogy az új határrendezés programmja napirendre lenne tűzve. Semmivel sem lehetne megakadályozni, hogy elvett területeink gazdaságilag vissza ne kapcsolódjanak. S ki tilthatná meg, hogy ezt a mozdulatot megtegyük? S ismerve a nagyhatalmak felfogását az utódállamok gazdasági összetartozásáról: módjukban volna-e velünk szemben az elzárkózás politikáját folytatni és nyíltan vállalni az ódiumot a középeurópai krízis felidézéséért? A határok teljes feltárásának azonban nem jött meg az ideje, mert hiszen hosszú gyarmati helyzetünkben primitív maradt egész gazdasági helyzetünk: sem iparunk, sem mezőgazdaságunk kifejlődni nem tudott. A határok korai megnyitásával a fejletlenség állapotában maradunk és szomszédaink gazdasági felsőbbségével együtt újra magunkra kellett volna vennünk politikai uralmukat is. A magyar probléma tehát ma az: miként lehetne gazdasági kapcsolatunkat minél szorosabbra fűzni az elszakított területekkel, anélkül, hogy kifejlesztésre szoruló gazdasági erőnket megsemmisítő versenynek tennék ki. A szanálás csakis ennek a célnak szolgálatában érhet el komoly eredményt. Az osztrák nagynémet azt mondja: én elfogadom a szanálást, mert addig biztosítja Ausztria önálló létét, míg az idő meg nem érett arra, hogy Németországhoz csatlakozhatik. A magyar jelszó ez lehet: a szanálással olyan erőssé és ellenállóképessé kell tenni a magyar gazdasági életet, hogy megnyithassa határait minél jobban és minél gyorsabban. Az első pillanatra nyilvánvaló, hogy az államnak hiába szállít a szarlás akármennyi fölösleget, a gazdasági élet ellenálló- és versenyképessége ezzel semmit sem nyert és egy perccel sem jutottunk közelebb ahhoz a pillanathoz, amikor a határ megnyitásában kezdeményezzők lehetünk. Nyilvánvaló az is, hogy azok az adóforáire, melyeken a szanálás programmja nyugszik, főleg a forgalmi adók teljesen kizárják azt, hogy a magyar gazdasági élet helytállhasson a legkisebb versenyben. Az sem kétséges, hogy ezeknek az adóknak segítségével elvont és az állampénztárban összegyülemlett tőkék fokozzák a gazdasági élet" tőkehiányát és intézményessé teszik a 25 százalékos kamatnivót, amely szintén lezárja, hogy pl. a 8 százalék kamattal dolgozó cseh közgazdasággal szemben helytállhassunk. Az az út, amelyen ma a szanálás halad, szükségképen az elzárkózás szellemét teszi úrrá, mert ezt az adószisztémát csak a legnagyobb vámmal védett ipar bírja el Más adóforrások nevlig máról-holnapra annál kevésbbé nyithatók, mert a tartós gazdasági krízis még inkább legyenz: az rtrezte fogasok szervezetét és az államok-t év suh abadulhat a forgalmi adótól és a nagy váimtól, amikor pusztító hatását maga is tisztán látja. A szanálással — ha azt akarjuk, hogy Magyarország a közeli időkben tényező legyen — el kell érnünk azt, hogy a kamatnivó leszálljon. Huszonöt-harminc, sőt ötvenszázalékos pénzzel nem lehet csinálni sem belső, sem külső gazdasági politikát. Nem lehet csinálni a 4-5-ször beszedett forgalmi adóval sem. A kormányzatnak kezében volt az eszköz, hogy a külföldi kölcsönnel a kamatnivót leszállítsa, hogy az inflációs rossz hatások ellensúlyozására szedett forgalmi adókat (összesen 12—18 százalékban) fölöslegessé tegye és ezzel az ország versenyképességét és súlyát növelje. Ehelyett a külföldi kölcsöntőkét távoltartott (sőt kivisz vagy 15 millió aranykoronát kamatdifferenciául) és ezenfelül minél több magyar tőkét von el, hogy minden-minden a kormány tartalékául szolgáljon. Ezzel az ország krízisét nemcsak megfokozta, de évekre visszavetette és csökkentette azt a képességét, hogy elszakított területeinkhez gazdaságilag közeledjék. Magunk ragadunk meg minden eszközt, hogy az ország csonkaságát konzerváljuk és mintegy szembeszállunk azzal a revíziós áramlattal, mely a közép-Európai gazdasági viszonyok javulását a határok eltolásától és az összetartozó területek gazdasági kapcsolatától várja. Ez az áramlat buktatta meg Londonban a genfi egyezményt, mely a beteg békeszerződések érinthetetlenségét akarta biztosítani és a mi szanálási politikánk mégis idegenül áll vele szemben, ahelyett, hogy impulzust adna neki. Többszörös forgalmi adó, harmincszázalékos kamat az államháztartás egyensúlya, ebben merül ki a magyar gazdasági politika. Két és félbillió állami követelés a Nemzeti Banknál, 7? milliárd a Pénzintézeti Központnál, kell ennél nagyobb szanálási siker? Hogy nekünk mi fáj, hogy a trianoni határ tarthatatlan: ezzel törődjenek az angol államférfiak és ha kell, velünk és gazdasági politikánkkal szemben is küzdjenek a revízióért, ha azt akarják, hogy el ne pusztuljunk és a német expanzió áldozatai ne legyünk. Cs. J. : Váratlan bonyodalmak a sopronmegyei cukorrépa bevásárlási árának megállapítása körül. A Sopronmegyei Gazdasági Egyesület szombaton értekezletet tartott, amelynek az volt a célja, hogy végleges megállapodást hozzon létre a cukorrépa átvételi árára nézve a termelők és gyárak között. Az egyesület felkérésére legutóbb Östör József képviselő interpellációt intézett ebben az ügyben Bud József pénzügyminiszterhez, aki kijelentette, hogy sikerült a két fél között a megállapodás s ennek értelmében a gyárak 16.000 koronát fizetnek a tavalyi termésű cukorrépa mázsájáért. E miniszteri bejelentés alapján a Sopron megyei Gazdasági Egyesület ily értelemben akart a gyárosérdekeltséggel megegyezni, ez azonban a termelők nagy meglepetésére csak 35.600 koronás árat volt hajlandó fizetni, ezt is csak azzal a feltétellel, hogy a kormány által kilátásba helyezett 19 aranykoronás cukorvám azonnal életbelép és a jövő év szeptember 15-ig érvényben marad. A megegyezés természetesen ilyen alapon nem jött létre és a termelők távirati úton értesítették erről a pénzügyminisztert, akit arra is kértek, hogy a termelés érdekében az árak megállapítása tekintetében hathatósan érvényesítse befolyását. * A Pénzintézeti Központ kiadta első jelentését, amely ezentúl havonta franciául, angolul és németül jelenik meg, hogy tárgyilagosan tájékoztassa a világ összes bankjait és lapjait a kereskedelmi konzulátusokat és kamarákat Magyarország helyzetéről. A Pénzintézeti Központ evvel érdemes munkát vállalt. * A Hazai Bank Részvénytársaság szombaton tartotta gróf Wenckheim Dénes v. b. t. t. elnök vezetésével 30. évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság által előterjesztett mérlegből megemlítjük a betéteknek és a bank kezelésére bizott idegen tőkéknek az előző évi 25 milliárdról 203 milliárdra, a váltótárcának 8.5 milliárdról 66 milliárdra, az adósoknak 28.5 milliárdról 138 milliárdra, a kamatjövedelmeknek 2.5 milliárdról 15.5 milliárdra, a befolyt jutalékoknak 2 milliárdról 7 milliárdra való emelkedését. A mérleg 7,737.082 214 korona tiszta nyereséget tüntet fel, amelyből a közgyűlés határozata értelmében részvényenként 7000 korona kerül osztalék fejében a 30. számú 1924. évi osztalékszelvények ellenében március 16-ikától kezdve az intézet és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület pénztáránál kifizetésre. A közgyűlés az igazgatóság tagjává megválasztotta Grüner Tivadart, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület helyettes vezérigazgatóját, Rosenthal Adolfot, az Első Békéscsabái Gőzmalom Rosenthal Márton r alelnökét és dr. Wittmann Finn ügyvédet Zürichi devizazárlat: Budapest 0.0072, Párizs 20.72.50, London 24.81, Newyork 518.50, Brüsszel 20.22.50, Milánó 21.07.5, Hollandia 207.15, Berlin 123 héttizenhatod,, Bécs 0.0073, Szófia 3.77.50, Prága 15.40, Varsó 100, Bukarest 2.55, Belgrád 8.35. A Zabolai-részvények hivatalos jegyzésének felfüggesztését határozta el a tőzsde igazgató-bizottsága, amely intézkedés ellen tudvalevően azonnal kikeltünk, mert ez a részvényesek érdekeit sértette volna. A szombati tanácsülés el is utasította az igazgató-bizottság e javaslatát. A tőzsde hősi halottainak megörökítését követelték rögtön a háború befejezésekor. Most — utólag — Keller Zsigmond indítványára napirendre kerül a kegyelet ez ügye. Szombaton zárva volt a tőzsde, a magánforgalomban kedvező maradt a hangulat. A következő tájékoztató árfolyamok kerültek felszínre és pedig: Magyar Hitel 404—406 Angol-magyar 34, Osztrák Hitel 159—160, Kereskedelmi 4130, Hazai takarék 2700, Kőszén 3225—50, Salgó 553, Urikányi 930, Ganz 2670, Rima 149, Nova 200—201, Államvasút 405, Cukor 2220—2230, Georgia 290, Izzó 905 ezer korona. Három tőzsdetitkár, Imrey Lajos, Szireh Gyula és Ottlik Tihamér huszonötéves jubileumát ünnepelte ma a tőzsde tanácsa és közönsége. A pénzpiacon nyolcad százalék a prompt pénz. Az értékpapírokat a március 19-iki kasszára hétfőn kell leszállítani. A ránk következő öt üzletnapos hét fizetőnapja április 2-án lesz Záloglevelek hozzávetőleges árfolyama, illetőleg szorzószáma: Kereskedelmi 100, Általnos takarék 30, Kisbirtokosok 75 Földhitel 80, Belvárosi 75, Fővárosi takarék 90, Agrár 90, Jelzálog 95 Leszámítoló 100, Moktár 95 Központi jelzálog 65, Hazai 100. Mindezek a sorsolt záloglevelek szorzószámai. A sorsolatlanok szorzószámai pedig a következők: Kereskedelmi 575, Leszámítoló 325, Kisbirtokosok 95, Egyesült fővárosi 220, Földhitelintézet 100, Belvárosi 120, Hazai takarék 160, Jelzálog 140 Az államadósságok piacán az 1910, 1913 és 1914-iki idegen valutára is kiállított törlesztéses államkölcsönök 15.000 koronával eladhatók 100 kor névérték alapján Estvél államadósságok árfolyamai: Nosztrifikált 6 százalékos H. K. IV. 1000, VI—VII. 900, 5 és fél százalékos 800, nosztrifikálatlan 600 korona. Törlesztéses HK 950. 4 százalékos nosztrifikált koronajáradék 12.000, nosztrifikálatlan aranyjáradék 110.000, nosztrifikált 40 000, nosztrifikálatlan koronajáradék 20.000. Mind 100 korona névérték alapján Népszövetségi kölcsön 64.760—65.500 korona dolláronként (plusz folyókamat! Budapesti kölcsön: 1897 iki sorsolt 14.000, 1903-iki sorsolt 11.000, 1911-iki sorsolatlan 210 000, 1914-iki sorsolatlan 210.000, 1916-iki sorsolt 6000, 1918-iki sorsolt 5000 (mind 100 korona névérték). A Nemzeti Bank részvénye 1.480.000 korona Vasúti kötvények szorzószáma: Helyiérdekű 250—275, Hazai bank 170—175. Egyéb vasúti kötvények átlag egy aranypercent fölött jegyeznek Sorsjegy: Olasz vöröskereszt 225.000, Szerb dohány 80.000 korona darabonként A bécsi értéktőzsde minimális üzlettel és nyugodt alaphangulattal nyitott. A spekuláció nagy része a heti zárlattal és az ellátással kapcsolatos ügyleteit már rendezte s így a mai forgalomban nem igen vett részt. A magyar értékek a budapesti arbitrázs eladásai folytán többé-kevésbbé lemorzsolódtak, amivel szemben a Délivasúti értékek, Államvasút, Alpesi, Fehén és néhány cseh papír valamivel kedvezőbb megítélésnek örvendett. Osztrák hitel külföldi vizsorisokra valamivel barátságosabban indult. A kulissz többi értékében kötések egyáltalán nem fordultak elő s hivatalos jegyzés is alig került megállapításra. A korlátpiacon az ítélet ugyancsak minimális volt. A magyar értékek áralakulása egyenetlen volt, ettől eltekintve, ingadozások alig fordultak elő, a jegyzés nélkül maradt értékek száma itt még nagyobb volt, mint a kulisszban. Zárlat felé kisebb fedezésekre Alpesi, Poldikohe és néhány magyar papír egy árnyalattal megjavult, az üzlettelenség azonban ekkor sem szűnt meg. A befektetési piac ieon csendes volt. Zárlat (1000 pK): Az uj tőzsdenaptár. Tőzsdén. Fizetés H. K. Sz. Cs. P. Sz. Márc. 2 3 4 6 6 — Cs. Márc. 19 Márc. 9 10 11 12 13 —• Cs. Márc. 26 Márc. 16 17 18 19 20 — Cs. Apr. 2 Márc. 23 24 — 26 27 — Sz. Apr. 8 Márc. 30 31 — — — —P. Apr. 17 Apr. — — 1 2 3 — Cs. Apr. 23 Apr. 6 7 8 9 — — Cs. Apr. 30 Apr. — 14 15 16 17 — Cs. Máj. 7 Apr. 20 21 22 23 24 — Cs. Máj. 14 Apr 27 28 29 30 — — Sz. Máj. 20 Angj. M. c. resti ft. K. Osztr hilej Magy. hitei Horv 2. iria .... A'iamvasir Dm vas t. *) r t u 33-9 331 .1130 U15 .158-5 60 401-1 399 13 3 - 1070 '13 113 :3-l -3 3 4 >odiurr K - urg <iraa . . ^othmiiller. Guttmanr -la ai rs Siavonia .. . belsőm. Koh i u. ..a 100 981 Saig "45 <4^ 42-1 421 . A.t. Kesz.. 3220 3211 148 147 101 Urikíny 925 95® .. 11 Ili Magy. Hoffh... 100 ló? 595 610 Horv. cukor 802 tH - 70. Magv. cukor.22° 1-9 70 M. vasforg. 185 18s 320 3191 piez.fl napi zárlat. Némai zárlat. PESTI HÍRLAP 1925. március 15., vasárnap ÉRTÉKPIAC a tVagyar Nemztti Bank március 14-ik hivatalos Árfolyamai Nové? koron? ^-54 -11020 -Oszi 11054— U 12) — Nemesfémek: 20 koronás magyar arany 304— .106.000, osztrák 20 koronás 294—296.000, ezüst korona 5000—6000, ezüst forintos n.500—14.500, ötkoronás 0.OOO korona. Valuták Pénz Aru Devizák | Pénz | Aru Osztr. Schilling.. 101-40 102 00 iBécs 101-40 102.00 Márka 16937 — 17101— 17137— 1241— 2119-2139 — Prága 239— 2151 — Dinár .... 1135 1157— Belgrád 1155 -1163 — Léva 515 — 553-Szófia 520 — ..4— Lm .... 348 -350 -Bukarest 348 — ..50 -Lengyel zloty .. 13735 -11889— Varsó 13835 -13919 — Líra 2923— 2941 — 2923— 2941 — Francia frank .. 3710 -3734 -Párizs 3710 3734*— Belga frank 3613— 3645 — Brüsszel 3643 -1665 -Svájci frank 13804 -13958-—• Zürich . 13904 -13988— Angol font .... 344000 347000 London 345001 317000 Dollár . ... 718701 — 72500--7207--— 72500-Hollandi forint. 20489-— 29765— Amsterdam 28789— 28/65— Dán korona. .. 12800 -12940 Kopenhága 13000 — 13080 — Svéd korona . . 1160 — 12348— Stockholm 19430 -19548 — JELZÁLOG ÉS KÖZSÉGI KÖLCSÖNÖK általunk előnyösen visszafizethetők Olasz vöröskereszt és szerb dohámsorsjegyeket, zálogleveleket, állampapírokat és bármilyen kötvényeket veszünk és eladunk. Jakobo-ivits Gyula és Társa, Budapest, V., Bálvány utca 16. • TERMÉNY- ÉS ÁRUPIAC Chiicago fekete péntek-e. Tegnap 15—16 centtel zuhantak Amerikában a gabonaárak. Solt: ilyen katastrofális árcsökkenés még nem fordult elő sehol a világon. A chicagoi és newyorki játékbarlangnak tehát meg volt a fekete