Pesti Hírlap, 1925. március (47. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-15 / 61. szám

18 hogy a Duna medencéjében a béke revíziójával le­het csak rendet teremteni, de rámutatnak ennek ne­hézségeire és a konfliktus lehetőségeire is. A Ausztria mellett Magyarországról is történik emlr­és, sajnos, csak ritkán domborítva ki kellőképen a magyar kérdés nagy jelentőségét a keleti államok alakulásában. De ezek a crfirti sajtóközlemények a béke revíziójának szükségességéről és ennek sú­lyos nehézségéről, a nyugati tőkét egyre jobban el­riasztja a dunai államokból. Ausztria épen úgy a Nyugat pénzügyi blokádja alatt van, mint Csehor­szág vagy Románia és nekünk is nagyon szórvá­nyosan akadt szerencsénk, noha az angol piac szimpátiáját szemlátomást élvezzük. Még az olyan baráti megnyilatkozás is, mint amilyen pár hete Amerikában Kahn Ottó jelentős bankáré volt egy előkelő helyen tartott felolvasásban, pillanat­nyilag kárunkra van, mert a volt Habsburg-birodal­mak helyén uralkodó kaotikus állapotokat festi meg és ebben mi is benne vagyunk. „Őszintén szólva — fejtette ki Kahn — az úgynevezett utódállamok és a Balkán helyzetéről nem tudok megelégedéssel nyilatkozni. Az igazságtalanság, a politikai fertő, a határoknak gazdasági szempontból teljesen lehe­tetlen megállapítása, a megokolatlan és nyomasztó katonai hatalmak fenntartása, csak rosszabbá tet­ték a nemzeti kisebbség helyzetét... Az így kelet­kezett helyzet, ha lényegesen nem enyhítik, szük­ségképen veszedelmezteti Európa eme részének fel­lendülését és stabilitását és egyidejűleg új háborús nyugtalanságnak lesz melegágya." Tehát az angol konzervatív sajtó, irányadó amerikai vélemény, a Dánia medencéjében alakult államok kaotikus helyzetét festi és távol tartja a fölös tőkét egész Kelet-Európától és távol tartja tő­lünk is, ha államférfiainknak nem sikerül meg­győzni a világot arról, hogy Csonka-Magyarország ebben a káoszban az a Kosmos, amely körül az új rend kialakul, hogy Magyarországnak az útja, akár­milyen válságokat is, fölfelé vezet, most vesztegel a legmélyebb ponton. Milyen eszközök állanak ebből a célból rendelkezésünkre? Mindazok a históriai erők, melyek Magyarországot formálták és ezer éven át fenntartották. Ha Csonka-Magyarország megengedhetné magának azt a luxust, hogy körös­körül határait feltárja az elszakított országrészek felé a teljes szabadkereskedelem inaugurálásával, olyan bomlasztó hatása volna a szomszéd állam­alakulásokra, hogy az új határrendezés programmja­ napirendre lenne tűzve. Semmivel sem lehetne meg­akadályozni, hogy elvett területeink gazdaságilag vissza ne kapcsolódjanak. S ki tilthatná meg, hogy ezt a mozdulatot megtegyük? S ismerve a nagyha­talmak felfogását az utódállamok gazdasági össze­tartozásáról: módjukban volna-e velünk szemben az elzárkózás politikáját folytatni és nyíltan vállalni az ódiumot a középeurópai krízis felidézéséért? A határok teljes feltárásának azonban nem jött meg az ideje, mert­ hiszen hosszú gyarmati hely­zetünkben primitív maradt egész gazdasági helyze­tünk: sem iparunk, sem mezőgazdaságunk kifej­lődni nem tudott. A határok korai megnyitásával a fejletlenség állapotában maradunk és szomszédaink gazdasági felsőbbségével együtt újra magunkra kel­lett volna vennünk politikai uralmukat is. A ma­gyar probléma tehát ma az: miként lehetne gazda­sági­ kapcsolatunkat minél szorosabbra fűzni az el­szakított területekkel, anélkül, hogy kifejlesztésre szoruló gazdasági erőnket megsemmisítő versenynek tennék ki. A szanálás csakis ennek a célnak szolgá­latában érhet el komoly eredményt. Az osztrák nagynémet azt mondja: én elfogadom a szanálást, mert addig biztosítja Ausztria önálló létét, míg az idő meg nem érett arra, hogy Németországhoz csat­lakozhatik. A magyar jelszó ez lehet: a szanálással olyan erőssé és ellenállóképessé kell tenni a magyar gazdasági életet, hogy megnyithassa határait minél jobban és minél gyorsabban. Az első pillanatra nyilvánvaló, hogy az államnak hiába szállít a sza­r­­­lás akármennyi fölösleget, a gazdasági élet ellen­álló- és versenyképessége ezzel semmit sem nyert és egy perccel sem jutottunk közelebb ahhoz a pilla­nathoz, am­ikor a határ megnyitásában kezdeményezzők lehetünk. Nyilvánvaló az is, hogy azok az adó­f­or­áire, melyeken a szanálás programmja nyugszik, főleg a forgalmi adók teljesen kizárják azt, hogy a magyar gazdasági élet helytállhasson a legkisebb versenyben. Az sem kétséges, hogy ezek­nek az adóknak segítségével elvont és az állampénz­tárban ö­sszegyülemlett tőkék fokozzák a gazdasági élet" tőkehiányát és intézményessé teszik a 25 száza­lékos kamatnivót, amely szintén lezárja, hogy pl. a 8 százalék kamattal dolgozó cseh közgazdasággal szemben helytállhassunk. Az az út, amelyen ma a szanálás halad, szükségképen az elzárkózás szelle­mét teszi úrrá, mert ezt az adószisztémát csak a leg­nagyobb vámmal védett ipar bírja el Más adóforrá­so­k nevlig már­ól-holnapra annál kevésbbé nyithatók, m­ert a tartós gazdasági krízis még inkább legyen­z:­ az rtrezte fogasok­ szervezetét és az állam­ok-t év suh­­ abadulhat a forgalmi adótól és a nagy váimtól, amikor pusztító hatását maga is tisztán látja. A szanálással — ha azt akarjuk, hogy Ma­gyarország a közeli időkben tényező legyen — el kell érnünk azt, hogy a kamatnivó leszálljon. Hu­szonöt-harminc, sőt ötvenszázalékos pénzzel nem lehet csinálni sem belső, sem külső gazdasági poli­tikát. Nem lehet csinálni a 4-5-ször beszedett for­galmi adóval sem. A kormányzatnak kezében volt az eszköz, hogy a külföldi kölcsönnel a kamatnivót leszállítsa, hogy az inflációs rossz hatások ellensú­lyozására szedett forgalmi adókat (összesen 12—18 százalékban) fölöslegessé tegye és ezzel az ország versenyképességét és súlyát növelje. Ehelyett a kül­földi kölcsöntőkét távoltartott (sőt kivisz vagy 15 millió aranykoronát kamatdifferenciául) és ezen­felül minél több magyar tőkét von el, hogy min­den-minden a kormány tartalékául szolgáljon. Ezzel az ország krízisét nemcsak megfokozta, de évekre visszavetette és csökkentette azt a képességét, hogy elszakított területeinkhez gazdaságilag közeledjék. Magunk ragadunk meg minden eszközt, hogy az ország csonkaságát konzerváljuk és mintegy szembe­szállunk azzal a revíziós áramlattal, mely a közép-Európai gazdasági viszonyok javulását a határok eltolásától és az összetartozó területek gaz­dasági kapcsolatától várja. Ez az áramlat buktatta meg Londonban a genfi egyezményt, mely a beteg békeszerződések érinthetetlenségét akarta biztosí­tani és a mi szanálási politikánk mégis idegenül áll vele szemben, ahelyett, hogy impulzust adna neki. Többszörös forgalmi adó, harmincszázalékos ka­mat az államháztartás egyensúlya, ebben merül ki a magyar gazdasági politika. Két és félbillió állami követelés a Nemzeti Banknál, 7?­­ milliárd a Pénz­intézeti Központnál, kell ennél nagyobb szanálási siker? Hogy nekünk mi fáj, hogy a trianoni határ tarthatatlan: ezzel törődjenek az angol államfér­fiak és ha kell, velünk és gazdasági politikánkkal szem­ben is küzdjenek a revízióért, ha azt akarják, hogy el ne pusztuljunk és a német expanzió áldozatai ne legyünk. Cs. J. : Váratlan bonyodalmak a sopronmegyei cukor­répa bevásárlási árának megállapítása körül. A Sop­ronmegyei Gazdasági Egyesület szombaton értekez­letet tartott, amelynek az volt a célja, hogy végleges megállapodást hozzon létre a cukorrépa átvételi árára nézve a termelők és gyárak között. Az egyesület felké­résére legutóbb Östör József képviselő interpellációt intézett ebben az ügyben Bud József pénzügyminisz­terhez, aki kijelentette, hogy sikerült a két fél között a megállapodás s ennek értelmében a gyárak 16.000 koronát fizetnek a tavalyi termésű cukorrépa mázsá­jáért. E miniszteri bejelentés alapján a Sopron megyei Gazdasági Egyesület ily értelemben akart a gyáros­érdekeltséggel megegyezni, ez azonban a termelők nagy meglepetésére csak 3­5.600 koronás árat volt haj­landó fizetni, ezt is csak azzal a feltétellel, hogy a kor­mány által kilátásba helyezett 19 aranykoronás­ cu­korvám azonnal életbelép és a jövő év szeptember 15-ig érvényben marad. A megegyezés természetesen ilyen alapon nem jött létre és a termelők távirati úton értesítették erről a pénzügyminisztert, akit arra is kértek, hogy a termelés érdekében az árak megállapí­tása tekintetében hathatósan érvényesítse befolyását. * A Pénzintézeti Központ kiadta első jelentését, amely ezentúl havonta franciául, angolul és németül jelenik meg, hogy tárgyilagosan tájékoztassa a világ összes bankjait és lapjait a kereskedelmi konzulátu­sokat és kamarákat Magyarország helyzetéről. A Pénzintézeti Központ evvel érdemes munkát vállalt. * A Hazai Bank Részvénytársaság szombaton tartotta gróf Wenckheim Dénes v. b. t. t. elnök vezeté­sével 30. évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság által előterjesztett mérlegből megemlítjük a betéteknek és a bank kezelésére bizott idegen tőkéknek az előző évi 25 milliárdról 203 milliárdra, a váltótárcának 8.5 mil­liárdról 66 milliárdra, az adósoknak 28.5 milliárdról 138 milliárdra, a kamatjövedelmeknek 2.5 milliárdról 15.5 milliárdra, a befolyt jutalékoknak 2 milliárdról 7 milliárdra való emelkedését. A mérleg 7,737.082 214 korona tiszta nyereséget tüntet fel, amelyből a köz­gyűlés határozata értelmében részvényenként 7000 korona kerül osztalék fejében a 30. számú 1924. évi osztalékszelvények ellenében március 16-ikától kezdve az intézet és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár­ Egyesület pénztáránál kifizetésre. A közgyűlés az igazgatóság tagjává megválasztotta Grüner Tivadart, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár­ Egyesület helyet­tes vezérigazgatóját, Rosenthal Adolfot, az Első Bé­késcsabái Gőzmalom Rosenthal Márton r­­ alelnökét és dr. Wittmann Finn ügyvédet Zürichi devizazárlat: Budapest 0.0072, Párizs 20.72.50, Lond­on 24.81, Newyork 518.50, Brüsszel 20.22.50, Milánó 21.07.5, Hollandia 207.15, Berlin 123 héttizenhatod,, Bécs 0.0073, Szófia 3.77.50, Prága 15.40, Varsó 100, Bu­karest 2.55, Belgrád 8.35. A Zabolai-részvények hivatalos jegyzésének felfüggesztését határozta el a tőzsde igazgató-bizott­sága, amely intézkedés ellen tudvalevően azonnal kikeltünk, mert ez a részvényesek érdekeit sértette volna. A szombati tanácsülés el is utasította az igazgató-bizottság e javaslatát. A tőzsde hősi halottainak megörökítését kö­vetelték rögtön a háború befejezésekor. Most — utó­lag — Keller Zsigmond indítványára napirendre kerül a kegyelet ez ügye. Szombaton zárva volt a tőzsde, a magánfor­galomban kedvező maradt a hangulat. A következő tájékoztató árfolyamok kerültek felszínre és pedig: Magyar Hitel 404—406 Angol-magyar 34, Osztrák Hitel 159—160, Kereskedelmi 4130, Hazai takarék 2700, Kőszén 3225—50, Salgó 553, Urikányi 930, Ganz 2670, Rima 149, Nova 200—201, Államvasút 405, Cukor 2220—2230, Georgia 290, Izzó 905 ezer korona. Három tőzsdetitkár, Imrey Lajos, Szireh Gyula és Ottlik Tihamér huszonötéves jubileumát ünnepelte ma a tőzsde tanácsa és közönsége. A pénzpiacon nyolcad százalék a prompt pénz. Az értékpapírokat a március 19-iki kasszára hétfőn kell leszállítani. A ránk következő öt üzletnapos hét fizetőnapja április 2-án lesz Záloglevelek hozzávetőleges árfolyama, illetőleg szorzószáma: Kereskedelmi 100, Általnos takarék 30, Kisbirtokosok 75 Földhitel 80, Belvárosi 75, Fővárosi takarék 90, Agrár 90, Jelzálog 95 Leszá­mítoló 100, Moktár 95 Központi jelzálog 65, Hazai 100. Mindezek a sorsolt záloglevelek szorzószámai. A sorsolatlanok szorzószámai pedig a következők: Ke­reskedelmi 575, Leszámítoló 325, Kisbirtokosok 95, Egyesült fővárosi 220, Földhitelintézet 100, Belvárosi 120, Hazai takarék 160, Jelzálog 140 Az államadósságok piacán az 1910­, 1913 és 1914-iki idegen valutára is kiállított törlesztéses államköl­csönök 15.000 koronával eladhatók 100 kor névérték alapján Estvél államadósságok árfolyamai: Nosztri­fikált 6 százalékos H. K. I­V. 1000, VI—VII. 900, 5 és fél százalékos 800, nosztrifikálatlan 600 korona. Törlesztéses­ H­K 950. 4 száza­lékos nosztrifikált koronajáradék 12.000, nosztri­fikálatlan aranyjár­adék 110.000, nosztrifikált 40 000, nosztrifikálatlan koronajáradék 20.000. Mind 100 ko­rona névérték alapján Népszövetségi kölcsön 64.760—65.500 korona dolláronként (plusz folyóka­mat! Budapesti kölcsön: 1897 iki sorsolt 14.000, 1903-iki sorsolt 11.000, 1911-iki sorsolatlan 210 000, 1914-iki sorsolatlan 210.000, 1916-iki sorsolt 6000, 1918-iki sor­solt 5000 (mind 100 korona névérték). A Nemzeti Bank részvénye 1.480.000 korona Vasúti kötvények szorzószáma: Helyiérdekű 250—275, Hazai bank 170—175. Egyéb vasúti kötvé­nyek átlag egy aranypercent fölött jegyeznek Sorsjegy: Olasz vöröskereszt 225.000, Szerb do­hány 80.000 korona darabonként A bécsi értéktőzsde minimális üzlettel és nyugodt alaphangulattal nyitott. A spekuláció nagy része a heti zárlattal és az ellátással kapcsolatos ügyleteit már ren­dezte s így a mai forgalomban nem igen vett részt. A magyar értékek a budapesti arbitrázs eladásai folytán többé-kevésbbé lemorzsolódtak, amivel szemben a Déli­vasúti értékek, Államvasút, Alpesi, Feh­én és néhány cseh papír valamivel kedvezőbb megítélésnek örvendett. Osztrák hitel külföldi vizsor­isokra valamivel barátságo­sabban indult. A kulissz többi értékében kötések egy­általán nem fordultak elő s hivatalos jegyzés is alig került megállapításra. A korlátpiacon az ítélet ugyan­csak minimális volt. A magyar értékek áralakulása egyenetlen volt, ettől eltekintve, ingadozások alig for­dultak elő, a jegyzés nélkül maradt értékek száma itt még nagyobb volt, mint a kulisszban. Zárlat felé kisebb fedezésekre Alpesi, Poldikohe és néhány magyar papír egy árnyalattal megjavult, az üzlettelenség azonban ekkor sem szűnt meg. A befektetési piac ieon csendes volt. Zárlat (1000 pK): Az uj tőzsdenap­tár. Tőzsdén. Fizetés H. K. Sz. Cs. P. Sz. Márc. 2 3 4 6 6 —­ Cs. Márc. 19 Márc. 9 10 11 12 13 —• Cs. Márc. 26 Márc. 16 17 18 19 20 — Cs. Apr. 2 Márc. 23 24 — 26 27 — Sz. Apr. 8 Márc. 30 31 — — — —­P. Apr. 17 Apr. — — 1 2 3 — Cs. Apr. 23 Apr. 6 7 8 9 —­ — Cs. Apr. 30 Apr. — 14 15 16 17 — Cs. Máj. 7 Apr. 20 21 22 23 24 — Cs. Máj. 14 Apr 27 28 29 30 — — Sz. Máj. 20 Angj. M. c. r­esti ft. K. Osztr hilej Magy. hitei Horv 2. iria .... A'iamvasir Dm vas t. *) r t u 33-9 331 .1130 U15 .158-5 60 401-1 399 13 3 - 1070 '13 113 :3-l -3 3 4 >odiurr K - urg <iraa . . ^othmiiller. Guttmanr -la ai rs Siavonia .. . belsőm. Koh i u. ..a 100 981 Saig "45 <4^ 42-1 421 . A.t. Kesz.. 3220 3211 148 147 101 Urikíny 925 95® .. 11 Ili Magy. Hoffh... 100 ló? 595 610 Horv. cukor 802 tH - 70. Magv. cukor­­.22° 1-9 70 M. vasforg. 185 18s 320 3191 piez.fl napi zárlat. N­­é­mai zárlat. PESTI HÍRLAP 1925. március 15., vasárnap ÉRTÉKPIAC a tV­agyar Nem­ztti Bank már­cius 14-ik hivatalos Árfolyamai No­vé? koron? ^­­-54 -11020 -Oszi 1­1054— U 12) — Nemes­fémek: 20 koronás magyar arany 304— .106.000, osztrák 20 koronás 294—296.000, ezüst korona 5000—6000, ezüst forintos n.500—14.500, ötkoronás 0.OOO korona. Valuták Pénz Aru Devizák | Pénz | Aru Osztr. Schilling.. 101-40 102 00 iBécs 101-40 102.00 Márka 16937 — 17101­— 17137— 1­241— 2119­-2139 — Prága 2­39— 2151 — Dinár .... 1135 1157— Belgrád 1155 -1163 — Léva 515 — 553-Szófia 520 — ..4— Lm .... 348 -350 -Bukarest 348 — ..50 -Lengyel zloty .. 13735 -11889— Varsó 13835 -13919 — Líra 2923— 2941 — 2923— 2941 — Francia frank .. 3710 -3734 -Párizs 3710 3734*— Belga frank 3613— 3645 — Brüsszel 3643 -1665 -Svájci frank 13804 -13958-—• Zürich . 13904 -13988— Angol font .... 344000 347000 London 345001 317000 Dollár . ... 718701 — 72500--7207--— 72500-Hollandi forint. 20489-— 29765— Amsterdam 28789­— 28/65­— Dán korona. .. 12800 -12940 Kopenhága 13000­ — 13080 — Svéd korona . . 1­160 — 1­2348— Stockholm 19430 -19548 — JELZÁLOG ÉS KÖZSÉGI KÖLCSÖNÖK általunk elő­nyösen visszafizethetők Olasz vöröskereszt és szerb dohám­sorsjegyeket, zálogleveleket, állampapírokat és bármilyen kötvényeket veszünk és eladunk. Jakobo-­i­vits Gyula és Társa, Budapest, V., Bálvány­ utca 16. • TERMÉNY- ÉS ÁRUPIAC Chiicago fekete péntek-­­e. Tegnap 15—16 centtel zuhantak Amerikában a gabonaárak. Solt: ilyen katastrofális árcsökkenés még nem fordult elő sehol a világon. A ch­ic­agoi és newyorki játékbarlangnak tehát meg volt a fekete

Next