Pesti Hírlap, 1925. április (47. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
gyenek. A pénzügyi szindikátust csak azért állították be, hogy — feltéve, ha eredményes lesz a külföldi tárgyalás — ne kelljen külön szervet teremteni és ne szaporítsák újabb pénzintézettel a meglevő hazai intézeteket. Annak idején Kállay Tibornak kitűnő terve volt az altruista pénzintézetek fuzionáltatására, hogy egységes hatalmas intézménynyé alakítsák át a ma működő altruista pénzintézeteket. Ez a terv, sajnos, nem valósult meg. A kölcsönnyújtás megmarad az egyes pénzintézetek hatáskörében. Minden intézet, mely azelőtt is foglalkozott jelzáloggal, részt vesz az akcióban. Nem áll az, amit különösen a sajtó hangoztat, hogy a kormány a nagybankok részére akar kedvezményt nyújtani. Amint a kölcsönnyújtás megtörténik, cesszió útján a pénzintézetek a pénzügyi szindikátusra engedményezik a kölcsönt s ez bocsájtja ki az államleveleket. Az egyes intézetek aranyvagyonuk arányában vesznek részt a kölcsönben. Kivételben némi eltéréssel csupán az altruista földhitelintézetek részesülnek. Nemcsak a legnagyobb pénzintézetek, hanem mindazok részt- vesznek a kölcsönakcióban, amelyek a háború előtt is záloglevélüzlettel foglalkoztak. Az angol pénzpiac egyelőre záloglevelek kibocsátására nem határozta el magát, csak tárcájába veszi át azokat. A többi világpiac azonban teljesen szabad s minden pénzintézet szabadon használhatja fel meglevő összeköttetéseit. Pesthy igazságügyminiszter: A megváltási eljárások befejezéséről szóló szakasz a földreformnovellában egyáltalában nem áll ellentétben a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel. Az idézett szakasz szerint a megváltási eljárás csupán ítélettel van befejezve, amely ellen bizonyos címen fenntartással lehet élni. Ennek az volt a következménye, hogy egyes birtokok megváltási eljárás alatt maradtak s nem jutottak mozgási szabadsághoz. Az ilyen birtokok a mezőgazdasági hitelből kikapcsolódtak s ezért a kormány minden politikai célzat nélkül a jelen javaslattal kívánta a helyzetet megváltoztatni. A javaslatot a párt elfogadta. Buzavaluta fzelett a spamytoppona. Dréhl Imre azt a kérést intézte a kormányhoz, hogy azok a kicsiny vagy törpebirtokbérlők, akik hatósági beavatkozás útján lettek bérlők, a fcuzaalapon megállapított bérösszeget aranyalapon számítva fizethessék. Azokban a községekben, ahol már ítéletileg befejezést nyert a föMreformeljárás, fizetési halasztást engedélyeznek a fine ^leneknek az aratásig. r ^inyer nüniez®^: aénzt, ry Untát ki kell kapcsolni • fieTTi": v.n;i \ 26"hol•t* aranykoronát kell érti • ért,•/? j. rizettáig terjedő, hatósági beavatkozás ujjai^., ^ a rfcsbérleteknél szociális köte' ; kontványnak, melynek meg u /elem.) i T—i 7ZT' a rr rXbrán-Ipoly ur inést meg termeszteni egy Utóról 17V Jozást végzett el, nagyon prózai nyelven szólvaTeL érzelmi kérődzést a végbement találkozó számtalan, Szemei felett és arra gondolt, hogy mit is fog várjon T" csinálni azon a hátralevő unalmas másfél napon keresztül, amíg Ellyt újra látja. És csak ekkor jutott Eszébe Ipoly urnak nagybátyja sürgönye, az, hogy másfél óra múlva a keleti pályaudvaron kell az öreg urat fogadnia. És rögtön ezután tudomásul vett-, hogy rettenetesen éhes is. XVII. Ipoly Gábor — nagyon jóképű, a maga makacs módján nagyon jószivü öreg ur — átölelte Ipoly urat, midőn leszállt a vonatról és barátságos mosollyal végignézte: — Nagyon megemberesedtél, fiú, egész jó színben vagy, úgy látszik, nem ártott meg neked az írói élet. Hát most rábbizom magam. Gyerünk a Vadászkürtbe, ott rendeltem a szobát, az közel esik a te szállásodhoz is. Leszunditok egy kicsinyég, azután este elmegyünk színházba, megvacsorázunk és holnap jön a fekete leves, a doktorokkal, no meg a te fejeddel is beszélni fogok. Barátunk kijelentette, hogy Jupen Gábor bácsi rendelkezésére áll, azt teszi, amit ő akar. Kimentek a pályaudvarról, beültek a frakkerbe, melyet a podgyászos hordár már lefoglalt, elhajtottak Gátőr ur szállodájába és amig a nagybácsi szunyókált egy órácskát, addig Ipoly ur telefonon lemondta Aranyásónak az esti találkozóját, helyesebbenAlajosnak az Amerikában mondta meg, hogy adja tudtára a dolgot Aba Sámuel úrnak, ha a törzstanyájukra bevetődik. Minthogy még volt ideje, egy közeli színházjegyirodában vett két zsöllyét az Operába. Gábor úr ugyan csak színházat mondott, de hát az Opera is színház és barátunk azért váltott ide jegyet, mert balettet is adtak, ami csak fog tetszeni a nagybácsinak és abban reménykedett, hogy talán Kinizsiék is ott lesznek Ellyvel, mert a lány mintha említett is volna ilyesfélét délelőtt. Gábor úr felébredt, szépen öregurasan kiöltözködött egy szürke, könnyű zsakettbe, azután megszaonnázott barátunkkal a szálloda kávéházában. Tájékoztatta öccsét a dolgok folyásáról. A gyár nagyban virágzik, ő is jól bírja magát, az érelmeszesedés nem épen veszélyes, de hát mégis gyakran szédül, az ember már öreg, itten talán mégis okosabb doktorok vannak az egyetemen, no meg egy kis tarkaságot is akart látni, hát feljött Pestre. Egész "mellékesen megjegyezte még, hogy Pista öccse után . édeklődik (a Pista öccs Ipoly ur volt) és kikérbarátunkat élete folyása felől. Ipoly ur tájékoztatta nagybátyját amúgy nagyjából ^^ arról, hogy mit ir, hova ir, az ujságokról Viltairól, Aranyásóról, Kemekes úrról, sőt, Gábor bíró ravasz kérdéseire még Jácinthkáról is f-'íAtt *már szót, de a „szenzációs regényről" pSze m) hallgatott. Elsősorban is felette restelte vona. i^v^^bátyja előtt elmondja, hogy és mint utasította vusza, f.4^^ az J regensét' mert ez a nagybácsi ?fllm4£ frtotta volna csak a vizet. Azután persze elhallgat az egész inashistóriát, hisz ezt GáTor ur tökéletesen ostoba és éretlen csínynek tekin^. volna u & J*1*f ben,ne valami, hogy tényleg volt? P^.f egyelőre a nagybátyja sz^ a '^zéCa nem v£,lt mondanivalója. Gábor úr néhány rövid,*20TM' felf barátunk tájékoztatására. MegfS^ et ^ 0JTM korban, ilyen tehetséggel, mint Pls,a öccsetöbbet lehetne keresni, hogy nála'T^^gik k "dö mérnök a gyárban több fizetést kap kp biztos is. Egy-két futólagon célzásai'6" ig hogy az a kevés, amit öccse ir, nem a p71^®1 , '' e az ambíció kedvéért, még nem kivánja lenül, hogy itt Pesten legyen állandóan, ezt könnyen máshol is, komoly és has» elvégzése után és újra jelezte, hogy neki a "sége volna egy olyan helyettesre, akibei a#$1 __ megbízhatna, akire úgy tekinthetne, mint utód,1® és örökösére és hogy az ő Pista öccse, ha egy taak rászánná magát, belefeküdne a dologba, mégis, merné, töviröl-hegyire a gyár egész üzemét, egész jól megfelelhetne ennek a feladatnak. De ezt mind csak pár szóval, általánosságban jelezte Gábor úr, épen úgy, mint a levelében már szintén pedzette. A komoly ajánlatot, a végső megbeszélést, amely vagy beleegyezéssel vagy szakítással kell, hogy végződik, ezt Gábor úr, úgy látszik, később, valószínűleg elutazása előtt, miután a maga módja szerint előbb nő kitanulmányozta öccsét, szándékozott csak megtenni. Ipoly megmondta, hogy gondoskodott , s házjegyekről az Operába és miután közeledett más előadás kezdete, amúgy gyalogszerrel elindultak az Andrássy-útra. Gáborír nem kifogásolta az Opera (egyszer úgy is be kell ide is csak nézni ), de jelzeje öccsének, hogy valami jófajta operettet é.- \/\ dám vérbeli vígjátékot is látni akar a kivett .-/' napokban. _/ Leültek a negyedik sor szélére, ahol felvük volt és körülnéztek. A nézőtér, páholyok nf ^, jóformán telve voltak egészen. Gábor úr éreklődött egyes tekintélyes külsejű urak és felékszeff s a szép hölgyek kiléte iránt, de barátunk csak iff.on kevésről tudott felvilágosítással szolgálni. F egyszerre csak az ő oldalukon levő földszinti pákoh sorban, a hozzájuk közel eső harmadik: páhoh -ban, me jelentek Kinizsiék Ellyvel és az ifjai bikéi gróffal. Ipoly úr összerezzent. Elly, mint az, a szemében rendesen (és mindenkiében is), elragadó s. . volt. Leült a bárónő balján a páholy elejére, írta mögött a fiatal gróffal, ki ép oly ellenszenves és éretlen jelenség volt, mint mindég és bizalmaskodóan udvarolva Elly fölé hajolt. Azonban barátiak korántsem volt oka a féltékenységi'', mert Elly szemmel láthatólag negligálta a grófos vagy a nézőteret, vagy a szinlapot vizsgálgatta. Gábor úr figyelmes szít az újonnan jöttekre és érdeklődött a két nővtár, kik „átkozottul szépek, pláne a fiatalka, kinek olyan komoly, finom fejecskéje van". „Látod Pista nam, ilyen leányt kéne elvenni neked, nálunk a takarékpénztár ügyészének a leánya majdnem ilyen szép, azt hozzád adnák szívesen persze csak atkor ... ha a gyár nevében is megkérnéd" — tréfálkodott Gábor úr, de ez a tréfa nagyon ínyére volt barátunknak, mert örvendett, hogy nagybátyja az ő feleségéül szeretne egy Elyhez hasonló leányt és így talán nem lenne az eredeti ellen sem kifogása. És ki tudja? Talán Kim-Lisiék is, ha már nres segítség, elfogadnának Elly gémára vtül egy olyan írót, aki ugyan inas volt náluk, de aki gyártulajdonos lesz De újra hallotta Q^r az kérdést, hogy nem ismeri-e ezeket a némire meiflftolta a felvilágosítást. peket, ^ f Folytatjuk.) PESTI HÍRLAP 1925. április 1., szerda. A felsőházi törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta a bizottság. A felsőházi tagok esküjét és a két Ház közti konfliktusok szabályozását függőben hagyták. A választójogi javaslattal együtt állapítják meg ezeket a rendelkezéseket. A felsőház megalakításáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma este részleteiben is letárgyalta. Csupán két kérdés maradt elintézetlenül: a felsőházi tagok esküje és az országgyűlés két háza közötti konfliktusok rendezésére vonatkozó szakaszok megállapítása. A miniszterelnök javaslatára azt a választójogi bizottsággal együttesen tartandó ülésen fogják letárgyalni. A vita során a következő módosításokat eszközölték a javaslaton: Az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott családoknál vezetett családkönyvbe be kell vezetni az eddig fel nem vett azokat a jogosult családtagokat is, amelyeknek az utolsó beiktatás után adományozták az örökös főrendiházi tagsági jogot. Minthogy 1918-ban ez a beiktatás a közbejött események miatt nem történhetett meg, méltányos, hogy az utolsó beiktatás óta tagsági joggal felruházottak nevei a könyvbe beiktattassanak, hogy választójogukat már az első választáson is gyakorolhassák. A koronázáskor ugyanis több család megkapta a főrendiházi tagságot és ezek még nincsenek a családkönyvbe bevezetve. Az érdekképviseletek és a Vitézi szék. A törvényhatóságok által választott főrendek sorába a főispánt nem lehet abból a vármegyéből a főrendiházba küldeni, amelynek a törvényhatósági bizottsági elnöke és azokat az állami tisztviselőket sem, akik a közigazgatási bizottság tagjai. Ugron Gábor szükségesnek tartaná, hogy a közgazdaság három legnagyobb ága az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés és a Gyáriparosok Országos Szövetsége is képviseletet nyerjen. Eckhardt Tibor a vitézi széknek három tagságot kíván. Nagy Emil az OKA, és Hangyának, Lukács György az Országos Közegészségügyi Tanácsnak és az Országos Képzőművészeti Tanácsnak kíván képviseletet. Őrffy Imre elejét szeretné venni a konkrét számadatokkal való nemes vetélkedésnek és ezért azt javasolja, vegyék fel a jelentésbe, hogy a bizottság megfontolandónak tartja a törvényben nem szabályozott nagy gazdasági érdekképviseletek felsőházi tagválasztási jogai berettak 'számban. A bizottság kit a onra, hogy a vitézi szervezet egy tagot Váli st a ft-1 mázba, továbbá jelentésében megfontols -ivá." teszi, hogy korlátolt számban és igazát,m,int , kintélyesebb szervezeteket véve figyelembe, mft.11z.i-ázi szervezetek és esetleg szövetkezetek valamilyen formában szintén képviselethez jussanak. Nők is lehetnek a felsőház tagjai. A kinevezésen alapuló felsőházi tagságnál a jelentés kiemeli, hogy a bizottság ezt a szakaszt azzal az értelmezéssel fogadta el, hogy az „érdemes polgárok közül" szavak alatt nők is értendők. A felsőházi tagság megszűnését ez a szakasz tárgyalja: „A felsőházi tagságot megszűntnek kell kimondani arra a tagra nézve: 1. aki a meghívó vagy megbízó levél bemutatását elmulasztja és mulasztását a felsőház elnökének hivatalos felszólítására sem pótolja; 2. aki az eskü letételét megtagadja, vagy elmulasztja; 3. akinek működése az esküben fogadott kötelezettségével ellentétbe kerül. Akinek tagságát megszűntnek mondták ki, azt öt éven át az országgyűlés egyik házának tagjává sem lehet megválasztani." Rassay Károly aggályait fejezi ki e szakasz intézkedései tekintetében. Szakítani kell az úgynevezett szocialista szakasszal is. A felsőházi tagok esküje. Gróf Bethlen István miniszterelnök elismeri, hogy ez a kérdés tényleg kapcsolatban van az alsóházban leteendő eskü kérdésével. Az esküben négy kérdés van rendezve. A magyar államhoz és nemzethez való hűség. Ez bizonyos jelentőséggel bír, különösen akkor, ha visszaemlékezünk azokra az időkre, amikor a nemzetiségi képviselők a parlamentben egyenesen államellenes és nemzetellenes magatartást tanúsítottak. A második szempont az, hogy az esküben azt mondjuk: Az ország törvényeit meg nem tagadom. Tulajdonképen azt kellene mondani, hogy: Az ország törvényeit megtartom. A harmadik szempont: A törvények megváltoztatására más módon, mint törvényes eszközökkel nem törekszem. Ez a puccsok ellen hozott intézkedés. Sajnos, még a parlamentben is kifejezésre jutott időről-időre, úgyhogy a kormány kénytelen volt egyes képviselő urakkal szemben igen erős rendszabályokhoz nyúlni. De a legitimista propaganda szempontjából is van ennek jelentősége. Ha valaki alkotmányos eszközökkel törekszik valamely törvény megváltoztatására, ez ellen senkinek sem lehet kifogása, de a meghozott törvények érvényét senki tagadásba nem veheti. A negyedik szemp. , szintén bizonyos aktualitással bír, mert hiszen . „