Pesti Hírlap, 1925. május (47. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

A ZENEAKADÉMIA IGAZGATÓSÁGA ÉS TANÁRI KARA AZ 1875—76. TANÉVBEN. ,1. Erkel Ferenc, 2. Volkmann Róbert, 3. Liszt Ferenc, 4. id. Ábrányi Kornél, 5. Nikolits Sándor. A Zeneakadémia Hal-téri háza 1875—1879-ig. A Zeneakadémia Andrássy-uti bérháza 1879—1907-ig. • . - wwffi' A Zeneművészeti Főiskola palotája a Liszt Ferenc-téren.­ ­ PESTI HefiLAP 1925. május 1., péntek« Az orsz. m. kir. zeneművészeti főiskola jubileuma. Zeneakadémiánk ötvenesztendős múltja. Fönnállásának és­ eredményes­ működésének öt­venedik évfordulóját ünnepli most Zeneakadémiánk, de még a félszázadnál is hosszabb idő múlt el azóta, hogy zeneakadémia létesítésére az első mozgalom ná­lunk megindult. A zeneművészeti főiskola nagyérdemű igazgatója, Moravcsik Géza részletesen ismerteti érté­kes tanulmányában ezt a kezdeményezést. Szerinte már 1869-ben ankét volt ez ügyben, a provizórium alatt keletkezett, de rossz alapra fektetett Szinészeti Tanoda reformálása ügyében és ekkor Csengery An­tal indítványozta: létesíttessék a kor igényeinek szín­vonalán álló orsz. zene- és énekakadémia; erre nézve a hazai zeneművészek emlékiratot is terjesztettek a belügyminiszterhez és az országgyűléshez, az ügy tá­mogatására megnyervén Deák Ferencet is. Ezt a kér­vényt 1871 december 8-adikán tárgyalta is a képvi­selőház, de Csengery Ant­al nagyszabású beszéde da­cára öt szótöbbséggel megtagadta a kérelmet és tö­röltette az akadémia felállitásár­a az 1872. költségve­tésbe már fölvett összeget. Ekkor az Orsz. M. Da­láregyesület ujabb memorandummal fordult a kép­viselőházhoz, mely az 1873. év február 8-adiki ülésé­ben végre, Deák Ferenc pártoló felszólalása után, el­fogadta a fölterjesztést és az akadémia létesítésére előirányzott összeget a közoktatásügyi minisztérium költségvetésébe helyezte át. 1875-ben, Haynald Lajos kalocsai bíborosérsek sürgetésére, Trefort Ágost kul­tuszminiszter végre életbe léptette a Zeneakadémiát, elnökévé a király ugyanez év március 21-dikén Liszt Ferencet, igazgatóvá és rendes tanárává Erkel Feren­cet, továbbá rendes tanárrá­­ Volkmann Róbertet, rendkívüli tanárrá id. Ábrányi Kornélt, segédtanárrá pedig Nikolics Sándort nevezvén ki. Az intézet ideig­lenes helyiségéül Liszt haltéri lakását és a fölötte levő másodemeleti szobákat rendezték be, és 1875 novem­ber 14-dikén külön megnyitó ünnepéllyel adták át rendeltetésének. Az ezután következő ötven év történetét Morav­csik tanulmányában öt korszakra tagolja: Liszt Fe­renc működésének kora; a zeneakadémia és a színé­szeti iskola együttműködésének kora; a különvált zeneakadémia működése az Andrássy­ úti bérházban; az intézet története új épületében az állami összeom­lásig; s a jogrend helyreállítása után. Részletesen is­merteti mindegyik korszak művészi történetét, de mi itt természetesen csak a főbb események felsorolására szorítkozhatunk. A haltéri bérház szűk helyiségéből 1879 őszén egy Andrássy-úti bérházba költözött át a Zeneakadé­mia; elinte 38 növendéke volt, de ezek száma egyre szaporodván, 1879 ben Gobbi Henrik és Erkel Gyula alkalmaztattak a zor­goratan.szakon rendkívüli, tanári minőségben. Schlauch Lőrinc szatmári püspök elnök­letével külön igazgatótanács létesült; tagjai Liszt Fe­renc, Erkel, Nikolics, gr. Apponyi Albert és Wahr­mann Mór orsz. képviselők Mihálovich Ödön, a szí­nészeti igazgatója és Végh János törvényszéki bírói lettek — a tanács javaslatára 1882-ben uj tanárok­nak alkalmaztattak: Koessler János (orgona), Passy-Cornél Adél és Pauli Richárd (ének), dr. Váradi An­tal (magyar nyelv és prozodia) és Palóczi Lipót (olasz nyelv). Titkár Ábrányi Kornél helyett dr. Pe­regriny János lett, 1883-ban a hegedűtanszak rendes tanára Huber Károly lett, ő 1885 december 20-dikán hirtelen elhunyván, utódjául előbb Ridley Kohnet, majd Hubay Jenőt nevezték ki, aki akkor a brüsszeli konzervatóriumnak tanára volt, de hazajővén, mind a mai napig — most már mint elnökfőigazgató — mű­ködik az intézetnél És kinevezték a gordonka-tan­szakr­a az akkor már világhírű Porver Dávidot is. Ezt a korszakot lezárja Lisztnek 1886 július 31-dikén Bayreuthban bekövetkezett halála. A következő korszak a Zeneakadémia és a szi­nészeti iskolának 1887-ben bekövetkezett egyesítésé­hez fűződik; Liszt elhalálozván és Erkel Ferenc le­mondván igazgatói állásáról, az egybeolvadt két inté­zet igazgatójává 1887 augusztus 19-dikén Mihálovich Ödönt nevezték ki és az ő működéséhez fűződik az in­tézet föllendülése, reneszánsza. Először is rendezte a tanárok fizetését, új erőket alkalmazott (Fayl, Elbert, Thomán, Lenz stb.), előkészítő tanfolyamot szer­vezett, nyilvános és házi hangversenyeket állandósí­tott a növendékek közreműködésével stb. 1889-ben feloszlott az igazgatótanács és Schlauch Lőrinc nagy­váradi püspök lett Liszt utódja az elnöki székben; majd Beliczay Gyu­la, Herzfeld Viktor, Harrach Jó­zsef, Szabó Xavér, Bloch József és Chorán Kálmán lettek új tanárok; ezek díszes sorát később még meg­szerezte Gianicelli Károly, Szendy Árpád, Riedl Fri­gyes, Wolafka Nándor alkalmaztatása is. A harmadik korszak 1893 augusztus 11-ével kez­dődik; ekkor választották szét a Zeneakadémiát a Színművészeti Akadémiától, ez utóbbiból kiemelvén az operai tanfolyamot, mely a Zeneakadémián ma­radt és Maleczky Vilmosné, Vízvári Gyula, Szabados Béla, Erkel Gyula tanárokkal uj paedagógiai erők­kel bővült. Majd megalakították Lenz Rezső vezényle­tével az akadémiai növendék-zenekart és uj tansza­kot nyitottak a fa- és ércfúvósoknak, úgyszintén a cimbalomnak is, ez utóbbira Iván Lászlót szerződtet­vén; 1898-ban Lenz Rezső elhalálozván, helyére Ke­mény Rezső és Grünfeld Vilmos kerültek; Harrach halála után pedig Moravcsik Géza lett a poétika és paedagógia tanára és az intézet főtitkára. Szervezték az operaiskola végzett növendékeinek operaházi vizs­gaelőadását és a zeneszerző növendékek műveinek az operaházban évenként egyszer nyilvános zenekari hangversenyeken leendő bemutatását, és elkészítették az intézet Szervezeti Szabályzatát. Végül 1906. és 1907. években új, díszes hajlékot emeltek a Zeneaka­démiának a Liszt Ferenc-téren, 1907 május 12-dikén nagy megnyitó ünnepéllyel avatván föl az új zene­palotát. A negyedik korszakban már az új palotában működvén, Székely Arnold, Laub István, Nagy Géza, Várkonyi Béla, Buttykay Ákos Mambriny Gyula, Kodály Zoltán, Szerémi Zoltán, majd Hegedűs Gyula alkalmaztatásával bővült a tanári kar; ekkor létesült a zeneakadémiai tanárok zenekari társaságából az Akadémiai Zenekar Újabb tanárok: Tarnay Alajos, Antalffy-Zsiros Dezső, Siklós Albert, Hegyi Emánuel, Förster Ferenc, Anthes György, Dohnányi Ernő, ifj. Ábrányi Emilné és Keéri-Szántó Imre lettek. 1919 október 19-dikén a népköztársaság kormánya pedig megadta a főiskolai jelleget a Zeneakadémiának, Zeneművészeti Főiskola új címmel. De kevés idő múlva Reinitz Béla kerülvén a zenei ügyosztály élére, nyugdíjba küldte Mihalovích Ödönt és Moravcsik Gézát, helyükbe igazgatóvá Dohnányi Ernőt és al­igazgatóvá Kodály Zoltánt nevezvén ki. De megbukott a rémuralom s helyreállván a jogrend Dohnányi helyére a kormány, miután Mihalovich to­vábbra is nyugalomban kívánt maradni Hubay Je­nőt nevezte ki elnökigazgatóvá aki reaktiválván Mo­ravcsik Gézát, továbbá a már régebben nyugdíjba ment Koessler Jánost, majd az ének-tanszakra szer­ződtetvén Hilgermann Laurát és Maleczky Biankát, hároméves tanfolyamban szervezte a hallásképző gya­korlatokat, átreformálta a tanárképzőt, a hegedű­tanszakra szerződtette Studer Oszkárt, majd uj tan­erőket hívott meg: Lenn Irént, Zsámboky Miklóst, Zsolt Nándort Járai Istvánt, Fodor Jankát stb., könyvtárosnak dr Sereghy Elemért tette meg, dalok és operák elemzésére uj tanszakot állitott és erre dr. Diósy Bélát hívta meg — és céltudatos, művészi tevé­kenységével az intézetet a mai magas művészi nívóra emelte, úgyhogy a mostani jubiláris évfordulón az a külföld legjelesebb zenetanintézeteivel állítható pár­huzamba. Egy új típusú magyar soc a mátyásföldi A Dongó — a legújabb A világháború folyamán lendületnek indult magyar repülőipar a békeszerződés megkötése óta súlyos válságokkal küzd. Régi repülőgépgyáraink közül csak egyetlenegy tartotta meg üzemének egy kis részét az aeroipar számára, egyébként pedig mind ez a gyár, mind pedig a többi üzemek más iparcikkek előállítására tértek át. A magyar aeroipar pangásának oka a na­gyobb állami megrendelések hiányával magyaráz­ható. Ez pedig egyrészt a békeszerződésnek azon ismeretes rendelkezésével áll összefüggésben, amely a volt központi hatalmak hadseregeit a katonai re­pülőalakulatok fenntartásától eltiltja, másrészt pe­dig a szanálással, amely a magyar kereskedelmi aviatikára fordítható kiadásokat a minimumra csökkentette. Ez a körülmény rendkívül kedvezőtlen per­spektívában rajzolja elénk a magyar aviatika jövő­jét. Különösen aggasztó ez amiatt, mert a körülöttünk levő utódállamok minden rendelkezésükre álló eszközt fölhasználnak arra, hogy önálló aeroipart teremt­senek s így repülőgépszükségletüket lehetőleg bel­földön fedezhessék. Amíg a virágzó magyar repülő­gépgyárak kénytelenek voltak áttérni bútorgyártás­ra és egyéb iparcikkek előállítására, addig a kis­antant-államokban vice versa a bútorgyárakat ala­kítják át repülőgépgyártásra. Különösen Gsehor­ rrrepülőgépet mutattak be repülőtéren. magyar sportrepülőgép.­ szágban tett rohamos előhaladást az aeroipar, ahol ma három repülőgépgyár és három repülőmotor­gyár állítja elő a modern katonai repülőgépek szá­zait. A magyar aeroipar aggasztó helyzetében mégis van néhány biztató momentum, ami ébren tartja bennünk a reményt a szebb jövendő feltáma­dásában, így a biztató momentum elsősorban a magyar ifjúságban van, amelynek néhány komoly reprezentánsára máris büszke lehet a magyar avia­tika. Ezek között elsősorban Rotter Lajos, a Feigl testvérek, Lampich Árpád és gróf Thorotzkai Péter nevét kell megemlítenünk. Amíg Lampich és Thorotzkai a Műegyetem műhelyében kicsiny — úgynevezett segédmotoros — vitorlázó repülőgépeket építenek, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület diáktagjai részére, addig Rotter Lajos és a Feigl testvérek a saját költségü­kön már a második utasszállító, illetve iskolare­pülőgépet állítják elő. Kicsiny üzemük legutóbbi produktumát, egy kétüléses iskolagépet, amit „Don­gó" névre kereszteltek, ma délután mutatták be a nyilvánosság előtt. A gép a modern konstrukciós elvek alapján készült. Eltekintve attól, hogy érdekes keskeny, szárnyaival és csinos kiállításával az első pilla­, natra meeraeradmn n fí›»vplmnr›vpt n›"v›”finnmrVflf

Next