Pesti Hírlap, 1925. május (47. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-01 / 98. szám
A ZENEAKADÉMIA IGAZGATÓSÁGA ÉS TANÁRI KARA AZ 1875—76. TANÉVBEN. ,1. Erkel Ferenc, 2. Volkmann Róbert, 3. Liszt Ferenc, 4. id. Ábrányi Kornél, 5. Nikolits Sándor. A Zeneakadémia Hal-téri háza 1875—1879-ig. A Zeneakadémia Andrássy-uti bérháza 1879—1907-ig. • . - wwffi' A Zeneművészeti Főiskola palotája a Liszt Ferenc-téren. PESTI HefiLAP 1925. május 1., péntek« Az orsz. m. kir. zeneművészeti főiskola jubileuma. Zeneakadémiánk ötvenesztendős múltja. Fönnállásának és eredményes működésének ötvenedik évfordulóját ünnepli most Zeneakadémiánk, de még a félszázadnál is hosszabb idő múlt el azóta, hogy zeneakadémia létesítésére az első mozgalom nálunk megindult. A zeneművészeti főiskola nagyérdemű igazgatója, Moravcsik Géza részletesen ismerteti értékes tanulmányában ezt a kezdeményezést. Szerinte már 1869-ben ankét volt ez ügyben, a provizórium alatt keletkezett, de rossz alapra fektetett Szinészeti Tanoda reformálása ügyében és ekkor Csengery Antal indítványozta: létesíttessék a kor igényeinek színvonalán álló orsz. zene- és énekakadémia; erre nézve a hazai zeneművészek emlékiratot is terjesztettek a belügyminiszterhez és az országgyűléshez, az ügy támogatására megnyervén Deák Ferencet is. Ezt a kérvényt 1871 december 8-adikán tárgyalta is a képviselőház, de Csengery Antal nagyszabású beszéde dacára öt szótöbbséggel megtagadta a kérelmet és töröltette az akadémia felállitására az 1872. költségvetésbe már fölvett összeget. Ekkor az Orsz. M. Daláregyesület ujabb memorandummal fordult a képviselőházhoz, mely az 1873. év február 8-adiki ülésében végre, Deák Ferenc pártoló felszólalása után, elfogadta a fölterjesztést és az akadémia létesítésére előirányzott összeget a közoktatásügyi minisztérium költségvetésébe helyezte át. 1875-ben, Haynald Lajos kalocsai bíborosérsek sürgetésére, Trefort Ágost kultuszminiszter végre életbe léptette a Zeneakadémiát, elnökévé a király ugyanez év március 21-dikén Liszt Ferencet, igazgatóvá és rendes tanárává Erkel Ferencet, továbbá rendes tanárrá Volkmann Róbertet, rendkívüli tanárrá id. Ábrányi Kornélt, segédtanárrá pedig Nikolics Sándort nevezvén ki. Az intézet ideiglenes helyiségéül Liszt haltéri lakását és a fölötte levő másodemeleti szobákat rendezték be, és 1875 november 14-dikén külön megnyitó ünnepéllyel adták át rendeltetésének. Az ezután következő ötven év történetét Moravcsik tanulmányában öt korszakra tagolja: Liszt Ferenc működésének kora; a zeneakadémia és a színészeti iskola együttműködésének kora; a különvált zeneakadémia működése az Andrássy úti bérházban; az intézet története új épületében az állami összeomlásig; s a jogrend helyreállítása után. Részletesen ismerteti mindegyik korszak művészi történetét, de mi itt természetesen csak a főbb események felsorolására szorítkozhatunk. A haltéri bérház szűk helyiségéből 1879 őszén egy Andrássy-úti bérházba költözött át a Zeneakadémia; elinte 38 növendéke volt, de ezek száma egyre szaporodván, 1879 ben Gobbi Henrik és Erkel Gyula alkalmaztattak a zorgoratan.szakon rendkívüli, tanári minőségben. Schlauch Lőrinc szatmári püspök elnökletével külön igazgatótanács létesült; tagjai Liszt Ferenc, Erkel, Nikolics, gr. Apponyi Albert és Wahrmann Mór orsz. képviselők Mihálovich Ödön, a színészeti igazgatója és Végh János törvényszéki bírói lettek — a tanács javaslatára 1882-ben uj tanároknak alkalmaztattak: Koessler János (orgona), Passy-Cornél Adél és Pauli Richárd (ének), dr. Váradi Antal (magyar nyelv és prozodia) és Palóczi Lipót (olasz nyelv). Titkár Ábrányi Kornél helyett dr. Peregriny János lett, 1883-ban a hegedűtanszak rendes tanára Huber Károly lett, ő 1885 december 20-dikán hirtelen elhunyván, utódjául előbb Ridley Kohnet, majd Hubay Jenőt nevezték ki, aki akkor a brüsszeli konzervatóriumnak tanára volt, de hazajővén, mind a mai napig — most már mint elnökfőigazgató — működik az intézetnél És kinevezték a gordonka-tanszakra az akkor már világhírű Porver Dávidot is. Ezt a korszakot lezárja Lisztnek 1886 július 31-dikén Bayreuthban bekövetkezett halála. A következő korszak a Zeneakadémia és a szinészeti iskolának 1887-ben bekövetkezett egyesítéséhez fűződik; Liszt elhalálozván és Erkel Ferenc lemondván igazgatói állásáról, az egybeolvadt két intézet igazgatójává 1887 augusztus 19-dikén Mihálovich Ödönt nevezték ki és az ő működéséhez fűződik az intézet föllendülése, reneszánsza. Először is rendezte a tanárok fizetését, új erőket alkalmazott (Fayl, Elbert, Thomán, Lenz stb.), előkészítő tanfolyamot szervezett, nyilvános és házi hangversenyeket állandósított a növendékek közreműködésével stb. 1889-ben feloszlott az igazgatótanács és Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök lett Liszt utódja az elnöki székben; majd Beliczay Gyula, Herzfeld Viktor, Harrach József, Szabó Xavér, Bloch József és Chorán Kálmán lettek új tanárok; ezek díszes sorát később még megszerezte Gianicelli Károly, Szendy Árpád, Riedl Frigyes, Wolafka Nándor alkalmaztatása is. A harmadik korszak 1893 augusztus 11-ével kezdődik; ekkor választották szét a Zeneakadémiát a Színművészeti Akadémiától, ez utóbbiból kiemelvén az operai tanfolyamot, mely a Zeneakadémián maradt és Maleczky Vilmosné, Vízvári Gyula, Szabados Béla, Erkel Gyula tanárokkal uj paedagógiai erőkkel bővült. Majd megalakították Lenz Rezső vezényletével az akadémiai növendék-zenekart és uj tanszakot nyitottak a fa- és ércfúvósoknak, úgyszintén a cimbalomnak is, ez utóbbira Iván Lászlót szerződtetvén; 1898-ban Lenz Rezső elhalálozván, helyére Kemény Rezső és Grünfeld Vilmos kerültek; Harrach halála után pedig Moravcsik Géza lett a poétika és paedagógia tanára és az intézet főtitkára. Szervezték az operaiskola végzett növendékeinek operaházi vizsgaelőadását és a zeneszerző növendékek műveinek az operaházban évenként egyszer nyilvános zenekari hangversenyeken leendő bemutatását, és elkészítették az intézet Szervezeti Szabályzatát. Végül 1906. és 1907. években új, díszes hajlékot emeltek a Zeneakadémiának a Liszt Ferenc-téren, 1907 május 12-dikén nagy megnyitó ünnepéllyel avatván föl az új zenepalotát. A negyedik korszakban már az új palotában működvén, Székely Arnold, Laub István, Nagy Géza, Várkonyi Béla, Buttykay Ákos Mambriny Gyula, Kodály Zoltán, Szerémi Zoltán, majd Hegedűs Gyula alkalmaztatásával bővült a tanári kar; ekkor létesült a zeneakadémiai tanárok zenekari társaságából az Akadémiai Zenekar Újabb tanárok: Tarnay Alajos, Antalffy-Zsiros Dezső, Siklós Albert, Hegyi Emánuel, Förster Ferenc, Anthes György, Dohnányi Ernő, ifj. Ábrányi Emilné és Keéri-Szántó Imre lettek. 1919 október 19-dikén a népköztársaság kormánya pedig megadta a főiskolai jelleget a Zeneakadémiának, Zeneművészeti Főiskola új címmel. De kevés idő múlva Reinitz Béla kerülvén a zenei ügyosztály élére, nyugdíjba küldte Mihalovích Ödönt és Moravcsik Gézát, helyükbe igazgatóvá Dohnányi Ernőt és aligazgatóvá Kodály Zoltánt nevezvén ki. De megbukott a rémuralom s helyreállván a jogrend Dohnányi helyére a kormány, miután Mihalovich továbbra is nyugalomban kívánt maradni Hubay Jenőt nevezte ki elnökigazgatóvá aki reaktiválván Moravcsik Gézát, továbbá a már régebben nyugdíjba ment Koessler Jánost, majd az ének-tanszakra szerződtetvén Hilgermann Laurát és Maleczky Biankát, hároméves tanfolyamban szervezte a hallásképző gyakorlatokat, átreformálta a tanárképzőt, a hegedűtanszakra szerződtette Studer Oszkárt, majd uj tanerőket hívott meg: Lenn Irént, Zsámboky Miklóst, Zsolt Nándort Járai Istvánt, Fodor Jankát stb., könyvtárosnak dr Sereghy Elemért tette meg, dalok és operák elemzésére uj tanszakot állitott és erre dr. Diósy Bélát hívta meg — és céltudatos, művészi tevékenységével az intézetet a mai magas művészi nívóra emelte, úgyhogy a mostani jubiláris évfordulón az a külföld legjelesebb zenetanintézeteivel állítható párhuzamba. Egy új típusú magyar soc a mátyásföldi A Dongó — a legújabb A világháború folyamán lendületnek indult magyar repülőipar a békeszerződés megkötése óta súlyos válságokkal küzd. Régi repülőgépgyáraink közül csak egyetlenegy tartotta meg üzemének egy kis részét az aeroipar számára, egyébként pedig mind ez a gyár, mind pedig a többi üzemek más iparcikkek előállítására tértek át. A magyar aeroipar pangásának oka a nagyobb állami megrendelések hiányával magyarázható. Ez pedig egyrészt a békeszerződésnek azon ismeretes rendelkezésével áll összefüggésben, amely a volt központi hatalmak hadseregeit a katonai repülőalakulatok fenntartásától eltiltja, másrészt pedig a szanálással, amely a magyar kereskedelmi aviatikára fordítható kiadásokat a minimumra csökkentette. Ez a körülmény rendkívül kedvezőtlen perspektívában rajzolja elénk a magyar aviatika jövőjét. Különösen aggasztó ez amiatt, mert a körülöttünk levő utódállamok minden rendelkezésükre álló eszközt fölhasználnak arra, hogy önálló aeroipart teremtsenek s így repülőgépszükségletüket lehetőleg belföldön fedezhessék. Amíg a virágzó magyar repülőgépgyárak kénytelenek voltak áttérni bútorgyártásra és egyéb iparcikkek előállítására, addig a kisantant-államokban vice versa a bútorgyárakat alakítják át repülőgépgyártásra. Különösen Gsehor rrrepülőgépet mutattak be repülőtéren. magyar sportrepülőgép. szágban tett rohamos előhaladást az aeroipar, ahol ma három repülőgépgyár és három repülőmotorgyár állítja elő a modern katonai repülőgépek százait. A magyar aeroipar aggasztó helyzetében mégis van néhány biztató momentum, ami ébren tartja bennünk a reményt a szebb jövendő feltámadásában, így a biztató momentum elsősorban a magyar ifjúságban van, amelynek néhány komoly reprezentánsára máris büszke lehet a magyar aviatika. Ezek között elsősorban Rotter Lajos, a Feigl testvérek, Lampich Árpád és gróf Thorotzkai Péter nevét kell megemlítenünk. Amíg Lampich és Thorotzkai a Műegyetem műhelyében kicsiny — úgynevezett segédmotoros — vitorlázó repülőgépeket építenek, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület diáktagjai részére, addig Rotter Lajos és a Feigl testvérek a saját költségükön már a második utasszállító, illetve iskolarepülőgépet állítják elő. Kicsiny üzemük legutóbbi produktumát, egy kétüléses iskolagépet, amit „Dongó" névre kereszteltek, ma délután mutatták be a nyilvánosság előtt. A gép a modern konstrukciós elvek alapján készült. Eltekintve attól, hogy érdekes keskeny, szárnyaival és csinos kiállításával az első pilla, natra meeraeradmn n fí›»vplmnr›vpt n›"v›”finnmrVflf