Pesti Hírlap, 1925. június (47. évfolyam, 123-143. szám)

1925-06-03 / 123. szám

HMSISUneKWCHIBil­ téssel, hogy az ő jelenlétében beszélhetnek, de ki­zárólag családi ügyek­ről. Kedden délben fölkereste Beniczky Ödönt a be­tegen fekvő védőjének, dr. Zboray Miklósnak he­lyettese, dr. Vajda Ödön ügyvéd. A védőügyvéd a fogházirodában jelentkezett, hogy beszélni óhajt védencével. Ugyanabban az időben dr. Kovács Péter ügyészségi alelnök megtagadta egy Beniczkyvel be­szélni óhajtótól a beszélgetési egedélyt. A fogház­iroda intézkedésére Beniczky Ödönt levezették a fogház nagy, úgynevezett fogadótermébe, ahol a védőügyvédek találkozni szoktak védenceikkel. Alig beszélgetett néhány pillanatig az ügyvéd Beniczkyvel, amikor megjelent Kovács ügyészségi alelnök és félbeszakította a beszélgetést azzal, hogy Beniczky Ödönnel nem szabad beszélgetnie senki­nek sem. A védő tiltakozni próbált és arra hivatko­zott, hogy Beniczky Ödön nem vizsgálati fogoly a fogházban, hanem büntetését tölti ki és így szaba­don érintkezhet védőjével. — Nem engedhetem meg a beszélgetést, — vá­laszolta Kovács ügyészségi alelnök. — Beniczky Ödönnel csak abban az esetben lehet beszélgetni, ha erre az ügyészség elnöke engedélyt ad. Kormányzósértés, Hivatali titoktartás megsértése és tiltott szörlés vétsége. Már vasárnap megtörténtek a szükséges kor­mányintézkedések a Beniczky Ödön elleni eljárás megindítására. Dr. Pesthy Pál igazságügyminisz­ter hosszasan tanácskozott dr. Thimkó Zoltán ko­ronaügyészhelyettessel, az igazságügyminisztérium IV. (büntetőjogi) osztályának vezetőjével és a ta­nácskozás eredményeként tették meg az intézke­dést, hogy az Ügyészség kormányzósértés vétsége, ha­mis vád és hivatali titoktartás megsértésének vétsége címén indítson eljárást Beniczky Ödön ellen. A rendőrségről kedden délben érkeztek az ügyészségre a lapelkobzásra vonatkozó iratok és azután , elkészült az ügyészség indítványa is. Dr. Baróthy Pál főügyész, az ügyészség sajtóosz­tályának vezetője maga tanulmányozta át az ira­tokat és személyesen készítette el ezt az előterjesz­tést. A hamis vádra vonatkozó részt egyelőre ki­kapcsolta az ügyészség és azt indítványozza a vizsgálóbírónak, hogy Beniczky Ödönt kormányzósért is, hivatal titok megsértésének vétsége és tiltott kezti vétsége miatt vegye előzetes letartóztatásba .Seniczky Ödön v­álaszírettleg szerdán. Került a vizsgáló újító elé. Dr. Baróthy Pál főügyész indítványát rövid úton továbbította a büntetőtörvényszékhez. Dr. Langer Jenőt, a büntetőtörvényszék elnökét, távol­léte alatt dr. Töreky Géza büntetőtörvényszéki má­sodelnök helyettesíti, aki Beniczky ügyét elvonta a soros vizsgálóbírótól és dr. Medvés-Medico István vizsgálóbírót jelölte ki az ügy referensének. Med­vés-Medico István kedden már meg is kapta az Miután az ügyészi indítvány precizírozza azokat a vádakat, amelyeknek alapján az előzetes letartóztatás elrendelését kéri, fölmerült az a kér­dés, hogy milyen büntetés várhat Beniczky Ödönre. Mint fentebb megemlítettük, a kir. ügyészség kor­mányzósértés, hivatali titoktartás megsértése és til­tott közlés vétsége címén indított eljárást. A kir. ügyészség szerint Beniczky Ödön a tiltott közlés vétségét azzal követte el, hogy közzététette a katonai ható­ság előtt tett tanúvallomását. Ezzel a katonai perrendtartásba ütköző tiltott köz­lés vétségét követte el. (1912. évi 33. t.-c. 264. pa­ragrafusa.) A katonai perrendtartás 264. paragrafusa így szól: Aki tényvázlatot, vádiratot vagy a honvéd bűnvádi perrendtartásra vonatkozó más hivatalos ügyiratot mi­előtt nyilvános tárgyaláson előterjesztették, hatósági enge­dély nélkül, akár a maga egészében, akár kivonatosan köz­zétesz, továbbá aki olyan honvédségi bűnvádi eljárásban, amelyből a tárgyalás nyilvánossága ki volt zárva, a tár­gyalásnak a nyilvánosság kizárásával védett valamely ré­szét hatósági engedély nélkül közzéteszi, e bűncselekmény miatt a 263. szakasz 2. és iI. bekezdése szerint büntetendő­ Az idézett törvény 263. szakasza erre nézve a követ­kezőket mondja: “Aki a titoktartás kötelességét jogosulatlan közléssel megszegi, azt, ha a honvédség vagy a hadsereg büntető bíráskodása alatt áll, illetékes bírósága egytől három hó­napig, különösen súlyosító körülmények között hat hóna­pig terjedhető egyszerű vagy szigorú fogsággal büntet­heti. A polgári tüntető bíráskozás alatt álló azokat az egyéneket, akik ily bűncselekményt követnek el, vétség miatt az illetékes polgári büntetőbíróság három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetheti. A hivatali titok megsértésének vétségét az ügyészség abban látja, hogy amikor Beniczky Ödön szombaton a katonai ügyészségnél a Somo­gyi—Bacsó-gyilkosság ügyében tanúkihallgatásra jelentkezett, vallomását litográfiai úton sokszorosított pél­dányban nyújtotta át. A dandárparancsnokság ügyésze figyelmeztette Be­niczkyt, hogy a perrendtartással ellenkezik az írá­sos vallomás, mire Beniczky élőszóval teljes egé­szében megismételte a már előre elkészített vallo­mást. Az ügyészség szerint Beniczky Ödön csak a katonai ügyészségen értesült hivatalosan arról, hogy a hivatali ti­toktartás alól felmentették, ezért tehát eldön­tendő az a kérdés, hogy mikor sokszorosíttatta vallomását. A hivatali titok megsértéséről a Btk. 479. pa­ragrafusa a következőkép rendelkezik: Egy évig terjedhető államfogházzal büntethető azon közhivatalnok, aki hivatali állásában tudomására jett hi­vatali tárgyalást, meghagyást, tudósítást vagy hivatalos minőségében kezéhez tett iratot, tudva, hogy tartalmuk hivatali titkot képez, akár az állam, akár magánosok ár­talmára másokkal közöl vagy közzétesz. A kormányzósértés a harmadik vád, , amely az ügyészség felfogása szerint Beniczky Ödönnel szemben megáll. A kormányzósértés ese­tében az 1913. évi 34. t.-c. 2. paragrafusa az 1920. évi 1. t.-c. 14. paragrafusával kapcsolatban nyer alkalmazást. Eszerint: Aki a kormányzó ellen sértést követ el vagy a kor­mányzó tényeit sértő módon bírálja, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő• Ha ezt a cselekményt nyomtatvány útján vagy egyéb nyilvános módon követi el, a büntetése három évig terjed­het a fogház. A himis vádra vonatkozóan egyelőre nem tett indítványt az ügyészség, noha az eljárás első pillanatban ez is Beniczky terhére szóló vádpontként szerepelt. Az el­járás során azonban az ügyészség vádja a vizsgá­lat adatai alapján vagy az elhangzott tanúvallo­mások figyelembevételével szabadon módosulhat és ezért a hamis vád ügyét egyelőre kikapcsolták. A hamis vádra vonatkozóan a büntetőtör­vénykönyv 227. és 229. paragrafusa intézkedik. A 227. paragrafus így szól: Hamis vádat az követ el, aki mást valamely ható­ság előtt büntetendő cselekmény elkövetésével tudva hami­san vádol, vagy ellene tudva hamis bűnjeleket vagy bizo­nyítékokat kohol vagy állít elő. A hamis vád bűncselek­ményének büntetése abban az esetben, ha a hamis vád bűn­tettre vagy vétségre vonatkozik, öt évig terjedhető fegy­ház. A 228. paragrafus szerint a hamis vád hiva­talból csak akkor üldözendő, ha ennek alapján a büntetőeljárás a hamisan vádolt ellen már megindít­tatott. • A 229. paragrafus így szól: Ha hamis vád folytán a vádlott ellen büntető eljárás nem indíttatott meg, azon cselekmény miatt a bűnvádi eljárásnak csak a hamisan vádolt indítványára van helye és a hamisan vádló egy évig terjedhető fogházzal és két­ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Mindezeket összegezve, a jogászi körök véle­ménye szerint, ha az ügyészség által kedden meg­konstruált vádak a bíróság előtt beigazolódnak és Beniczky Ödönt a kormányzósértésben, a hivatali titok megsértésének vétségében és a tiltott közlés vétségében, sőt esetleg még a hamis vád vétségében is bűnösnek mondják ki, akkor súlyos büntetés vár rá. A büntetőtörvénykönyv rendelkezéseit a bűn­cselekmények számára, valamint a bűncselekmény súlyára való­ tekintettel olyan mértékben alkalmaz­zák, hogy ,a büntetés két-három évi, esetleg még ennél is magasabb fogházbüntetés lehet.­ ­­z ellenzék parlamenti vizsgáló­bizottság kiküldését kéri. A demokratikus ellenzéki blokk kötelékébe tar­tozó pártok körében a Beniczky Ödön vallomásá­nak nyilvánosságra jutásával kapcsolatos esemé­nyek rendkívüli izgalmat okoztak. Vasár­nap dél óta valamennyi párt vezetősége permanenciában van. A szociáldemokrata párt parlamenti csoportjának tag­­jai szinte szakadatlanul együtt ülnek és tanácskozz­nak. Kedden, a kora délelőtti órákban megkezdődött már a szocialista képviselők értekezlete, amelyet csak az intézőbizottság ülésének tartamára szakí­­­tottak félbe, hogy azután az éjszakai órákban ismét folytassák. Az ellenzéki pártok tanácskozásaikon egyér­t­­elműleg arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ellenzék véglegesen csak akkor dönthet további magatartásáról, ha Vass József he­lyettes miniszterelnök a nemzetgyűlésen meg­jelöli a kormány álláspontját Beniczky Ödön vádjaival szemben. Az ellenzéki blokk intézőbizottsága kedden este 7 órakor ült össze tanácskozásra a Demokrati­­kus Szövetség mérleg­ utcai klubhelyiségében, hogy, a blokk kötelékébe tartozó pártok egyöntetű magat­tartásában megállapodjék. A tanácskozáson résztvettek: Szilágyi Lajos, Létay Ernő, Hegymegi Kiss Pál, Szakács Andor, Baross János, Nagy Vince, Pakots József, Fábián Béla, Peidl Gyula, Peyer Károly, Farkas István és Propper Sándor. Vázsonyi Vilmos, aki vidéken tar-­ tózkodik, nem jelent meg az értekezleten. Az intézőbizottság tanácskozása, amely este 7­­órától fél 11-ig tartott, bár egyhangú határozattal végződött, nagyon izgalmas lefolyású volt, mert a szociáldemokraták a Beniczky-esettel kap­csolatban minden tekintetben a legszigorúbb konzekvenciák levonásának álláspontjára akartak helyezkedni. A bizottság üléséről, amelyet bizalmasnak Ha Beniczky bűnösségét a bíróság megállapítja, több évi fogházbüntetést kaphat. Milyen büntetéseket írt elő a törvénykönyv. •MMPHH Beniczky Ödön volt belügyminiszter. Pimpő, az osztrák Kansachj győztese. 4 PESTI HÍRLAP 1925. júmius 3., szerda. ügyészség indítványát. Az iratok áttanulmányozása után ki fogja hallgatni Beniczky Ödönt és csak az­után készíti el végzését a letartóztatás további fenn­tartása vagy a szabadlábra helyezés kérdésében. , A vizsgálóbíró döntése pillanatnyilag nem befolyásolja Beniczky Ödön sorsát, miutára ő most tizennégy napi fogházbüntetését tölti. Ha a vizs­gálóbíró elrendeli az előzetes letartóztatást, akkor ezt csak a tizennégy nap eltelte után foganatosít­hatják, vagyis akkor Beniczky Ödön nem szabadul ki, hanem továbbra is letartóztatásban marad. Ab­ban az esetben viszont, ha a vizsgálóbíró nem ren­delné el a letartóztatást és ezt a felsőbb fórumok is helybenhagynák, Beniczky Ödön csak a tizen-, négy napos fogházbüntetés kitöltése után szabadul­hatn­a fogházból.

Next