Pesti Hírlap, 1925. november (47. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-01 / 247. szám

7 , * 1925N0M. * Ara hétköznap 2000 kor., Pu^jpmjMOO bor. BUDAPEST, 1925. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 60.000 korona, két hóra 95.000 borona, negyedévre 135.000 kos. Egyes szám ára (pálya­udvaron is) 2000 kor., va­Bájnap 4000 kot. Külfc kétszeres az előfizetési ár. XLVII. ÉVFOLYAM, 247. (15.829) PESTI HIRL / 1/ P, NOVEMBER 1. LÉGRÁDY TESTVÉREK kiadása. szerkesztőségi •^kiadóhivatal 38 nyomd» : *"íiudapest. V ker. Vilmos ' í császár ut 78. szám. • ; í Telefon 122—91 Fiók­kinHóhivatal : Budapest, VLL ker.,Erzsébet körút) ingven melléklet: „71 Pesti Hírlap Vasárnapra. ** Az Akadémia ünnepe. Irta Rákosi Jenő. ' Alapításának századik esztendejét üli meg ezen a héten az Akadémia és mindenki előtt természetes, hogy az ünnep középső pont­jába alapítója, Széchenyi István gróf alakja kerül. Minden tárgy a szem optikai berendezé­sénél fogva, amiut távolodunk tőle, mind ki­sebb és kisebb lesz. Ez egy generális természeti törvény. Vannak azonban emberi nagyságok, akiken ez a törvény megdűl. Mentül jobban távolodunk tőlük, annál nagyobbnak látjuk őket. Magyarországnak ötven és száz év előtti históriája több ilyen alakkal van benépesitve és ezeknek valamennyiüknek az élén a cenki gróf, Széchenyi István jár. Nagysága két tu­lajdonságán alapszik: prófétai jövőbelátásán és gigantikus cselekvőképességén. Ez olyan energia volt benne, amely nemcsak Őt magát tette képessé emberfeletti munkák teljesítésére, hanem arra is, hogy egy egész nemzetet mun­kára, alkotásra ragadjon magával, sőt tovább dolgozott egy olyan geniális, sőt kongeniális utódban, mint Ándrássy Gyula gróf volt, a kiegyezés miniszterelnöke. Széchenyi István gróf alakja ma már szinte mitologikus arányokat ölt. Majdnem ki­kívánkozik már a história-írók kezéből át a . költészet alkotó területére. Az ifjú hős, világ­járó barangolásaiból megtérve, délceg paripá­ján belovagol nem téli, de szinte halotti álom­ban alélva elterült hazája földjére. Sejti, érzi, hogy itt egy második honfoglaló Árpád mun­kája várna valakire. És a vére forrni kezd, szive hatalmasan dörömböl bordáin, agyveleje lázban ég s gyötrelmes éjszakákon át kialakul­nak a vakmerő hadjárat körvonalai lelki sze­mei előtt. Sok csata rajzolódik az izzó leve­gőbe, melyet meg kell nyerni, ha lehetővé akarja tenni, ami lehetetlennek látszik és mi­kor az önmagával vívott tusákban megaratta első győzelmét — önmagán és tudta már, mit kell tennie, hol kell kezdenie, hogy ott végez­hesse, ahova sóvár-szemét szögezte: akkor ki­lépett a nemzedéke elé, melynek hadvezérévé a végzet őt jelölte ki és első cselekedetével megalapította az Akadémiát. Csodálatos dolog, az — Akadémiát! E dicső harcokban nőtt, öldöklő csaták­ban ragyogott nemzetnek nem berozsdásodott fringiáját kell élesre-fényesre csiszolni, hanem berozsdásodott elméjét kell ragyogóra kiköszö­rülni. Lelki és szellemi tulajdonságait kell egy központba tömöríteni, szivét-szemét megnyitni, a tudás fáját kell számára elültetni, megnö­velni, megvárni, hogy munka után édes gyü­mn'cse az ölébe hulljon. Nem a múlt csatate­reire kell a nemzetet visszavinni, hanem a ci­vilizáció versenyére előkészíteni és útjaira té­relni ; Ezért mindenek felett Akadémiát, a tu­dományok és művészetek számára hajlékot, szent műhelyet a nyelv számára, amely még nyers, töretlen, szegényes és nem alkalmas eszköze egy nemzeti kulturának. És Akadémiát nem Pozsonyban, ahol az országgyűlést tartották, hanem Pesten, mert az országnak főváros kell. A főváros az ország egységének a szimbóluma, de az éltető szerve is Főváros nélkül nincs nemzeti irodalom, nincsen egységes társadalom, nincs irányadó akarat, nincs nemzeti művészet és nincs nem­zet a modern világban. A magyar színészet az országban bujdosott; az irodaim! élet az ország külömböző helyein elszórtan lakó irók és költők magánlevelezéseiben lappangott a 71 franciák háromezer emberi vesztenek Damaszkuszba való visszavonulásuk aiait Néhány hónappal ezelőtt a Palesztina szom­szédságában lakó harcias druzok fellázadtak a franciák ellen és a francia helyörségnek nem egy­szer érzékeny veszteségeket okozlak. Akkoriban ugy látszott, hogy a felkelés egészen lokális jellegű, nem harapózik át a szomszéd arabs törzsekre ós nem veszélyezteti a franciák sziriai iraimút. A dru­zok turbulens népség voltak már a török uralom alatt is, s nem egyszer megtörtént, hogy nagy had­seregeket kellett megmozgatni, hogy megfékezhes-. sék őket. De a mozgalom tovább terjedt és forron­gásba hozta Franciaország összes sziriai alatt­valóit. Amerikai és angol források szerint nagy­szabású pánizlam felkelésről van ÍZÓ, amely nem­csak a franciák ellen irányul, hanem az angolok ellen is és végcélja a mozgalomnak: felszabadítani az összes mohamedánokat az európai nemzetek uralma alól. Valószínű, hogy ez a hir ebben a for­mában túlzott és még nincs szó ilyen tudatos, nagy­szabású, pláne megszervezett pánizlam irredentáról. Aniiyi azonban kétségtelen, hogy a mohame­dán népek nagykorúaknak érzik magukat, nem akarnak tovább az európai népek alattvalói ma­radni; ezt mutatja az a SZÍVÓS küzdelem is, amit a marokkóiak a franciák ellen folytatnak. Az angol jelentések a damaszkuszi vérengzést Sarra.il tábor­noknak, a sziriai katonai kormányzónak rovására irják. Sarrail volt a világháborúban a balkápi an­tant-liaderök parancsnoka, addig, mig tehetetlensége miatt el nem mozdították állásából. A Poinearé-kor­mány bukása után nevezték ki Sziria kormányzó­jának, nem érdemeiért, hanem pártpolitikai okokból. Sarrail ugyanis a radikális szocialista párthoz tar­tozik és ugy ment Sziriába, mint a Herriot-korniámy bizalmi embere. Őt teszi felelőssé a francia jobbol­dali sajtó is a damaszkuszi katasztrófáért. A Pain­levé-kormány a tábornok baklövése miatt igen kelle­metlen helyzetbe került.' Ellenfelei most azt vetik szemére, hogy feláldozta Keleten a nagy nemzeti érdekeket tisztán pártpolitikai szempontok miatt. A franciák veszteségei. Párizs, oki 31. A miniszterelnökség megcáfolja azt a hirt, hogy a damaszkusi francia veszteség 6000. főre rug. Ez a szám jelentékenyen túlzott. Megerősítik, hogy a franciáknak Damaszkusba való visszavonulásuk alatt 3000 ember veszteségük voit. Párizs, okt. 31. (Havas.) Néhány lapnak azzal a jelentésével szemben, hogy a sziriai felkelés kezdete óta a francia veszteség hatezer halott, a niniszter­elnökség kommünikében azt közli, hogy az egész veszteség 583 halott és sebesült, s ebből a felénél is kevesebb a francia. A hatezer főnyi halott az 1920. óta szenvedett veszteséget tünteti fel. A francia sajtó Sarrait vissxah vasát követeti. Párizs, okt. 31 A lapok egyre erélyesebben kö­vetelik Sarrail visszahívását. Sarrail a rövidlátás és igazságtalanság hibájába esett. Több esetben el­siette a dolgokat; igy magyarázható az is, hogy elrendelte Damaszkusz bombázását, mielőtt a da­maszkuszi idegeneket erről értesítette volna. A Pa­ris Soir azt követeli, hogy Franciaország mondjon le Sziria mandátumáról. politika ötvenhárom vármegyében egymástól függetlenül, szintén csak átiratokban és leve­lezésekben élt,, a társadalom vezérbefolyás és példa nélkül egységbe nem forrott érzelmileg, sem izlés dolgában; a közhatalmak szétszórva Bécs hegedűjére táncoltak. Ha Pestre lehet koncentrálni a nemzet érdeklődését, szeretetét és soknemű érdekeit, itt egy hatalmas főváros alakul ki, a nemzeti életnek fellegvára, a nem­zeti egység koronája. Ide tódul a nemzet vére, innen árad ki vissza a részekbe: a nagy, ha­talmas testnek itten dobog egységes ritmus­ban az ő hatalmas szive. Innen indult a nagy hódító, akinek ma­gának elsőbben a nemzetet kellett meghódíta­nia, hogy nagy terveinek alapját lerakhassa és az uj honfoglalás, a nemzetnek uj életre ébre­dése mintái lelki és természeti erők mozgósi­geztessék. És készült a Dunán zebb hídja Pest és Buda közt, és a várhegyen, és csinált kaszinót eket, és megteremtette a pesti ló­meginditotta Pestről a dunai hajó­eket kezdett a város rendezéséről, őváros után következett az ország. Óriási l^H'epciók öltöttek konkrét alakot és lassan l^Rtek a részek idekapcsolódni és min­den, ai^Bzóta, lett és ami még ma is részben rémes ^Bisztrófáink után megvan: ez az egész Budapest, ezeken a munkákon in­dult, ^«ből lett és Széchenyi nagyságát hir­deti. .^Birorn-négy nemzedék, amely ezt a fej­lődés^Bzte, alig gondolt arra, hogy mind en­nek ^»rmékenv magját az a nagy magvető hint^B el. aki élő szemével meglátta a termé­szet ^«vényeit és varázsvesszőjével munkának indj^Ba erőit. együk ki az ő alapvető munkáját mai Ipunk mai száma 52 oláal. tásával e Európa ] keresztül és egyesj verseny zást és Ésl fejlődésünk birtokállományából — nemcsak magokat a konkrét alkotásokat, de az ő termé­kenyítő szellemét is: mi marad meg minden volt pompánkból és még létező maradványai­ból! Ezt mi, a mai távlatból immár tisztán láthatjuk, tisztábban, mint ahogy láthatták, sőt értékelhették azok a nemzedékek, amelyek az alkotások izgalmainak részesei voltak, akár mint munkatársai, akár mint vele szemben működő erők. Törüljétek ki Széchenyi életét a magyar történelemből, és nem kisebb dologra vállalkoznátok, mintha országházunk büszke épülettömege alól ki akarnátok szedni az alap­falakat. Sokszor halljuk a mondást, hogy Ma-, gyarország a múlt században évszázadok mu­lasztását pótolta és munkáját vés-ezte. Ez Szé­chenvi szerepe és munkássága nélkül nem kép­zelhető. Ö igazította be a kellő sínekre haladá­sunk mozdonyát. Ő adta meg az irányt, ő szabta meg a tempót nemcsak kommandó sza­vával, hanem tettleges részvételével a munká­ban. Amit pedig én itt irtam róla, az arányo­sítva az ő egész mivoltához olyan, mintha egy pár, papirosra vetett ceruzavonással akarna valaki képet adni Szemirámisz függőkertjei­ről és Babilon városáról. Tanítása soraimnak az, hogy ő öntudatosan fogott hozzá az ország s a^nemzet életrekeltéséhez és ehhez az első lépése Pest fővárosa, Pesthez a magyar tudo­mányos Akadémia volt. Meg lehet az ő törté­netéből tanulni azt, hogy válságos időkben nem hevenyészett intézmények^, nem buzgó pártok tömeges törvénygyártásárá; nem is pártha­talmi szemponttól inficiált aprólékos, vagy akár nagyszabású reformokra, hanem nagy szivekre, nagv szellemekre- naw e'méVre. ogv­szóval nagy férfiak ihletett » ^munkájára van Ä, kV szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék