Pesti Hírlap, 1925. november (47. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-01 / 247. szám
4 VIDTIM JAJtSOK. Fábián füle, avagy ha így megy tovább, Hová fejlődik a nemzetgyűlés ? Néhány hét óta vidéken élek és annyira nyakig vagyok a munkában, hogy a kedves házigazdám által számomra gondosan összegyűjtött újságokat bizony csak vasárnaponként szoktam átböngészni. Így történt meg, hogy csak elkésve értesültempéldául arról a történelmi eseményről, amely Gömbös Gyula jóvoltából közte és Fábián Béla között a nemzetgyűlésen lezajlott. Mármost elgondolkozva azon, hogy a fültépő lármában milyen büszkén üdvözölték hősi tette után fajvédő társai a lármás fültépőt, könnyen magunk elé rajzolhatjuk azt, hogy ebben a kamaszosan kedves irányban elindulva, milyen lélekemelő jelenetek színhelye lehet még nemzetgyűlésünk. Íme néhány tudósítás a nemzetgyűlés legközelebbi eseményeiről: 1 /. . Nagy botrány a Máz mai ülésén Sándon Pál inzultálta Hantival Istvánt ! SÁNDOR PÁL (beszédjét folytatva): És ezek után . . . GOMBOS GYULA: üljön fel SÁNDOR PÁL: Nekem, ki ennek a magyar hazának ép olyan becsületes magyar polgára vagyok ... LENDVAI ISTVÁN: Maga nem magyar ! Erre a közbekiáltásra Sándor Pál arca vérpiros lett a dühtől. Az izgatott képviselő Lendvai István felé rohant és elérve a sápadt fiatalembert, előkapta zsebkendőjét és egy reprodukálhatatlan kifejezés kíséretében a zsebkendővel kétszer egymásután megtörülte Lendvai István orrát. Az inzultus kínos feltűnést keltett ... Nagy botrány a Ház mai ülésén.' 71* elnök prímásan megbünteti Hupart Jexsöt és Zsirkay Jánost ! ELNÖK (a csengőt rázva): Ismételten rendreutasítom Rupert Rezső és Zsirkay János képviselő urakat. RUPERT REZSŐ: Nem én kezdtem, ő kezdte a veszekedést. ZSIRKAY: Nem is igaz, nem én kezdtem, ő kezdte ELNÖK (a csengőt erélyesen rázva): Miután a képviselő urak gyerekes viselkedése kezd már az óvodásgyerekekre emlékeztetni, kénytelen vagyok javasolni a Háznak, hogy Rupert és Zsirkay képviselő urakat a sarokban térdeltessük kukoricára, megjegyezvén egyszersmind azt, hogy az e célra szükséges kukorica a nemzetgyűlés kisgazdatagjainak önkéntes adományaiból gyűlt össze... Felteszem a kérdést szavazásra... A nemzetgyűlés ilyen értelemben határozván, felkérem nevezett képviselő urakat, hogy a sarokban elhelyezett kukoricán a nemzetgyűlés határozatának megfelelően, térdeplő helyzetben kegyeskedjenek elhelyezkedni. 3. Nagy botrány a Már mai Ülésán ! M szocialistáik tiltakoztak a Házszabályon túlszigorú Hezelitse ellen ! PEIDL GYULA (folytatva beszédjét): A legobjektívebb hangon vagyok kénytelen bejelenteni azt, hogy a nemzetgyűlés elnöke velünk, szocialistákkal szemben szigorúbban kezeli a házszabályokat . . . ELNÖK: Kérem a tisztelt képviselő urat, hogy általánosságban, adatok nélkül ne gyanúsítsa az elnökséget. PEIDL GYULA: Kérem, szolgálhatok adatokkal is. Már két isben is előfordult, hogy az elnök úr a szocialista képviselőket alapos ok nélkül gyűlés után ott tartotta tintagaluskára, úgy, hogy öt-hat óra is elmúlt, mire hazaértünk otthonunkba, ahol családunk tagjai előtt szégyenkezve kellett bepattanunk, hogy be voltunk zárva. Ezenkívül felemlítem azt is, hogy a múltkor Rothenstein Mór elvtársam sürgős ügyben háromszor is kikéredzkedett, az elnök úr azonban nem adott engedélyt neki az ülésteremből való távozásra, holott mind a három ízben szabályszerűen két ujját a levegőbe emelve „kéredzkedett" ... Ha a jövőben a házszabályok ilyetén módon való kezeléséből bármilyen baj származna, azért... (Az ülés a kormánypárt folytonos zajongása közben folyik tovább.) 4. Derűs esemény a Máz mai ülésén ! Kuna P. Amnárás nem alszik el többet ! ELNÖK: A szó Kuna P. András képviselő urat illeti. Mi az, kérem ? Kuna P. képviselő úr megint elaludt? Kérem őt felébreszteni. — Megtörténvén Kuna P. András képviselő úr felébresz PESTI HÍRLAP 1925. november 1., vasárnap. tése, javasolom a tisztelt Háznak, hogy a képviselő úr a legközelebbi ülésig egy büntetési dolgozatban ötszázszor írja le azt, hogy „Elaludtam a Ház ülésén. Ígérem, hogy ez soha többé nem fog előfordulni." A Ház ilyen értelemben határos. 5. Nagy botrány a Ház mai ülésén / A miniszterelnök affér/e EcHHardt Tiborral. ELNÖK: A miniszterelnök úr kíván felszólalni. BETHLEN: Tisztelt Nemzetgyűlés ! A fajvédőknek a románokkal való ismételt paktálása ügyében . . . ECKHARDT: Hagyjuk már ezt a dolgot! BETHLEN: Tisztelt Nemzetgyűlés . . . ECKHARDT: Üljön fel E pillanatban a miniszterelnököt elhagyta türelme, felkapta az asztalán levő pipaszárat és Eckhardt Tibort felemelve térdére fektette és an* nak kapálódzásával mit sem törődve, a pipaszár* ral jó néhányat ütött a háta folytatására. Az elnök az ülést felfüggesztette. A szünet*ben Eckhardt Gömbös elé lépett és heves szemremihányásokat tett neki: — Mindennek te vagy az oka. Ha te amatt idején nem húzod meg Fábián fülét, nem fajult volna a dolog eddig. — Meddig? — kérdezte Gömbös. — Eddig — ismételte siránkozva Eckhardt, sajgó testrészét simogatva. Szent ember. Görögország és Bulgária a vádlottak padján. Hogyan folyt le a Népszövetség tanácsának ülése Párizsban ? Párizs, október. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Párizsban összeült a Népszövetség tanácsa. Ezúttal negyedszer Az első ülésén még, amikor a Nemzetek Szövetsége az embrió korát élte, Léon Bourgeois elnökölt, aki valahogyan nem olyannak képzelte el ezt a nemzetközi intézményt, mint amilyenné lett alig néhány év leforgása alatt. A tanács második ülése a Petit-Luxembourg-bar volt, a harmadik a Hotel de Ville-n, most a negyediket Briand hívta már egybe sürgősen a párizsi Quai d'Orsay-ra, hogy a tanács igazságot szolgáltasson a görög-bolgár konfliktusban. Amikor Briand meghívó táviratai szétmentek a tanács tagjaihoz , Párizsban azt mondták hogy a tanácsnak ez az összejövetele históriai fontossággal bír a Nemzetek Szövetségének történetében. A görög-bolgár konfliktus az első eset a Nemzetek Szövetsége fennállása óta, amikor be kell bizonyítania, hogy van olyan hatalma és tekintélye, hogy egyetlen szavára elhallgatnak a görög-bolgár fronton az ágyuk és a fegyverek . . . Most, amikor ezeket a sorokat írom, athéni táviratok jelentik hogy a harcvonal közelében fekvő községek már lángokban állnak a párizsi külügyminisztérium fogadótermében pedig ugyanebben az órában, kellemes és baráti hangulatban, együtt teáznak a tanács tagjai és a görög-bolgár kiküldöttek ... A történelmi fontosságú ülés első felvonása mindössze két óra hosszat tartott és egy órával ezelőtt ért véget. Az ítéletet már elröpítette a távíró, hogy Bulgáriában és Görögországban mit szólnak Hozzá, az is ismeretes lesz rövid időn belül. A tanács ülése azonban már külsőségeinél fogva is érdemes a krónikás tollára, mert hiszen ilyen kis háború nem mindennap kerül a békehírük asztalára vagy ha igen, — legalább látjuk hogy a békesség atmoszférájában, szinte kéjelegve fürdő nagyhatalmak tankokkal, ágyú és repülőparkokkal roskadásig fölszerelve, — hogyan tetszelegnek a békebirók szerepében. Az ülés veszedelmesen hasonlított egy törvényszéki tárgyaláshoz. Csak a komolyságot, a méltóságot itt a diplomáciai nagyképűség helyettesítette. És a vádlottakon, a vádlókon, a birákon mintha meglátszott volna hogy ennek az egésznek sok értelme úgy sincs, mintha mindegyikük külön-külön és együtt is tudatában lett volna — a biztos sikertelenségnek. És ha lesz is eredmény, — arról egyikük sem tehet. Erre a fontos alkalomra különben a Nemzetek Szövetségének díszeiben díszelgett a Quai d'Orsay Horlage-szalonja, négy luszterlámpa szikrázta a fényt, középen az ovális asztalon pedig ernyős villanylámpák égtek. A terem egyik része a közönség részére volt fentartva, mert a tanács ülései nyilvánosak A másik oldalon a sajtó képviselői foglaltak helyet, míg az asztallal szemben a fal mellett elhelyezett székekbe az érdeklődő francia politikusok telepedtek le. Hat órára volt kitűzve az ülés megnyitása, de öt órakor már zsúfolva volt a terem. A közönség, — mint izgalmakat igérő törvényszéki tárgyalásokon szokás, — hölgyekből állott Elegáns, parfümillatos asszonyok jöttek el és élénken érdeklődtek az ismerős újságíróknál a két vádlott után. A két vádlott, Marfoff, a bolgár és Karapanoff, a görög a fal mellett ültek, — meglehetős távolságban egymástól, — csendben, szótlanul, mint mikor a tárgyalási termekben a törvényszék bevonulását várják. Az egész hatalmas teremben ez a hangulat uralkodott. A francia politikusok közül megjelentek Berthelot, a külügyminisztérium főtitkára, Loucheur, aki nélkül mostanában semmiféle politikai vagy diplomáciai aktus nem történhetik meg. Paul Boncour, Paris és Danlélou államtitkár. A francia politikai világ képviselői néha összedugták a fejüket, susogtak — nem éppen a bolgár-görög konfliktusról, — hanem a belpolitikai helyzetről. A francia kormányválság akkor már benne lógott a levegőben. Pontosan hat órakor a szalon szomszédos szobájából bevonultak a tanács tagjai. Az élén Briand jött sápadtan, fáradtan, majd Chamberlain és utána a többiek. Briand elfoglalta az elnöki széket, balján ült Eris Drumond, a Nemzetek Szövetségének főtitkára és Chamberlain, az angol külügyminiszter, jobbján pedig Scialoja és Clumiones de Léon. Briand néhány szóval megnyitottnak jelenti ki a Consteil 36-ik ülését, majd felszólítja Görögország és Bulgária képviselőit, hogy vele szemben foglaljanak helyet. A két vádlott előlép. Leülnek, Karapartoff, a görög delegátus vaskos iratcsomót helyez maga elé az asztalra, a bolgár delegátusnak üres a keze. Mielőtt a kihallgatásra került volna a sor, felolvassák azokat a táviratokat, amelyeket Bulgária küldött a tanácsnak, amelyekben a tanács egybehívását kérte, azután azokat a sürgönyöket, amelyeket Briand menesztett Athénbe és Szófiába a kormányokhoz. De Leon majd Chamberlain köszönetet mondott Briandnak, hogy ilyen gyorsan intézkedett, mire Briand határozott hangon felszólította Görögország és Bulgária képviselőit, hogy adják elő észrevételeiket. Marloff, Bulgária párizsi követe, aki eddig ölhetett kezekkel ült a helyén most belenyúlt a zsebébe és elővett egy kékfedelű noteszt. Kinyitotta és olvasni kezdte Az ismeretes határincidens történetét adta elő, mint olyant, amelyből származott a mostani fegyveres konfliktus. Alig fejezte be a szavait, Karapanoff, a görög. — az előtte fekvő vaskos iratcsomó felolvasásába kezdett Az első mondatok után Briand félbeszakította — Kérem. — mondotta, — itt nem a felelősség megvitatásáról van szó. — A bolgár kormány. — jelentette be erre Marfoff, — sohasem tört be görög területre. — A görögök, — riposztozott vissza Karapanoff, sohasem szálltak meg bolgár területet, csak védelmezték magukat. Görögország abban az órában kiüríti az elfoglalt bolgár területeket, amikor Bulgária is elhagyja Görögország területét. Hallgatás következik. Briand és a tanács tagjai összedugják a fejüket Pontosan úgy, mint mikor a törvényszéken a bizonyítási eljárás kiegészítéséről döntenek Néhány percnyi suttogás után Briand kijelenti, hogy a tanács magánmegbeszélésre visszavonul és ezért fél órára az ülést felfüggeszti. A tanács tagjai bevonulnak a mellékszobába. A terem megélénkül. A közönség, a politikusok csoportokba verődnek. Az ítélet eshetőségeit tárgyalják . . . Görögország csak feltételek mellett hajlandó békülni . . . Bulgária azt mondja kénytelen védekezni . . . Hogyan dönt a tanács ... A görög delegátus élénken vitatja a maga igazát egy csoportban, mig a bolgár kiküldött félrevonul egyik sarokba, leül és szótlanul, némán mered maga elé. Nagyon szimpatikus volt és a hölgyek meleg érdeklődéssel figyelték. Félóra letelt A bíróság kivonult. Csend, mindenki fölfigyel És a csendben szinte várja az ember, hogy elkezdjék: — Őfelsége, a király nevében . . Aztán az ítélet. Indokolások paragrafusok, enyhítő és sulyosbító körülmények. Mind a kettő bűnös, — mondja a tanács. Hatvan órán belül a görögök és a bolgárok is vonuljanak vissza a maguk területére, hallgassanak el az ágyuk és a fegyverek stb. stb. Amíg olvassák a szöveget, az olasz delegátus állandóan helyeslőleg bólint. A két vádlott hallgat. . . Nyolc óra. Odakint zonog az eső. A francia külügyminisztérium fogadószobájában párolog az illatos tea. Akinek nem kell, dehogy is megy az ki ilyenkor az utcára . . . Sz. F. Az ellenzék kegyelmi kérvényt intéz a kormányzóhoz Vanczák János érdekében. A Demokratikus Szövetség különböző időszerű politikai kérdések, elsősorban a földreform és hitbizományok ügyének megvitatása céljából szombaton értekezletet tartott Tudomásul vették Cserty Józsefnek a szövetség kötelékébe való belépését, majd megbízták Nagy Ernőt, hogy Halottak napján nagyatádi Szabó István sírjára a pártszövetség nevében koszorút helyezzen. Az értekezlet ezután megbízta Szakács Andort, hogy Széchenyi István emlékének törvénybeiktatása alkalmával a nemzetgyűlésen felszólaljon, egyidejűleg elhatározta, hogy Kossuth Lajos emlékének, valamint az 1848—49-iki vértanuk emlékének törvénybeiktatására törvényjavaslatot terjeszt elő és újólag szorgalmazni fogja Petőfi Sándor emlékének mielőbbi törvénybe iktatását is. Ennek a mozgalomnak az előkészítésével Hegymegi Kiss Pált bízta meg. Az értekezlet ezután határozatilag kimondta, hogy a fogházbüntetését töltő Vanczák János szocialista képviselő büntetésének felfüggesztése érdekében kegyelmi kérvényt nyújt át a kormányzónak. Ennek a tervének az eredményes kivitele érdekében az egész ellenzéket a mozgalomhoz való csatlakozásra szólítja fel. A mozgalom előkészítésére az értekezlet Létay Ernőt kérte fel.