Pesti Hírlap, 1925. december (47. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
a kereskedelmi szerződés ügyét is. Az osztrákok ugyanis több héttel elodázták a tárgyalások folytatását, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a Népszövetséget rábírják arra, hogy a magyar kormányra nyomást gyakoroljon és az osztrák érdekek szempontjából kedvező engedményekre késztesse. A már megkédett tárgyalások azért hiúsultak meg, mert az osztrákok a liszt és a bor kérdésében nem akartak olyan koncessziókat biztosítani a magyar kormánynak, amelyeknek alapján a két kormány között a közeledés lehetővé vált volna. A Népszövetség mostani tanácskozásain foglalkozik az osztrák szanálás kérdésével is és ezzel a kérdéssel kapcsolatban kerül majd minden bizonnyal szóba a magyar-osztrák kereskedelmi szerződés ügye. MOGBrnói szerződést a smréi külügymémi&Miércumfon írják alá. Briann rövid ideig marad Londonban. — A német tagveztők nem ismerik el a szerzződést. London, nov. 30. (Ki Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A locarnói szerződést holnap a brit külügyminisztérium fogadótermében fogják aláírni. Ezt az ünnepélyes alkalmat, amikor elsőizben írnak alá nemzetközi szerződést, mozgófényképen is megörökítik. Berlin, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Amióta Hindenburg elnök aláírta a locarnói szerződésekről szóló törvényjavaslatot, a német fajvédők még hevesebben támadják úgy a szerződést, mint a kormányt A nagynémet szövetség hirdetményben közli, hogy a „fajvédő Németország" a locarnói, szerződést nem ismeri el, mert a német nép becsületének és életszükségletének támad. A birodalmi gyűlés határozata az alkotmány megsértésével jött létre. A fajvédők számára — mondja a hirdetmény — locarnói szerződés egyáltalán nincs. A Havas iroda értesülése szerint Briand csak rövid ideig marad Londonban, mert december 2-án már visszatér Párizsba, épen ezért Londonban nem is vesz részt semmiféle lakomán. Ennek ellenére azt hiszik, hogy londoni tartózkodása során beható megbeszélések várhatók Chamberlain, Briand, Luther és Stresemann között. Briand tárgyalni fog Churchill kincstári kancelláral is az adósságok kérdésében A német delegáció Londonban. London, nov. 30. (Wolff.) A német kiküldötteket megérkezésükkor a Viktória-pályaudvaron dr. Sthamer londoni német nagykövet, lord d'Abernon berlini angol nagykövet, Chamberlain, Sir William Tyrrell, valamint a diplomáciai testület tagjai fogadták. Luther birodalmi kancellárt és dr. Stressemann birodalmi külügyminisztert Chamberlain a legszívélyesebben üdvözölte. Chamberlain azután a belga kiküldöttek kocsijához ment és őket is üdvözölte. A tömeg a kiküldötteket lelkesen éltette. Briand és Bonos Londonba utazott. Párizs, nov. 30. Briand miniszterelnök a calaisi déli gyorsvonattal Párizsból Londonba utazott Ugyanevvel a vonattal utazik Benes cseh külügyminiszter is. Benes csütörtökön vagy pénteken Londonból viszatér Párizsia, hogy azután Genfbe utazzék. Bomlófélben a cseh koalíció. Prága, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A kormányalakítási tárgyalás ma váratlan fordulatot vett. Svehla miniszterelnök este kilenc órakor a köztársaság elnökéhez ment, hogy a kormányalakításra vonatkozó eddigi kísérleteiről jelentést tegyen. Bejelentete az elnöknek, hogy tárgyalásai azok miatt a differenciák miatt, amelyek a csehszlovák néppárt és a szocialista párt között állottak elő, nem vezettek eredményre. A vitás pont a közoktatásügyi és kulturális tárcának betöltése, ami eddig a szocialistáké volt, most pedig a klerikálisok a maguk részére igénylik. Svehla miniszterelnök bejelentette, hogy misszióját befejezettnek tekinti. A köztársaság elnökének azt ajánlotta, hogy a kormányalakítási tárgyalásokkal a sorrendben következő második legnagyobb párt vezetőjét, msgr. Schramek klerikális párti egészségügyi minisztert bízza meg. Schramek kormányalakítási kísérlete még kevesebb kilátással kecsegtet, mert a szocialista pártnak a klerikális kormányelnökkel szemben való állásfoglalása a parlament munkáját lehetetlenné fogja tenni. Pozsony, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A tót néppárt vasárnap reggel megtartotta előre bejelentett nagygyűlését, amelyen mintegy tizenötezren vettek részt. Hlinka a Dómban misét mondott, azután a népgyűlésen beszélt. Kijelentette, hogy a tót néppárt a csehszlovák köztársaság alapján áll, de a Felvidék számára teljes autonómiát kíván és a kormánnyal addig semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik, amíg Szlovákia autonómiáját programmjába nem veszi. A gyűlés teljes nyugalomban ért véget. A.& ördögkerék. Irta: ///. Ilegelia* Sándor Húsz évet töltött Elena nővér, idegbetegek szolgálatában. Lelke finomságával képes volt követni a feldúlt idegrendszer kilengéseit, álképzeteit, torz gondolatmenetét, és aztán beilleszkedve a beteg lelki életébe, abból kifolyólag, abból kiindulva próbálta a beteg idegrendszereket újra éppé, rendessé, a napi életbe bekapcsolhatóbbá tenni. Elena nővér nagy türelmét, csak krisztusi szíve múlta felül! Áldott lélek volt, igazi földre szállt angyal, aki csak egy célt ismert, egy életfeladatot, hogy megmentse, ápolja, egészségessé varázsolja betegét, képes volt saját magát sanyargatni, képes volt lemondani saját életéről is, csakhogy feláldozhassa azt védence kedvéért, életéért. Hihetetlen tapasztalata volt ezen a téren, sokat tudott, sokkal többet, mint a diplomás orvosok, hiszen ezek csak koronként, pár percre látták a betegeket, ő pedig állandóan velük volt és így megfigyelése mindenre kiterjedt, mindent észrevett, mindenről tudott, ami a beteg körül történt, vagy ami a beteg belsejében végbement. Érdekes nő volt, az „Übermenschek" sorából, akik saját lényük érdekeit teljesen alárendelték eszméjüknek, hivatásuknak. Ha jó kedve volt és nem volt nagyon igénybe véve, szívesen elbeszélgetett tapasztalatairól, amelyek érdekesebbek voltak az orvosi könyveknél, mert a való élet áradt minden szavukból, az ember felé, a való élet, amely meseszerű fordulataival minden regényt messze maga mögött higy, érdekesség tekintetében. De ime, egy eset, Elena nővér emlékeiből: — Maguk köznapi, rendes életet élő emberek, még elképzelni sem tudják, hogy a lelki betegségnek hány válfaja hány árnyalata van. A rét szinei tavasznyitáskor nem tarkábbak és dúsabbak, mint az idegbeteg fantázia virágai. Volt egy nagykereskedő a kezem alatt, aki érdekes pályát futott meg, valósággal az ördögkerék forgását játszotta el, amely nagy lendülettel mindig oda tér vissza, ahonnan lendülő útjára elindult. Ez a kereskedő porcellánüzlettel foglalkozott, neve Weiszmann volt. Nagyon szegény sorsból startolt, hogy szédületes karrierjét megfussa. Ő nem szégyelte, hogy eleinte ő maga szolgálta ki vevőit, még az árukat is elvitte a megrendelők lakására, egyúttal boltos és kereskedőinas volt egy személyben. Nagyon lassan tudott csak annyira menni, hogy segédet fogadhatott, aztán inast, majd nagyobb bolthelyiséget, aztán pénztároskisasszonyt, nagy boltot, könyvelőt, fióküzletet, még egy fiókot, aztán így tovább, tovább, míg kinőtt az 5 hatalmas vállalata. Első öröme az volt, hogy legelső bolthelyiségét, ahonnét pályáját megkezdte, visszavásárolta és itt is tartott fönn emlékképpen egy üzletet. Ez eddig rendes fejlődésü életmenet volt, most jött aztán a rázkódás, mely Weiszmannt meghibbantotta. Egy barátja ösztönzésére börzeüzletbe bocsátkozott és ezen egy nap alatt egy oly hihetetlen nagyságú összeget nyert, mely sokkal nagyobb volt, mint egész nehéz munkásélettel megteremtett vagyona. Ez annyira felizgatta, hogy nem tudott sem aludni, sem ülni, hanem egész nap járt-kelt szobájában és ott egyik tükörtől a másikhoz menve önmagában gyönyörködött, mintha ezt mondaná: „Hát van-e ilyen ember még egy is a földön?" „Mindenki törpe ehhez, mert ez a legnagyobb, — ez a világ urai" Mire újra az emberek elé került, teljesen megváltozott, nem egy szerény ember volt többé, hanem egy magasabbrendű lény, a világ ura — Napóleon. A kis német kereskedő egyszerre elfelejtette anyanyelvét és csak franciául beszélt, hatásos pókokban beállítva magát, járt föl s alá az emberek között és parancsszerűen intézkedett. Fejedelmi életet kezdett és mindenkinek audienciára kellett jelentkeznie, ha vele beszélni óhajtott. Ilyen állapotban volt, mikor a rokonai behozták őt a szanatóriumunkba. Nagyon jól jellemezte őt egyik unokaöccse: „Nem tudta a vagyon nagy vagyont elviselni, mikor az hirtelen rászakadt, összetörte." Én voltam mellé rendelve és én foglalatoskodtam közüle. Mikor bemutatkoztam neki, császári mozdulattal intett, hogy megértette jelentésemet és aztán távozást parancsolt. Eredeti jelenség volt, így átalakulva, kiforgatva önön énjéből. Szentül meg volt győződve arról, hogy ő Napóleon és ezért, ha jó kedve volt és kegyes akart lenni irányomba, akkor Szent Ilona szigetére hivott és biztosított kegyeiről. Koronként lejött a szanatórium nagy szalonjába, ilyenkor „cercle"-t tartott a többi beteg között és nagyszerű uralkodói gesztusokkal és megjegyzésekkel intézte el képzelt alattvalóit. Itt történt meg, hogy összetalálkozott egy angol fiatalemberrel, akit rokonai azért helyeztek el nálunk, mert őrült pazarlásai tönkre tették az egész családot; ennek a hite az volt, hogy ő walesi herceg. A tragikomédia ott kezdődött, hogy „Napoleon" egy alkalommal a társalgóban roppant haragra lobbant a ,,walesi herceg" ellen, mert ez nem köszöntötte illő módon, sőt a „cercle" alatt ülve maradt. Ebből nagy baj támadt. „Nem akarta többé látni!" „Annál is inkább, mert — mint mondta — még most sem felejtettem el azt, amit az angolok velem tettek !" Ezzel egyelőre a „cercle"-ket be is szüntette. Az orvosok kísérleteztek vele, mindenféle módszer szerint, hogy ebből a rögeszméjéből kigyógyítsák. De minden igyekezetük meddő maradt, mert Weiszmann konokul megmaradt az agyába befészkelődött gondolat mellett, hogy ő Napóleon, és ezért feláldozott mindent, még vagyonát is. A diagnózis pontosan megállapította, hogy Weissmannt az reszkedtette meg, hogy a mesébe illő vagyont szerzett pár nap alatt és ez az öröm, ez ellen való nagy lendület, lelki föllángolás, a fáradt ideg- PESTI HÍRLAP 1925 decembere, kedd. Engedmény a romániai hincsansaégeknek a magánoktatás terén. Bukarest, nov. 30. Anghelescu közoktatásügyi miniszter a legutóbbi minisztertanácson beterjesztette a magánoktatásról szóló törvényjavaslat ama módosításait, amelyeket a kisebbségi egyházak kiküldötteivel folytatott tanácskozások után hajtott végre a javaslaton. A minisztertanács a módosításokat elfogadta. A minisztertanács után Angfielescu miniszter este 9 órakor fogadta az újságírókat és közölte velük azokat az engedményeket, amelyekett a magánoktatási törvényjavaslattal kapcsolatban a kisebbségeknek tettek. Anghelescu kijelentései szerint biztosították a kisebbségek anyanyelvének használatát a saintgermaini kisebbségi szerződés rendelkezései szerint. Egyidejűleg a kormány biztosította az állam ellenőrzését is arra vonatkozólag, hogy az iskolákban nem csinálnak politikai propagandát. Anghelescu miniszernek a magánoktatási törvényjavaslat módosításával kapcsolatban tett nyilatkozata élénken foglalkoztatja az erdélyi kisebbségi egyházi köröket. Ezek szerint a kormány engedményeivel szemben tartózkodásra int az a körülmény, hogy az egyházaknak a Népszövetséghez Intézett panaszára adandó válasszal Pteancut az erdélyi iskolák vezérfelügyelőjét, küldték Genfbe, mert a sérelmezett iskolapolitikának egyik főharcosa épen Pteancu doktor, aki elutazása előtt hosszabb tanácskozásokatt folytatott Anghelescuval A Briand-kormány programma. Párizs, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A ma megtartott minisztertanácson megállapították a szövegét annak a kormánynyilatkozatnak, amelyet szerdán Briandnak Londonból való visszatérése után a kamara elé terjesztenek. A kormánynyilatkozat első része a pénzügyi problémával foglalkozik és bejelenti a végrehajtását a Loucheurrel együttesen kidolgozott szanálási tervezetnek, amelynek részletei azonban még nem ismeretesek. Az 1926. évi költségvetést egyensúlyba hozzák és ugy a kamarában, mint a szenátusban minél hamarább letárgyaltatják. Loucheur új adó bevezetését, is tervezi, évi ötmilliárd hozadékkal, ugy hogy hét éven belül harmincötmilliárdnyi jövedelemmel lehet számolni. Ami a kincstári utalványokat illeti, a kormány folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi adósságok rendezésére. Briand már londoni tartózkodása alatt tárgyalni fog erről a kérdésről Churchille. Külügyi tekintetben Briand bejelenti a Locarnóban megkezdett pacifista politika megvalósítását a feszültségek enyhítésének irányában, Marokkóra vonatkozólag pedig a gyors és a Franciaország számára dicsőséges békekötést helyezi kilátásba, minden további felesleges vérontás elkerülésével. Belpolitikai tekintetben a kormány a kerületi választási rendszernek és a szociális reformoknak megvalósítását igéri. A pápa megszakítja vatikáni fogságát 7 Róma, nov 30. A triburia közli azt a szállongó hírt, mely szerint a pápa Assisi Szent Ferenc évszázados ünnepségére, amely a jövő év folyamán a szentnek híres kolostorában lesz, Assisibe utazik. Ha ez a hir igaznak bizonyul, akkor ez rendkívülnagyjelentőségű esemény volna, mert a pápa első izben szakítaná meg önkéntes vatikáni fogságát, melyet 1870 óta, Rómának az olasz királyság által való elfoglalása óta ks foglalt magára. A Vatikán azonban ezt a hírt még nem erősítette meg. Assisi Szent Ferenc küszöbön álló jubileumi ünnepsége alkalmából az olasz kormány az assisii Szent Ferenc-kolostor vitás birtokának kérdését olyképen intézte el, hogy a kolostort átengedte a Szent Ferencrendnek. Megkezdődtek a magyar-szerű tárgyalások. A magyar és a szerb kormányok között hosszabb időn át folyamatban levő pénzügyi tárgyalásokat ma Budapesten újra megkezdték. A tárgyalások programján szerepelnek: a régi koronatartozások és követelések rendezése, a letétek kiadása, a nyugdíjkérdés, a gyámpénztárak, valamint a határ által kettészelt törvényhatóságok vagyonának ügyei. Magyar részről Wodianer meghatalmazott miniszter, szerb részről pedig Jankovics Péter, a szerb közigazgatási bíróság elnöke vezeti a tárgyalásokat