Pesti Hírlap, 1926. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
prrr--2 VF Wkiff Um s jjgfggg a:; irodalmi jogfolytonosságot. Magyarnak in-1 hb gőgösen, mint büszkén hirdette magát. I a magyarsága más volt, mint amit eddig an-' ik tartottak, más, mint amire költészetük és közéletünk héroszai eddig tanítottak és te~ttek bennünket, s aminek magvetésére -'ri' i párisi tartózkodás tanította meg őt merész dacos hangja, amellett inkább sejtemekkel a nádatokkal, semmint gondolatbant elmekkel dolgozó múzsája épen -olyan vés és gyors hatást gyakorolt irodalmunkra mint a politikai forradalom idér és hebergya szelleme a közéletre, táról-holnapra • ategy a földből rögtönözve lett itt nemzeti •nács, majd köztársaság, vagül proletárdiktatúra, s mindezzel párhuzamosan móról-holttapra lett nagy szakadás és meghasonlás az irtilalomban.Ugyanazok a körök, amelyek a Politikai forradalmat készítették elő és csináltak is meg, portálták Ady Endrét, mint költői forgót frigiai sipkájukon, sőt a friss felforgatás napjaiban még akadémiát is akartak alapítani Vörösmarty nevére, de Ady és hívei dicsőségére. Való, hogy ma is van tábora, vannak fanatikus hívei is. De az ő egyénisége, talentuma és közvetetlen inspirációja nélkül, neki is, irányának is, szellemének is ma már ezek csak groteszk karrikatúrái. Élt azonban, ez irodalmi vásártól, zajtól és versengéstől tiszteletreméltó távolságban, magyar szemérmességét, magyar önérzetét és magyar hitét óva és őrizve a nagy magyar költők méltó utóda: Bárd Miklós. Egyén, mint a többi nagyok, mély érzésben, gazdag gondolatokban, szilárd és tiszta a nemzeti magyarságban, szerény a hangjában és az életében. Tiszta Apollo kultuszának szolgálatában. Ideális világfelfogásában és reális, de hatalmas a fantáziájában. Ő tartja költészeti irodalmunk jogfolytonosságát és lénye Arany Jánoséba kapcsolódik. Nem tárgyai, nem verselő módja, nem népies egyszerűsége és dallamos nyelve szerint. Csak a létolt közös kettejükben, minden egyéb majdnem ellentétes. Arany János plasztikája csupa bájos és elbájoló márványmunka. Bárd nehéz és komor ércbe önti gondolatait és érzelmeit. Arany csodálatraméltó nyelvművész. Gondolata és verse, ritmusa mesteri összhangban van. Bárd verse nehézkes, gondolata súlyos, melódiája szakgatott. Formái bár változnak, alapjokban voltaképen ugyanazok. Tele van képekkel, nem metaforákkal és hasonlatokkal, hanem valóságosan megfestett képekkel, konkrétumokkal, realitásokkal. Most megjelent kötetében szazdag sorozata van az úgynevezett irredenta verseknek. De hogy ilyen, csak akkor eszmélsz rá rendszerint, amikor már túl vagy a versen. Nem szóban való kesergés, fenyegetődzés, fogadkozás és istent hívó könyörgő hősködés, hanem vers, költemény, magáért való, csak épen hogy a vonagló hazafiszívből belecsöppent a szivárgó vércsepp. Ha lehet egy egész kötet versre azt mondani, hogy poétája kevésszavú, erre az új kötetre ráillik. Mindig kevesebb szóra van szüksége, hogy egy-egy nagy és mély gondolatot kimondjon, mint nekünk többieknek. Ez néha a világosság veszedelmével jár, de aki másodszor és tizedszer veszi kezébe a könyvet, gazdag jutalmat nyer érte, mert nagy szemhatár nyílik meg előtte. Magyarsága, nem nyelvi, hanem lelki magyarsága, a klasszikus, a históriai magyarság. Nyílt homloka, őszinte, bátor, tartózkodó, szemérmes és jellemben gyökerező. A nagyokhoz kell visszamenni, hogy megtaláljuk e vonzó, drága vonásokat. Zrínyiből, Széchenyiből, Katonából, Aranyból, Kossuthból, Görgeyből kell aranyszálakat kiszedni, hogy az ő lelkes, puritán, gyöngéd és férfias múzsájának arcképét lehímezhessük. Nem mintha száz és ezer magyarban ezek a tipikus elemek nem volnának meg. Bizonyosan az ő famíliájában is " megvannak. Hiszen a Kozma Sándor, Kozma Ferenc alakját őrzi még az élő nemzedék kegyeletes emléke. De a magyar urnák, a ki nem vitt országos szerepet, e nemes és jellemző vonásai is a mindennapi életben múltak el. A nagyok jellemének szövetét a krónika őrzi mindnyájunk számára. A magyar közvélemény még nem tudja, mije neki Bárd Miklós, a költő. Talán csak halála után fogja őt felfedezni egy kongeniális irodalmi búvár. Egészben ez nem sokat jelent. Katona József sem élt már, amikor Bánk bánt jogához juttatta Vörösmarty. De ha Katona meghalt, Bánk bán él halhatatlan magyar életet. Nekem hitem, hogy Bárd Miklós legitim örököse a mult század nagy irodalmi dicsőség hagyományainak. Ady Endrét megtette a pusztító végzete a nemzetvomlasztó évek költői zászlajává. Bárd Miklós költészetének diadalával fog járni a nemzeti költészet új lendülete, az irodalom királyi restaurációja, a kultúrai jogfolytonosság helyreállítása, a nemzeti felépülés, a magyar faj eredeti, hódító, honalapító és honfentartó tulajdonságainak munkafelvétele uj ezer esztendőre. Ezt a gondolatot, ezőt a reményt köszöntöm Bárd Miklós uj kötetén keresztül ez uj esztendőben, a gróf, édes Tildám, valami vonzó lehet a hangomban, mert szuggerálom az embereket. Nem bírnak kijutni a személyesvarázsom alól. Ha elmondom most, hogy a romániai kérdést is világosan látom, a románok nem adhatják oda petroleumforrásaikat Amerikának, akkor, azt hiszem, a jövőbe nézek. Vagy inkább ... — A gróf hátranézett. A pincér kiment és a pezsgős bólé ott állt az asztalon — inkább mondd nekem azt, hogy Elemér. Mikor koccintottak, Tilda érezte, hogy győzedelmeskedik. A gróf tovább beszélt politikai jóslatáról s az egyetlen nőről, ki eddig megértette őt és politikáját, Tildáról. Mind közelebb húzta a székét. — És tudod, — a keze reszketett a kezében, — és tudod, hogy most mindezt elmondhatom neked, aki megérted az én nagyságomat, gondolataim mélységét, vezéri hivatásomat, tudod, most felnézek az égre és nézd, ott hogy hullnak le most a csillagok. Csakugyan két tüzes csillag szaladt végig az égen. — Fiatalabb koromban olvastam Aristophanest — folytatta Velemér. — Ismerem — mondotta Tilda teljes bizalommal — ő az Orlando amoroso költője. — Nem az. Én azt a hölgyeknek nem való Aristophanest mondom, aki görög drámákat irt. Mikor a csillagok hullásáról beszél, azt mondja, hogy ilyenkor az istenek hazamennek lakomáikról az égboltozaton, mindegyik viszi a lámpáját, egy kicsit dülöngenek és mikor egy isten elejti a lámpáját, az lehull a földre. . A gróf és Tilda oly közel voltak és Velemér keze oly forró, hogy ezt nem hűthette le máskép, mint hogy ajkát odaszorította Tilda ajkára. Még sohasem voltak ilyen közel egymáshoz. És még sohasem voltak ilyen távol. Minden férfi magában végigjátssza a világtörténetet. Ezért a férfi kamaszkorától kezdve először fogyasztási cikknek nézi az asszonyt, amit meg lehet vásárolni ez a nőrablás a nővásár maradványa. A második stádium akkor következik be, mikor megérnek a házasságra. Frenssen jól mondja, a házasságban a férfi és a nő úgy állnak egymás mellett, mint két jegenyefa, csakhogy a férfi kívül áll, hogy a vihart felfogja, így lesznek vagy jópajtások, vagy közömbösek. Sem az első korszakban, sem a másodikban az asszony nem érti a férfit. A harmadik korszakban, amelyikbe gróf Elemér most belép, az asszony kerül a férfi fölé, egy horgot akaszt annak titkos ambíciójába és húzza magával és akkor már a férfi nem érti az asszonyt. Mikor tiz óra után gróf Velemér karonfogta Tildát s a puszpánggal kerített uton mentek fel a panzió felé, az egyik padon a csaposlegény hancúrozott egy szobalánnyal. — Látod, — mondja a gróf, — ezek szerelmesek és azt hiszik, hogy nem látja őket senki. Gróf Velemér ugyanezt gondolta magáról. A panzió ajtajában Tilda egy percre megtorpant. De először eszébe jutott az, hogy senki sem fog a dologról tudni. Másodszor kitört belőle az apja vabanque természete, föltenni mindent egy kártyára, hogy grófnő legyen. Hogy fogja majd szétküldeni a pukkasztó meghívókat barátnőinek: „A m. kir. miniszterelnök és neje, gróf Vastagh Elemérné, Gógánfalvy Mathild tisztelettel meghívják . . Ah! És harmadszor megint az jutott eszébe, hogy senki sem fog erről semmit tudni Másnap, vasárnap, tizenkét órakor Tilda csöngetett Logodi utcai lakása ajtaján. A derék Liza az ő nehéz becsületes monori lépéseivel kinyitotta az ajtót ,s ennyit mondott: — A méltóságos úr nem utazott el. Itthon van. Tilda macskatermészetének elég volt annyi idő, míg az előszobán keresztülment, hogy a meglepetésből összeszedje arcát. Bement a szobájába. Belépett Hincz. Hincz János gondosan megvárta, míg Liza kiment és csak nézte a feleségét. — Az anyámnál voltam, Janika ss ülj le — mondta Hincz olyan hangon, mintha nem is a torkából jönne, —én voltam az anyádnál. Tilda leült a kanapéra és megreszketett. — Mindent tudok, — mojtotta Hincz kísérteties hangja, — hazudsz, hazudtál, mikor megláttál, hazudtál, mikor rámnéztél, hazudtál, mikor madeirát Miezte, hazudtál, mikor a vörös gesztenyefák ala sétáltál. Tilda úgy érezte, hogy az ő kártyavára összedőlt. — Az anyádnál volam — folytatta Hincz olyan hangon, minta a negyedik dimenzióból jönne, —ő besületes asszony. Ezután itt fog lakni nálunk és te, te tovább is fogadni fogod a grófot de az anyád itt lesz. Mert én meg fogom műteni a becsületemet. (Folyatjuk.) PESTI HÍRLAP 1926 január 1, péntek PÉNTEKI ÉS SZOMBATI RÁDIÓ. A városok melletti szám a hullámhosszt jelöli.) PÉNTEK. BUDAPEST 546 (9 30) Hírek, kajgizdMig, felolvasás ; (10) Zenemise » boborá plébánia templomtól; (17) Hangverseny. Kéler 13.: Deokonsa, nyitány. Lehár : Sárga kabát, egyveleg. Kamzst : Komoly és tréfe, egyveleg. Tinewu« (20-30 perckor): A Székesfivárved Zenekar népszerű szimfonikus estje. Vezényel: Bor Dezső karnagy. MemW John : Hobiklák, nyitány. Torsteji Petrán : Svéd fenevárlatok. A lecatók, Scheno, Tava«. CeajkOTwky : Diatöp« «uit«. Indulj, Tm»«, arosi tíme. Arabs tánc, Kinai tánc, Virág keringi. Liszt : II. mgyar rameilla. Delibes : Coppélia-Suite, Szláv népdal variációkkal, Ünnepi tinc és kering« (Be-dur), Notturno, Automata mmn te kering«, Deárd»*. KÜLFÖLDI MŰSOR. SZOMBAT. BUDAPEST 546 (9.30, 12-30 és 15 órakor) Hirek, közgazdaság, felöl vasi» . (17) Hangverseny. Flotow : Mártha, nyitány. Halévi : Zsidónő, ábránd. Strauss : Cigánybáró, egyveleg. Magyar nóták. (20-30) Hangverseny : Székely Mihly, a M. kir. Operaház tagja és Friedmann Gyula zongoraművész műsora . Chopin : Két prelude. Chopin : Mazurka, 51. Opus Chopin : Keringő Ae-dur. Brahms : Keringő Ag-dur. Chopin: Tavasz. Moskowsky: Románc. Max Reger: Majn«U. Borodin: A kolostorban Friedmann J.: Barcarolla. Rubinit pia : Az éj. Friedman». J. : Glitner : Bécsi táncok. KÜLFÖLDI MISOR. 8-30 LIPCSE (452) Orgonahangverseny. 8.30 FRANKFÜRT (47«) Ünnepi hangverseny. J0 BRUNN (750) Matiné. 11 BÉCS (530) A bécsi szimfonikus zenekar hangversenye. 11 LIPCSE (452) Újévi ünnepi hangverseny. 12 FRANKFURT (470) Régi olasz muzsika. 16 MÜNCHEN (485) Hangverseny 12-30 BRESLAU (418) Dél hangverseny. 13-45 HANNOVER (291) Hangverseny (Beethoven, Mozart, Wagner, Malöcker, Lehár). 15 STUTTGART (44’) Gyermekdélután. 16.15 MÜNSTER (41*) Romfera hangverseny. 16.20 MÜNCHEN (485) SoJurandzonekar. 18 FRANKFURT (47«) Wagser: Biegfried. 16 LIPCSE (452) Síimíónékm hangrerteny. 16 STUTTOART (4M) Hangverseny. 18.45 MÜNCHEN (485) „íWt". 20 BRESLAU (418) Szimfonikus hangverseny. 20-40 RÓMA (425) Hangvorseny. 22 KÖNIGSBERG (443) TOnezene. 22 30 RÓMA (425) Jan band. 18-15 DORTMUND (283) peranto. 20 KÖNIGSBERG (443) zene. 20 BÉCS (530) Szimfoniku 20.40 ROMA (425) ~eeny. 22.30 zene. 22-45 zene. 23h?£iendje: ELBERFELD MÜNCHEN (H1) (485) LONDON (3*5) A Hansa- és Savoy Kormányválság Bulgáriában, Szófia, dec. 31. A képviselőházban ma délelőtt, amikor a mezőgazdasági építkezetekről szóló törvényről hangzottak el fölvilágosítások, a többségi pártok padjairól nótáj© képviselő hevesen közbekiáltott. Sztojanosev közmunkaügyi ninszter erre hirtelen elhagyta a miniszteri padokate benyitotta lemondását a miniszterelnöknek. A miniszterelnök nem fogadta el a lemondást Cankov miniszterelnök és a kormányzópárt különböző csoportjait képviselő politikusok között a tárgyalások még folynak. A ma r reggeli lapok mindamellett közlik egy várható Szapchip-korrtesz truját, amelyben Ljapcsev a miniszterelnöki és a pánsölgyi tárcát vállalná magára.