Pesti Hírlap, 1926. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-03 / 2. szám

18 Divák világszövetsége. Ki csábította vissza Fedák Sárit ? — Fritzí Massary Budapesten. A múltkoriban kiadtuk azt a beszélgetést, am­it egy berlini magyar lap tudósítója folytatott Fedák Barival. Abban i­y szó fittj volt a Terezi­fí'i-ról, decemberi pesti bemutatóról. Fedák Sári azt mondotta e beszélgetés során, hogy a pesti színpadon január hó folyamán lép föl, de nem ope­rettben, hanem a Táncoló mam­ák elleti amerikai vígjátékban . . . Mégis operettben, a Tereziná-on­.. lépett föl, még­pedig már január előtt. Hogy ki csá­bította vissza az operettszínpadra, erről több verzió kering. Csak még egy nem került forgalomba . . . Legutóbb Berlinben Fedák Sári egy este meg­nézte Fritzi Massaryt, a Terezina címszerepében. A német színpadok ragyogó digája teljesen meghódí­totta. — Mily érdekes, — mondta ezen az estén va­laki Fedák Sárinak — hogy a Pompadour-t is ját­sz'n­­ a Fritzi Massary. Viszont arra már n­incs kilá­tás, hogy te, Zsazsa, eljátszd a Teréziná-t, az újabb időknek ezt a másik, művészi értelemben is nagy­sl­rit operettszerepét. Holott néktek, ket'ötöknek, világszövetséget kellene kötnötök, oly értelemben, hogy eljátsztok minden hozzátok méltó operettsze­repet,­ ami azt is jelentené, hogy az operettszerzők törnék magukat elsősorban a jó librettó és a jó sze­rep után... " Ez a világszövetség-kötési ajánlat persze in­kább csak tréfa volt, de egészen meglepetésszerűen gondolkodóba, ejtette Fedák Sárit. Olyannyira, hogy, utóbb, Roboz Imrének sikerült őt a lábáról leverni, megnyerni a Teresina címszerepe részére. És az eredmény? Itt Budapesten a cigányok, jazz-band-ek már az egész városban játsszák a Terezina dalait. Strauss Oszkárnak, a Lehár—Fali—Strauss-triász e nagyhírű tagjának, a Teresinában pazar bőkezűs­séggel felhalmozott pompás ének- és táncszámai a villám gyorsaságával terjednek, mint már annyi más slágernótája az operettszerzés e kiváló mes­terének. És terjesztik azt a kedves, kellemes, raga­dós izgalmat, a színészkultusz legnemesebb kísérő jelenségét, amely egy nagy művésznő kivá­l teljesítményéhez kapcsolódik és amely egyúttal Fedák Sári legújabb operettalakításának nagy si­kerében nyilvánul. Mgyhangú a vélemény, hogy Fe­dák Sári a Terezina címszerepében annyiszor remeklő és méltatott művészetének oly magas­sá­gzát érte el, az operettalatí­tásnak azt a tökéletes­ségét, amelyért őt a Terezina német kreálójával, Fritzi Massaryval együtt, e műfaj királynőjeként ünneplik. Az operett aranykorának legragyogóbb alakításaihoz méltó Fedák Sári Terezinája. Ezt tanúsítják a szerdai premier óta sorozatos zsúfolt házak a Fővárosi Operettszínházban és az ovációk­nak, tüntető tapsoknak, ismétléseknek az a lánco­lata, amellyel a közönség estéről-estére Fedák Sári kivételes művészetének adózik. Ma, szombaton este is tomboló tapsok ü­nnepelték. A Terezina előadásának másik nagy erőssé­ge, hogy Honthy Hanna játssza és énekli a darab­ban Borghese Pauline hercegnő szerepét. Művésze­tének gazdagsága és egyéniségének megvesztegető kedvessége rég érvényesült oly hiánytalan tökéle­tességben, mint ebben az alakításában. A két pri­madonnával együtt osztoznak a sikerben az operett többi főszereplői: Halmay, Tolnay és Uj­váry és mint külön művészi szenzáció: Napoleon szerepében Zátony, a kitűnő drámai színész. A Terezina nagy sikere hosszú időre elvette a Fővárosi Operettszínház műsorgondját. Hiszen már hétfőre is alig van jegy. És még valamit! . . A tréfás formában fel­vetett „dívák világszövetsége" tovább mélyül: — elárulhatjuk, hogy már szövegezik azt a szerződést, ami tavaszra Fritzi Massaryt Budapestre hozza. Persze a Pompadourt és a Terezinát fogja elját­szani. * (Magyar csellóhangverseny Londonban.) Lon­donból jelentik: Bournemouthban, Anglia legelőkelőbb téli gyógyhelyén, a Symphony Orchester díszhang­versenyén adták elő egyebek között Dohnányi Ernő csellóhangversenyét. A szóló­ részt Kordy Dezső, a Lon­donban élő magyar csellóvirtuóz nagy technikai tö­kéletességgel és a magyar szerző gondolatmenetébe való szellemi elmélyedéssel játszotta. A közönség vi­haros ünneplésben részesítette. * (Karmesterek harca a kolozsvári román ope­raházban.) Szerdán este botrányos dolog történt a kolozsvári román Operában. A Faust volt műsorra tűzve és mikor a függöny felgördült, s a karmester vezényelni kezdett, a zenekar­­ néma maradt. A ze­nészek semmi szín alatt sem voltak hajlandók ját­szani és így az előadást nem lehetett megtartani. Az is történt ugyanis, hogy Bobescu karmester, akinek dirigálnia kellet volna, az előadás kezdete előtt hir­telen lemondott állítólag azért, mert az igazgatóság leszerződtetett egy Stanek nevű cseh karmestert két­szer anem­­ fizetéssel, mint amennyi az övé. Az igaz­gatóság az utolsó percben dr. Bródy Miklós karnagy­nak osztotta ki a darabot, aki próba nélkül vá­lat­sko­zott a dirigálásra, viszont a zenekar ilyen körülmé­nyek között nem akart játszani. Pavel Constantin igazgató az előadás elmaradását Andrescu tenorista állítólagos lemondásával okolta meg holott Pavel maga is jó tenorista és már többször énekelte a kér­déses szerepet. A Royal-Orfeum állatciklusa. Január: Duncan skót kutyái. — És egyéb szenzációk, Londonban külön temetőjük van a kutyák­nak ... A temetőben egymással versenyeznek a szebbnél-szebb kutya-síremlékek, a megh­atóbbnál­meghatóbb feliratokkal. De van egy-két kutya-sír­bon is. Senki ebben szentségtörést nem talál, noha az emberi szempontból a­ halál és a temető, kinek-kinek a hite szerint való, szent fogalom Nyilván azért nem, mert a kutya áll az emberhez egközelebb. Mert — hogy egyebet ne említsünk — az egész á­lat­világból csak a kutyafuttáról jegyezték föl, hogy a gazdája halála­ után kijárt a temetőbe, megsiratni őt, sőt volt már olyan is, „aki"­é­len-szomjan ott pusztult el a gazdája sírján. Kétségtelen, ez r­els­csak a kutyahűség mellett tesz mélységes vallomást, hanem amellett is, hogy a kutya tud a halálról é­s más, a gazdám­ haláláról. De vajon tud-e a saját elmúlásáról? E kérdésnek aktualitást nyolc skót­ kutya ad A Royal Orfeum januári műsorán jelentkeztek, mint Duncan idomított skót­ kutyái. Nyilvánvaló, hogy az átlátszámok — a mi szemünkben legalább — a tetejét jelentik a varieté­produkcióknak. És ha nem véletlen, hogy a Nem­zeti Színház — művészi teljesítményének csúcsa­ként annyiszor Shakespeare-cik­ust rendez, úgy nyil­ván Tarján Vilmos, a Hoyal-Qr­ewn igazgatója is céltudatosan illesztett ezidei műsorába — egy állat­ciklust. A medvék, a fókák után itt vannak — a skót­ kutyák! Ragyogóan intelligensek. Annyira, hogy íme, föl lehet velük kapcsolatban tenni a kér­dést, hogy a kutya tud-e arról egyáltalában, amiről tud az ember, hogy a születésnek örök ríme az el­múlás­?! Annyi sok minden közt ugyanis a Duncan­szám keretében a kutya-soffőr nekiviszi az autót egy oszlopnak. A két kutya-utas kirepül az autóból és néhány vonaglás után elterül. Jön Duncan. Előbb az,egyik kutyához lép. Tapogatja... emel­geti ... ahogy eme­getés közben ez a kutya az alélt­ság elomlását tetteti, emberien frappáns. Pár perc­nyi babusgatás után azonban valahogy mégis ma­gához tér. A másik skót­ kutya azonban tökéletesen — halott! Ráteszik egy deszkára. Ott fekszik el­nyúlva, egy ina meg nem rándul .. a szeme meg nem pislog ... Oly megdöbbenten tetteti a halált, a saját elmúlását, hogy kérdés nélkü­l mondja az ember: ennek a kutyának tudnia kell arról, hogy van halál... És hogy ez a komor illúzió tökéletes legyen, jön az özvegy-kutya és siratja, gyászolja az „elhunytat"­. Nem tagadjuk, hogy számunkra a skót­ kutyák jelentették a legnagyobb élményt a Royal­ Orfeum új műsorában, amiért az ember­ számoktól­­ bocsá­natot is kérünk. Annál inkább, mert szinte mind becsületére válik az emberi fajtának, akár a színpadi részt, akár a varieté-részt nézzük. A színpadi rész gerincéül Békeffy László és Raggamby András „Baj van a kréta körül" című egyfelvonásosa szolgál. A két szerző francia öt­letből vette a hozzávaló borsot, amitől ugyancsak tüsszögni fog a polgári erkölcs. Azonban oly mulat­ságos és Békeffy oly ragyogó karrikatúrát ad ben­ne, hogy az ember végigkacagja. A női főszerep a kitűnő Németh Juliskáé, aki utóbb két remekül elő­adóit sanzonnal is lekötelez. Fenyő Aladár, Vidtor Ferike, Kondha Rózsi játssza a többi szerepet... A színpadi részhez tartozik persze Dénes Oszkár is, akit kupléiért ezúttal is viharosan tapsoltak. Meg aztán: Békeffy László elmés konferálása. És Frölich humoros zongorázása. Az emberi varieté-számok közül pedig elsőnek említjük Emmit, egy nyolcéves leánykát, egy bájos kis teremtést, aki ha nem is játszik harminc hang­szeren, mint ahogy a műsor igéri, de vagy tizen­ötön igen, hozzá oly bravúrral, hogy elhallgatná az ember óraszámra .. Felnőttek­ és többen vannak az Academy-görlök. A nemzetközi varietének elis­merten legkitűnőbb angol tánccsoportja, Boszorká­nyos gyorsasággal váltogatják kosztümjeiket, hal­latlan gráciával táncolnak, sőt énekelni is tudnak. Végül visszatért hozzánk a csodálatos H­irukava­család. Megint láthattuk a szivár­ogtatóan nagy­szerű zászlót, a mennyezetet verő bambusz-rudat, melyet, Hirukava a vállára illeszt és anélkül, hogy fogná, egyensúlyban tudja tartani, noha a rúd felső végén, a mennyezet alatt, a lánya lebeg és végez mindenféle mutatványokat... És l­áttuk a fiát, aki a színpadtól föl a karzatokig kifeszített sodrony­kötélen előbb föl­sétál, azután szinte egyetlen szilaj irammal lecsúszik, vissza a színpadra. . Igen mu­latságos az öt kalapzsonglőr És bár utoljára eny­hítjük az Allison-csoportot­, ki kell jelenteni, hogy a kulturált testi bravúroknak azt a niagaraszerű­ zuhatagát, amit itt kilenc férfi és egy nő produkál, még soha sehol nem láttuk. '* (Kétszáz cigányzenész együttes h­angversenye) ad különös érdekességet az „1000 év" Városi Színház beli díszelőadásának. Budapest összes legjobb nevű ci­gányprímásának közreműködésén kívül Radics Béla vezeti ezt a ritkaságszámba menő együttest Verő C'Vár(10 kilenc képre oszló történelmi látványosságé­ban a Városi Színház teljes személyzete vesz rész. A január 14., 16., 23 és 24-iki díszelőadásokra jegyek már válthatók m'n:ren dő'e'dtt 9—12-ig a Budapesti Népszínházi Nyugdijintézetnél (IV., Köz­ponti Város­háza I. em. 120. szám.) PESTI HIRLAP 1926. január 3., vasárnap. —auwratwfcgw * ft: jlHÍCR Terezina FedUfe Um 65 e: A Fővárosi Operettszínház világhírű operettje, a Te­rezina, estéról-estére kerül szinre Fedák Sárival, a címszerepben. Honthy Hanna, Halmay, Tolnay, Uj­­a­váry és Zátony a főszereplők. * (A Nemzeti Színházban) Vízkereszt, napján délután mérsékelt helyárakkal a Stuart Mária, este a Süt a nap szerepel műsoron. A híd a pénteki és hétfői előadásokon kívül rendes helyárakkal vasár­nap délután is színre kerül s a szezon másik nagy si­kere, a Zenebohócok pedig csütörtökön, vasárnap este és jövő kedden van műsoron. Ezenkívül szomba­ton a Cyrano de Bergerac-ot adják. * (A Portici néma) a Városi színház nagy sikert ígérő operabemutatója pénteken, január 8-án. Auber gyönyörű operája kiemelkedő eseménye lesz az idei zeneéletnek. A bemutató előadás jegyeit ma, vasár­naptól kezdve árusítják a Városi Színház pénztárai és a jegyirodák. (6 tól 58 ezer K-ig.) * (Adler Adelina, Bársony Dóra, Somló, Hal­­mos, Pajor) énekli az Eladott menyasszony főszere­peit ma délután a Városi Színházban. Mérsékelt helyárak.­­ (A Vígszínház jövő hetét) is a legfrissebb szen­­zációs siker, a Hat szerep keres egy szerzőt dominálja. A csütörtöki estét kivéve, amikor az Úriemberek­et adják, minden este a Hat szerep keres egy szerzőt ke­rül színre. Vasárnap délután az Arcok és álarcok sze­repel a műsoron. Szerdán, Vízkereszt napján, délután gyermekelőadásul rendkívül mérsékelt helyárakkal: 4 kedélyes lovasrendőr. Ártatlan özvegy — péntek kivételével — minden este — Lábass Jucival — Városi Színház. * (Minden este a rendkívüli sikerű) Alexandra kerül szinte a Király színházban Péchy Erzsivel, So­mogyi Nusival, Bát­aival, Nádorral, Kertészszel, La­tabárral, Szirmaival, Ihászszal és Pártossal a fősze­repekben. Szerdán, Vízkereszt ünnepének délutánján, mérsékelt helyárakkal a N­égi jó Budapest, most és jövő vasárnap délután )\lartos—Volkmann—Vincze gyönyörű zenéjű operettje, az Anna-bál kerül szinre, ugyancsak mérsékelt helyárakkal. Magyar Szinház vasárnap délután — Engem szeress. Titkos, Gsortos, Gombaszögi, Z. Molnár, Lala Colins, Idna Mig, Jazz-band, Schrammli, cigányzenekar, katonazenekar. * (A Kamara­ Szinház újdonsága): De Stefani A messzinai varga című drámája a keddi bemutatón kívül szerdán, csütörtökön, vasárnap este és jövő kedden van műsoron. Az Fizevir, Hevesi Sándor nagy­ sikerű vígjátéka ezen a héten Gál Gyula szabadsága miatt csak egyszer, szombaton este kaphatott helyet a játékrenden. A Nem lehessen tudni. Bernard Shaw híres komédiája,, pénteken és hétfőn este, valamint vasárnap délután is szinre kerül rendes helyárakkal. Szerdán, Vízkereszt napján, délután mérsékelt hely­árakkal először szőrénél a Karmara­ Színházban a Vén nazember, a nemzetiszínházi előadás teljes szerep­osztásában. * (A nagysikerű Hejehuja báró) kerül szinre 6-án, szerdán délután a Városi Színházban, a bemu­tató pompás szereplőivel. — Mérsékelt hely árak. Ártatlan özvegy — csupa jókedv — csúffa sláger — Lábass Jucival — Városi Színház. A lej­obb színház, legérdekesebb darab, legszebb előadás. MIÉNK AZ ÉJSZAKA a MAGYAR SZÍNHÁZ ese­ményszámba menő nagy sikere Budapest színházi, művészeti és társa­talmi szenzációja Legjobb szín­ház, legérdekesebb darab, legszebb előadás. MIÉNK AZ ÉJSZAKA az a darab, amelynek egyetlen elő-adáson egyetlen hely se marad bhesen. MIÉNK Az ÉJSZAKA az a t'asab. cmp'yet ri'náenfcatek meg ?w!! Bé?.B,'e. mtms Az ÉJSZAKA a stvfi fcáf nvn­den estéjén szerepel a MAGYAR SZ­íNHÁZ műso­rán, kivéve csütörtököt, amikor Pöldi Mihály EN­GEM SZERESS kitűnő vígjátékát adják. MARIKA 47—55-9k előadása a Renaissance Színházban. X. Y. és neje. A Belvárosi Szín­ház szombati premierje. Denys Amici „M. et Arne Un Tel" című vígjá­téka az idei párizsi szezonnak kétségtelenül legna­gyobb irodalmi és különös módon — egyben legna­gyobb közönség-sikere is. Négy hónap óta szakadat­lanul telt házak mellett játsszák ma is Párizsban. Írója, akinek eddig csak az irodalmi körök ki­vételes megbecsülésében volt része, ezzel a darabjá­val, melyet X. Y. és neje címmel szombaton mutat be a Belvárosi Színház, egy csapással a boulevardok legnagyobb népszerűségéhez érkezett el. Ezt a nobilis színpadi alkotást az agyondicsérő­ jelzők ízléstelen tömege helyett a két legtekintélyesebb francia kriti­kusnak — Brisson-nak és Antoine-nek (a nagy szín­padreformátornak) — méltatásával mutatjuk be a magyar közönségnek. ',,'t­ulajdonképen nem új történet és Amiel mégis a legértékesebb, legszebb és legd­ragadóbb dar­­tot írta meg belőle, melynek évek óta tapsolhattunk Pá­rizsban . A francia szinnad­­i­-zia trainr­ói. .i . puritánabb és legmagasabbrendű irodalom . Amiel egyszerre a mai szinpad legelső sorában is ke­­vés helyre került . " (Antoine „L'inform­­ition") „Amiel egészen magasrendű alkotással ajándé­kozta reeg a francia irodalmat Magasrendű a kom­pozíció..­. imponáló az egyszerűsége . . . Milyen egy­szerű és milyen elragadó . (Brisson „Le Temps.") A Belvárosi Színház előadásána­k főszereplői: Gellért Lajos, Pécsi Blanka, Földént­i László és Vidor Feri.

Next