Pesti Hírlap, 1926. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-03 / 2. szám
18 Divák világszövetsége. Ki csábította vissza Fedák Sárit ? — Fritzí Massary Budapesten. A múltkoriban kiadtuk azt a beszélgetést, amit egy berlini magyar lap tudósítója folytatott Fedák Barival. Abban iy szó fittj volt a Terezifí'i-ról, decemberi pesti bemutatóról. Fedák Sári azt mondotta e beszélgetés során, hogy a pesti színpadon január hó folyamán lép föl, de nem operettben, hanem a Táncoló mamák elleti amerikai vígjátékban . . . Mégis operettben, a Tereziná-on.. lépett föl, mégpedig már január előtt. Hogy ki csábította vissza az operettszínpadra, erről több verzió kering. Csak még egy nem került forgalomba . . . Legutóbb Berlinben Fedák Sári egy este megnézte Fritzi Massaryt, a Terezina címszerepében. A német színpadok ragyogó digája teljesen meghódította. — Mily érdekes, — mondta ezen az estén valaki Fedák Sárinak — hogy a Pompadour-t is játsz'n a Fritzi Massary. Viszont arra már nincs kilátás, hogy te, Zsazsa, eljátszd a Teréziná-t, az újabb időknek ezt a másik, művészi értelemben is nagyslrit operettszerepét. Holott néktek, ket'ötöknek, világszövetséget kellene kötnötök, oly értelemben, hogy eljátsztok minden hozzátok méltó operettszerepet, ami azt is jelentené, hogy az operettszerzők törnék magukat elsősorban a jó librettó és a jó szerep után... " Ez a világszövetség-kötési ajánlat persze inkább csak tréfa volt, de egészen meglepetésszerűen gondolkodóba, ejtette Fedák Sárit. Olyannyira, hogy, utóbb, Roboz Imrének sikerült őt a lábáról leverni, megnyerni a Teresina címszerepe részére. És az eredmény? Itt Budapesten a cigányok, jazz-band-ek már az egész városban játsszák a Terezina dalait. Strauss Oszkárnak, a Lehár—Fali—Strauss-triász e nagyhírű tagjának, a Teresinában pazar bőkezűsséggel felhalmozott pompás ének- és táncszámai a villám gyorsaságával terjednek, mint már annyi más slágernótája az operettszerzés e kiváló mesterének. És terjesztik azt a kedves, kellemes, ragadós izgalmat, a színészkultusz legnemesebb kísérő jelenségét, amely egy nagy művésznő kivál teljesítményéhez kapcsolódik és amely egyúttal Fedák Sári legújabb operettalakításának nagy sikerében nyilvánul. Mgyhangú a vélemény, hogy Fedák Sári a Terezina címszerepében annyiszor remeklő és méltatott művészetének oly magasságzát érte el, az operettalatításnak azt a tökéletességét, amelyért őt a Terezina német kreálójával, Fritzi Massaryval együtt, e műfaj királynőjeként ünneplik. Az operett aranykorának legragyogóbb alakításaihoz méltó Fedák Sári Terezinája. Ezt tanúsítják a szerdai premier óta sorozatos zsúfolt házak a Fővárosi Operettszínházban és az ovációknak, tüntető tapsoknak, ismétléseknek az a láncolata, amellyel a közönség estéről-estére Fedák Sári kivételes művészetének adózik. Ma, szombaton este is tomboló tapsok ünnepelték. A Terezina előadásának másik nagy erőssége, hogy Honthy Hanna játssza és énekli a darabban Borghese Pauline hercegnő szerepét. Művészetének gazdagsága és egyéniségének megvesztegető kedvessége rég érvényesült oly hiánytalan tökéletességben, mint ebben az alakításában. A két primadonnával együtt osztoznak a sikerben az operett többi főszereplői: Halmay, Tolnay és Ujváry és mint külön művészi szenzáció: Napoleon szerepében Zátony, a kitűnő drámai színész. A Terezina nagy sikere hosszú időre elvette a Fővárosi Operettszínház műsorgondját. Hiszen már hétfőre is alig van jegy. És még valamit! . . A tréfás formában felvetett „dívák világszövetsége" tovább mélyül: — elárulhatjuk, hogy már szövegezik azt a szerződést, ami tavaszra Fritzi Massaryt Budapestre hozza. Persze a Pompadourt és a Terezinát fogja eljátszani. * (Magyar csellóhangverseny Londonban.) Londonból jelentik: Bournemouthban, Anglia legelőkelőbb téli gyógyhelyén, a Symphony Orchester díszhangversenyén adták elő egyebek között Dohnányi Ernő csellóhangversenyét. A szóló részt Kordy Dezső, a Londonban élő magyar csellóvirtuóz nagy technikai tökéletességgel és a magyar szerző gondolatmenetébe való szellemi elmélyedéssel játszotta. A közönség viharos ünneplésben részesítette. * (Karmesterek harca a kolozsvári román operaházban.) Szerdán este botrányos dolog történt a kolozsvári román Operában. A Faust volt műsorra tűzve és mikor a függöny felgördült, s a karmester vezényelni kezdett, a zenekar néma maradt. A zenészek semmi szín alatt sem voltak hajlandók játszani és így az előadást nem lehetett megtartani. Az is történt ugyanis, hogy Bobescu karmester, akinek dirigálnia kellet volna, az előadás kezdete előtt hirtelen lemondott állítólag azért, mert az igazgatóság leszerződtetett egy Stanek nevű cseh karmestert kétszer anem fizetéssel, mint amennyi az övé. Az igazgatóság az utolsó percben dr. Bródy Miklós karnagynak osztotta ki a darabot, aki próba nélkül válatskozott a dirigálásra, viszont a zenekar ilyen körülmények között nem akart játszani. Pavel Constantin igazgató az előadás elmaradását Andrescu tenorista állítólagos lemondásával okolta meg holott Pavel maga is jó tenorista és már többször énekelte a kérdéses szerepet. A Royal-Orfeum állatciklusa. Január: Duncan skót kutyái. — És egyéb szenzációk, Londonban külön temetőjük van a kutyáknak ... A temetőben egymással versenyeznek a szebbnél-szebb kutya-síremlékek, a meghatóbbnálmeghatóbb feliratokkal. De van egy-két kutya-sírbon is. Senki ebben szentségtörést nem talál, noha az emberi szempontból a halál és a temető, kinek-kinek a hite szerint való, szent fogalom Nyilván azért nem, mert a kutya áll az emberhez egközelebb. Mert — hogy egyebet ne említsünk — az egész álatvilágból csak a kutyafuttáról jegyezték föl, hogy a gazdája halála után kijárt a temetőbe, megsiratni őt, sőt volt már olyan is, „aki"élen-szomjan ott pusztult el a gazdája sírján. Kétségtelen, ez relscsak a kutyahűség mellett tesz mélységes vallomást, hanem amellett is, hogy a kutya tud a halálról és más, a gazdám haláláról. De vajon tud-e a saját elmúlásáról? E kérdésnek aktualitást nyolc skót kutya ad A Royal Orfeum januári műsorán jelentkeztek, mint Duncan idomított skót kutyái. Nyilvánvaló, hogy az átlátszámok — a mi szemünkben legalább — a tetejét jelentik a varietéprodukcióknak. És ha nem véletlen, hogy a Nemzeti Színház — művészi teljesítményének csúcsaként annyiszor Shakespeare-cikust rendez, úgy nyilván Tarján Vilmos, a Hoyal-Qrewn igazgatója is céltudatosan illesztett ezidei műsorába — egy állatciklust. A medvék, a fókák után itt vannak — a skót kutyák! Ragyogóan intelligensek. Annyira, hogy íme, föl lehet velük kapcsolatban tenni a kérdést, hogy a kutya tud-e arról egyáltalában, amiről tud az ember, hogy a születésnek örök ríme az elmúlás?! Annyi sok minden közt ugyanis a Duncanszám keretében a kutya-soffőr nekiviszi az autót egy oszlopnak. A két kutya-utas kirepül az autóból és néhány vonaglás után elterül. Jön Duncan. Előbb az,egyik kutyához lép. Tapogatja... emelgeti ... ahogy emegetés közben ez a kutya az aléltság elomlását tetteti, emberien frappáns. Pár percnyi babusgatás után azonban valahogy mégis magához tér. A másik skót kutya azonban tökéletesen — halott! Ráteszik egy deszkára. Ott fekszik elnyúlva, egy ina meg nem rándul .. a szeme meg nem pislog ... Oly megdöbbenten tetteti a halált, a saját elmúlását, hogy kérdés nélkül mondja az ember: ennek a kutyának tudnia kell arról, hogy van halál... És hogy ez a komor illúzió tökéletes legyen, jön az özvegy-kutya és siratja, gyászolja az „elhunytat". Nem tagadjuk, hogy számunkra a skót kutyák jelentették a legnagyobb élményt a Royal Orfeum új műsorában, amiért az ember számoktól bocsánatot is kérünk. Annál inkább, mert szinte mind becsületére válik az emberi fajtának, akár a színpadi részt, akár a varieté-részt nézzük. A színpadi rész gerincéül Békeffy László és Raggamby András „Baj van a kréta körül" című egyfelvonásosa szolgál. A két szerző francia ötletből vette a hozzávaló borsot, amitől ugyancsak tüsszögni fog a polgári erkölcs. Azonban oly mulatságos és Békeffy oly ragyogó karrikatúrát ad benne, hogy az ember végigkacagja. A női főszerep a kitűnő Németh Juliskáé, aki utóbb két remekül előadóit sanzonnal is lekötelez. Fenyő Aladár, Vidtor Ferike, Kondha Rózsi játssza a többi szerepet... A színpadi részhez tartozik persze Dénes Oszkár is, akit kupléiért ezúttal is viharosan tapsoltak. Meg aztán: Békeffy László elmés konferálása. És Frölich humoros zongorázása. Az emberi varieté-számok közül pedig elsőnek említjük Emmit, egy nyolcéves leánykát, egy bájos kis teremtést, aki ha nem is játszik harminc hangszeren, mint ahogy a műsor igéri, de vagy tizenötön igen, hozzá oly bravúrral, hogy elhallgatná az ember óraszámra .. Felnőttek és többen vannak az Academy-görlök. A nemzetközi varietének elismerten legkitűnőbb angol tánccsoportja, Boszorkányos gyorsasággal váltogatják kosztümjeiket, hallatlan gráciával táncolnak, sőt énekelni is tudnak. Végül visszatért hozzánk a csodálatos Hirukavacsalád. Megint láthattuk a szivárogtatóan nagyszerű zászlót, a mennyezetet verő bambusz-rudat, melyet, Hirukava a vállára illeszt és anélkül, hogy fogná, egyensúlyban tudja tartani, noha a rúd felső végén, a mennyezet alatt, a lánya lebeg és végez mindenféle mutatványokat... És láttuk a fiát, aki a színpadtól föl a karzatokig kifeszített sodronykötélen előbb fölsétál, azután szinte egyetlen szilaj irammal lecsúszik, vissza a színpadra. . Igen mulatságos az öt kalapzsonglőr És bár utoljára enyhítjük az Allison-csoportot, ki kell jelenteni, hogy a kulturált testi bravúroknak azt a niagaraszerű zuhatagát, amit itt kilenc férfi és egy nő produkál, még soha sehol nem láttuk. '* (Kétszáz cigányzenész együttes hangversenye) ad különös érdekességet az „1000 év" Városi Színház beli díszelőadásának. Budapest összes legjobb nevű cigányprímásának közreműködésén kívül Radics Béla vezeti ezt a ritkaságszámba menő együttest Verő C'Vár(10 kilenc képre oszló történelmi látványosságéban a Városi Színház teljes személyzete vesz rész. A január 14., 16., 23 és 24-iki díszelőadásokra jegyek már válthatók m'n:ren dő'e'dtt 9—12-ig a Budapesti Népszínházi Nyugdijintézetnél (IV., Központi Városháza I. em. 120. szám.) PESTI HIRLAP 1926. január 3., vasárnap. —auwratwfcgw * ft: jlHÍCR Terezina FedUfe Um 65 e: A Fővárosi Operettszínház világhírű operettje, a Terezina, estéról-estére kerül szinre Fedák Sárival, a címszerepben. Honthy Hanna, Halmay, Tolnay, Ujaváry és Zátony a főszereplők. * (A Nemzeti Színházban) Vízkereszt, napján délután mérsékelt helyárakkal a Stuart Mária, este a Süt a nap szerepel műsoron. A híd a pénteki és hétfői előadásokon kívül rendes helyárakkal vasárnap délután is színre kerül s a szezon másik nagy sikere, a Zenebohócok pedig csütörtökön, vasárnap este és jövő kedden van műsoron. Ezenkívül szombaton a Cyrano de Bergerac-ot adják. * (A Portici néma) a Városi színház nagy sikert ígérő operabemutatója pénteken, január 8-án. Auber gyönyörű operája kiemelkedő eseménye lesz az idei zeneéletnek. A bemutató előadás jegyeit ma, vasárnaptól kezdve árusítják a Városi Színház pénztárai és a jegyirodák. (6 tól 58 ezer K-ig.) * (Adler Adelina, Bársony Dóra, Somló, Halmos, Pajor) énekli az Eladott menyasszony főszerepeit ma délután a Városi Színházban. Mérsékelt helyárak. (A Vígszínház jövő hetét) is a legfrissebb szenzációs siker, a Hat szerep keres egy szerzőt dominálja. A csütörtöki estét kivéve, amikor az Úriembereket adják, minden este a Hat szerep keres egy szerzőt kerül színre. Vasárnap délután az Arcok és álarcok szerepel a műsoron. Szerdán, Vízkereszt napján, délután gyermekelőadásul rendkívül mérsékelt helyárakkal: 4 kedélyes lovasrendőr. Ártatlan özvegy — péntek kivételével — minden este — Lábass Jucival — Városi Színház. * (Minden este a rendkívüli sikerű) Alexandra kerül szinte a Király színházban Péchy Erzsivel, Somogyi Nusival, Bátaival, Nádorral, Kertészszel, Latabárral, Szirmaival, Ihászszal és Pártossal a főszerepekben. Szerdán, Vízkereszt ünnepének délutánján, mérsékelt helyárakkal a Négi jó Budapest, most és jövő vasárnap délután )\lartos—Volkmann—Vincze gyönyörű zenéjű operettje, az Anna-bál kerül szinre, ugyancsak mérsékelt helyárakkal. Magyar Szinház vasárnap délután — Engem szeress. Titkos, Gsortos, Gombaszögi, Z. Molnár, Lala Colins, Idna Mig, Jazz-band, Schrammli, cigányzenekar, katonazenekar. * (A Kamara Szinház újdonsága): De Stefani A messzinai varga című drámája a keddi bemutatón kívül szerdán, csütörtökön, vasárnap este és jövő kedden van műsoron. Az Fizevir, Hevesi Sándor nagy sikerű vígjátéka ezen a héten Gál Gyula szabadsága miatt csak egyszer, szombaton este kaphatott helyet a játékrenden. A Nem lehessen tudni. Bernard Shaw híres komédiája,, pénteken és hétfőn este, valamint vasárnap délután is szinre kerül rendes helyárakkal. Szerdán, Vízkereszt napján, délután mérsékelt helyárakkal először szőrénél a Karmara Színházban a Vén nazember, a nemzetiszínházi előadás teljes szereposztásában. * (A nagysikerű Hejehuja báró) kerül szinre 6-án, szerdán délután a Városi Színházban, a bemutató pompás szereplőivel. — Mérsékelt hely árak. Ártatlan özvegy — csupa jókedv — csúffa sláger — Lábass Jucival — Városi Színház. A lejobb színház, legérdekesebb darab, legszebb előadás. MIÉNK AZ ÉJSZAKA a MAGYAR SZÍNHÁZ eseményszámba menő nagy sikere Budapest színházi, művészeti és társatalmi szenzációja Legjobb színház, legérdekesebb darab, legszebb előadás. MIÉNK AZ ÉJSZAKA az a darab, amelynek egyetlen elő-adáson egyetlen hely se marad bhesen. MIÉNK Az ÉJSZAKA az a t'asab. cmp'yet ri'náenfcatek meg ?w!! Bé?.B,'e. mtms Az ÉJSZAKA a stvfi fcáf nvnden estéjén szerepel a MAGYAR SZíNHÁZ műsorán, kivéve csütörtököt, amikor Pöldi Mihály ENGEM SZERESS kitűnő vígjátékát adják. MARIKA 47—55-9k előadása a Renaissance Színházban. X. Y. és neje. A Belvárosi Színház szombati premierje. Denys Amici „M. et Arne Un Tel" című vígjátéka az idei párizsi szezonnak kétségtelenül legnagyobb irodalmi és különös módon — egyben legnagyobb közönség-sikere is. Négy hónap óta szakadatlanul telt házak mellett játsszák ma is Párizsban. Írója, akinek eddig csak az irodalmi körök kivételes megbecsülésében volt része, ezzel a darabjával, melyet X. Y. és neje címmel szombaton mutat be a Belvárosi Színház, egy csapással a boulevardok legnagyobb népszerűségéhez érkezett el. Ezt a nobilis színpadi alkotást az agyondicsérő jelzők ízléstelen tömege helyett a két legtekintélyesebb francia kritikusnak — Brisson-nak és Antoine-nek (a nagy színpadreformátornak) — méltatásával mutatjuk be a magyar közönségnek. ',,'tulajdonképen nem új történet és Amiel mégis a legértékesebb, legszebb és legdragadóbb dartot írta meg belőle, melynek évek óta tapsolhattunk Párizsban . A francia szinnadi-zia trainrói. .i . puritánabb és legmagasabbrendű irodalom . Amiel egyszerre a mai szinpad legelső sorában is kevés helyre került . " (Antoine „L'informition") „Amiel egészen magasrendű alkotással ajándékozta reeg a francia irodalmat Magasrendű a kompozíció... imponáló az egyszerűsége . . . Milyen egyszerű és milyen elragadó . (Brisson „Le Temps.") A Belvárosi Színház előadásának főszereplői: Gellért Lajos, Pécsi Blanka, Földénti László és Vidor Feri.