Pesti Hírlap, 1926. június (48. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-01 / 121. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAKi Egy hóra 60.000 koron», két hóm 95.000 korona, negyedévre 135.000 kot. Egyes szám ára (pálya udvaron is)2000kor.,va­•árnap 4000 kor. Kiilf. a» előfizetési ár kétszer««. KEDD, JUMU5 1. LÉORADY testvérek kiadisa. Szerkesztésig, kiadóhivatal ésnyt'iiuliu Budapest., Y.ker..Vitm <* caásnir ut T8 ßitm fsUifon 1^3—ÍM KIAU­ki id.Shivatfvl Bud ip''SS, VU... ErzäAbPt körűi L ^•..r^Wj? •• -, • .'Vi. Mégegyszer frank­hamisítás és külpolitika. Irta Praznovszky Iván. A külpolitika magyarországi amatőrjei nem panaszkodhattak az utóbbi hetekben: a frankpör tárgyalásán annyi külpolitikai ex­pozét hallottunk, védők, vádlottak, tanuk, ügyészség néha ugv belemelegedtek külpoliti­kai vitákba, hogy ennyit ezen a téren az ön­álló Magyarország talán még egyszer sem produkált. Sietek mindjárt hozzátenni, hogy érdekes és tanulságos volt. Nem hiszem, hogy például a Budapesten székelő diplomáciai kar valaha is oly egységes és egyöntetű képet ka­pott volna a magyar közvéleménynek a tria­noni békét illető állásfoglalása tekintetében, mint a franktárgyalás folyamán. Magyaror­szágon a külpolitika alig egy pár embert ér­dekel, külpolitikával komolyan senki sem fog­lalkozik. Ha tehát egyszer a legkülönbözőbb társadalmi állású és világnézetű emberek egész tömegének monstre-megnyilatkozásával ál­lunk szemben, ez megvilágítja a helyzetet, még­ha az nagyrészt érzelmi momentumokon alap­szik is és nincs is politikailag megkonstruálva. Áll az, hogy ma Magyarországon kivétel nél­kül mindenki meg van győződve, hogy a tria­noni béke teremtette helyzet tarthatatlan, azon változtatni kell. Változtani kell békés és legá­lis eszközökkel, de mielőbb, mert ha ezen problémával az összes érdekelt világhatalmi tényezők nem foglalkoznak idejében komo­lyan és a tárgyilagos igazság alapján, akkor illetéktelen és hozzánemértő emberek kezde­nek cselekedni, amiből rendszerint baj követ­kezik. A frankpörből egyet-mást megláthatott volna Európa is. Nem a vádlottak vagy elitél­tek védelméről van szó, nem arról, liogy ki mennyire, enyhén vagy szigorúan itéli el azt, hogy egyesek judicium nélküli cselekedetük­kel súlyosan ártottak az országnak. De arról van szó, és abszolút igazság az, hogy Tria­non nélkül nem lett volna frankhamisítás. Az á bizonyos anekdota jut eszembe a püspökről, akit egy faluba való bevonulásakor nem fo­gadtak'harangszóval. Megkérdezte a püspök a plébánost, hogy miért történt ez? Mire a plé­bános azt válaszolta: Hja, méltóságos püspök Ur, annak ezer oka van. Mindenekelőtt nincs harang. — Na, akkor a többi okra nem vagyok kíváncsi, — fejezte be az ügyet a püspök. Végre is, ha nincs Trianon, akkor nincs irredenta, nincs annyi erkölcsi és anyagi bu­kás, nincs annyi kétségbeesés és jogosult el­keseredettség, nincs annyi tönkrement exisz­tencia, de másrészt nincs annyi illetéktelenül szerephez jutott ember sem. Tegyük tárgyila­gos vizsgálat tárgyává az egyes szereplők pá­lyafutását. Ha nincs Trianon, akkor Janko­vics Arisztid ma talán lovassági tábornok, dúsgazdag földbirtokos és köztiszteletben álló, hasznos, munkás tagja közéletünknek. Ha j nincs Trianon, akkor herceg Windischgraetz j még mindig a főrendiház enfant terrible-je, j aki elvállalja mindazokat a szerepeket, me- | Ivekre a politikailag meggondoltak nem vál- í lálkoznak. még h7i néha egy-egy igazság meg- i állapításához is vezetnek. Ha nincs Trianon, ] akkor a Térképészeti Intézet alkalmazottai, ! a vezérkar kitűnő tisztjei lennének, kiknek ál- • inukban se jutna eszükbe, hogy hazafias dolog { frankot hamisítani. Ha nincs Trianon, akkor ! Nádosy Imre az igazságügy-minisztérium egy \ kötelességtudó, lelkiismeretes hivatalnoka, I vagy hivataffőnöke, akinek még alkalma se i lett volna, hogy fedezze állása súlyával egy j politikai összeesküvés létrejöttét. Mehetnénk ; tovább is, de ennyi is elég. Mindezt mi magyarok tudjuk, de ez nem < elég. Tudja-e a külföld? Nem, még mindig j nem. Aki akarja, az meghallhatta volna möst J Bethlen István miniszterelnök nyilatkozik genfi utazásának a Céliáról, a most kezdődő népszövetségi tanácsülés elé kerülő magyar* érdekű problémákról, az ellenőrzés megszüntetéséről, a népszövetségi kölcsön főihasználatlan részleteiről, a beruházásokról, a kormánynak a párizsi kontrolbtzoftsághoz való viszonyáról és a Jóvátételi fizetések ellenőrzéséről 73. magyav miniszterelnökkel útban Genf feíé» — 71 Pesti Hírlap kiküldött munkatársától. — A budapest—genfi gyorsvonaton, május L28. Bethlen István miniszterelnök ur a magyar határon tut fogadott a fülkéjében, hogy nyilatkozzék előttem a Pesti Hírlap; számára. Első és legtermészetesebb kérdésem ez volt hozzá: — Mi a Kegyelmes Uram mostani genfi utjá­nak a célja? — Az út célja a szokásos negyedévi beszá­moló a működésünkről, másfelöl pedig, miután a szanálási periódus must lelelik. n>egá1Iajntása annak, hogy a szanálás eredményei kielégítők e vagy nem? Ennek eldöntésére n Népszövetség Tanácsa hivatott. 0 fogja megállapítani, hogy a programm végrehajtása sikerült-e. hogy a ] >r o g ram inunkban lefektetett célok el lettek-e mind érve és hogy mennyiben van még valami tennivaló, vagy elintéznivaló? Ez a fő probléma. Természetes, hogy eszel kapcsolatban szóba ke­riU az ellenőrzés, mert ez kapcsolatos kérdés. Szóba fog kerülni a föl nem használt kölcsön­összegeknek kérdése, illetve azoknak a további fölhasználása és szóba fognak kerülni azok a technikai kérdések, amelyek eldöntendők a sza­nálási procedura befejezése előtt a második sza­nálási pro'okollum értelmeiben, arra vonatikozó­lag hogy a ' jövőben a mjyrj ar v Uo.;i;iár>\- mik/>p«vt fofi érintkezni a Párizsban székelő konirol­bizottsággal. amelyiknek a föladata kizárólag az, hogy a reparácics bizottság gondjaira bizott érdekek megó\ ássanak, nevezetesen, hogy a Ma­gyarország által lmsz évre vállalt r'enaridüs összegek p§nlof?an fizettessenek és kiszolgáltas­sanak. Ez tulajdonképen az az anyag, ame'yik megvitatás tárgyát fogja képezni a mi szempon­tunkból. Felvetődhetnek még más kérdésed is, más gazdasági problémák, de ezt előre megjó­solni nem lehet. —. Amit a párizsi kontrolbizottsággal kap­'ban a jóvátéted összegek befizetésének ellen­csolatban a franktárgyalás alatt. Volt aki szépen, oko­san, jól elmondta mindezt, volt aki még most is ártott a magyar ügynek, mert ugy mondta és azt mondta, amit nem szabad és nem okos mondani, sőt ami nincs is ugv. De nem ezt kutatom ma. Csak azt kutatom, megvan-e az a visszhangja ennek a katasztrofálisan sze­rencsétlen ügynek, melynek a magyar ügy szempontjából kellene lennie. Nincs meg. Azt kutatom, hogyha már a lesujtóan rossz kö­vetkezményeit kénytelenek vagyunk érezni és elviselni, az egyetlen javunkra fordítható kö­rülmény kidomborodik-e valamiképen? Nem. Micrt? Mert nem értjük a módját és indif ferensek vagyunk. A napokban megint megküldtek nekem egy külföldi revuet, mely kimondottan a bá­kerevizió gondolatival foglalkozik, ezt az esz­mét propagálja. A programmban az áÜ, hogy a béke csak akkor fog szilárd alapokon nyu­godhatni, ha. megtudjuk az igazságot a há­ború kitörése körül és ez az igazság lesz hi­vatva a Versailles} cs st.-gcrmaini békeszerző­dések revíziójához vezetni. A trianoni békcrvl még csak szó sincs. Még ez a speciálisan a békeszerződések revízióját követelő, antant­politikusok által kiadott és megirt folyóirat sem, még a némettel szemben is tárgyilagos és az osztrákot újra lábra állítani akaró élő­harcosok sem emiitik Magyarország katasztró­fáját. nemhogy követelnék bajaink orvoslá­sát. Egész légiója van az ily irányú folyóira­toknak, könyveknek, röpiratoknak. Trianon mindezekben egyáltalán nem, vagy alig sze­repel. Vájjon gondolkoznak ezen illetékes fak­toraink, vájjon gondolkozik ezen a magyar for.cttröl mondott Kegyelmes Uram, az ttrmrUz-:!?­sfp csak i szanálási törvényben megállapított jó-:á­feleli fizetésekre cs nem uiabb jóvátételi terhekre vonatkozik '•' — Tcíniészeltsen. Nem is lehet másk -pen, hiszen ez már elintézett kérdés. Ez már benne van a szanálási törvényben. És a szanálási ;ér­vényben benne van az a bizonyos párizsi kon­trolhizoítság is.' Ez mind ismert dolog. Eddig mi a főbiztos utján érintkeztünk a párizsi kontrol­bizottsággal. soha gem mentünk ki Párizsba, mert a főbiztos ment oda ki és adta meg a szük­séges információkat. De miután azonban a sza­nálási periódus befejezésével együtt a kontrol­kérdés is napirendre kerül, el kell intézni azt a kérdést is, liogy a kormány mint fog érintkezni a kontrolbizóttsáesal. Mert hiszen ha a főbiztos elmegy tőHink, az érintkezésnek ez a módja meg­szűnik. A yrotokol értelmében ezt előre kell ren­dezni. — A beruházási programm mit remélhet Ke­gyelmes Uramnak a mostani útjától, illetve a Nép­szövetségi Tanács mostani ülésszakától? — Amint mondottam, tárgyalni fogunk azok­nak az összegeknek a fölhasználásáról, amelyek a kölcsönből eddig még nem lettek fölhasználva. Már több izben t íértiik ilyen tételek fölszabadí­tását beruházási célokra. Azt kell eldönteni, hogy mii-ven célok jöhetnek szóba? Hiszen be­ruházások •mellett más dolgokról is lehetne szó. Hiszen a népszövetségi kölcsön erftjeti'esr defie't fedezésére lett felvéve és nem beruházi cé­lokra. — Mit yen célok jöhetnek még szóba, Kcauel­mcs Uram? — Sok minden más. Példának okáért a múltkor a népszövetségi kölcsön fül nem hasz­nált részeiből a Pénzintézeti Központ alaptőké­jének emelésére fordítottunk húsz milliót. ígv közvélemény? Nein, mert ha gondolkoznak rajta, rájönne, hogy ez jelenlegi nagy bajaink legnagyobbika, mert a javulás lehetőségét ki­zárja. Történik valami e tekintetben? ^ Nyu­godt lélekkel merem mondani, hogy semmi. Semmi, ami egy céltudatos, detailjaiban is át­gondolt, .jól megszervezett, komoly munka lenne. Ehhez nincs se pénz, se posztó. Mintha Tompa Mihály látnóki szemekkel megérezte volna az önálló magyar külpolitika csődjét, mikor azt énekelte, hogy Sáraz ágon, hallgató ajakkal. Meddig ültök, csüggedt madarak JJizonv így messze vagyunk mi a tria­noni béke revíziójától. Pedig ha nem jön meg a belátás korszaka, akkor a clesporádok fognak szerephez jutni. Ez nem fenyegetés, csak egy szomorú igazság, mert azt a sebet, amit Ma­gyarországon ütöttek igazságtalanul és okta­lanul. az idő 11 r ,m fogja begyógyítani, inkáid» növelni. A magyar kérdés napirendcehozataia nemcsak magvar érdek, hanem európai érdek is a béke fentartásának. a gazdasági világ­krizis megszűnésének előfeltétele. De azért áz initiativának tőlünk kell kiindulnia. A'í üt hosszú, soká tart. nehéz, göröngyös és tele van akadályokkal. Végre'egyszer meg kellene kez­deni. Végre egyszer valami jelét kellene láfi.ii külpolitikai aktivitásunknak, különben jogo­sultan és hazafias aggodalommal kérdezhetjük ezentúl is, hogy v . Száraz ágon hallgatag ajakkal, Meddig ültök csüggedt madarak?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék