Pesti Hírlap, 1926. augusztus (48. évfolyam, 172-197. szám)

1926-08-05 / 175. szám

6­0—— Báró Perényi Zsigmond a nacionalista gondolat erősödéséről A Júniusi Bajtársak Szövetsége, amely 1919 jú­niusában a proletárdiktatúra megbuktatásával báró Perényi Zsigmond, vezetése alatt szövetkezett bajtár­sakból alakult ,a proletárdiktatúra bukásának és a bebörtönzött bajtársak szabadulásának évfordulóján ma megtartotta összejövetelét az országos tisztviselő­kaszinó különtermében. Az első felköszöntőt Battsay Dezső v. kormánybiztos mondta a kormányzóra. Az ünnepi beszédet a Perényi-serleggel dr. Kovácsics De­zső, Békés vármegye főispánja mondta. Mélyen szántó gondolatokkal teli beszédében ostorozta a hét ma­gyar vezér utódait, akik ma mind vezérek akarnak lenni és különutakon járni még akkor is, ha kísérlete­zéseik alatt az ország belepusztul. Frontot kell alkot­nunk a szélsőségek ellen. Azért élünk és azért halunk, hogy ez a nemzet nagy és hatalmas legyen! Utána báró Perényi Zsigmond, a Júniusi Baj­társak Szövetségének örökös elnöke mondott beszédet. Ma már kezdjük feledni a szenvedéseket, a nélkülö­zést. Nemcsak idegrendszerünk pusztult el, hanem erkölcsünk is megromlott. Nem gondolhatok elkese­redés nélkül azokra, akik először elhintették köztünk a destrukció magvait, akik a vesztes háború után forradalmat szítottak, akik a háború végén sem haza­fit, sem katonát nem akartak látni; de szomorúan emlékezem meg a polgárságról is, amely hitét vesz­tette, gyengének és gyávának bizonyult, amikor ka­landorok ragadták kezükbe a hatalmat. Ha a szomo­rú múltat nézem és ha a sivár jelent vizsgálom, meg kell állapítanom, hogy csalódtunk az emberekben és az eseményekben, s nem csodálkozom, hogy nagyon sokan kétségbeesnek a haza szomorú sorsán. De én hiszek és bízom a nemzet szebb jövőjé­ben! Megtanulhattuk a szomorú múltból, hogy a mi szerencsétlenségünknek mi magunk voltunk az okozói. Látok biztató jelenségeket, látok egy egész­ségesebb generációt felnőni, látok egészségesebb köz­véleményt, amely a külföldi példákból tanul. Első­sorban az olaszokra gondolok. (Élénk taps.) Az ott kialakult közvélemény mindenek felett a naciona­lista gondolat felé tör osztálykülönbség nélkül. Ez az az út, amely a nemzetietlenség, a destrukció mélységéből a feltámadás felé vezet. N­a egyszer a hazafias szellem el fog terjedni a magyar földön is és felekezeti és társadalmi osztályokra való tekintet nélkül eltölt mindnyájunkat, akkor ez erőt fog adni a­ hasznos mukára, a küzdelemre, az áldozatkész­ségre. Végül Altenburger Gyula beszélt. Veszedelmes tüzek. Szerdán­­a kora esti órákban két alka­lommal is tüzet jelentettek a központi tüzőrségnek. Mind a két tűz veszedelmesnek ígérkezett, azonban a tűzoltók derekas munkája révén csakhamar mindkét helyen sikerült a lángokat elfojtani. Szerdán este fél hét óra tájban jelentették a tűz­oltóságnak, hogy a Nádor­ utca 21. számú házban — amely a Fabank hatemeletes palotája — tűz ütött ki. A ház padlásán van a Nasici-Tanningyár és a Fa­bank irattára. Kecskeméti Sándor házfelügyelő észre­vette, hogy a padlásról füstfelhő csap ki. Jelentésére azonnal a helyszínre sietett a II., IV., V., VI. és a köz­ponti tüzőrség készültsége Blaschnek Hugó és Szilvay Kornél tűzoltótisztek vezetésével. A tűzoltók azonnal munkához láttak, azonban az oltási munkákat meg­nehezítette, hogy a füstben álló irattárat alig lehetett meg­közelíteni. Három tolólétrán siettek fel a tűzoltók a gyúlékony anyagokkal teli padlásra és négy vízsugárral kezd­ték meg az oltást. Az irattár deszkapadlója fogott tüzet és csakhamar lángba borította az irattár egy részét. A hatalmas hatemeletes palota előtt nagy tö­meg gyűlt össze és rendőrkordonnak kellett vissza­tartani a kíváncsiakat. A mentők is kivonultak a tűzhöz. Szerencsére azonban nagyobb baj nem tör­tént és a tűzoltók közel félórai munkával eloltották a tüzet. Megállapították, hogy délután szerelők jár­tak a padláson, valószínűleg azok okozták a tüzet, eldobott gyufával vagy cigarettával. Este nyolc órakor jelentették a tűzoltóságnak, hogy a Bécsi­ út 166. szám alatti Bohn-féle téglagyár szárítója kigyulladt. A tűzhöz azonnal kivonult a II., III., VI. kerületi és a központi tüzőrség készültsége ugyancsak Blaschnek é­s Szilvay tűzoltótisztek veze­tésével. A téglagyár szárítóépületének hat emelet ma­gasságban levő tetőszerkezete — amelynek főanyaga fa — fogott tüzet. A földszinti kemence megrepedt és a lángok 1—5 emelet magasságba csaptak fel. A tűzoltók bátor munkája azonban egyórai megfeszített munkával elfojtotta a tüzet. A kár nagy­sága ismeretlen. 71 magyar-osztrák kereskedelmi szerződés augusztus közepén lép életbe. Bécs, aug. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A vámtarifa-novella az osztrák szövet­ségi törvénytárban h­olnap fog megjelenni és aug. 10-én lép életbe. A magyar-osztrák kereskedelmi szerződés augusztus 15—16-ika körül fog életbe­lépni. 102 FPESTI HIRLAP 1926. augusztus 5., csütörtök. Mexikóban gazdasági bojkottra készül a vallásszabadság ligája. Ujabb összecsapások. Mexikó, aug. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A gazdasági bojkott, amelyet a vallássza­badság győzelmére alakult liga akart megindítani, hogy a mexikói kormányt az egyházi törvények ha­tályon kívü­l helyezésére kényszerítse, még nem kezdődött meg. Mint Cordonából jelentik, az ottani munkások tegnap utcai felvonulást tartottak, hogy a kormány mellett tüntessenek, de amikor megkon­dult a lélekharang, régi szokás szerint, levették ka­lapjukat és imádkoztak. Diazin püspök úgy nyilat­kozott, hogy a mexikói kormány kénytelen lesz a vallásellenes törvényt legközelebb hatályon kívül helyezni, mielőtt még az egyház a közvetítő szere­pet átvenné. Egyidejűleg megcáfolta azt a hírt, mintha az egyház kész volna fegyverszünetre min­den feltétel nélkül. Amíg a diplomáciai testület tag­jai állandóan tárgyalnak a vallásháború elsimí­tása érdekében, úgy látszik, hogy a béke ma mesz­szebb van, mint bármikor, mert úgy az egyház, mint az állam szilárdan ragaszkodik az eredeti ál­láspontjához. Lövöldöző békebiró, Newyork, aug. 4. Mint a Associated Press Mexi­kóból jelenti, Del­yo békebirót, aki revolverrel rálőtt arra a katholikus tömegre, amely Chilapában meg akarta akadályozni a kormány tisztviselőit a tem­plom bezárásában, tegnap megölték. A tömeg béké­sen viselkedett, amikor Deloyo előrántotta revolverét s lövöldözni kezdett. Senkit sem ölt meg, de eljárása a tömeget oly izgalomba hozta, hogy rárohantak De­layora és megölték. Mint a Chicago Tribüne, Mexikó­ból jelenti, Irapuateban, Guamayuatatól délre, egy összeütközés során néhány embert megöltek. A kor­mány közölte, hogy csapatok érkeztek a rend fenn­tartására. Gomez tábornok Calles elnök politikája mellett. Egy mexikói püspök halála a fogházban. Nogales (Arizona), aug. 4. (Wolff.) Mexikói jelentések szerint a nemrégiben letartóztatott bue­jutlai püspököt a veracruzi fogházban holtan ta­lálták. Nogales (Arizona), aug. 4. (Wolff.) Mexikói forrásból eredő hírek szerint Gomez táb­ornok, aki számottevő jelölt a legközelebbi elnökválasztás al­kalmával, Calles elnök politikája mellett nyilatko­zott. A kormánypolitika ellenfelei által hirdetett bojkott a fővárosban és néhány vidéki városban csak igen csekély sikerrel járt. Queretaróban szá­mos letartóztatás történt. Meggyilkolt protestánsok. Párizs, aug. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Mexikóból érkezett legutóbbi jelenté­sek megerősítik azt a hírt, hogy vallási fanatizm­us­másból a protestánsok ellen több erőszakosságot követtek el. A jelentések szerint négy protestánst megöltek, többeket megsebesítettek és több protes­táns embernek házát felgyújtották. A mexikói ha­tóságok tovább folytatják a klerikális szervezetek feloszlatását. A Vatikán és a vallási harc. Róma, aug. 4. A Radio Nazionale távirati iroda foglalkozik a mexikói eseményekkel és közli, hogy a Vatikán felhatalmazta a püspököket arra, hogy a Vatikán hozzájárulásának kikérése nélkül belátá­suk szerint cselekedjenek. Kötelesek azonban azok­hoz az irányvonalakhoz ragaszkodni, amelyeket a mexikói püspökökhöz intézett apostoli levél kifejt. Felrobbant rakéták húsz embert megöltek egy olasz népünnepen A sebesültek száma több mint száz. Róma, aug. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az Avelino melletti Castelfranziban — mint már­­röviden jelentettük — borzalmas robba­nási katasztrófa történt. A helységben népünnep volt és az esti órákban rakétákat eregettek a leve­gőbe. Az egyik rakétát oly vigyázatlanul gyújtot­ták meg, hogy felrobbant és a tűz a szomszédos pi­rotechnikai gyárra is etterjedt, ahol a felhalmozott rakéták mind felrobbantak és az épületet is romba­döntötték. Az eddigi jelentések szerint húszan meghaltak és harmincan súlyosan megsebesültek. Az ünnepség résztvevői a robbanás zajára fejvesztetten menekül­tek, a gyárépületből pedig óriási lángok csaptak ki. A gyorsan helyszínére érkezett karabinierik megakadályozták, hogy a tűz a szomszédos házak­ra is átterjedjen. A mentés munkáját nagyon meg­nehezítette az a körülmény, hogy Castelfranzinak se vízvezetékje, se telefonközpontja nincs. A men­tési munkálatok során fáklyákat gyújtottak a ve­szélyeztetett utcákon és így pótolták a hiányos vi­lágítást. Mint a Pesti Hírlap tudósítója a késő éjjeli órákban jelenti, a sebesültek száma száznál többre emelkedett. A kóbor cigány két lova meg a rendőr. Mulatságos cigánytörténet fejeződött be szer­dán délután a főkapitányságon, ahova izgalmas hajsza után állították elő Sztojka Lajos lókötő kó­bor cigányt. Az ereki csendőrörs táviratban értesítette szer­dán a főkapitányságot, hogy Nyilasi Imre gazdál­kodó két pompás lovát, melyek közül az egyik fe­kete, a másik per, egy kóbor cigány elkötötte. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, mely­nek eredményeképen még szerdán elfogták a lókötő cigányt. Megkerült estére a két ló is. A cigány elfogásának és a fekete meg a pejkó kézrekerülésének egyrészt izgalmas, másrészt mu­latságos története ott kezdődik, hogy a gyűjtőfog­ház táján fekvő Ujhelyi-út BH. számú ház földszinti lakásaiba bekopogtatott szerdán délután egy kóbor cigány — két kezével egy-egy pompás lovat vezetve. A lovat kínáló rongyos-szurtos kóbor cigány élénk feltűnést keltett az Ujhelyi-út 35. számú ház job­bára iparos lakói között, de különösen feltűnt a ló­kínálás az ott lakó Budai III. István rendőrnek. Nem volt nehéz ugyanis kitalálni, hogy a cigány­­ nem a saját lovait viszi vásárra. Budai III. István rögtön felszólította a kóbor cigányt, hogy­ mutassa a passzust. A cigány eleinte ötölt-hatolt, majd miután lát­ta, hogy a rendőrrel nem lehet kukoricázni, előko­tort rongyos kabátja zsebéből két lópasszust. Budai III. István csakhamar megállapította, hogy ezekben a hatósági iratokban­­ egészen más lovakról van szó. A cigány látta, hogy bajba jutott és könyörgőre fogta a dolgot. A rendőr azonban nem tágított, ha­­­nem besietett lakására és felkötötte szolgálati övét, kardját, pisztolyát, hogy fülönfogva becibálja a ló­kötő cigányt a rendőrségre. A cigány — amikor látta a dolgok ilyetén fej­lődéséből, hogy a lovakról le kell mondania — a saját bőrének megmentésére gondolt, illetve arra, hogy elkerülje méltó büntetését. Kirohant a ház ud­varára, ostorával a lovak közé csördített, aztán szél­­nek eresztette a feketét és a pejkót. A lovak a nagy szabadságukban szétrepültek és eltűntek a fölvert porfelhőben. A cigány pedig nekiiramodott az út­nak, amely­­ a gyűjtőfogház felé vezet. A rendőr is nyakába szedte lábait és üldözőbe vette a menekülőt. A járókelők melléje szegődtek, a cigány azonban fürge volt és eljutott — egész a gyűjtőfogház kerítéséig. Itt egy fogházőr toppant eléje! A cigány bicskát rántott és fogcsikorgatva tá­madt reá, de a fogházőr nem ijedt meg, hanem rá­vetette magát. Ekkorra a rendőr is odaért és miután a ci­gány ellene is bicskával támadt, kardot rántott és fejbefujtotta a lókötőt. Nagy tömeg verődött össze, a rendőr lefogta a cigányt és bekísérte a 33-as őr­szobára, hogy onnan aztán a főkapitányságra vi­zve. Mialatt a cigány ,-az őrszobán egy pillanatra magára maradt, elkeseredésében, — mit telhetett tő­le? — előrántotta a lópasszust, darabokra tépte, majd lenyelte a fölaprított hatósági iratot. A rendőr ezután Sztojka Lajos cigányt előállította a főkapi­tányságra, ahol a lók ti­tet az őrizetesek cellájába csukták. Míg a cigány a hűvösre került, két kóborló paripa állott meg fáradtan futtatva az esti órákban — a Mosonyi­ utcai laktanya előtt. Az egyik ló a fekete volt, a másié a polkó . . . Gajda tábornok - bankigazgató. Prága, aug. 4. Mint a Narodni Listy esti lapja jelenti, néhány lapnak az a híre, hogy Gajda tábor­nok önként lemond, nem való. Hire jár, hogy a volt vezérkari főnök a bankszakmába lép, még­pedig a Zivnostenska Banka egyik igazgatói állását aján­lották fel a tábornoknak. .

Next