Pesti Hírlap, 1926. augusztus (48. évfolyam, 172-197. szám)
1926-08-01 / 172. szám
1926. augusztus 1., vasárnap, PESTI HIRLAP 5 Beszélgetés Ercole Durini di Monza gróf budapesti olasz királyi követtel. A fascizmus alkotó munkája. — Olaszországban egy évig csak munkásházakat szabad építeni. — A magyarság büszke tömbje a népek tengerében. — Miért politizálunk annyit? — A Pesti Hirlap tudósítója el. — A követségek előszobáiban rendszerint ügyesbajos embereket látni, kik gondterhes arccal várnak útlevelükre s libasorba állva szoronganak, idegeskednek. Ugy látszik, az olasz királyi követség, ebben is kivétel. Az Esterházy-utcai grófi palotába, mely a követség székhelye, derűsen lépnek be az epiberek és miután útleveleiket pár perc alatt elintézték,mosolyogva jönnek ki. Arcukon már ott játszadozik Itália verőfénye. Jó emlékek csatolnak bennünket ehhez a követséghez, még a bolsevizmus korából, mikor egyetlen mentsvára volt az emberiességnek. Maga a környezet is oly művészies, akár Olaszországban. Empire-óra ketyeg a kandalló párkányán. Aranyozott támlájú, pirosselyem székek festői színfoltokkal tarkítják a termet. Ercole Durini di Monza gróf dolgozószobájában e juliusi délelőttön, mely novemberben is hideg lenne és sötét — tíz órakor — ég a villanylámpa. A követ egy gépírásos beadványt olvas: a magyarcseh kereskedelmi szerződés tervezetét. Félretolja. Ne beszéljünk időszerű politikai kérdésekről. Cigarettával kinál meg s így szól: — Örvendek, hogy fogadhatom. A magyar sajtó mindig rokonszenvvel foglalkozik Olaszországgal. Önök jól ismerik hazánkat, művészeiknek, íróiknak úgyszólván második hazája Itália. De szomorúan látom, hogy azokról a fontos és mindenkit érdeklő reformokról, melyeket a fascizmus megteremtett, legtöbben nem értesültek kellőleg.Sértsük meg egymást: a fascizmus nem politikai érdekesség, hanem elsősorban alkotó munka. Bármily pártállású leheti valaki — szocialista,, radikális vagy szélsőjobboldali —, kell, hogy emberi és emberies szempontból méltányolja. Mussolini munkáját, ki véget vetett a meddő szócséplésnek s folyton uj, nagy horderejű reformokat léptet életbe. Az olasz kormányelnök elsősorban reformátor s mindig az is volt, a háború előtt is, mikor még kereste az utat-módot, hogy tervét megvalósítsa. Ebben a zaklatott, feldúlt korszakban, mely sztrájkokkal küzd, a szociális intézményekkel harcol, az általános demokráciát váltja testté. Valahányszor hazamegyek, engem is meglep a folytonos kezdeményezés, a levegőben vibráló élet. Csak egy példát. Tudja-e, hogy Olaszországban, a művészi paloták otthonában, egy évig nem szabad palotát építeni, csakis — munkásházakat. Magyarország és Olaszország viszonyáról ezt mondja:. . . — E két ország viszonya barátságos és zavartalan. Önök, akik künn járnak, ezt léptennyomon érezhetik. Én nagyra tartom a magyar népet. Mielőtt elfoglaltam állásomat, többször jártam hazájukban. Akkor azt hittem, hogy az örök fajtája sziget az idegen népek tengerében. Most, hogy itt élek, látom, hogy kemény, büszke tömb, melynek egységes jelleme semmihez sem hasonló, varázsos egyénisége van. Művészeik nálunk egyre-másra aratják sikereiket. Iparművészetüket bámulom. Nemcsak Budapestet ismerem, hanem a vidéket is. Autón bejártam egész országukat. Egy vasárnap délelőtt kirándultam Mezőhegyesre, mise után megcsodáltam a mezőhegyesi parasztasszonyok viseletét, mely egy regényes és színes keleti kultúra emlékeiről, egy ősi művészet hatóerejéről tanúskodik. Azon vagyunk, hogy a két nép közötti műveltségi kapcsolatot még szorosabbá tegyük. Az idén a budapesti olasz tanfolyamokon 1500 magyar vizsgázott, kitűnő tanárokat küldünk egyetemeikre, ide és vidékre, Rómában pedig, trz Istute ungherese-ben, a Viale del Policlinicon, a néhai Fraknói püspök palotájában, a magyar tudósok, kutatók mélyítik el a kulturközösséget. Gerevich Tibor vezeti az intézetet, aki jobban beszél olaszul, mint jómagam. Jelenkori politikánkról ez a véleménye: — Nem érzem magam följogosultnak, hogy én, ki az önök vendégszeretetét élvezem, bírálgassam politikájukat. Ha azonban egyéni benyomásom iránt érdeklődik, ezt mondhatom: a magyarság kifelé egy arcot mutat. Sajnos, itt benn nincs meg ez a lelki egység. Sokat politizál. (Troppo politicante.) Miért van ennyi párt, enynyi árnyalat? Az idegen ezt nem érti meg. Úgy tetszik, ha nem politizálna ennyit mindenki, ak... ,a kor e nép tehetsége még inkább megmutatkozhatnék, több ideje jutnai a munkára. Kár elforgácsolni ennyi erőt, ennyi képességet... A követ úr a budapesti olasz kolóniáról beszél. Mindössze két-háromszázan élnek itt, munkások, iparosok, kereskedők. Az olasz gyermekeket most küldték el Fiumébe, nyaralni. Ő maga szenvedélyes vadász. Fogadószalonja telis tele van pompás trofeumjaival. »A falon egy víziló feje, Abessziniában lőtte, egy orrszarvú, kitömött őzek, zergék, sasok. Egy túzok is, már magyarországi zsákmány. Nemsokára elutazik a Lidóra s a comói tó mellé pihenni. Csak már az idő változna meg. Nem bírja megszokni ezt a júliusi telet . .. A román király Párizsban tartózkodik. Képünk azt a jelenetet mutatja be, amikor a román király Gouraud francia tábornokkal beszélget. Győry Lóránt nyugalmazott földmivelésügyi miniszter meghalt. Kinevelné Győry Ilona, a néhány nap előtt Londonbanelhunyt kiváló magyar írónő halála, áldozatul követelte a Győry-család másik kiváló tagjának, Győry Lóránt nyugalmazott földmivelésügyi miniszternek életét is. Győry Ilona halálával kapcsolatban megírtuk, hogy ennek a nem teljesen váratlan, de mégis hirtelenül jött halálesetnek milyen tragikus következményei voltak az elhunyt írónő fivérére, Győry Lorántra nézve, aki az utcán tudta meg a Londonból érkezett gyászos hírt, amelynek hatása alatt eszméletlenül terült el a földön. A volt minisztert ekkor súlyos idegrohammal a budai János-szanatóriumba szállították, ahol orvosai erős kimerültséget állapítottak meg rajta, de állapotát nem tartották életveszélyesnek. Annál megdöbbentőbb tehát most a hír, mely azt jelenti, hogy Győry Lóránt szombatra virradó éjjel a János-szanatóriumban meghalt. Győry Lóránt 1871-ben született Orosházán és jogi tanulmányainak elvégzése után a földmivelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, ahol kiváló közgazdasági képességeivel és szorgalmával rövid időn belül magas pozícióba küzdötte fel magát. A kommunizmus bukása után megalakult Friedrichkormány őt nevezte ki földmivelésügyi miniszterévé, de Győry Lóránt erről az állásáról pár nap múlva lemondott, ammikor az antantjegyzék hatása alatt József főherceg visszaadta kormányzói megbízatását, Győry Lóránt, aki azóta is a földmivelésügyi minisztériumban fejtett ki fáradhatatlan tevékenységet, különösen mint gazdasági szakíró szerzett magának nagy érdemeket. Mutschenbacher Emillel együtt ő szerkesztette a Római m. kir. Mezőgazdasági Intézet. Közleményei című gazdasági folyóiratot, amely, mint a Köztelek melléklete, nagy hivatást töltött be a magyar közgazdasági életben. Győry Lóránt ezen a munkásságán kívül irodalmi munkásságot is fejtett ki, megjelent néhány verskötete és az Uránia Színházban a háború előtt nagy sikerrel játszották Az anyaföld című darabját. A tragikus körülmények között, váratlan hirtelenséggel elhunyt Győry lorántot nyolcvanegyéves édesanyja, özv. Győry Vilmosné és nővére gyászolja. Temetése hétfőn délután négy órakor lesz a kerepesitemető halottasházából. Győry Lóránt ny. miniszter meghalt. Németország felvézete a Népszövetségbe. Briand és Vandervelde megbeszélése. Párizs, jul. 31 Vandervelde belga külügyminiszternek és Briand francia külügyminiszternek tegnapi megbeszélésével kapcsolatban a Petit Párisien azt írja, hogy a két miniszter Németországnak a Népszövetségbe való fölvételéről tárgyalt. Úgy látszik, hogy Belgiumban és Franciaországban az a terv, hogy a népszövetségi tanács tagjai egyezzenek meg egymás között abban, hogy a közgyűlésnek Németország felvételét javasolják és egyidejűleg tervet terjesztenek elő a népszövetségi tanács kibővítéséről. Lehetséges, hogy ez maradásra bírja ama tagokat, akik most arra gondolnak, hogy a Népszövetségből kilépnek. Az Oeuvre szerint Briand és Vandervelde arra a meggyőződésre jutott, hogy Németországot most már okvetlenül föl kell venni, ha nem akarják a locarnói egyezményt megsemmisíteni. Evvel kapcsolatban a lap utal arra, hogy Pilsudszky Lengyelországa kevesebb engedékenységet mutat, mint gróf Skrzynski Lengyelországa. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa írja: Különböző népek és államok között diplomáciai úton igen bizalmas tárgyalások folynak jelenleg Genfben a tanács és a Népszövetség közelgő jelentős gyülésezéséről. A brit kormány főleg arra helyez súlyt, hogy Németországnak felvétele mindkét testületbe az elmúlt márciusban történt hasonló zavaró körülmények nélkül történjék meg. A Petit Parisien madridi jelentése szerint Spanyolország hajlandó elfogadni a népszövetségi kompromisszumos megoldást. Eszerint Spanyolország 8—10 évre különleges tanácsi tagságot kapna.