Pesti Hírlap, 1926. szeptember (48. évfolyam, 198-222. szám)

1926-09-01 / 198. szám

i­ ségre, az erkölcstelen könnyelműségre és i az egész élet mai labilitására lehet írni. De csupa teoretikus igazsággal, jóakaratú tanácsokkal és közneveléssel még­sem lehet a veszedelmes járványokon segíteni. Arra való a hatóság, hogy ne utólagos megtorlással, ne csupán büntetéssel szaladjon a szerencsétlen­ség után, hanem igyekezzék azt előzetes szi­gorú ellenőrzéssel megelőzni. Általában sze­rencsétlen ósdi államrendszer az, mely bünte­tésekkel dolgozik. A lélektani statisztika mu­tatja, hogy még a börtönrendszer is inkább szaporítja és kitanítja a bűnösöket, sem hogy kevesbítené. Preventív intézkedés, a bűnt meg­előző nevelés, a szerencsétlenségeket elhárító fegyelemtartás sokkal többet használnak, mint az összes büntető paragrafusok. Ahol kimutatható a bűnös könnyelmű­ség, sőt a nyerészkedési vágyból származó lel­kiismeretlenség, ott tessék szigorúan eljárni. Mert azt a háborúból származó lelketlen köz­felfogást ki kell irtani, mely olcsónak tartja az emberhúst. Annyival inkább is, mert hi­szen a mai világban, józan felfogás szerint, egyetlen érték az értékes ember. Az ember­pusztítás könnyelműségének véget kell vetni. Németország fölvétele a Népszövetség tanulmányi bizottsága előtt. Genf, aug. 31. A tanulmányi bizottság albizott­sága ma délután háromórás, nem nyilvános ülésen folytatta tanácskozását. Bár a különböző megoldási kísérletekről szóló vita még nem ért véget, annyi nyilvánosságra jutott, hogy a bírálóbizottság első ülé­sén kidolgozott javaslatok dolgában is megegyezés jött létre, a záróklauzulát azonban véglegesen elejtették. Az albizottság továbbá az első javaslat módosí­tásáról formulát óhajt felállítani, amely lehetővé ten­né, hogy a nem állandó tanácstagok jövő szeptember­ben bekövetkező új választásánál a közgyűlés kivéte­lesen azonnal megállapíthassa az újraválaszthatósá­got, míg minden későbbi választásnál az újra való megválaszthatóságot csak a mandátum letelte után állapítják meg. Fromageot-t bízták meg avval, hogy ma délután az albizottság elé megfelelő formulát ter­jesszen. Ugyancsak ma délután eldöntik azt a kérdést is, váljon az 1927—28-i választásoknál a nem állan­dó tanácstagok kiválása a francia módosító javaslat értelmében sorsolás útján történjék-e meg, vagy, amint eredetileg tervezték, a váltórendszer megkez­désével. A küszöbön álló választásnál a közgyűlés a nem állandó tanácstagokat három kategória szerint választja meg, még­pedig egyéves, kétéves és három­éves mandátum alapján. Genf, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Népszövetség tanulmányi bizottságának albizottsága ma este zárt ülésen teljes megállapodás­ra jutott a nem állandó tanácstagok újra választ­a­ságának kérdésében. Bolgár válasz a szomszédos államok kollektív jegyzékére. A komitácsi támadások ellen a négy érdekelt állam védekezésének a közös megszervezését ajánlja és bármikor hajlandó a vita egész anyagát a Népszövetség döntése alá bocsátani. Megjelent a bolgár kormány napok óta várt vá­laszjegyzéke a komitácsi támadások ügyében. A Bul­gáriával szomszédos államok tudvalevőleg közös jegy­zékben tiltakoztak EZ ellen, hog­y a határközségeiket a bolgár területről átránduló bandák veszélyeztetik és meglehetősen túlzó eréllyel követeltek ezért elég­tételt és megfelelő intézkedéseket. Az előttünk fekvő bolgár jegyzék nagyon szerencsés módon megtalálja azt a hangot, amelyen a bolgár kormány a szomszé­dos államok vádjaira a megfelelő választ megadja. A jegyzék kimutatja, hogy amíg január elsejétől kezd­ve mindössze tíz esetben történt meg az, hogy bolgár bandák törtek be a szomszédos államok területére, megforamlva" nem kevesebb, mint huszonnégy esetben támadták meg a szomszédos országokban szervezkedő bandák Bulgária területét. Ez a két szám egymás mel­lett mutatja, hogy a Balkánon divatozó bandahar­cokért nem lehet egyedül a bolgár kormányt felelős­sé tenni s ezek után őszintének kell tartanunk a bol­gár kormánynak azt az ajánlatát, hogy az érdekelt államok közösen megállapítandó rendszabályokkal igyekezzenek véget vetni a komitácsivilágnak. • Szófia, aug. 31. A válaszjegyzék megállapítja, hogy Bulgária a­z az ország, amelynek a Balkán bé­kéje megőrzéséhez és nyugalmához a legtöbb érdeke fűződik. A szomszédos országok demarsának mérsé­kelt hangját a legteljesebb mértékben elismerve, a bolgár kormány mégis kénytelen a jegyzékben loja­litásának érdemetlen megtagadását tekinteni, vala­mint el nem ismerését Bulgária ama szakadatlan törekvéseinek, hogy a mindenekelőtt a bolgár létér­dekeket támadó káros jelenségeket orvosolni akarja. Úgy látszik, a szomszédos államok Bulgáriára akar­ják hárítani a kizárólagos felességet a szervezetek fe­nnállásáért és m9béséért. ^Hj A válasz egyes tények meglágitásának H B könnyitége céljából bizonyos megállapításokat tesz^ így mindenekelőtt megcáfolja a szomszédos államok jegyzékének azt az állítását, mintha a forradalmi szervezetek tevékenységében igen komoly megélénkü­lés volna észlelhető és kiemeli, hogy ezzel szemben a forradalmi szervezetek tevékenységében épen ellenke­zőleg, bizonyos lanyhulás állapítható meg. Tagadja a válasz továbbá azt az állítást is, mintha a bolgárt hármas szalagcsokrot kötött a végére és abba is drága gyűrűket kötözött. — Készen vagyunk, Pasenska! — mondta Je­lena. — No, hadd csodáljunk meg! Hát nézzétek, lányok, nem sokkal, de sokkal szebb ez, mint az én kokosnikom? — Mindennek megvan a maga ideje, bojari­nya! — nevettek a lányok. — Dunjasa például na­gyon szívesen viselné a kokosuikat! — Szégyeljétek magatokat, ti csúfolódtok, — felelte Dunjasa őszintén megsértődve. — Én nem bánnám, ha akár életem végéig sem kellene feltűzni a hajamat. De ismerek olyanokat, akik le nem ven­nék a szemüket a bojár udvarmesteréről! A leányok hangosan kacagtak, néhányan­­Baor-ban zavartan elpirultak. Úgy látszik, az udvar­tue, Itt tényleg csinos legény lehetett — Hajolj le csak egy kicsit, Pasenska, még egy gyöngyös szalagot akarok belefonni a hajad­ba... Ah, máma van Szent János napja, ma a bo­szorkányok és a tündérek is a hajukat fonják! — Nem, bojari­ya, nem ma, hanem húsvét utáni nyolcadik csütörtökön és pünkösd vasárnap­ján fonják a hajukat. János napján kibontott haj­jal szaladgálnak ide-oda az erdőben és elzavarják a páfrányok közül az embereket, nehogy valame­lyik megtalálja a páfrány virágát. — Az ég óvjon minket tőlük! — mondta Pa­senjka tele félelemmel. — János napján úgyis annyi minden különös dolog történik! Csak sohase talál­koznék velük! — Annyira félsz a tündérektől, Pasenjka? — Hát hogyne félne tölü­k az ember! Nem ta­nácsos egyedül járni az erdőben, sem pünkösdkor, sem pedig a tündérek hetében, húsvétkor. A lányo­kat majdnem halálra kínozzák, a legényeket meg boldogtalan szerelemmel gyötrik agyon. — Ah, annyit beszélsz és még sem tudod, mi az igazság! — szakította őt félbe egy másik leány. — Micsoda tündérek lehetnek itt Moszkva kellős közepén? Ukrajnában, igen, ott már másként áll a dolog! Ott töméntelen tündér van. Ha csak egyszer is meglátta őket az ember, akkor halálosan vágyó­dik utánuk! A házas ember elhagyja miattuk a fe­leségét és gyermekeit, a legények elfelejtik a ked­veseiket! Jelena eltűnődött. — Mondjátok, leányok! — szólalt meg Hosz­szas hallgatás után. — Vannak-e Litvániában is tündérek? — Persze hogy vannak, bojarinya! Ott van csak az igazi hazájuk! Ukrajna és Litvánia, ezek ebből a szempontból egészen egyformák! Jelena felsóhajtott. Ebben a pillanatban ló­dobogás hallatszott és valami fehér süveg tűnt fel a kerítésen túl. Amint Jelena észrevette, hogy egy férfi az, voltakép el akart onnan sietni, de mikor jobban odanézett, mozdulatlanul, szinte megkövülve ma­radt a helyén. A herceg megállította a lovát, ő sem akart hinni a szemeinek. Ezernyi kusza gondolat rohant végig az agyán. Látta őt maga előtt: Jelenát, Plescsereff Ócsin leányát, őt . . . akit szeretett és aki öt esztendővel ezelőtt hűséget esküdött neki. De hát ugyan hogyan kerülhetett ide Morozoff kert­jébe? . . . S egyszer csak látta Jelena fején a gyöngyök­kel díszített kokosuikat. A szive összeszorult. Tehát férjhez ment! — Vájjon az eszemnél vagyok-e? — gondolta magában a herceg s elrémülten bámult Jelenára. — Vagy talán mindez csak egy csúf álom? — Lányok, — szólalt meg Jelena — hagyja­tok egy percig magamra, azután majd hivni foglak benneteket . . . Szent Szűzanyám! — suttogta ma­gában. — Könyörülj rajtam! Mit csináljak, mit mondjak most neki? Szerebranij közben kissé összeszedte magát. — Jelena Dmitrijevna! — szólalt meg szilárd hangon. — Felelj nekem egyetlen kérdésre: férjhez mentél-e? Nem valami tévedés avagy tréfa ez? Iga­zán férjhezmentél? Jelena kétségbeesésében nem bírt szólni. — Beszélj, Jelena Dmitrijevna, ne gyötörj to­vább! fFolytatjaki.J PESTI Hifel­AP 1996 szeptember 1. szerda. hatóságok tű­rnék vagy épen támogatnák a forradal­mi szervezetek törekvéseit és hozzáfűzi, hogy a for­radalmi szervezetek Bulgárián kívüli forrásokból bő­séges anyagi támogatásban részesülnek. A válasz hangsúlyozza, hogy a bolgár kormány­nak egyetlen olyan konkrétum sem jutott tudomásá­ra, amelyből a bolgár hatóságoknak vétkességére vagy mulasztására lehetne következtetni. Míg január elsejétől a mai napig csak tíz esetben hatoltak át a bandák a bolgár határon, ugyanezen idő alatt huszon­nyolc esetben fordult elő, hogy a szomszédos országok­ból törtek be fegyveres bandák Bulgáriába és a bol­gár kormánynak még­sem jutott eszébe, hogy a szom­szédos államok határőrségeit bűnrészességgel vagy a jogtalan határátlépés eltűrésével vádolja. A Balkánon száz év óta elharapódzott mozgal­makat egyébként egyszers mindenkorra és egyetlen kormányténykedéssel el lehetne örökre némítani. Ehhez azonban az volna szükséges, hogy a négy kormány egyesült erővel működjék, kiki a maga te­rületén, felségjogaik megsértése nélkül. A bolgár kormány a legnagyobb boldogságai és a legna­gyobb eréllyel hajlandó lankadatlanul közremű­ködni ebben a munkában, amely a Balkán békésé­nek megteremtése szempontjából annyira fontos. A bolgár kormány hangsúlyozottan juttatja kifejezésre azt az elhatározását, hogy a legnagyobb energiával, kettőzött eréllyel hajlandó ettől függetlenül is meg­tenni mindazokat az intézkedéseket, amelyeket vala­mennyi állam jónak lát a mozgalmak okainak el­tüntetésére. A bolgár kormány kilátásba helyezi, hogy különleges intézkedéseket fog életbe léptetni a bandák üldözése érdekében. A jegyzék végezetül kijelenti, hogy ha — amit a bolgár kormány nem hisz — az a szilárd elhatá­rozása, hogy a szomszéd államokkal való jó viszonyt minden eszközzel fenntartsa, nem győzi meg a szom­szédos államokat a bolgár kormány álláspontjáról, tökéletesen korrekt voltáról és ha nem sikerül a szomszédos államok kormányainak bizalmát meg­nyerni, a bolgár kormány hajlandó a Népszövetség megvizsgálása alá bocsátani a kérdés egész komple­xumát és előzetesen aláveti magát annak, hogy a magas testület által ajánlott intézkedéseket vég­rehajtja. Jugoszláviában rokonszenvvel fogadták a kormányzó mohácsi beszédét Zágráb, aug. 31 (Arak.) Horthy Miklós kor­mányzó tegnapelőtti mohácsi beszédét a legtöbb it­teni vezető lap csak röviden ismerteti s szól arról a visszhangról is, amelyet a beszéd­ Magyarorszá­gon keltett. A beszéd egészen váratlanul jött s ide csak megrövidített formájában érkezett, ugy hogy a lapoknak még nincs módjuk véglegesen és kimerí­tően állást foglalni. Az egyes szerkesztőségekből származó hírek szerint erről a kérdésről a legközelebbi napokra rész­letes cikkek várhatók. Annyit azonban már most meg lehet állapítani, hogy a magyar politika új orientációját Jugoszlá­viában rokonszenvvel fogadták. A mohácsi ünnep: uj korszak kezdete ? Bécs, aug. 31. A Wiener Allgemeine Zeitung „He­lyes jeladás a kiengesztelődésre" című vezércikkében a következőket írja: Mohács egyszer már új korszakot kezdett a történelemben, olyan korszakit, amely a világháborúval ért véget. Most úgy látszik, mintha 400 évvel később a mohácsi nap ünnepe ismét új kor­szak kezdetét jelentené és ha a jelek nem csalnak, ezt a korszakot a békesség és a kiengesztelődés szelleme jellemzi. A magyar kormányzó beszéde a magyar határo­kon túl élénk visszhangra talált az európai sajtóban, amely a magyar államfő szavaiban elsőrangú politi­kai tényt lát. A jövő politikája csak a szomszédokkal, a tegnapi ellenségekkel való megegyezés politikája lehet. Ami a magyar-jugoszláv közeledés speciális ese­tét illeti, úgy látszik, hogy a magyar akcióhoz az olasz-román megegyezés adta meg a bevezetést s nagy territoriális komplexus azon van, hogy a jó szomszédságot megőrizzék és Európa érdekében ér­tékes békemunka végeztessék. A kívánatos közeledés egyik alapfeltétele azonban, hogy a jugoszláv terüle­ten élő nemzeti kisebbségek teljes kulturális szabad­ságot élvezhessenek, ami egyrészt kiküszöböli a leg­kínosabb súrlódási felületek egyikét, másrészt magá­nak Jugoszláviának kulturális és gazdasági fejlődé­sére a legáldásosabb következményekkel lehet. Mert a kiengesztelődés első­sorban a kisebbségek védelmét jelenti és ezen a védelmen kell felépülnie. A mohácsi nap ebben a tekintetben is a kien­gesztelődés napja volt. A helyettes miniszterelnök a nemzeti kisebbségek korlátlan és teljes egyenjogúsá­gát hangsúlyozza és a testvériesség szellemétől át­hatott beszédében német nyelven fordult a német nemzetiségű magyar állampolgárokhoz, majd saj­nálkozásának adott kifejezést a fölött, hogy nem birja a szerb nyelvet s a magyarországi szerbeket nem üdvözölheti anyanyelvükön. A nemzeti türelem és nemzeti kiengesztelődés politikája a józan ész politikája s ez minden tévedés és eltévelyedés után végül mindig sikerre vezetett. Belgrád, aug. 31. A szerb lapok részletes tudósí­tásokban számolnak be Magyarország kormányzó­jának a mohácsi ünnepségen mondott beszédéről és tár egyelőre bővebb kommentálásba nem bocsátkoz­nak, a tudósításoknak adott címekben kiemelik a magyar jugoszláv közeledés tényét. A Pravda a kor-­­mányzó 16l sikerült képét is közli.

Next