Pesti Hírlap, 1926. szeptember (48. évfolyam, 198-222. szám)

1926-09-24 / 217. szám

12 — A lyon—párizsi gyorsvonat újabb katasztró­fája. Párizsból jelentik: Csütörtökön reggel fél hat­kor Seine et Marne megyében, Héri­y vasúti állo­más közelében a Lyonból érkező vonat a hirtelen megállást jelző szemafor kigyuladására fékezni volt kénytelen. A hirtelen fékezés és megállás következ­tében a kocsi kapcsolása elszakadt és három kocsi a vonalon maradt. Félórával utóbb egy másik, ugyan­csak Lyonból érkező gyorsvonat eddig fel nem derí­tett körülmények folytán beleszaladt a nyílt vonalon álló kocsikba és pozdorjává zúrta őket. Az eltakarí­tási munkálatok közben hat halottat ástak ki a ro­mok alól, de attól tartanak, hogy több ember is éle­tét vesztette. A gyorsvonat két vonatvezetője, vala­mint több utasa súlyos sebesülést szenvedett. — A németországi tífuszjárvány. A legutóbbi jelentések szerint a hannoveri tífuszjárvány némi­leg szünőfélben van, amennyiben a megbetegedések száma az utóbbi két napban érezhetően csökkent. Az eddig jelentett megbetegedések száma felül van a kétezren, a halálozások arányát természetesen még csak megközelítőleg sem lehet megállapítani, hiszen a betegség olyan hosszas lefolyású, hogy még igen hosszú idő múlva is szerepelhet a halottak között olyan, aki most betegedett meg. Újabban Magdeburg­ból és a pomerániai Gollnowból jelentettek összesen hatvan esetet, ahol részben az okot is sikerült meg­állapítani, egy tejgazdaság fertőzött voltában. Han­noverben még most sem tudják mire visszavezetni a tömeges megbetegedéseket, azonban minden megtör­tént abban az irányban, hogy a betegségnek gátat le­hessen vetni. — Gyulai Pál emlékezete. A katholikus irók és hirlapirók országos Pázmány-egyesülete csütörtökön délután ülést tartott, amelynek keretében Gyulai Pál emlékének áldozott, születése századik évfordulója alkalmából. A felolvasó ülést Hindy Zoltán elnök nyitotta meg és felkérte Zoltovány Irén bencés apá­tot előadása megtartására. Az előadó tanulmányá­ban jellemezte Gyulait mint költőt, tudóst, tanárt és kritikust. — Tömeges szökés a Jugoszláv fegyházakból. Belgrádból jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A legutóbbi két hét alatt a különböző fegyintézetekből huszonhat fe­gyenc szökött meg. A Staro Gradiskai fegyházból szerdán kilencen menekültek el. A harmincöt szökevény közül ed­dig mindössze négyet sikerült elfogni. — A miniszterelnök díszpolgársága. Szigetvár nagyközség képviselőtestülete díszpolgárrá válasz­totta gróf Bethlen István miniszterelnököt az or­szág újjáépítése érdekében kifejtett fáradhatatlan munkásságáért­ Barla-Szabó József­et, a kerület nem­zetgyűlési képviselőjét, ma ugyancsak díszpolgárrá avatták. — A közgazdasági egyetemen megnyílik a Keleti Intézet. A Keleti Akadémia feltámasztását jelenti az a hír, hogy az 1926/27. tanévtől kezdődően önálló for­mában nyílik meg újra a Közgazdasági Tudományi Kar keretében a Keleti Intézet. Az intézet igazgatója gróf Teleki Pál, aki egyúttal előadásokat is tart. Az intézetbe elsősorban a közgazdasági kar hallgatói iratkozhatnak be, de dékáni engedelemmel beiratkoz­hatnak más egyetem hallgatói és egyetemet vég­zettek is. — Pusztító árvíz. Kalkuttától jelentik: Attock­ban (Pundzsab) az árvíznek tíz emberélet esett áldo­zatul. — Leesett a háztetőről. Wimmer György bá­dogossegéd az István-út 87. számú ház tetején az esővíz­levezető csatorna javítása közben megcsúszott és a földre zuhant. A szerencsétlenül járt ember a Rókus-kórházba szállítása közben meghalt. A Magyar Anonymus. Pais Dezső lefordította és jegyzetekkel ellátva kiadta Béla király névtelen jegy­zőjének a magyarok beköltözéséről szóló krónikáját. Nem végzett felesleges munkát. A régi Szabó Károly­féle átdolgozás teljesen elavult. Ez különben is szó­szerinti fordítás, meglehetősen ódon nyelven, ezért a nagyközönség számára nem való. Pais Dezső fordí­tása szép, gondos, magyaros, nagy élvezettel olvas­hatja mindenki, akit a magyar nemzet legrégibb múltja érdekel. A fordító a műhöz még terjedelmes jegyzeteket csatolt, amelyekben megmagyarázta a krónikában előforduló magyar szavakat. A könyvet a Magyar Irodalmi Társaság adta ki. — Rablás az utcán Tamás Gyula elemi iskolai tanulót, aki egy ruhaneműeket tartalmazó csomagot vitt kezében, a Tisza­ utca 4. számú ház előtt megszólította egy 20—22 év körüli fiatalember. A fiatalember arra kérte a gyereket, hogy egy cédulát és egy csomagot vigyen fe­l a házba, egyúttal ped­ig felajánlotta, hogy addig, amíg a fiú a csomaggal, amit ő ad neki, a házban jár, addig a nála levő csomagra vigyázni fog. Amikor Tamás Gyula a fiatal­­ember kérését megtagadta, az a gyereket orronvágta, a ke­zéből a ruhaneműt tartalmazó csomagot kikapta és f elro­­hant. A fiatalember csomagja a helyszínen maradt és annak felbontása után derült ki,­ hogy abban becsomagolt kőda­rabok voltak. Az ismeretlen fiatalember kézrekerítése érde­kében a nyomozás megindult­. Rejtelmes gyilkosság. Kaposvárról­­jelentik: Rejtelmes gyilkosság tartja izgalomban Szolád köz­ség lakosságát. Hajdú György, jómódú kisgazda hét­főn reggel kocsival a kisteleki puszta melletti föld­jeire hajtott. A mezőre igyekvő gazdát az úton ket­téhasított koponyával és a mellén szúrástól eredő tátongó sebbel találták meg. Az esetet jelentették a tabi csendőrségnek, mely a gyilkosság, ügyében meg­indította a nyomozást. — Akasztott ember a kertben. A Mészáros­ utca 50. szám alatt levő üres telken Gyulay Dezső, a telek tulajdonosa, a kertben sétálva egy akasztott ember holttestére akadt. Soffőrje segítségével levágták és értesítették a rendőrséget, valamint kihívták a men­tőket, akik már csak a halált állapíthatták meg. A rendőri bizottság a holttestnél talált tagsági igazol­vány és iratok alapján megállapította, hogy a holttest minden valószínűség szerint Makády P­ál zsámbéki kületésű napszámossal azonos.­ ­ PESTI HIRLAP 1926. szeptember 25., szombat. A polgármesterválasztás golyói. (A szavazáshoz uj golyókat tendálták.) Fővárosi Polgár: Egy biztos hasznom volna ebből a választásból, ha felhasználnák a szava­zásnál azt a golyót, ami az én hasamban van. AZU (Gáspár rajza) Bud pénzügyminiszter tanácskozása a pénzügy­igazgatók­kal az adósérelmekről. A pénzügyminisztériumban Bud János minisz­ter elnöklésével csütörtökön értekezlet volt az adó­kivetések ellen felhozott panaszok ügyében. A ta­nácskozáson a pénzügyminiszter megbeszélte a pénz­ügyigazgatóságok vezetőivel az adókivetések dolgá­ban kiadott rendeleteinek alkalmazását. A mai érte­kezletből kifolyóan a pénzügyi igazgatás tisztviselői meg fogják kapni rövidesen azokat az utasításokat, amelyeknek alkalmazásától az adózók panaszainak és sérelmeinek orvoslását várják. Mód fog erre nyít­ni az adófelszólamlási bizottságok tárgyalásai során is, de a pénzügyminiszter ezzel nem elégszik meg, hanem ellenőriztetni fogja, hogy miképpen hajtják végre a pénzügyigazgatóságok közegei a kapott uta­sításokat. Az ellenőrzést négy magasrangú pénzügy­minisztériumi tisztviselő fogja gyakorolni, akiket a miniszter fölruházott azzal a joggal is, hogy az adó­kivetés körül észlelt igazságtalanságokat és méltány­talanságokat a helyszínen orvosolhassák. A pénz­ügyminiszter egyébként ősszel az adózás tárgyában több javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, s ezek a pénzügyi adminisztráció reformjára is ki fognak terjedni. Fiu, vagy lány? Kezembe akadt az alább közölt naplótöredék. Hogy fiu irta-e avagy lány, azt a legmesszebbmenő jóakarattal sem tudtam megállapítani. 1916. szept. II. Reggel a borbélyhoz mentem. Egy ilyen borotvál­kozás egészen felfrissíti az embert. Az irodában lop­tam a napot, egész délelőtt cigarettáztam. Az ebédet Gizi megosztotta velem. Jó lány, csak túlságos ra­gaszkodó. Kért, hogy este vigyem el valamelyik mo­ziba. Alig tudtam szabadulni tőle. Délután a szabóhoz mentem. Holnapra kész lesz a szmokingom. Hazamenet betértem egy optikushoz és vettem egy monoklit, mert a régi eltörött. Otthon az anyám azzal fogadott, hogy tud­ egy jó partit a számomra. Férfiasan kijelentettem neki, hogy egyelő­re eszembe sincs feláldozni a függetlenségemet. Átöltöztem, felvettem a sárga pizsamát, kissé be­púdereztem magamat és miután áttanulmányoztam a divatlapokat, elhatároztam, hogy holnap veszek egy selyem ingnadrágot .... Kopogtattak. Gyuri lépett be, a barátom.. A napló itt megszakadt. Most aztán tessék ki­sütni, fiú irta-e, avagy lány? Cigaretta, szmoking, monokli, ez mind a nő mellett tanúskodik. De a pizsama és a púder már a férfit sejteti. A borotvál­kozás és a függetlenség utáni vágy, erősen nőies tu­lajdonságok. Viszont azonban a divatlap tanulmá­nyozása és az ingnadrág inkább férfira vallanak. Egészen belezavarodtam. Már magam se tudom, fiú vagyok, vagy lány, VYM1. Karpereck, kardiszek nagyon divatosak, akkor is, ha nem valódi gyöngy vagy igazkő díszíti őket. A nők általában sok különféle karperecet és lán­cot viselnek és valaraenyit a bal karjukon. Nagyon előkelően hatnak a különböző félnemeskövekkel díszí­tett karékek. Különösen a hosszúujjú ruhák­hoz illenek jól az ilyen karperecek és láncok úgy, hogy ezekkel az éksze­rekkel az előkelő, dél­utáni ruha este a szín­házban is használható. Az ilyen kardiszek ter­mészetesen a fekete alapból emelkednek ki legjobban, de a sötét­zöld, sötétkék vagy sö­tétlila színű ruha is jó alapul szolgál. A LEGÚJABB, Kondylis kiáltványa a görög néphez Athén, szept. 23. Kondylisz miniszterelnök üzenetet intézett a néphez, amelyben tudatja azt az el­határozását, hogy a politika területéről visszavonul és a legközelebbi választásokon nem jelölteti magát. Bár a demokrata nemzeti pártnak eddig vezére volt, ezen­túl a politikától távol óhajtja magát tartani. Kéri barátait és munkatársait, hogy más köztár­sasági párthoz csatlakozzanak, vagy maradjanak függetlenek, de mindig köztársasági keretek között. Kondylisz azután azt a tanácsot adja a népnek, hogy magatartásával járuljon hozzá a politikai helyzet felépüléséhez és a kormányzati formáért folytatott harc befejezéséhez. A hadsereget felszólítja, hogy a jövőben minden politikai beavatkozást kerüljön. Az üzenet a következő szavakkal végződik: — Abban a meggyőződésben, hogy amidőn a politikáról lemondunk, parancsoló hazafiúi köteles­séget teljesítünk, kijelentjük, hogy kormányunk folytatni fogja programmjának végrehajtását. A vá­lasztások a megállapított időben proporcionális mód­szer szerint mennek végbe, amely a választás igaz­ságosságát biztosítja. Kondylisz hazafias elhatározását valamennyi párt sajtója tetszéssel fogadja. A munkások javaslatát a bánya­tulajdonosok nem fogadták el. London, szept. 23. A bányamunkások végre­hajtó­ bizottsága javaslatot terjesztett a kormány elé, mely szerint a bányamunkások hajlandók ideig­lenes rendezést elfogadni, amely lehetővé teszi a munka azonnali megkezdését olyan bérskála alap­ján, amely nem áll az 1921-iki rendezés után elfoga­dott bérskála alán. Az egész országra kiterjedő vég­leges rendezést döntőbíróság­­venné kezébe, amely dönteni fog a bérskála és a szénbizottság részéről ajánlott ipari újjászervezés megvalósítása felett. A szénbányatulajdonosok és a kormány kimondták, hogy a bányamunkások javaslatai elfogadhatatla­nok és alkalmatlanok arra, hogy új tárgyalások alapjául szolgáljanak. Ennek megfelelően a tárgya­lásokat befejezettnek tekintik. A kormány holnap­ tanácskozik a helyzetről. A Petroleumszonda-égés Romániában. Buka­restből jelentik. Moreni helységben, ahol a múlt év­ben az emlékezetes, számos emberéletet követelő szon­darobbanás történt, ismét súlyos szerencsétlenség fordult elő. A vállalat két szondája kigyulladt és fojtó­gázzal terjesztette el a környéket. A robbanáskor a szonda közelében tartózkodó Racoteanu György és Jolta Aurél biharmegyei munkások ruhája lángot fo­gott és percek alatt szénné égtek. A mentési munká­latokra kivonult tűzoltóságból ismét két ember életét vesztette.­­ Kisiklott a tokiói gyorsvonat. Tokióból jelentik: A Simonoseki—Tokió közötti gyorsvonat kisiklott. Huszon­nyolc ember meghalt, ötven megsebesült. — Touchet bíboros meghalt. Orleánsból jelentik: Touchet bíboros csütörtököst meghalt. — Megmérgezte magát egy kereskedő. Gellért Leó kereskedő a Wesselényi­ utca 33 számú házban levő lakásán ismeretlen méreggel megmérgezte magát és mire a híszbeliek ráakadtak és kihívták a mentőket, azok már nem segíthettek rajta, mert meghalt. Az életunt kereskedő holttestét a Törvényszéki Orvostani Intézetbe szállították. Legenda és történelem. Egy német tudósnak, bizonyos dr Forrelnek, állítólag sikerült egy sok évezredes kőfeliratot meg­fejteni, amelyből kiderül, hogy a trójai háború valóban lejátszódott az antik történelem hajna­lán. Ha ez igaz, akkor a német tudós fölfedezése annyit jelent, hogy Homéros nemcsak költő volt, hanem történész is és hogy a mithosz nem képze­let, hanem a valóság tükre. Csodálatos dolog volna ez a tudomány szempontjából, bár tulajdonképen nincs is rajta semmi csodálatos. A költőt, a minden fogalmi finomság iránt oly érzékeny latin nyelv „vates"-nek nevezte, tehát „jós"-nak, aki belenéz a jövő ködtakarta, birodalmába és isteni sugallatá­val már akkor látja a még meg sem született ese­ményeket, amikor más földi halandó nem lát túl napjának percein sem. Ha tehát a költő, legalább is az antik korban, jövőbelátó vatesnek számított, miért ne számíthatna a Múlt hiteles krónikásának is a modern tudomány szemében? Mert hiszen hi­tetl­enségünknek oka nem az egykori költők meg­bízhatatlan fantasztikus elbeszéléseiben rejlik, ha­nem abban a mai betegségünkben, amelyet tán a múltbanézés rövidlátásának nevezhetnénk, tehát egyszerű optikai fogyatékosságnak. Ha a történe­lem nem igazolná, ma tán költői legendának tar­tanák a szigeti veszedelmet is, pi­sztán a Zrinyiász­ra támaszkodva. Ha semminő hiteles emléke fönn nem maradna, néhány évszázad múlva bizonyára naiv népi epopeának tartaná az utókor a nemrégi­ben lezajlott szörnyű világháborút is. A modern ember — és ez a fogalom: modern ember nem mai, hanem évszázados eredetű — megszokta, hogy csak azt higyje, amit tud, csak azt tekintse múltjának, amire a történelem figyelmezteti és hogy ezen túl mindent a legenda világába soroljon, elnéző mo­sollyal költészetnek nevezve azt, ami néha jobban fölidézi egy-egy elmerült világ életének képét, mint a leghitelesebb történelmi dokumentum. Ha ma, évezredek múltán, kiderül, hogy Homeros nemcsak költő, hanem krónikás is volt, akkor ez nemcsak a költészet égi eredetű művészetének, sőt tudományá­nak lesz késői igazolása, hanem tán arra is fölhív­ja majd a tudomány figyelmét, hogy áttekintés alá vegye a történelemnek többi olyan nagy esemé­nyeit is, amelyeket csupán költői hagyományból ismerve, mindeddig legendának tekintett. (—)

Next