Pesti Hírlap, 1926. szeptember (48. évfolyam, 198-222. szám)

1926-09-24 / 217. szám

566 — A Tábla Ítélete a koronarontási bűnperben. Csütörtök délben hirdette ki az Ítélőtáblán dr. Bott­lik István táblabíró az úgynevezett koronarontási bűnper ügyében a másodfokú ítéletet. Három évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett, hogy néhány belvárosi nagykereskedő a belügyi nyomozóosztály detektív­jeivel, illetve tisztviselőivel, valamint néhány vám­tiszttel összejátszva, magyar valutát és nagymennyi­ségű ék­szert csempészett külföldre. A büntetőtör­vényszék Weiss Miksa ékszerkereskedőt két évi fegy­házra, Nagy Jenő detektívet ugyancsak két évi fegyházra, Sípos Dezső detektívet egy évi börtönre, Malenic­za Miklós rendőrfelügyelőt hat hónapi bör­tönre, Csipkés Albert rendőrségi segédhivatali igaz­gatót kilenc hónapi börtönre, Kaller Béla vámtisztet két évi fegyházra Hegedűs Péter vámtisztet kilenc hónapi börtönre, Iloth Miklós ékszerügynököt két hónapi fogházra Görög Nándor ékszerészt öt hónapi fogházra, végül Kempel István detektivfelügyelőt három évi fegyházra ítélte. A bűnper többi vádlot­tait a törvényszék felmentette és ezek a felmentések később jogerőssé váltak. A Tábla a csütörtökön ki­hirdetett ítéletével Gavriel István detektívfelügyelő büntetését két évi fegyházra, Nagy Jenő detektív büntetését másfél évi börtönre enyhítette. Csipkés Albert rendőrségi segédhivatali igazgatót felmen­tette, míg a többi vádlottakra vonatkozóan helyben­hagyta a törvényszék ítéletét.­­ Egy úniasszonyt csalással, lopással és ok­irathamisítással vádolnak. A bü­ntetőtörvényszék dr. C­seng­er­y Antal táblabíró elnöklésével csütörtökön vonta felelősségre Dugovics Titusinét, egy nyugal­mazott pénzügyi tanácsos feleségét. Az idős úriasz­szonyt a királyi ügyészség többrendbeli csalás, lo­pás és magánokirathamisítás vétségével vádolja. A vád szerint Dugovics Tituszné két évvel ezelőtt egyik távoli rokona, báró Braunecker Armandné, Mária­ utcai lakásába költözött.­ A bárónő ugyanis megbetegedett és kérésére rokona vezette tovább a háztartást. Dugovics Tituszné, miközben a háztartást vezette, részint eladogatta, részint pedig zálogházba küldte a bárónő ékszereit, ezüstkészleteit, szőnyegeit, sőt a ruhák jelentős részét is. Ezekről a bárónőnek a vádirat szerint nem volt tudomása és nem volt tudomása arról sem, hogy Dugovics Tituszné a la­kás egy részét bérbe is adta. Dugovicsné a hetes­ bárónőt később a San Ma­rco-szeretetházba vitte,­­ahol néhány hét múlva meghalt. Még a bárónő éle­tében Dugovicsné ötmillió korona értékű árut vásá­rolt, és fizetés helyett egy kezességi nyilatkozatot adott át,­amelyre ráhamisította a beteg bárónő alá­írását. Bárd Braunecker Armandné halála után fel­jelentést tettek Dugovics Tituszné ellen. — Bűnösnek érzi magát — kérdezte a vádlott­nőtől a tárgyalás megnyitása után az elnök. Felelet helyett zokogni kezdett az idős úriasz­szony. Néhány pillantig tartott ez a keserves strág, majd ájultan esett össze. Az elnök azonnal felfüg­gesztette a tárgyalást, amelyet csak negyedórai szü­net után tudtak folytatni. Dugovics Tituszné sírva mondotta el azután, hogy nem jószántából adta el a bárónő értékes ingóságait. Sok pénzre volt szükség, hogy a beteg bárónőt mindennel ellássák és a báró­nő beleegyezésével vol kénytelen eladni lassan kint mindent, ami a lakásban volt. — Miért szállították akkor a hajnali órákban, suttyomban el az eladott bútorokat? — kérdezi az elnök. — A bárónő röstelte a többi lakó előtt szorult helyzetét, hogy kénytelen a bútorokat eladni — vá­laszolja Dugovics Tituszné. — Az ő utasítása volt az, hogy az­ eladott bútorokat a hajnali órákban szállíttassam el. Ezek az eladások mindig a bárónő beleegyezésével történtek és a készfizetői kezességet is az ő beleegyezésével irtam alá. Mivel közel húsz tanút kell a bíróságnak­ ki­hallgatni, a tárgyalást szombaton is folytatják. Elő­reláthatólag csak szombaton kerül ítéletre sor. PESTI HIRLAP 1926. szeptember 25., szombat: KÖZGAZDASÁG. A földmivelésügyi minisztérium akciót kezdett a legértékesebb prémnyulak tenyésztésére. A földmivelésügyi minisztérium állattenyész­tési osztályának vezetésével nagyarányú prémnyúl­tenyésztési akciót indítottak, melynek az a célja, hogy lehetővé tegye a leghasznosabb és legértékesebb prémek itthon való előállítását, ezáltal pedig fölös­legessé váljék az évről-évre való rengeteg külföldi prémbehozatal, ami készpénzben kifejezve milliárdo­kat jelent. A múlt évben közel harmincmilliárd ko­rona ment ki az országból csupán prémekért és ez­zel rokontermészetű cikkekért. Ennek nagy részét megtakaríthatjuk, ha a szükséges prémek itthoni termelésére és kikészítésére rendezkedünk be. A nagy közgazdasági jelentőségű prémnyul­akcióról megkérdeztük a földművelésügyi miniszté­riumban Bé­kessy Jenő gazdasági főtanácsost, aki a következőkben ismertette előttünk: — Eddig az volt a helyzet, hogy nálunk senki sem törődött a hasznos és értékes prémek tömeges termelésével és kikészítésével. Teljesen egyes gazdák vagy speciális baromfitenyésztők privát buzgóságára volt bízva a prémeket adó házinyulak tenyésztése. N­a elő is fordult, hogy egyesek a saját passziójuk­ból foglalkoztak ilyen értékes prémnyulak tenyész­tésével, a kikészítéssel nem foglalkoztak nálunk A lipcsei cégek megbízottai potom pénzekért összeszed­ték a nálunk található nyúlbőröket, azokat kivitték és legtöbb esetben csak feldolgozott állapotban, kü­lönféle elnevezések alatt, láttuk azokat viszont a di­vathölgyeink és férfiaink téli ruházatán.­­ Felismertük azt a kiszámíthatatlan nemzet­gazdasági értéket, ami az értékes prémek itthon való tenyésztésében és feldolgozásában rejlik. Ezért indí­tottuk meg a prémnyulakciót a földmivelésügyi mi­nisztérium költségén és irányítása mellett. A mai napig már nem kevesebb, mint hatvan millió koro­nát adtunk ki Ausztriából és Németországból beho­zott elsőrendű fajminőségű, törzskönyvezett tenyész prémnyulakért, melyeket az akció keretében a vidéki baromfitenyésztő egyesületek útján jelentkező gaz­dák között osztottunk ki teljesen díjtalanul, azzal a kikötéssel ugyan, hogy az illető átvevő gazda köte­les a legelső szaporulatból egyet rendelkezésünkre bocsátani. Mi ezt azután hasonló feltételek mellett megint tovább adjuk másik tenyésztőnek. Ez így nő azután lavina módjára, és tekintve, hogy a nyúl na­gyon szapora fajta, kilátás van arra, hogy az eddig kiosztott mintegy háromszáz darabból álló törzs le­származottjaival rövid időn belül eláraszthatjuk az egész országot. Hangsúlyozom, hogy csakis első­rendű, prima tenyészanyagot osztunk szét és úgy­nevezett husnyálra nem reflektálunk. Kiosztunk hat­féle tenyész prém­anyagot és pedig a következő elne­vezésüeket: Bécsi kék, Bécsi fehér, Opossum, Ha­vanna, Csincsilla, Hermelin.­­ Gondoskodunk arról is, hogy az itthon való feldolgozásra is berendezkedjünk, mert annak semmi értelme sem volna, ha a nagy költséggel és fárad­sággal megindított akció nyersanyagát ki engednénk vinni az országból csak azért, hogy kikészített prém alakjában drága pénzért visszavásároljuk. Mihelyst elegendő feldolgozásra való anyag áll rendelkezé­sünkre, azonnal szakem­bereket hozatunk Lipcséből és ezekkel betaníttatjuk a prémek feldolgozását. A végcél az, hogy magyar munkáskezek itthon dolgoz­zák fel az itthon tenyésztett finom nyúlprémeket. Nem ördöngös mesterség ez. A magyar ember is ép­pen ugy elsajátíthatja, mint a lipcsei. Csak egy kis áldozatkészség és akarat kell hozzá.­­ A további vérfelfrissítés céljából a gödöllői minta-baromfitelepen nyulászatot rendeztünk be, ahol a gazdák részére a további szaporodás céljaira alkalmas tenyészállatok állnak rendelkezésre. Még megemlíthetem, hogy az egész országból rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik az akciónk iránt. A gaz­dák részéről naponta olyan tömegesen érkeznek az igénylések, hogy egyszerre nem is tudunk minden kérésnek eleget tenni. Mint fenntebb említettem, a szaporulat rövidesen lavinaszerűvé növi ki magát és ezáltal lehetővé válik az összes igénylések kielé­gítése. " A fix kamatozású papírok viharos áremelkedése. A hadikölcsön-kötvények folytonos áremelkedése* nem lepi meg többé a közvéleményt, mert hónapok óta megszokta már. Ma azonban a szokottnál is erősebb­ tempóban javultak az árfolyamok és például a hat­százalékos hadikölcsönkötvények 150.000 koronás kur­zust is elértek. Május hónaptól számítva majdnem háromszoros az ár,javulás s a közönség megingatha­tatlan abban a meggyőződésben, hogy a valorizálás valamilyen formája bekövetkezik. Azt hangoztatják, hogy a választások idejére meg kell érni a valorizá­ciónak, mert a kormányzat a közvélemény hangulatá­val ebben a kérdésben alig helyezkedhetik szembe. Meglepetést kelt azonban a záloglevelek és egyéb fix kamatozású kötvények folytonos emelkedése. A záloglevél valorizációját mindenki lehetetlennek tar­totta és tartja még ma is, mert a nemzetgyűlés ösz­szetétele legközelebb is olyannak ígérkezik, hogy a földbirtokra a már letörlesztett adósságnak egy ré­szét visszahárítani nem lehet. A bankok is ebben a meggyőződésben voltak , amikor látták, hogy a speku­láció különféle hírek hatása alatt a zálogleveleket folyton vásárolja, újabb és újabb tételeket vetettek a piacra és szinte a markukba nevettek, hogy milyen jó áron adtak túl ezeken a fix kamatozású értékeken, amelyeknek a valorizálására sor nem kerülhet. Né­hány nap óta azonban, mintha a bankok vezetői is gondolkodóba estek volna, hogy szabad-e nekik tovább adni a zálogleveleket, noha az árfolyamuk folytono­san emelkedett, ők joggal bíztak abban, hogy biztos ítélettel tudják megállapítani, hogy Magyarországon mi történhetik és hogy a földbirtokos ellen valorizálást a kormány keresztülvinni nem fog. Előkelő külföldi cégek, közöttük a Bleichröder-céget is emlegetik, mégis vásárolják a fix kamatozású magyar papírokat. Mi en­nek az oka? Mit tudnak ezek a külföldiek, hogy szem­be mernek helyezkedni a magyar bankok vezetőinek fölfogásával? Amikor a fővárosi kölcsön dolgában Os­tendében tárgyalások folytak, azzal okolták meg a hal­latlan nagy engedékenységet a külföldi hitelezőkkel szemben, hogy félni kell a nemzetközi döntőbíróság ítéletétől és nem bízhatjuk magunkat arra, hogy a magyar judikatúra milyen álláspontot foglal el a kül­földi hitelezőkkel szemben. Ezzel mentegették magu­kat, amiért teljes száz százalékos valorizációt raktak a főváros nyakába, ami azért is hiba volt, mert már többet nem rakhatott volna rá a döntőbíróság sem. A tőzsde közönsége most fölveti a kérdést, hátha a Bleichröderék és a többi külföldi vásárló tudnak va­lamit, ami a magyarországi intézetek számára is meglepetés lesz. A fölfogás ma is az, hogy itt a magyar törvények lehetnek csak irányadók, mégis meghátrál­tak a vezető bankok igazgatói és a záloglevelek piacra dobását megszüntették, jórészt ennek lehet köszönni az árfolyamok újabb hirtelen emelkedését. Nagy baj volna az ország szempontjából, ha a záloglevelek, vas­úti kötvények és egyéb fixkamatozású értékek valori­zálására sor kerülne, mert ebben az esetben óriási mértékben megnövekednének külföldi tartozásaink és fizetési mérlegünk, amely amúgy sem jó, komoly ve­szedelembe kerülhetne. Egyelőre azonban senki sem tudja, hogy mi mozgatja a fix kamatozású papírok kur­zusait, mert azt még­sem lehet föltenni, hogy a speku­láció minden információ nélkül teljesen a maga fan­táziájára utalva bocsátkozna sok milliárdra rugó vásárlásaiba. Mindenesetre kívánatos volna, hogy ille­tékes helyről nyilatkozat történnék ebben a fontos kérdésben. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE JEGYZÉSEI (EZRESEKBEN) 1926 SZEPTEMBER 23 AB Különféle vállalatok -1070 rdunai 43­ 5 -•2 65 4 171 108 13 73 7 315 190 11­4 30 13 67 2080 23 4­­ 151 1085 104 33 118 170 ISSO 4 Szélső záró­r­f­o­l­y­a­m Bankok Angol-Magy.43'5 • Ált. Trust... 6-5 Bosny. Agr..65'5 . Fabank .... Földh.­b.(10) 170 Főv.­Bank . Hazai bank. 110 Hermes ...,13-7 -13-2 13­2 Horv.-szláv . Lloyd-Bank 0-7 . M. Afurár ... Általános .. 7 Map-. Hitel. 312 M.Á.Ing. (10) 290 M.-Cs. Iparb. 11 -38 -43 43-5 7 7 66 65-5 4 168 169 108 109 - 0-7 M. Forgalmi. M. Jelzálog . M. K. Hit... M. Leszám., 6 6-5 314 312 295 290 11-5 11 - 38 - 30 - 13 68-5 68-5 M.Nemz. (5).2085 - 2095 2090 M -Nem (20) - -Magy -Olasz. 23 - - 23 M . Jelz B . - - -M Vár Bank - - -Mercur .... 4 - - 4 NemzetiTak 20-2 19­ 7 19"7 Orsz. Hitelb 147 151 148 P. Ker. (5) 1090 1090 1085 Wien. Bank. - - 104 Takarékok Belvárosi ..32-5 - - 33 B.-Lipótv. .. 5 - - 5 Egy.Főv.(10) 24 - - 24 Kőbányai .. M.-Ált. (10). 118 - 119 118 Moktár (10). 71 -169 170 P.-Hazai (1)1800 1820 1810 Törekvés . . 4 - 4- 4 Biztosítók 4750 I.M.Bizt. (1)4800 - 4800 117 Fonciére (10)121-7 119­5 120 Magy. Franc. . - --30 M. Jégbizt . 27 -31 27 24 Pátria 23 -- 24 52 314 25 48 36 16­ 1360 38 220 14 205 208 1020 3900 70 586 1375 Előző Szalad záró zárlat árfolyam Malmok 41 Back­ mal.(1­0) 42 - - 42 153 Bors.-Misk. . 157 - - 156 7-7 Concord. (10) í','5 - 7-7 8 73 I. Békéscs. .73 - 73 123-5 1. Budapesti 123 116-5 119 I. T.-Szt. M. - - -Gizella 52 - 54 52 Gyulai Hungária .. 304 - 308­ 306 Király 25 - 24 P. Vikt. (10) 41 46 43 Transdan. .. 36 - - 36 Bányák, téglagyárak Aszf. és kátv. Beauxit (10) 565 570 568, Beocsini ... 1390 1375 1370 Borsodi .... 37 - 39 381 B.­Szentlőr..49*5 - - 49 Csepeli épit.. -E. Cement . F. Kohó . . 235 - - 235 Istvántégla . 13 - 13­ KG. Gőzt. ..217-5 222-5 215 K. Drasche . 210 - 205 209 Magnet. (5).1150 - - 1030 M. Asphalt . 161 - . - 160 M.A.Kősz (10)3980 3940 3930 M. Kerámia. - - 72 71 13-5 Móri szén .. 14 - - 13-5 270 N.­Bát. (10). 270 - - 268 Salgó 591 - 578 582 Újlaki 260 - - 260 Urikányi (10) 1380 -1390 1380 Nyomdák 69-5 Athen. (10).69*5 -2-2 Fővárosi ... - -104 Franklin ... 104 -38 Globus 38 -1*5 Kunossy ... 54 Pallas 105 Révai 84 Rilger 3-7 Stefaneum 1­3 Ujságüzem 110 -77 -4 -70 69-5 - 2-5 - 104 - 38 - 1-5 - 46 105 79 4 3. Előző zárlat 50 6-5 205 1 465 23 20 1725 1110 78-5 24-5 145 17­ 5 28-5 100 23-7 7-5 83 135 118 9-- Szélső á­r­f­o­l­y­l Vasipap Bródi­wag. . 50 - 48 Coburg (10) . - - -Csáky 7-2 6-5 1. Gazd. Gép 206 - -Fábián .... - -Fegyv.-gy. (5. 490 475 Fém 23 - -Frankl - - -G.-Dan. (5) .1690 -1725 G. Vill. (5) .1150 1140 Kistarcsai .. 78- 79 Győrffy-W. , - - - Hoffherr ... 145 - 147 Kaszab .... 17 - -Kissiing .... Kühne 27-5 - -Láng 100 - Lipták 24 55 "5 Mág 7-5 - 8' Magyar acél.83-2­­ 82' M.-Bega .. - - -M. fém- és 1. 117 -115 9 - 8' M. Mérleg M. Motor ... - -M. Ólom ... - - -M. Rézh. Ch. - - -M. Vegyipar. M. waggon .59-7 - 58'5 Palágyi - - - Rimamur, ., Roessemann Rothmüller , Schlick .... Schuller .... Teudloff ... -­Unitas autó. Vulkán gép . Wörner .... 6- Faipar Ált. fa Merc. 20 -Cserző - -0-6 Dunaharaszti 0-6 -9 Furnér — - Guttmann.. 35 Hazai záró * m 48 7 204 480 23 20 1700 1140 •2 78 24 145 17* E 28 100 25 •2 8 •7 83 130 116 •5 9 148 17 58-5 6 160 18 3 70*5 21 39 3 28 6-5 23 148 17 59 165 18-5 3 70 - 21 - 39 3 - 28 6-2 6 - 20 1 0-6 - 35 160 -167 19 - -3 - -70 -71 Előző Szélső záró zárlat árfolyam - Honn - - -1-2 Kőrösb. (10) 17 - - 1 -7 Kronberger - -4-5 Lignum (10) - M álat.(Hit.) -- -- Magy.-Amer. - - - -M.Lloyd... - - -4 Malomsoky . -515 Nemzeti la . 525 • 515 520 0-2 Lichtig .... - - -668 Ofa (10) ... 671 1c65 669 60 Rézbányai . 60 . 58 59 37 Szlavóniai.. 39 - 39-5 39 Thék 1410 Nasics (20)1417 5 -14101400 - Viktória ... 1-5 - - 1-5 30 Zabolai .... 30 - - 30 Zentai Közlekedés - Adria - - -91 Közút. .. 125 Városi .. - Bur ....... 290 -164 Délivasut .. 163 - 174 MFTR (10) . 153 -157 Levante .. 410 Miskolci . 316 Nova 313 367 O.M. Államv. 358 -393 Tröszt 390 -91 -155 -425 91 125 - 290 166 162 174 173 157 155 412-5 415 318 313 365 358 392 391 Cukorgyárak 530 Délcukor ... 530 . 535 530 Horv. cukor. - -1770 M. cuk. (5) . 1765 1750 1750 .54 Mez.Georg(10) 246 - 455 247 415 Mez.cuk. (10) 430 - 440 430 810 Stummer ... 800 - 780 780 Élelmiszerv­állalatok Fruktus.... --15 Halkeresk. . 15 - - 15 - Óceán ..... 6-2 - 6 - Püspöki.... -- . 13 Tokaji IS - - 15 - Villányi.... -- - -Előző Szélső záró­­árral árfolyam Gáz- és villamossági vállalatok 3-5 A. gázsz. (10) 4 - - 3*5 Ált. Légszesz 930 Egy. Izzó .. 915 - 910 905 Just Izzó ... - Gázizzó .... - -Phabus 365 Vasmegyei . 370 - - 370 Sörgyárak és szeszipari vállalatok Baróti 817 I.M.R-sör(10) 830 • 822 820 I. Tem. szesz - -132 Főv. sör ... 146 • 140 143 405 Gschw. (10). 403 . 414 400 81 Király sör .. 85 - 82-5 85 770 K. polg. sör. 765 - 762 762 93 Krausz szesz 90 - - 90 38­5 Pannónia sör 40 - 43 41 182 Temesi sör . 230­­Szállodák és gyógyfürdők 127 Égisz 125 - 127 125 Hungária .. - Royal-szálló. - -- Schwarzer .. -18 Szt.-Lukácsi. 18 - - 18 Textilipari vállalatok 34*5 I. M. Gyapjú 35 - 34 34 154 Goldberger . 150 - 155 153 35­­5 Győri textil. 36 - - 36 385 Juta 387-5 390 385 58 Karton .... 56 - 57'5 56' M. Kender . 270 M. Pamut .. 270 - 276 275 375 Szeg .kend .(10)370 - - 370 Vegyipari vállalatok 15 Chinoin .... 15 - - 15 71-5 Danica 72 - - 72 16-5 Qiana 6 - - 16 Előző Szélnő záró zárlat a r f o i v a r 64 I.P.Sped.(10) 61. 63 63 35 Flóra 36 33 36 124 H. Műtrágya 123 122 122 - Keleti 108 - 110 108 1-2 Klein 1-2 - - 1-2 - Klotild .... - - -Szénkéneg.. --61 Szikra 60 - 60-5 60 - Török - - -- Wander .... Tőzsdén. Tőzsdenaptár Fizetti H. K. Sz. Ca P. Sz. Szepti 13 H 15 16 O­­ K, Szept. 21 Szept.20 21 22 23 24 25 K. Okt. -Szept.27 28 29 30 — — K, Okt 1-Okt. — 1 2 K, Ok­t 1­Okt 5 7n 9 K., Olef 52 436 32 30 71 230 230 314 , 3 - -21 - -, 50 - -434 - 437 3*5 Bárdi ... 21 Bóni .... Győri bőr Brassói . Corvin Dorogi gumi Dunánt. sert.­­ -­ M. Betyent.­­ . I. M. Papir . 31 -Felten Hangya .... 30 -Királyautó . 0-5 -M.N.Mez.(10) 70 -M.ősterm. (10)228 -M. Ruggy . 235 M. Vasút ... -Marosi petr. Interrexim -20-5 Olajmüvek Staralm.... — 116 Telefon .... 120 - 123 - 7.­Páli­üveg 5­­ . 3 21 50 434 - 31 73 237 30­0-5 71 228 235 21 - - 21 121 5

Next