Pesti Hírlap, 1926. szeptember (48. évfolyam, 198-222. szám)
1926-09-11 / 206. szám
IO — Baross János temeséje. Kegyeletes külsőségek között, a politikai és társadalmi körök nagy részvéte mellett temették el pénteken délután a Kerepesitemető halottasházából Baross János nemzetgyűlési képviselőt. A hatalmas gyertyák erdejétől körülvett katafalkát, amelyen a díszes érckoporsó nyugodott, hatvan koszorú borította, amelyek között feltűnést keltett az elhunyt képviselő kerületének két és fél méteres koszorúja, amelynek hat méter hosszú gyászszalagján Baross János választói mondottak utolsó istenhozzádot képviselőjüknek. A temetésre eljött a kerület valamennyi iparos-, kereskedő- és egyéb testülete. A nemzetgyűlési képviselők közül megjelenek a temetésen: Huszár Károly, Bárczy István, Wild József, Griger Miklós, Pakots József, Hegymegi-Kiss Pál, Létai Ernő, Nagy Ernő, Peyer Károly, Vanczák János, Malasits Géza és Saly Endre. A Központi Demokrata Kör küldöttségét dr. Bródy Ernő vezette. A fővárost Liber Endre és Purébl Győző tanácsnokok képviselték. Az egyházi szertartást az elhunyt jóbarátja, dr. Bednarz Róbert belvárosi plébános, törvényhatósági bizottsági tag végezte. Az alpírt nevében Hegymegi-Kiss Pál, a főváros nevében Purébl Győző tanácsnok, a törvényhatósági bzottság demokrata frakciója nevében Horváth Károly bizottsági tag, a pilisvörösvári kerület nevében Neisz Ferenc pilisvörösvári főjegyző és Weiszhaar Mátyás, az ürömi munkásotthon elnöke mondtak búcsúbeszédeket. Az elhunyt képviselőt a főváros áltl adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. — A svéd királyné állapota. Stockholmból jelentik: A svéd királyné betegségében az utóbbi napokban határozott javulás állott be s kezelőorvosai kijelentették, hogy a királyné délvidékre utazhat. Az eddig kiadott értesítés szerint a svéd királyné még a hó közepe előtt Badenbe utazik s ott tölti az egész hideg évszakot. Ma megindult az autóbusz a Krisztina-tér és Győri út között. A fővárosi autóbusz-üzem igazgatósága a Vörös Kereszt-kórház által rendelkezésre bocsátott két kocsival autóbuszjáratot, létesít a Krisztinatér és a Győri-úti Vörös Kereszt-kórház között a régi omnibuszjáratok helyett. A két autóbusz kipróbálása megtörtént. Pénteken délelőtt volt a főváros közlekedési ügyosztálya, a rendőrség és a kereskedelemügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében a műszaki rendőri bejárás, utána a Krisztina tér és Győri-út közötti autóbuszjáratot átadták a forgalomnak. A tanács hozzájárult a Villányi-úti látogató omnibuszjárat megindításához is. e szerint a Csorthy Miklós úttól a vasúti aluljáróig vasárnap reggel 7 órától kezdve közlekedik az omnibusz. A mohácsi csata emléke. Nagykanizsáról jelentik: A Héviz-fürdőn levő honvédség és csendőrség nagyszámú közönség jelenlétében kegyeletes ünnepség keretében emlékezett meg a mohácsi csata 400 éves évfordulójáról. Az ünnepen P. Szabó Pius, a tábori püspök irodaigazgatója, mondott beszédet. — Holland nyelvű prédikáció a Józsefvárosban. Ünnepi eseményben lesz része a józsefvárosi református gyülekezetnek, mert vasárnap délelőtt 10 órakor dr. Hovy-t, Hollandia egyik kiválóságát, fogadhatja a Pedagógiai Szeminárium dísztermében (Mária Terézia-tér 8.). Beszédét dr. Szabó Aladár református lelkész tolmácsolja. — Magyar csoport a genfi nemzetközi bazárban. A Worlds Student Christian Federation nemzetközi bazárját pénteken nyitották meg Genfben nagy és előkelő közönség érdeklődése mellett. A bazár egyik legszebb és legeredetibb része a magyar csoporté, amelynek elnökségét Walkó Lajos külügyminiszter vállalta magára. A kiállítás sikerén Baranyai Zoltánné, Ferenczy Imréné, Madame Dumax, Pörges Márta és a magyar keresztyén diákszövetség, illetve a magyar diákszövetség külügyi bizottságának képviselői, Fedák Ágota, Szörényi Sándor, Végh Jenő és Preisz Lajos buzgólkodtak A francia rekord úszása. — Sápadt naplovagok. Már májusban ott sütkéreztek a dunaparti korzón, fejüket hátraszegezve a székeken, — hogy szabadon átengedjék arcukat a nap színesítő hő sugarainak. Bronzsötétre sült bőr, az arc barnáspiros feketesége manapság, épen olyan elmaradhatatlan kelléke a gavallérnak, — mint a fehér gallér, vagy a kifogástalanul megkötött nyakkendő. A nyárelő meg i.. hozta a kívánatos sötét arcszint, s a tapasztalatlan ismerős találkozván a naplovaggal, csodálkozva csapta össze a kezét. — Máris nyaralni voltál? — Mért kérded? — Olyan az arcod, mint egy négeré. — Még nem nyaraltam, — feleli a naplovag, — fáradt és szinte en hangon, — ami szintén elmaradhatatlan kelléke előkelő egyéniségének. Csak egy kis sétáról jöttem meg Egyiptomból. — Ugyan! De jól megy a sorod, — feleli a kérdezősködő, — némi sápadt árnyalatával az irigységnek. De minél jobban belementünk a nyárba, a gavallér arcszíne annál inkább lekopott. A borús idő, szakadó eső nem kedvez a lesülésnek. A székekre sem tanácsos leülni. — Hallatlan! — sopánkodik a naplovag. Mégis nyaralni megyek valahová, — különben tökéletesen le népsülök sola. Adósságba veri magát, ingóságait pénzzé teszi, rokonai szívességét is igénybe veszi kisebb kölcsönök alakjában, lázas rohanásban a tűnő napfény után. De a kiruccanás nem hozza ír meg a kivánt eredményt. Augusztusra még sápadtabban érkezik haza, mint ahogy elutazott. Ismerőse sajnálkozva csapja össze kezét az utcán. — Szegény barátom, hát nem is nyaralhattál az idén! — Mért kérded ezt? — csippen föl az ifjú sértődötten. — Halvány az arcod, mint a hold. — Dehogy nem nyaraltam, — feleli a naplovag dühösen. — Tehetek arról én, hogy nem volt nyár! (sz ].) — Betörés a templomba. Sopronból jelentik: A soproni evangélikus templomba elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek az ablakon át betörtek s a két uj harang költségeire irányuló fokozottabb adakozás előmozdítására felállított tiz gyüjtőperselyt összetörve, azok tartalmát az ötszáz és ezer koronás bankjegyek kivételével elvitték. A rendőrség a nyomozást megindította s hir szerint nyomon van. A környéken rövid idő óta ez a negyedik betörés. — Három magyar cserkész útja a magyar végeken. Három lelkes magyar cserkészfiu. Hegedűs G. József, Szőnyi Vilmos és Ellenbacher János, a monori 113-as számú Túrán cserkészcsapat cserkészei, szép és hazafias szellemtől áthatott feladatra vállalkoztam. A három cserkész július 13-án elindult, hogy végigjárjaCsonka-Magyarország határait és megvizsgálja, hogy a magyar végeken elég erős lánggal lobog-e a hazaszeretet és nemzeti öntudat. A három fiú, hű farkaskutyájuk kíséretében, Monorról indult el és Esztergomot, Komáromot, Győrt maguk mögött hagyva, végigment a magyar határok minden nagyobb városán, faluján és községén, ahol első dolguk volt a csendőrséggel vagy elöl valósággal útikönyvüket lebélyegeztetni, amelybe egyébként mindenütt lelkes és hazafias jelmondatokat írtak be a városok és falvak polgárai, mintegy igazolásául annak, hogy a három cserkészfiú útja nem volt hiábavaló. Az út legnagyobb részét gyalog tették meg a cserkészfiúk, éjszakára legtöbbször betértek egy egy vendégszerető házba, de nem ritkán hajtották fejüket álomra a csillagos magyar ég alatt is. Útközben, Somogy vármegyén áthaladva, betértek Inkére is, ahol maga gróf Bethlen István miniszterelnök látta őket vendégül és szívélyes beszélgetés után nevét is beírta a cserkészek útikönyvébe, amelyben a miniszterelnök névaláírását most nemzetiszínű keret foglalja körül .Az út két hónapig tartott, a három cserkészfiú az elmúlt napokban érkezett vissza útjáról, amelyről azzal a lelkesítő tapasztalattal érkeztek vissza, hogy amerre jártak, a magyar határokon, mindenütt eleven erővel él a hazaszeretet és a jobb jövő reménye a szívekben. A három monori cserkésznek ez a vállalkozása egyébként előfutárja a monori cserkészek egy nagyobb vállalkozásának. Most van ugyanis megalakulóban a monori cserkészik regős csoportja amely a jövő esztendő nyarán körüljárja Magyarországot és dalial hirdeti a hazaszeretet lelkesítő igéit. — Nem történt szabálytalanság a zalaegerszegi tüdőszanatóriumban. A zalaegerszegi tüdőbeteg-szanatóriumban történt incidensről a következő tartalmú jelentést tették közzé: Az Országos Munkásbiztosító Pénztár zalaegerszegi ,,Dr. Vass József Munkásszanatórium"-ában felmerült és négy beutalt pénztári tag eltávolításával,valamint tizenkilenc pénztári tag önkényes eltávozásával végződő incidens ügyében lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy négy pénztári tag azért, mert állításuk szerint az uzsonnatej egyik napon kozmás volt, az intézet gondnokával szemben durván és minden fegyelmet megszégyenítő modorban lépett fel Az izgága elemek eltávozása óta a szanatóriumban a legnagyobb rend és nyugalom uralkodik. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a betegek élelmezése, ellátása és kezelése semminemű jogos, indokolható panaszra okot nem adhat. — Attila kincse. Francia napilap, — az Excelsior — közli az alábbi hírt. Ha nem is jeleznénk, hogy francia lapból vettük, annyira tájékozatlan, a földrajzi tudással annyira hadilábon áll, hogy ez csak a franciától telik ki. Szól pedig a fir a következőképen: A néphit azt tartja, hogy Attilának, a hunok királyának, mérhetetlen kincsei Isztria partjain, Orcova mellett vannak elrejtve. Hat odavaló lakos hosszas keresés után azt hitte, hogy a kincs rejtekhelyét megtalálta. A barlangot azonban, ahol a kincset gondolták, hatalmas szikla zárta le. A sziklát felrobbantották és ketten vállalkoztak arra, hogy behatolnak az előttük feltárult üregbe. A két férfi sokáig nem jött vissza. A hátramaradóak attól tartottak, hogy társaik megtalálták a kincseket és megszöknek, — tehát utánuk mentek. Csakhamar meg is találták társaikat — holtan, ők maguk is fuldokolva, csak nagy nehezen tudtak visszavánszorogni az üregből. A négy isztriai most azt hiszi, hogy a gyilkos, fojtogató levegőt a kincseket őrző rettenetes sárkány fújta társaikra, azok attól fulladtak meg és ők is csak azért menekülhettek a biztos haláltól, mert idejében még elhagyták az üreget. A kaland híre elterjedt és egész Isztria most remegve gondol arra, hogy a sárkány kijön a barlangból és elpusztítja őket. Valószínűleg be fogják tömni a sziklabarlang száját. — Vaíj°n mit szólnak ehhez a meséhez Isztriában, amely tudvalevőleg ott fekszik Orsova mellett, közvetlen a Csendes Óceán partjainál? Ezt ugyan a francia földrajztudós nem irta, de — holnap esetleg egy másik, jobban értesült francia lap megírja. — Értékes régiségeket találtak Máriapócson. A szabolcsvármegyei Máriapócs község határában útépítési munkálatok közben nagy régiségtani értékű leletre bukkantak A többi között egy nagyon szép, magas falu cserépkorsót találtak. Wikecz István alispán intézkedésére Kiss Lajos múzeumigazgató, kiváló archeológus, azonnal kiszállt a helyszínre. A múzeumigazgató a Ciberes nevű magaslatnál megtalálta a lelőhelyet és megállapította, hogy a talált korsó, valamint a többi tárgy a Krisztus előtti évezred második feléből való Az értékes leletet a nyíregyházai Jósa-múzeumban helyezték el. („Egészségügyi csecsemő-, gyermek- és anyavédelem.") Irta dr. Torday Ferenc egyet, tanár, a budapesti gyermekmenhely főorvosa. (Tudományos Könyv, kiadóvállalat, VIII., Baross u. 28.) Aránylag későn eszmélt rá az államhatalom, hogy a gyermekgondozást nem szabad egyedül a magánjótékonyságra bízni, mert az elsőrangú s igen fontos kormányzati kötelesség. Széll Kálmán alatt Magyarország gyermekvédelme mintául szolgált egész Európának, de azóta is nagyban fejlődött. Szakavatott tollal ismerteti a szerző az egész idevonatkozó anyagot, a statisztikát, a természetes s mesterséges táplálkozás jelentőségét, a heveny s idült kórok elleni védekezést, a beteg, a testi s erkölcsi fogyatékosságú gyermekek védelmét, a zárt és nyílt gyermekvédelmet, az Országos Gyermekvédő Liga, az OrszágosStefánia Szövetség, a „Faluszövetség", az „Ingyentej" áldásos működését. Tájékoztatja az olvasót a tudomány legújabb vívmányairól (pl. vörheny s diftéria védőoltások) s az elért eredmények megállapítása mellett rámutat az egyes intézmények hiányosságára is. Dr. R.. Az angol: Milyen gyorsan átúszta ez a francia a Csatornát. Az amerikai: Könnyű nekik, álandóan tréningben vannak. — Folyton úsznak . 1 . Mexikó legszebb temploma, amely a vtMHhém faj/ptXidto megrongálódott. PESTI HÍRLAP 1950. szeptember 11., szombat