Pesti Hírlap, 1926. november (48. évfolyam, 250-273. szám)

1926-11-03 / 250. szám

1926. november 3., szerda PEST­­H I R LAP M Mussolini ellen elkövetett merénylet kétségbeesett F kapcra készteti a fascistákat a hatalomért. Bolognában tizenkét ellenzéki lapot betiltottak. Ismét nyomdákat romboltak szét a fascisták. Vénes utcai harc Genuában a fascisták és a katonai karhatalom között. Mussolini valóban a szerencse kegyeltje. Egy éven belül tegnap negyedszer törtek merénylet alak­jában életére, de mint eddig háromszor, úgy tegnap is sértetlen maradt. Pedig a merénylő jól célzott, golyója átfúrta a duce mellén csüngő érdemrendet és a kabátját is átlyukasztotta, Mussolini testéhez azonban már hozzáférkőzni nem tudott. Mussolini nemcsak bízik a szerencséjében, hanem hisz is benne és talán innen van az a rettenhetetlen ön­uralom, amelyet minden eddigi ellene intézett me­rényletnél tanúsított és amellyel fanatikus híveinek hozzá való ragaszkodását és bámulatát csak fo­kozza. A tegnapi merényletet egyébként a hely, a kö­rülmény és a merénylő személye emelik ki az eddigiek sorából Bologna, ahol a merénylet tör­tént, a fascizmus egyik fellegvára és Pádua mellett az a hely, ahol Mussolini a legnagyobb népszerű­ségnek örvend, ahol tehát legnehezebb és legkocká­zatosabb a dacéhoz hozzáférni. Mutatja ezt az is, hogy Mussolini ezt a várost választotta ki ezúttal magának arra, hogy itt ünnepelje meg a Rómába való bevonulás negyedik évfordulóját. Ez a nap a fascisták legnagyobb örömünnepe és az idei év­fordulóban nemcsak a fascizmus hatalomrajutását ünnepelték, hanem azt is, hogy a vezér hatalma egyre emelkedőben van és most látszik megközelí­teni csúcspontját. Saját szavai szerint egy egész szuronyerdőt állított fel a fascista rendszer védel­mére és épen Bolognában oly tömeges volt ez a szu­ronyerdő, hogy büszkén mondhatta róla, hogy még a napot is elsötítette. Ilyen helyen és ilyen körülmények között me­rényletet elkövetni Mussolini ellen, több az őrültség­nél. És igazán csak őrültséggel magyarázható, ha egy tizenöt éves suhanc arra vetemedik, hogy egy ország vezető államférfia ellen merényletet kövessen el. A merénylő serdületlen volta azonban könnyen felkelti a gyanút, hogy nem is az ő őrültsége nyomta kezébe a fegyert, hanem mások ostobasága. Mert ép erkölcsű ember legnagyobb ellenfele ellen sem harcol ilyen eszközzel és amint a tapasztalás mutatja, a merénylet egyúttal a legostobább politi­kai módszer is. Mussolini népszerűsége minden me­rényletből felfrissülve, megacélozva került ki és ebben a tegnapi sem tesz kivételt, a vonat megindult, a miniszterelnök szigorú utasí­tásokat adott a város és az ország nyugalmának megóvására. Grandi külügyminiszteri alállamtitkár elbeszéli a merénylet történetét. Mussolini tegnap reggel Bolognában a lakos­ság tömeges és lelkes részvétele mellett a Littoriale nevű épületben a tudományok nagygyűlésének fel­avatását végezte. Az ünnepség lezajlása után a nép sorfala között a vasúti állomásra hajtatott, hogy családjával a közeli Fortiba utazzék. Az úton, az ünnep helyétől a vasúti állomásig, történt a me­rénylet, amelyet Grandi külügyminiszteri alállam­titkár, aki a merénylet pillanatában Mussolini kí­séretében ugyanazon az utomobilon foglalt helyet, a következőkben beszélt el: — A tudományok nagygyűlésének felavató ülése után Mussolini a lelkesen éljenző tömeg sűrű sorfala között nyitott és alacsony automobilján, ahol kivüle még a bolognai polgármester és én fog­laltunk helyet, a pályaudvarra ment. A miniszter­elnök mosolyogva válaszolt az óriási sokaság üd­vözléseire. Az emberek virágokat dobáltak, zász­lókat lengettek és harsányan ujjongtak, amint az automobil elhaladt. A Via Rizzoli és a Via Indi­pendenza között, épen abban a pillanatban, amikor az automobil egy fordulóhoz érve lassított, jobb­oldalról, rövid távolságból dörrenést hallottunk. A csapatok sorfala és az automobil között néhány lé­pésnyire egy alacsony ember állt, aki kinyújtott karját célzó helyzetben Mussolini felé irányította. A miniszterelnök nyomban tisztában volt vele, hogy merénylet történt, de ahelyett, hogy lehajolt volna, továbbra is előbbi helyzetében maradt és utasította a soffőrt, hogy állítsa meg a gépet. Ag­gódó kérdésemre, vajon megsebesült-e, mosolyog­va válaszolta­— Nincs semmi bajom. Majd határozott hangon hozzátette: , — Senki se veszítse el a fejét. Erre újból üdvözletet intett a tömeg felé, amely még nem tudott semmit a merényletről és szakadat­lanul lelkesen éltette a miniszterelnököt. A minisz­terelnök mosolyogva és nyugodtan folytatta útját. A pályaudvarra érve, közvetlen hangon beszélge­tett a megjelent tisztekkel, akiknek semmi tudomá­suk sem volt még a merényletről. Mellén a Szent Mauritius-rend szalagján ott látszott a lyuk, ame­lyet a merénylő revolverének golyója ütött. Amikor meglincselik a tettest, Mussolini környezete, karabélyosok és több fascista azonnal a merénylőre vetették magukat, úgy, hogy a második lövést már csak esés közben adhatta le. A tömeg azonnal végzett a merénylővel, a merénylet elkövetésétől a merénylő megöléséig csak másfél perc telt el. Megállapították, hogy Zamboni volt a merénylő. Róma, nov. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Bolognában és Olaszország egyéb váro­saiban az a hír terjedt el, hogy a merénylő nem a meglincselt Zamboni volt. A fascista sajtó ezt a hírt a leghatározottabban cáfolja és azt írja, hogy minden kétséget kizáróan megállapították, hogy Zamboni lőtt Mussolinire. Akik a merénylet szem­tanúi voltak, a leghatározottabban állítják, hogy ő volt a merénylő. 79. merénylet hatása Olaszországban. Róma, nov. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Bolognában elkövetett merénylet nem­csak a fascisták, de az egész lakosság körében igen nagy fölháborodást keltett és a gyilkosság kísérleté­nek visszahatásai a legnagyobb feszültségben tart­ják az egész országot. Bizonyosnak tartják, hogy fascistaellenes centrumnak kell valahol működnie, amely láthatatlanul zsoldosokat szerez és beszámít­hatatlan egyéneket fölfegyverez. A fascista köröknek ez a felfogása k­éségbe­esett harcra készteti a fascizmust h­a­talmá­nak további fen­tartása érdekében. Ez a szándék különösen kifejezésre jutott Tvrr,"..­--k a római fascisták előtt mondott gyur' ó beszédébn. A fascista forradalom — mondotta — úrrá akar lenni a láthatatlan nemzetközi finálépolitika ma­chinációi, a szabadkőművesség és a hazátlan szo­ciáldemokraták fölött. Az elérendő cél felé töreked­ve az egész fascizmusnak össze kell fognia a végső intézkedésekhez, — mondotta Turati, a mintegy öt­venezer főnyi római fascistának viharos tetszésnyil­vánításától kísérve. — A fascizmus többé nem elé­gedhetik meg a barátságos tüntetésekkel. Amikor Turati beszéde folyamán a korábbi merényletekről szólott, a tömeg viharos kiáltásokkal szakította félbe: — Halál a merénylőkre! Turati beszédében kifejezésre juttatta, hogy a a Rómába való benyomulás után nagy hibát követ­tek el azzal, hogy nem válogattak az emberek kö­zött, mert a szabadkőművesek közül és más pártok­ból sokan becsempészték magukat a pártba. Ezeket az elemeket el kell távolítani onnan. A párt a fascisták legfőbb tanácsát tettekre szólítja. A legfőbb tanácsot november 15-re összehívták. A párt a tanácstól a halálbüntetésnek azonnali alkal­mazását fogja követelni Zamboni Capello és Lu­cetti ellen. Federzoni tegnap hosszú ideig tárgyalt Turati­val. Elhatározták, hogy rendkívüli megbízottakat küldenek a vidéki városokba, ahol a helyzetet a leg­nagyobb óvatossággal fogják figyelni. A fascista képviselők a kamara azonnali összehívását kí­vánják. Mint Ferrarából jelentik, a fascista vezérek szigorú intézkedéseket határoztak el a rezsim bizto­sítására. Ugyanezen az ülésen előterjesztették azok­nak a prosk­ribáltakna­ a névjegyzékét is, akiknek élete a duce életétől függ. A névjegyzéket titokban tartják. 71 fascisták és carabinierik véres összeütközése Genuában. Róma, nov. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Mint Nápolyból jelentik, a fascisták le­rombolták az ellenzéki Matino volt igazgatójának, Karfoglionak, Botiga szocialista képviselőnek, Bertiga kommunista mérnöknek, a szocialista Lab­riolanak, Bracco demokrata képviselőnek és még ellenzéki ügyvédnek lakását. Kagliariban elpusz­tították a klerikális lapnak és a parasztpárt lapjá­nak nyomdáját. Luzzo képviselő házát is megost­romolták és hosszas küzdelem után letartóztatták. Génuában sajnálatos összeütközés történt, amely­nek több áldozata van. A tömeg be akart nyomulni Rossi ügyvéd házába. Az épület előtt erős rendőr és katonai kordon volt. A karhatalom megakadá­lyozta a tömeget a házba való benyomulásban. Hir­telen lövés dördült el. A karhatalom erre tüzelt a támadó fascistákra, akik viszonozták a tüzelést. Két fascista és egy karabinieri meghalt, hét kara­binieri — köztük hárman életveszélyesen — meg­sebesült. Velencében a Gasetina szerkesztőség­ét és nyomdáját rombolták össze a fascisták. Mi történt volna, s ha sikerül a merénylet? Zürich, nov. 2. A Neue Züricher Zeitung mila­nói levelezője szerint a fascista sajtó mai cikkeiből körülbelül képet lehet alkotni arról, mi történt volna a merénylet tragikus kimenetele esetén. A l'opolo d'Itália közti a fascista milícia második zónáját veze­tő parancsnok hadiparancsát, amelyben ünnepélye­sen kijelenti, hogy a milíci­a adott esetben el van szánva Mussolinit minden ellenségének vérével merj­ beszülni. Gianpoli fascista tartományi titkár tegnap a megtorló intézkedések tervszerű alkalmazását köve­telte, de ma a fascista szervezetek hangsúlyo­zzák, hogy a fegyelem fentartandó és minden megtorló in­tézkedéstől el kell tekinteni A­ropolo d' Italia jelenti Páduából, hogy az ottani egyetemnek minden olyan tanára, aki annak­idején Benedetto Croce manifesztumát aláírta és Salvanini egyetemi tanárral szolidárisnak jelentette ki magát, kénytelen volt állásáról lemondani. A Corriere della Sera jelenti, hogy Páduában néhány embert nyilvánosan felszólítottak a város­nak negyvennyolc óra alatt való elhagyására. Bolognában tizenkét ellenzéki lapot betiltottak. Róma, nov. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Bolognában a merénylettel kapcsolatban tizenkét ellenzéki lapot betiltottak, köztük a demo­krata párti Il Mondo-1 és a Risorgim­ento-1, a köz­társasági Voce-1, azután Giolitti volt miniszterel­nök lapját, a turini Stampa-t, a piemonti katholiku­sok lapját, a maximalista Avanti-t, a kommunista Unita-t és még néhány szociáldemokrata és katho­likus újságot. Az Avanti és az Unita római leve­lezőjét a laptudósítók szövetségéből kizárták. 71 ferr­ara, szocialista párt kiáltványa. Ferrara, nov. 2 (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A ferrarai szocialista párt az alAW —' vegy falragaszokat bocsátotta Polgárok' Mi a f»srj«t­pU •pöHhoz tartozunk. Tekintettel • a ti..- -'kive­tett merényletre, kötelességé­ki­n­teni, hogy eszméink megv ..cs it, mert tudatára jöttünk annak, hog­­y,­uyaganda árt az országnak és ilyen merényletek elkövetésére ad, alkalmat. A falragasz aláírói között többen szerepelnek a proskribáltak listáján is, akik életükkel felelnek Mussolini életéért. Tudatok a merénylő személyéről. Róma, nov. 2. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A merénylő személyéről ellentmondó nyi­latkozatok vannak. Az egyik hír szerint egy évvel ezelőtt még a fascisták táborához tartozott. A me­rénylőnek szüleit, sőt testvéreit is letartóztatták. Arra a házra, ahol Zamboni családja lakik, kara­binierik vigyáznak. A merénylő fiatalember atyjá­nak a nyomdájában dolgozott. Bátyja, aki Milanó­ban katonai szolgálatot teljesít, a hír vételére el­ájult. Kijelentette, hogy el sem tudja képzelni, mi­ként követhetett el az öccse ilyen cselekedetet, hi­szen becsületes, hazafias érzelmű volt. A merénylő­nek katona bátyja maga is részt vett a Rómába való bevonuláson. Más hírek szerint az idősebb Zamboni régebben anarchista volt, később a szocialista moz­galmak iránt érdeklődött, majd legutóbb a reakciós katholik­us körökkel rokonszenvezett. Mussolini testvére összeesküvést sejt. Róma, nov. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Mussolini fivére, a Popolo D'Italia igaz­gatója, tegnapi vezércikkében a cinkostársak ki­nyomozását követeli, mert lehetetlenségnek tartja, hogy ez a tizenötéves gyerek a saját elhatározásá­ból cselekedett volna. Az igazságszolgáltatás kezé­nek utol kell érnie ezeket a bűntársakat, bármely oldalról lépték is át a határt. Mellékes az, hogy az­után ezek felett az emberek felett melyik bíróság és milyen törvény szerint fog ítélkezni, mert min­den törvény és minden bíróság jó, ha halálos ítéle­tet fog hozni. A fascisták legfőbb tanácsa előreláthatóan halálbüntetést fog kívánni a három cinkos ellen, de mindazonáltal kérdéses, váljon az ilyen követelés, illetve ennek végreh­a­jt­ását az érvényben levő jog­gal össze lehet-e ez­e­m­elni és hogy a király a f­ap­­lálos ítéletet alá fogja-e írni .

Next