Pesti Hírlap, 1926. december (48. évfolyam, 274-299. szám)
1926-12-24 / 294. szám
6 PESTI H ! f?ILAP 1í»2. december 24 péntek. Diák-tanulmány utak Emópában kereszim-kasul Londonban működik a diákutezési uodák központja. — Hihetetlenül kitejjődött Magyarországon a diák-idegenforgalom. Valamikor maradian büszke közmondás volt Magyarországon az ,Extra Hungáriam non est vita", — új idők, s új változások azonban úgy elsöpörték ezt az akkori közszellemet kifejező közmondást, hogy ma már semmi sem maradt belőle, sőt talán ebben a felfordulá, t.ianoni békés világban éppen a fordítottja érvényes A megkisebbedett, elszegényedett Csonka-Országban igen megcsappantak az életlehetőségek, s nem csoda, ha sok munkanélküli magyar vándorbotot VESZ a kezébe A mostani expatriálásokat még az a szomorú mellékkörülmény is jellemzi, hogy legnagyobb részben az intelligens középosztály tagjai, diplomás emberek kénytelenek új hazát keresni. Se szeri, se száma annak a sok fiatal művésznek, gépész- és vegyészmérnöknek, orvosnak, építésznek, akik Magyarországból elvándorolva Amerikában Németországban, Törökországban ütötték fel a tanyájukat, mert itthon a csonka ország nem tudott nekik kenyeret adni. S még ma is, amikor olyan állapotok vannak, hogy egy-egy másfélmillió koronás fővárosi tisztviselői állásra ezer- és ezerszámra érkeznek be a diplomás emberek kérvényei, vajon milyen sors vár az egyetemekről épen most kikerülő ifjúságra? Napirenden lévő dolog, hogy ha egy végzett orvostanhallgató félévi szaladgálás és protekciózás után bekerül végre valamelyik klinikára fizetéstelen tanársegédnek, akkor valóságos közirigység tárgya IPSZ a többiek szemében, akiknek még ez sem sikerült. Hogy aztán miből él meg azt a jó Isten tudja. A Műegyetemen évente 15—20 vegyész és gépészmérnök s a többi egyetemeken ugyanilyen számú jogász, bölcsész-hallgató kap diplomát a kezébe. De hogy ezek a fiatal diplomás emberek álláshoz is jussanak, arról senki sara gondoskodik ebben a kulturfölényes csonka országban Az a keserű mondás járja mainapság az egyetemi hallgatók között, hogy „addig jó, míg az Egyetemen vagyok, mert addig vagyok valami, de aztán semmi se leszek". Nem csoda, ha ilyen viszonyok mellett a most munkasorba álló fiatalság szeme a külföld, az ott remélt új életlehetőségek felé fordul. Legtöbbnek már elhatározott szándéka végleg kivándorolni, csak előbb szétnézne a nagy világban, hogy hova. Ezt az előzetes szemlét megtenni azonban igen nehéz: a vasút, a külföld méregdrága, s csak úgy vaktában mégsem vág neki a világnak a komolyabb szándékú fiatalember. Ez a kényszerítő körülmény volt az indító oka a mai napság már oly nagy mértékben kifejlődött tanulmányutaknak. A világháború és forradalmak utáni magyar diákmozgalmaknak egyik jellegzetes tünete a külföldi tanulmányút. Régen is megvoltak ezek, csak ritkábban és egészen más céllal. Akkor tényleg egy-egy ország, vagy város kultúráját tanulmányozni mentek külföldre a diákok. Ma már e kulturális tél mellé egy másik is került: kiszimatolni, hogy hol nyílnak külföldön lehetőségek az elhelyezkedésre. De elfogultak lennénk, ha azt mondanánk, hogy a külföldre utazó diákságot csak a kenyérkereső gondja viszi oda. Egészen természetes, hogy nagy részük (s főleg a gazdagabbak) kulturális kiváncsiságuknak, s az őrök emberi utazási szenvedélynek engedelmeskednek, amikor diáktanulmányúton résztvesznek. A világháború évek hosszú során át hermetice elzárt egyes országokat egymástól; természetes, hogy itt szinte fülledt légkör támadt, s a világháború összeomlása után mindenki tág tüdővel szívta be az újra megindult általános forgalom üdítő légáramlatát.. Ez a sok egymásbajátszódó körülmény megmagyarázza az egész Európában hihetetlenül kifejlődött diáktanulmányutakat. Nálunk az első tanulmányút Svájcba indult, ahol csereakció formájában voltak a magyar diákok a svájci kollégák vendégei. Aztán sorra kerül Németország, 20—30-as magyar diákcsoportok keresik fel Hamburgot, Berlint, Drezdát, a Rajna-vidéket, Bajorországot, Ausztriát. Különösen az infláció idejében utazott sok magyar diákcsoport Németországban De lassan mind messzebbre merészkednek ezek a magyar diákexpedíciók az európai dzsungelben. 1923-ban a messzi északon élő rokonok, a finnek fogadják valóságos diadaluk keretében az „Egyetemi Énekkarokat", utána a legdélibb Olaszországba utaznak a magyar diákok. 1924-ben a párizsi látogatás a tanulmányutak eseménye. 1925 januárjában kelet felé fordul egy tanulmányút kormányrudja, s egy 50 tagú magyar diákcsoprt végigutazik a Balkánon egész Konstantinápolyig, ahol meleg és díszes ünneplések között nyújtanak át a török köztársaság elnökének, Kemál pasának, egy művészi kivitelű díszpajzsot. Ugyanebben az évben sorra kerülnek még Anglia, Lengyelország, a Skandináv államok, úgyhogy jelenleg Európában a pyrenaeusi félszigetet és Szovjet-Oroszországot kivéve, nincs olyan állam Európában, ahol ne fordultak volna meg magyar diáktanulmányutak. Kezdetben az egyes diákszövetségek, vagy diákegyesületek a maguk kebelében, külön-külön rendeztek tanulmányutakat. (Említésre méltók a Mefhosz, a Turul bajtársi szövetség ,a Protestáns és Katholikus diákszövetségek tanulmányútjai.)• Amikor azonban a különféle főiskolai diákszervezetek megalakították a „Magyar Diákkülügyi Bizottságot" az egyetemi ifjúság központi külügyi szervévé, a tanulmányutak kérdésében is generális központosítás történt. A Magyar Diákkülügyi Bizottság egy megállapodást kötött a Máv hivatalos menetjegyirodájának igazgatóságával, melynek értelmében közös akarattal , Mítnym Diákutaz Iroda" néven a Menet-Je-oyn-ittfakazott I4ii fiókjában t Egy külön diákutazási osztályt állítanak fel a hihetetlenül megnövekedett számú diáktanulmányutak lebonyolítására Ennek a Diákutazási Iroda megteremtésének többek között két általános diákérdekű oka is volt: először a Diákutazási Iroda egész Európára, sőt azon túlra is nyúló hivatalos összeköttetései révén tehermentesíti az egyes diákszövetségeket az utak technikai lebonyolításának felelősségteljes gondjaitól, másrészt távoltartja a diákságtól a pénzre éhes üzleti és idegenforgalmi vállalkozókat, mert csaknem önköltségi áron, s minden megszerezhető kedvezményekkel utaztatja a diáktanulmányi csoportokat. Ilogy hivatalos helyről ilyen melegen felkarolták a diákutazások ügyét, azért a köszönet Tasnády-Szüts Andrást, Bársony Oszkárt, Gáldy Nándort és Léfeld Bélát, a Máv., illetve a Menetjegyiroda kitűnő vezetőit illeti meg, akik a diákságnak régi, hű barátai. De nemcsak nálunk, hanem talán még hamarabb külföldön is megalakultak ilyen diákutazási irodák. S úgy, mint nálunk, lehetőleg a diákság közvetlen ügykezelésében. Különösen ismertté váltak a „Bureau des voyages d'étudiant en France", a francia diákság idegenforgalmi központja, s az angol és német diákutazási irodák. A diákutazási láz ugyanis nemcsak magyarországi, hanem európai jelenség. Ha ezt egyébről nem is, a Magyarországra utazó külföldi diákok valóságos áradatából nyugodtan megállapíthatjuk: örvendetes dolog ez, mert nincs jobb propaganda, mintha valaki egy idegen országban jól érzi magát. Erről pedig a Magyar Diákutazási Iroda megfelelő rutinnal gondoskodik. Igen kényes feladat ez, amelyre egy üzleti alapon berendezett utazási iroda alkalmatlan lenne. Hogy a százféle szokású és ízlésű idegen diák lelkébe észrevétlenül, minden tolakodó tüntetés és erőlködés nélkül lopjuk be a magyarok iránti szimpátiát, s az ország szomorú helyzetének megismerését. Sokszor a legkülönösebb feladatok elé kerül. Járt itt egyszer egy amerikai diák, akinek a noteszébe Magyarországra vonatkozólag a következő volt felírva: „The Parliament". „The Agricultural Museum". „The Bakony". Tessék elképzelni azokat a rábeszéléseket, melyek révén rá lehetett venni az amerikai diákot megfelelő programm elfogadására, aki a hazulról hozott papírja alapján Budapesten a Bakonyt követelte. De nemcsak nálunk, hanem az egész világon általános a diák-idegenforgalom. Olyan fontos és általános érdekűvé vált ez a kérdés, hogy az európai diákszövetségek központja, a „Confederation Internationale des Etudiants'' (C. I. E.) egy külön szervet létesített ennek az intézésére Londonban, mely az angol diákság ügykezelésében működik, s ez a „Kommission for International Relations and Travel". Ebben a szervezetben kapcsolódnak az egyes országok diák utazási irodái, s így a „Magyar Diákutazási Iroda" is. Érdekes itt megjegyeznünk, hogy az amerikai diákság bizonyos idegenkedéssel nézi ennek a „Commission for International Relations and Travel*' működését Annyira ment ez a bizalmatlanság, hogy az ez évben Európába utazó amerikai diákok tanulmányútjainak megrendezését nem bízták a fenti Commissionra, hanem Párizsban külön utazási irodát állítottak fel, mely közvetlenül tárgyalt az egyes nemzetek diákságával. Érdekes ugyancsak, hogy az amerikai diákság különös szimpátiával fordult a magyar diákság felé. Ennek többek között az a legfontosabb eredménye, hogy a jövő évi európai utak rendezésének két menedzserje Mr. Jentch és Mr. Chaffee, 1927 január hónapban Budapesten tesznek látogatást. Leveleikben jelezték azt a szándékukat, hogy az amerikai diákok balkáni túráját a „Magyar Diákutazási Irodával" Budapestről szeretnék irányíttatni. A magyar főiskolai diákság tehát jelentős és súlyos szerepet játik az internacionális diákidegenforgalomban. Egyrészt jól rendezett, olcsó tanulmányutak révén a környező világ minden részébe eljuttatja a magyar diákokat. (Európaszerte nagy feltűnést keltett például a Magyar Diákutazási Iroda legújabb, január hónapban induló Palesztina—Török—Törökországi és Egyiptomi tanulmányútja.) Számtalan diplomás, állásnélküli diák jutott már egy külföldi elhelyezkedéshez, hogy tanulmányut révén kiutazhatott. — Másrészt különösen az utolsó időkben hihetetlenül megnövekedett a Magyarországot látogató idegen diákok száma. S ezek alatt nemcsak a közel lakó osztrákokat és németeket kell értenünk, hanem franciákat, olaszokat, angolokat, s főleg amerikaiakat. Tekintettel arra, hogy e diák-idegenforgalm révén a nemzeti propaganda olyan értékes eredményei adódnak, melyek más módon talán el sem érhetők,ne felejtsük el, hogy mennyivel eredményesebb munka a még előítéletektől nem befolyásolt természettől fogékony és friss diáklelket a magyar gondolatnak megnyerni, mint megrögzött véleményű, kiforrott ítéletű külföldi nagyságok gyomrát teletömni a fehér asztalnál), szükséges lenne, ha a kormány támogató figyelme a diák-idegenforgalomra terelődne, s tervszerű céltudatossággal használná ki azt a nemzeti propaganda érdekében. A Confederation Internationale des Étudiants „Executif-Comité"-t t január hónapban Brüsszelben tartja első ülését, melynek egyik tárgypontja a diákcserék kérdése. Ezzel kapcsolatban a ,,Magyar Diákkülügyi Bizottság" este speciálisan diákidegenforgalmi kongresszus összehívását fogja indítványozni, s annak Magyarországon való megtartására egyben a magyar egyetemi diákság meghívását is tolmácsolni fogja. Padányi Gulyás Béla: Gyermekfelruházó és karácsonyfa-ünnepek. A fővárosi jóléti intézmények, társadalmi és jótékony egyesületek gyermekfelruházó és karácsonyfa ünnepei egymást követik A hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek országos egyesületének karácsonyfa-ünnepe csütörtök délután a Szemere utcai elemi iskola tornatermében játszódott le. Az ünnepen megjelent József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszony is, akiket Csécsy-Nagy Imre altábornagy üdvözölt. A kir herceg válaszában hangoztatta, hogy a csonka huna nem tudja kellő számban ellátni a csonka hazafiakat, ahogyan azt megérdemlik. Ezután a karácsonyi ajándékok kiosztása következett. A kir. hercegi pár 400 szeretetadomány kiosztása után a hadirokkantak éljenzése közben távozott az iskolából. Az Erzsébetvárosi Demokrata Kör ebben az évben is, mint mindenkori komoly célját váltotta valóra azt a törekvését, hogy annak a rengeteg ígéretnek, amely az elmúlt évben politikai szólamokban elhangzott, legalább egy ayorzsáját kenyérben és ruhában nyújtsa át a szegényeknek Kétszáz szegény gyermeket ruházott fel tetőtől-talpig az Erzsébetvárosi Demokrata Kör, tekintet nélkül a gyermekek vallására, aminthogy valláskülönbség né.101 járultak hozzá a kör tagjai is a nemes cél megvalósításához. Sok száz millióval áldozott ilyenformán az a kör a jótékonyság oltárán, amit mindenesetre érdemes följegyezni Az adományokat Magyar Miklós, a kör elnöke nyújtotta át a gyermekeknek meleghangú beszéd kíséretében. — A szavak, amelyek a politikai fórumon elhangzanak, — mondta többek között — szavak maradnak, a politikai frázisok visszhang nélkül elhangzanak, de nem lesz kenyér, nem lesz ruha belőlük. Ünnepi beszéd helyett nyújtja át tehát ez a kör most a kenyeret a cipőt és a ruhát a százötödöknek, hiszen a biblia is, a szentírás is nem üres szólamokra, hanem tettekre buzdít. A terézvárosi polgári kaszinó csütörtökön délután megható gyermekfelruházási ünnepet rendezett, amelyen Jankó Béla főjegyző képviselte a VI. kerületi elöljáróságot. A kaszinó hölgybizottságának fáradozása révén huszonegy szegény fyermeket ruháztak fel tetőtől-talpig, akiknek szép ünnepély keretében adták át a karácsonyi ajándékokat A Budapesti VIII. ker. Általános Közjótékonysági Egyesület dr. Lengyel Endre elnök vezetésével és a Józsefvárosi Kör támogatásával szerdán este nagy karácsonyfa-ünnepet rendezett, amelynek keretében több mint száz józsefvárosi szegény gyermeket látott el téli ruhával és 200 szegény család között több mint 2000 csomag szeretetadományt osztott szét. A megható ünnepet, amelyen Kállay Tibor ny. miniszter és a kerület többszáz előkelő polgára volt jelen, dr. Lengyel Endre egyesületi elnök ünnepi beszéde nyitotta meg. „A karácsony juttassa — úgymond — eszünkbe,, hogy a vagyon és a jólét nemcsak előnyöket és nyereséget jelent, hanem szolgálatot és áldozatot is és nem azok a boldogok, akiknek az élet sokat adott s abból minél kevesebbet adnak a reászorulóknak, hanem azok, akik keveset kaptak az élettől és úgy segítenek magukon, hogy minél többet adnak másoknak". Kállay Tibor mondott ezután köszönetet az egyesület vezetőségének, elsősorban dr. Lengyel Endre elnöknek áldozatkészségéért és ügybuzgó fáradozásáért. Az ünnep végén a hölgybizottság élén dr. Lennyei Endrénével, aki legtöbbet fáradozott a szeretetadományok öszszegyűjtése körül, szétosztotta a szeretetadományokat. A hölgybizottság tagjai voltak többek között: Korányi Lajosné, dr. Nemes Jenőné, dr. Kiss Józsefné, dr. Szilaó Ottóné, Vámbéri Lipótné, dr. Ecsedi Ernőné és Seiler Árpádné. Az Elektromos Művek dalköre a Katholikus Körben szerdán rendezte karácsonyi felruházó ünnepélyét, amely alkalommal 50 gyermeket ruháztak fel és halmoztak el értékes ajándékokkal. Rákosi Jenő prológusát: Gyermek a gyermekért, Winkler Lilly és Petőfi Apostolát Kiss Györgyné mondta el. Dr. Fodor Oszkár, egészségügyi főtanácsos, a Zsófia Gyermekszanatóriumok és Rákosi Jenő nevében méltatta az Elektromos Művek munkáját a gyermekvédelem terén. A Magyar Vöröskereszt Egylet VIII. kerületi választmánya karácsonyi ünnepet rendezett csütörtökön délben a VIII. kerületi elöljáróság épületében Bliesner Ágoston prépost imája után Cligh János elöljáró köszönetet mondott Liber Endre tanácsnoknak és Pedrow kapitánynak, aki megjelent és aki az idén is annyi szeretetajándékot hozott Amerikából. Dr. Gonda Dezső angolul üdvözölte Pedrow kapitányt. A kapitány válaszában többek között azt mondotta, hogy tíz esztendő óta egyetlenkarácsonyt sem töltött hazájában, hanem hármat a harctéren és hetet Budapesten és azt kívánja hogy azok a szegények, akiket most megvendégelnek, abb jövő reményében neveljék fel gyermekkeiket. Dr Barta Gábor tisztiorvos a vöröskereszt egylet VIII. kerületi választmánya nevében köszönte meg az adakozóknak a jóságukat, elsősorban Glück Frigites-nek. Ezután a kivilágított karácsonyfa krill összegyűltek között több mint 450 szegény és azok tryermekei részesültek ebédben és ajándékorsomarunkban. A posta jóléti csoportja és postás lencegyet megható karácsonyi ünnep keretében ruháza fel szerdán a katholikus kör dísztermében a 150 tagú postás gyermeksereget. Demény Károly teremtett fedezetet Eberhardt Antal miniszteri tanácsossal 500 postagyermek üdültetéséhez és megnyitó beszédében is hivatkozott annak nagy fontosságára, hogy a szeretet nevében gondozzuk a jövő nevevőket. A postaaltisztek zenekara karácsonyi éneket adott elő. Az ünnepi beszédet páter Dadalik Bertalan tartotta. A posta jóléti munkájáért a gyemekedelem barátai nevében dr Fodor Oszkár egészségügyi főtanácsos mondott köszönetet