Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 15. szám

4 PESTI WIPIAP 1927 f muár 20 csütörtök tudnia, hogy ha ő Magyarországhoz tartoz­nék ma is, egyharmad kamatját fizetné an­nak, amellyel most terhelik és amely alatt las­sanként összeroppanhat. Midőn a mostani Ro­mániából kérdést intéztek hozzám aziránt, hogy váljon az amerikai és külföldi bankegyesüle­tek mit szólnának ahhoz, h­a Románia kivinné záloglevele­it, községi kötvényeit elvinné a nyugateurópai és amerikai piacokra, azt a rövid választ adtam, hogy nem szólnának semmit, mert ameddig a lej nincs stabilizálva, addig Románia nem kaphat külföldön hosszú kölcsönöket. Magyarország azért vitte véghez a nagy megerőltetést, hogy népének hitele le­gyen. Ha megbecsüljük, akkor a külföld is meg fog becsülni minket és a Pénz ismét visz­szajut oda, ahonnan elrettentettük. Hosszú haj— rövid haj? A női fodrászipartestület elnökének levele. A női fodrászok fésülés-versenyével foglalkozó tegnapi közleményünkre vonatkozóan ma a követ­kező levelet kaptuk­: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A Pesti Hírlap szerdai száma „Győzött-e a hosszú haj?" cím alatt „Egy buzgó olvasó" aláírással levelet közöl, mely a borbélyok szaklapja szerkesztőjének véleményét közli és a Budapesti Nőifodrász-Ipartestület és Mesterszövetség Gellért-szállodai versenyfésülését és hajviselet bemutató­ revüjét jellegében, céljai­ban teljesen félreértve állítja be. Ipartestületünk a magyar női fodrászipar már külföldön is elismert színvonalának kellő, szép és érdekes keretben való bemutatása és fej­lesztése céljából rendezte igen nagy áldozatokkal és fáradsággal az említett revüt. Művészit ad­tunk, nagy és megérdemelt sikerünk volt,­­mely­nek örömteljes visszhangját láttuk az egész ma­gyar sajtóban. Ezek előrebocsátása után a valóság érdeké­ben kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy: 1. A versenyfésülésnél a feladat estélyi haj­viselet elkészítése volt s igy szó sem lehetett ar­ról, hogy ott bármely rövid hajviseletet mutas­sunk be. Estélyi ruhához — kivéve talán az exo­tikus vidékeket — az egész világon nem viselnek ma rövid hajat, mert ez ahhoz nem illik, hanem mindenütt az általunk bemutatott félhosszú vagy hosszú haj divatos. Aki tehát máskor „bubi", alkalmakra kénytelen magát hajpótlékkal fésül­tetni. 2. Aki más megoldást akar, az az ezidén Párizsban és Londonban óriási sikerrel divatba­hozott könnyű arany, ezüst, vagy színes selyem­parókát visel estélyi ruháihoz 3. A női fodrászok természetesen bemutat­tak mindenféle fantasztikus és mulatságos frizu­rákat is, de semmikép nem avval a szándékkal, hogy a hölgyek a jelmez-estélyekre s karnevá­lokra való hajviseletekben az utcán járjanak vagy beüljenek a kávéházakba. 1. Ha a Párizsból kezdeményezett s ott már nagyon divatos félhosszú haj nálunk is általános lesz, azt nem fogjuk soha a mi dicsőségünknek hirdetni. De haladni fogunk a divattal s teljesít­jük majd hölgyeink kívánságát. Kérve fenti soraim szives közlését s meg­köszönve a Pesti Hírlapnak nevünkről irott tár­gyilagos és szép tudósítását, maradtam kiváló tisztelettel. Vágó Viktor, a budapesti női fodrász­ipartestület elnöke. A Szerkesztő Úr szíves engedelmével, mint a szóbanforgó tegnapi írás szeretty szerzőjének néhány megjegyzést kell tennem az elnök levelének némely részére, anélkül, hogy egy pillanatra is kétségbe­vonnám nőifodrászaink sikerét és érdemeit. Azt hiszem ugyanis, hogy tévedés, Pá­rizstól Berlinen és Bécsen keresztül Budapestig, mel­lékesen ideszámítva Amerikát is,­­ exotikus vidék­nek minősíteni a világot. Ezen a területen ugyanis színházban, bálon, koncerten, a legpazarabb estélyi toaletthez is, a nők angyali nyugalommal és egysze­rűséggel bubihajat viselnek. Ugyanazt, amit délelőtt. Az igazi exotikum inkább a paróka, mert hogy valaki levágassa a­pját rövidre és aztán estére, amikor a charlestonban amúgy is felhevül még egy kopasz fej is, vendéghajat rakjon fel a rövid haj tetejébe: ez súlyos támadás a józan ész ellen. A szines parókának valóban van künn és nálunk is némi sikere színpa­dokon, táncosnőkön, revükben vagy olyan hölgyek­,­nél, akiknél a feltűnés egyúttal financiális létérdek is, azonban, hál' Istennek, Budapesten eddig egyet­len premieren, egyetlen bálban se lehetett látni effé­lét. Hagyjuk a parókát a francia Lajosok elmúlt korára, a rokokó­ hölgyeknek, akik évszázadok óta porladnak sírjukban, és ne bántsuk az élőket ilyen felesleges és céltalan teherrel. Még csak nem is szép viselet, mert az okos, modern felfogás szerint szép az, ami egészséges és természetes. Aki a parókát újból ki­találta, az elfelejtette, hogy a modern nő megkóstolta a sportot és az egészséget azóta többre becsüli egy kis cifraságnál. A parókának különben is egyetlen olyan tulajdonsága lehet, ami a női kedélyt izgat­hatja: az, hogy drága, őszintén kívánjuk a dicsőséget derék női fodrá­szainknak; ha azonban azt a hosszú hajtól várják, akkor csekély jóstehetségünk szerint nagyon sokáig kell várniok, mire ez megtörténik. Az elnök tárgyi­lagos levelében azonban van egy egészen érthetetlen mondat, amikor ezt írja: „teljesítjük majd a höl­gyeink kívánságát". Ezt a mondatot még férfiember a világon nem merte leírni Tessék ezt sürgősen visszavonni! Egy buzgó olvasó. A tisztifőorvos jelentése az influenza­járványról a törvényhatóság közgyűlésén Spanyolnáthát egyetlen esetben sem állapítottak meg.­­ Január hetedike óta a Szent László-kórházban 431 influenzás beteget kezeltek, akik közü­l hatan haltak meg. Nem zárják be az iskolákat. A törvényhatóság szerdai közgyűlésén dr.Klár Zoltán napirend előtt szóvátette az influenza­járvány ellen tett intézkedéseket. Kijelenti, hogy 1918-ban 25—30 százalékos mortalitása volt a spa­nyoljárványnak. Ma Budapesten 4 náthalázas be­teg halt meg, Bécsben pedig 37 spanyol megbetege­dés fordult elő. Ez zsonglőrködés a szavakkal. Nem fontos, hogy a járványt, ami most van, spa­nyolnak nevezik-e vagy sem, meg kell azonban állapítani, hogy ugyanaz a járvány lépett fel ná­lunk is, ami a nyugati országokban van. Igaz, hogy a mortalitás egy fél százalékot sem közelít meg, dehát sokkal nagyobb erővel lépett fel a járvány most, mint 1918-ban. Fel kell hívni Budapest lakos­ságának a figyelmét arra, hogy a tiszti főorvos utasítása értelmében a kerületi tiszti orvosok és a kerületi orvosok bárkinek rendelkezésre állnak in­gyen, a betegek ingyen gyógyszert is kapnak, nem kötelesek kórházba szállíttatni magukat, a lakást nem dezinficiálják, tehát semminemű eljárást nem indítanak. Dr. Csordás Elemér tiszti főorvos válaszol a felszólalásra. Kétségtelen, hogy az utóbbi napokban a közönségen nagy nyugtalanság vett erőt. Ezt a nyugtalanságot egyrészt 1918-nak emléke okozta, másrészt a külföldi hírek, harmadsorban pedig a tömeges megbetegedések. Okozta azonban ezeken kívül még valami. Nevezetesen az a fogalomzavar, amely a megbetegedések tekintetében még az orvosi szaksajtóban is uralkodik. Beszéltek itt spanyol­nátháról, spanyolinfluenzáról és még Isten tudja miről és a közönség megrémült, bizalmatlanná vált. Három kérdésre kell most itt felelni. Az első az, hogy mi az, ami most Budapesten járványosan fel­lépett, másodszor mi az, amit a lakosság a járvány ellen tett és harmadszor mi még a teendő? Megállapítja az első kérdésre nézve, hogy Bu­dapesten igen nagy számban vannak könnyebb lá­zas megbetegedések. Ezeknek nagy jelentőségük nincs. A betegek egy-két nap alatt meggyógyulnak, a betegségnek következménye nem mutatkozik. In­fluenzás megbetegedések ezek, de nem spanyolnát­háról van szó. A spanyolnátha 1918-ban a betegek egyharmadrészét elpusztította. Spanyolnátha Budapesten egyetlenegy eset­ben sem lépett fel, Budapesten tehát nincs az a spanyolnátha, ami 1918-ban volt és nincs az a spanyolnátha, ami a nyugati államokban, Franciaországban és Svájcban föllépett. Nagyszámú influenzás megbetegedések vannak január 7-től ma délig a Szent László-kór­házba 431 beteget szállítottak be, s ezek kö­zül meghalt 6. Meg kell jegyezni, hogy a kórházakba csak a leg­súlyosabb eseteket szállították, a mortalitás tehát alig egy százalék. Beszéltek arról is, hogy a közön­séget nem rémítette-e meg az, hogy a tiszti főorvos 800 ágyról gondoskodott a Szent László-kórházban. Kijelenti, hogy a járványról szóló első hírekre kö­telességének tartotta megfelelő kórházi férőhelyek­ről gondoskodni. Ami az egyéb intézkedéseket illeti, utasította a kerületi orvosokat, hogy a sze­gény betegeknek ingyen álljanak rendelke­zésre és ingyen gyógyszert is adjanak. Ami azt a kérdést illeti, hogy a szegény megbetege­dettek kórházba szállítandók-e vagy sem, ő igenis azon a nézeten van, hogy­­inkább menjenek kórház­ba. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy a betegnek nem­csak orvos és nemcsak gyógyszer kell, hanem ezek a szegény emberek nem külön szobában laknak, 8— 10-en vannak egy helyiségben, már­pedig a betegnek ágy is és élelem is kell. Ezt a kórházban jobban kapja meg, mint hogyha otthon marad. Tehát föl­szólítja Budapest közönségét, hogy a szegény bete­gek inkább a kórházban keressenek gyógyulást, semhogy a lakásukban maradjanak. Emellett a la­kások is mentesülnek a járványt okozó, járványt terjesztő betegtől. A betegszállítás most már egyébként fennaka­dás nélkül megy, mert a fertőtlenítő intézetnek, amely eleinte nem rendelkezett megfelelő számú autókkal, a népjóléti miniszternél tett intervencióra most már 9 autó áll rendelkezésre. Intézkedés­­­tör­tént a villamosok túlzsúfoltsága ellen is és a vas­úti és hajózási felügyelőség valószínűleg holnap­­ már ki is adja az erre vonatkozó rendelkezést. In­tézkedni kell még arról is, hogy a mozikban főleg a kültelki mozikban két előadás között legalább egy félórai szünet legyen hogy a helyiséget szellőztetni lehessen. Ő nem a mozik bezárását követeli, soha nem is követelte és nem is tart egyéb korlátozást szükségesnek, sem a forgalom, sem a mozik ügyében." Hasonlóképpnt fölös­leges korlátozni a gyűlések megtartását. Egyáltalán semminemű korlátozó intézkedés­ nézete szerint nem gátolhatja meg a járványt; ha meggátolhatná, akkor Anglia és Svájc meghozták volna már ezeket a kor­látozó intézkedéseket.­­ ,*, Az iskolák bezárását sem tartja szükségesnek, ez sem enyhítene a helyzeten, járvány esetén. Kéri e felvilágosítások tudomásul vételét. Az influenzás megbetegedések változatlanul enyhe lefolyásúak. A­ népjóléti minisztérium az influenza-jár­ványról szerdán a következő hivatalos jelentést adta ki: „Kedden bejelentették a kerületi elöljáróságok összesen 29 influenza-megbetegedést. A Szent László-kórház felvett összesen 69 influenzában megbetegedett egyént, akik közül 60-an bizonyul­tak influenzásnak, a többi enyhe lefolyású influen­zás beteg. A betegek között tüdőgyulladást állapí­tottak meg 17 esetben, agyhártyagyulladást 7 eset­ben és középfülgyulladást egy esetben. A kórház­ban ápoltak közül influenzás tüdőgyulladásban egy, gennyes hörglábban ugyancsak egy egyén halt meg. A megbetegedések lefolyása általában vál­tozatlanul enyhe." A népjóléti és munkaügyi minisztérium táv­irati rendelkezésére több mint 30 vármegyei és vá­rosi törvényhatóságtól már beérkeztek az influenza eddigi elterjedésére és jellegére vonatkozó jelenté­sek. Ezekből minden kétséget kizáróan megállapít­ható, hogy az országban ez időszerint úgynevezett spanyolinfluenza nincs. Majdnem minden törvény­hatóság területén fordultak elő — különösen decem­ber óta — túlnyomórészt egészen enyhe lefolyású, néhány nap alatt gyógyuló náthalázas és influen­zás megbetegedések, amelyekhez csak nagyon kivé­teles esetekben társultak, szövődmények. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint szövődményekkel súlyosbított influenza következtében­­ a betegség sűrűbb fellépése óta — Budapesten mindössze 5, vidéken 4 haláleset fordult elő.­ A honvédség kötelékébe tart­ozó személyekről érkezett jelentés szerint az eddig megbetegedettek száma összesen 1960 volt, akik közül 557 egyén már felgyógyult. Kedden 280 újabb megbetegedést jelentettek be a különböző honvédállomásparancs­nokságok. Az esetek közül csupán 7 volt súlyosabb. Haláleset egy sem fordult elő. Miskolcon elrendelték az influenza kötelező bejelentését. Miskolcról jelentik: A miskolci influenza­járványról megállapították, hogy az nem spanyol­nátha. A betegség enyhe lefolyású, halálozás eddig egyáltalán nem történt. Tekintettel azonban arra, hogy az influenza tömegesen lépett fel, általános bejelentési kötelezettséget­­rendeltek el. Az iskolás­gyermekeknek mintegy 20 százaléka beteg. A ka­tonaságnál 609 a betegek száma. Pécsett a spanyol influenza ellen új szérummal kísérleteznek. . Pécsi-öt telefonálja a Pesti Hírlap tudósítója. Az Erzsébet tudományegyetem közegészségügyi inté­zetében dr Feyvessy Béla egyetemi tanár irányítá­sával és néhány tanársegéd részvételével már évek óta kísérletezések folynak a spanyol­ influenza elleni szérum előállítására. E­zek a kísérletek most már olyan eredményre vezettek, amelyek lehetővé teszik, hogy megkezdhessék a védőoltásokat. Az előállított szérum hasonlatos azokhoz a szérumokhoz, amelyeket az angol és amerikai hadseregben már kielégítő ered­ménnyel használtak. Az eljárás hasonlít a tífusz- és kolera-oltások módszeréhez. A kísérletezések már 1918, az első spanyol jár­gány fellépése óta­­f­­lytak­ ,és ez ideig kellő mennyi­ségben elő is állították az oltóanyagot. Fenyvessy ta­nár nyila­tkozata szerint a kísérletezők a szérummal először saját magukat,­­oltották be, majd lépésről­lépésre­ haladva, néhány sz­áz emberen, közöttük cse­csemőkön, is kísértetette­k. .fi kísérletek folytatására a budapesti egyetemről is leutazott két tanársegéd. • i i r A A A 'A A A A...A Szombat délutántól 724 HU hétfő délig UH (VEEK-END-MorSifíziSet! ! Szálloda, étkezés, fürdők, autó !WS" 22 pengő 40 fillér. -Jjr? W-A/-W-«-v-v-v- w W W W V/ V V w

Next