Pesti Hírlap, 1927. március (49. évfolyam, 48-73. szám)

1927-02-25 / 69. szám

1927. már­cius 25 péntek. PESTI HÓR NAP •••••mim B— FŐVÁROS. Csalás büntette lett az építési panamákból. Dr. Sztrache Gusztáv ügyészségi elnök nyilatkozata. Dr Sztrache Gusztáv főügyész, a budapesti ügyész­ség elnöke, csütörtökön hivatalos nyilatkozatot adott ki. Ez a nyilatkozat olyan beállításban került nyil­vánosságra, mintha a Széchenyi-fürdő építési ügyében indította volna meg a főügyész csalás bűntette cí­mén a nyomozást Ez téves beállítás, mert dr Ru­fca Ferenc főpolgármester képviseletében dr Szabó Imre tiszti főügyész részletes átirata nem a Széchenyi­fürdő építésével, hanem az ezt megelőző törvényható­sági bizottsági fölszólalásokkal foglalkozik és az ezekben a fölszólalásokban említett bűncselekmények (kijárások, százalékot­ követelése, stb.) földerítése tette szükségessé a bűnügyi nyomozás elrendelését. A főügyész hivatalos nyilatkozata különben így hangzik: — A főváros törvényhatósági bizottságának el­nöke, dr Hipka Ferenc főpolgármester képviseleté­vn dr Szabó Imre tiszti főügyész egy kimerítő át­iratot intézett hozzám, amelyben a március 9-én tar­tott törvényhatósági bizottsági közgyűlésen elhang­zott bejelentések és fölszólalások, továbbá az azok alapján fölvett jegyzőkönyvek hiteles szövegét kül­dötte meg hozzám és megkeresett aziránt, hogy amennyiben az ügyészség az eddig fölszínre jutott tényállásban bűncselekmények jelenségeit észlelné, a büntetőeljárást tegyem folyamatba. Az ilykér hoz­zám juttatott iratokat magam is áttanulmányoztam, de ezenkívül dr Moldoványi Géza ügyészségi alelnök személyében előadót rendeltem ennek az ügynek, aki a rendelkezésére bocsátott anyagot tüzetesen áttanul­mányozta és ennek eredményéről nekem referált. A hozzám juttatott iratok adatai alapján a nyomozást csalás bűntette és csalás bűntettének kísérlete címén a mai napon elrendeltem. A kiderített anyagban e bűncselekmények jelenségei csakugyan föntorogni lát­szanak. A nyomozás foganatosítása végett a rendőrsé­get kerestem meg és a nyomozóhatóság részletes uta­sítást kapott arra, hogy milyen nyomozási cselekmé­nyeket, teljesítsen. A részletekre nézve a nvomozá® érdekében nyilatkozni nem kívánok. — Mégis húszmillió dollár kölcsönhöz jut a fő­város. Budapest főváros képviselői a Magyar Táv­irati Iroda félhivatalos jelentése szerint csütörtökön megjelentek a parlamentben Sud János pénz­ügyminiszternél, aki a belügyminisztert képviselő dr Sztranyavszky Sándor államtitkár jelenlétében fo­gadta őket. A tárgyalások a főváros által fölveendő külföldi kölcsönről folytak, valamint arról a beruhá­zási programmról, amelynek céljától szükségessé vált a külföldi kölcsön fölvétele. A főváros tervezetével szemben mely egy évre szólóan tervezte egy nettó 18 millió dolláros külföldi kölcsön fölvételét, a pénz­ügyminiszter a pénzügyi és közgazdasági szempontok­nak a főváros érdekeivel való összhangba hozása cél­jából a főváros megjelent képviselőivel teljes egyet­értésben a programm végreha­jtását két évre föloszlan­atónak jelölte­­meg. A miniszter hozzájárulását adta egy húszmillió dolláros külföldi kölcsön fölvételéhez, amely két évre egyenlően fölosztva használható föl. A tanácskozás végén megjelent gróf Bethlen István miniszterelnök is, aki meghallgatta a tanácskozások eredményeiről szóló jelentést és azt jóváhagyólag tu­domásul vette. — Nagy hiteltúllépés a kislakásépítéseknél. A középítési és a szociálpolitikai ügyosztály együttes je­­lentést tett Sipőcz Jenő polgármesternek a múlt évi kislakásépítkezésrőől. Ebben a jelentésben pontos szám­szerű adatokkal kimutatják, hogy az előirányzott 120 milliárd korona helyett 137 milliárdba került a 960 kislakás építése. Ezek szerint a hiteltúllépés pontosan 14 százalék. — Dr. Éber Antal igazolása. A főváros törvény­hatósági bizottságának igazoló választmánya csütör­tökön délután ülést tartott dr. Gaál Vilmos kúriai bíró elnöklésével. A bizottság dr. Éber Antal össze­férhetetlenségi ügyét tárgyalta. Dr. Éber, aki az egyik legutóbbi közgyűlésen elhangzott közbeszólás miatt összeférhetetlenségi bejelentést tett maga ellen, elmondotta, hogy a Magyar-Olasz Bank, amelynek elnöke, 1926 októberében telket vásárolt, melyet csa­ládiházak építésére parcelláztatni akart. Nemsokára megjelent a banknál egy Szegő nevű ügynök azzal, hogy készfizető vevőt hoz. Eleinte nem akarta a bank az ajánlatot elfogadni, de amikor Krämer igaz­gató megtudta, hogy a szomszédos területet megvette a­ főváros, a családi bérház építése nem látszott meg­valósíthatónak és Szegő megkapta a telek eladására az opciót. Az ügynök nem mondta meg előre, hogy ki a vevő, ezt csak akkor tudták meg, mikor a bank­hoz a főváros értesítése megérkezett. Kijelenti, hogy ebbe az ügyletbe egyáltalán nem folyt be, még köz­vetve sem. Az igazoló választmány egy órai tanács­kozás után kihirdette határozatát, amely szerint dr. Eber Antal esetében össszeférhetetlenséget fenforogni nem lát. . . Hogyan tör a konkurrencia egy közhasznú üzemre?! A Székesfőváros Ásványüzeme egyike azoknak a kevés üzleti vállalkozásoknak, amelyekre a tanács nem fizetett rá. Még 1918 októberében ala­kult és két év alatt visszafizette a fővárosnak a köl­csönadott tőkét. Célja az Erzsébet-híd budai felénél levő Hungária-forrás kihasználása. Az üzem azóta folyton nyereséggel dolgozik és nagy beruházásait mind a saját erejéből végezte el, most pedig ott­ tart, hogy bevételeinek fölöslegét be tudja szolgáltatni a főváros központi pénztárába, h­ogy hozzájáruljon a városi, közigazgatás költségeihez. A különféle szik­vi­­gyárosok, továbbá a Kristály-vállalat és főleg a Szent Margitszigeti gyógyfürdő, amely a Margit-vizet félti és egyeduralmat szeretne kapni, várospolitikai hatalmasságaival azon van, hogy az üzemet meg­szüntesse. A szociáldemokrata párt a­­közgyűlésen tiltakozni fog az ilyen üzemleépítési politika ellen, amely mögött, a konkurrencia jogosulatlan érvénye­sülése a közönség kizsákmányolására, húzódik meg. I SZILMMÁZJÉS ZENE. A Pesti Hírlap olcsó jegyakciója Ma két esti és három délutáni előadás. — Kiadóhi­vatali pénztáraink csak délig, az Ufa-pénztár egész nap árusítja összes jegyeinket. A mai pénteki ünnepnapon két esti és három délutáni előadás áll közönségünk rendelkezésére. Este az idei szezonban először illesztjük jegyakciónkba a Belvárosi Színházat, még­pedig a Fehér egér előadásával, Hegedűs Gyu­lával és Slakay Margittal a két főszerepben. Másik esti előadásunk a Városi Színházban van, a Bíbor­ruhás asszony, Kosáry Emmi és Király Ernő felléptével. A péntek délutáni előadások sorában a Cirkuszhercegnő, az Új földesúr a Kiss és Kie szerepel. Szombaton Szedő Miklós ária, és dalestje kelt érdeklődést. Vasárnapunk rendkívül érdekes, ameny­nyiben sikerült bekapcsolnunk az Operaház esti előadását, a Háry Jánost, melyben ezúttal először veszi át szerepét Nagy Iza­bella. Délután a Fővárosi Operettszínház slágere, a Finom kis lakás, azután a még mindig nagy kö­zönséget vonzó Játék a kastélyban, valamint a rend­kívül kedves Aranyhattyú szerepel. Az Ufa filmszínház előcsarnokában felállított külön pénztárunk természetesen jegyeket ezekre az előadásokra is árusít. Hétfőn az Andrássy­ úti Színház slágermű­sora kéri közönségünk figyelmét, kedden pedig a Söt a nap századik előadása. Nagy az érdeklődés a Fráter Lóránd utolsó dalest­je iránt. Új bejelentésül szolgáljon az a Vidám est, ami április 3-é­n, vasárnap lesz a Zeneakadémián, a jegyek skálája­­30 fillértől 3 pengőig. Fellépnek: Medgyaszay Vil­ma, Kökény Ilona, Sarkadi Aladár, Hadó Sándor, Gárdonyi Lajos, Vidtor Ferike, Pethes Sándor, Dé­nes György, Bercsy Géza,­ Peti Sándor, Szentiványi Kálmán. PÉNTEK (fárc. 25.) Király-Színház. Cirkusi her­cegnő. Kezdete 3 órakor. — Magyar Színház. Az uj föl­desúr. Kezdete 3 órakor. — Városi Szinház. Kiss és Kis. Kezdete 3 órakor. — Bel­városi Szinház. A fehér egér. Kezdete fél 8 órakor. Városi Szinház. A biborru­hás asszony. Kezdete fél 8 órakor. SZOMBAT ,márc. 26.) Szedő Miklós ária- és dal­estje a Zeneakadémián. Kezdete fél 9 órakor. VASÁRNAP (márc. 27.) Király­ Szinház. Aranyhaty­tya. Kezdete 3 órakor — Magyar Szinház. Játék­­ kastélyban. Kezdete 3-kor. — Fővárosi Operettszínház. Finom­­rsis lakás. Kezdete 4 órakor. Opera. A­áry Já­nos. Kezdete 7 órakor. HÉTFŐ (márc. 28.) Andrássy-úti Szinház. Ring­lispíl.­­ Mi történt Kele­mennel. S­zerer­cváros stb. Kezdete fél 9 órakor. KEDD (márc. 29.) Nemzeti Szinház. Süt a nap ICO-ik jubiláris előadása. Kezdete 7 órakor. SZOMBAT (ápr. 2.) Vigadó. Fráter Loránd nó­tasz'.sz. Kezdete fél 6-kor. VASÁRNAP (ápr. 3.) Zeneakadémia. Vidám est. Kezdete fél 6 órakor. ( BON, AMELYET 40 FILLÉR (5000 korona) értékben a Pesti Hírlart fó- és fiókkiadó­hivatala. (V., Vilmos császár-ut 78., VII., Erzsébet­körut 1., I., Krisztina-körut 133­. II., Margit-körut 5 b. IV., Váci-u. 3a. VI., Andrássy-út 4 és Ujpest, István­ út I.) színházjegy-, valamint könyvvásárlásnál a vásárolt jegyek, illetve könyvek árába azok feleértéke erejéig be­tud. Előfizetőknek nem kell a bonokat beszolgáltatniok, példányon kint vásárlóknak igen. Örvényes egy hónapig, tömösí. Ki nem ismer fájdalmat? Alig van ember, ki mondhatná, hogy sohasem érzett fájdalmakat. Rossz időben, hirtelen légvál­tozásnál, forróságnál, hidegben, gyakran jelentkeznek. Néhány gyorsan segít a bajon. Kérje az eredeti csomagolást a 11 A Beethoven-ünnepségek sorozata. I. A Budapesti Ének- és Zenekare­gyesület Beethoven­hangversenye. Hogy az e rendkívül intenzív Beethoven-kul­tusz,­­ illelynek az utóbbi hetekben tanúi vagyunk, a művésztársulatoknak, egyes művészeknek a ver­sengése, hogy Beethoven emlékezetének leróják a hódolat adóját, távolról sem a művészettörténelmi, sablonos kegyelet aktusainak a sorozata, hanem egy mélyen érzett lelki szükségletnek a folyománya, egy szoros benső lelki kapcsolatnak a megnyilat­kozása, arról fényes bizonyságot tesz az a felemelő jelenség, hogy a budapesti műértő közönség, amely a zenei évad vonzó eseményei, újdonságok, szar­vendéglátások stb. által idői és anyagi teljesítőké­pességben már nagyrészt ki van merítve, minden­­azon vállalkozásokhoz, amelyek a centennáris ün­nepséggel kapcsolatosak, ha nem is hivatalos kap­csolatban, Beethoven műve­t szólaltatják meg, se­regestül lódul. A hivatalos rendezések sorozatához jegy már alig kapható, pedig ezek a zenei esemé­nyek nem sorozhatók azok közzé, amelyeken jelen lenni zsúrkötelezettség, de ép oly látogatottság­nak örvendenek a magánművészkörök által rende­zett Beethoven-esték, mint például a Budapesti Ének- és Zenekaregyesületnek m­a este a zenemű­vészeti főiskola nagytermében rendezett Beethoven­hangversenye. A Budappesti Ének- és Zenekaregyesületnek, fővárosunk ezen leglelkesebb, legműveltebb műked­velő egyesületének érdemeit a magyar szellemi, fő­­leg a zeneművészeti kultúra terén, fölösleges ismét méltatnunk. A Lichtenberg Emil karnagy szakava­tott művészi odaadó vezetése alatt álló társulat már évtizedek óta nemes kulturmissziót teljesít és méltán megérdemli azt a szeretetet és megbecsülést, amely iránta a közvélemény és a nagyközönség minden rémegében megnyilvánul. A mai Beethoven-hangversenyest műsorába Lichtenberg Emil Beethoven műveiből olyanokat ik­tatott, amelyek a hivatalos műsorokban nem szere­pelnek. Így első helyen a C-dúr misét halottuk, a kisebbet, egyszerűbbet, még könnyebben megérthe­tő­. A Missa solemnis transcedentalis grandiozitá­s­ával szembeni­ C-dur m­ise még a vallásosság em­beribb megnyilatkozását hirdeti, persze már oly beethoveni hatalmassággal, a formák és eszközök olyan nagyságával és újszerűségével, hogy első hal­lásra az emberekre inkább megdöbbentő, mint fel­emelő hatást gyakorolt. Csakis igy érthető a művet megrendelő gróf Esterházynak a kismartoni bemu­tatás után állítólag a mesterhez intézett szemrehá­nyása. De kedves Beethoven, mit csinált itt maga már ismét? Ma a C-dúr misét a­ lithurgiával telje­sen összhangba hozhatónak találjuk és akárhány­szor alkalmazzuk mint az istentisztelet kiegészítő, lélekemelő tényezőjét. A hatalmas mű Lichtenberg karnagy, a kitűnő énekkar és zenekar által magas színvonalon álló művészi interpretációban részesü­lt és külön dicsérettel kell a közreműködő szólisták­ról, Nagy Margitról, Eckert Szidiről, Kálmán Osz­kárról és Laurisin Lajosról megemlékeznünk Halás,a hangulatellentétben az istenséghez in­tézett szózathoz állott a műsor második száma, a gyönyörű dalciklus, a „távoli imádott"-hoz („An die ferne Geliebte"). Beethoven legszebb lírai alko­tása, telítve a komponistát jellemző végtelen gyen­géd liszta erotikával, amely sohasem lépte túl a só­hajtozó, fájdalmas vágyakozás és rajongás határát. A ciklus énekművésznőinek legnemesebbike, leg­kulturáltabbja énekelte: Medek Anna, kimerítve a forma minden szépségét, a tartaloini minden bájos, meleg gyengédségét. A viharos tapsot a nagy mű­vésznő, akit Kósa György mesteri módon kísért, egy Beethoven-dlal ráadásával köszönte meg. A műsor utolsó száma a G-dúr zongoraver­seny volt, az Es-durnak rózsásabb arcú, de méltó testvére. A mű zongorarészének megszólaltatására a németalföldi Dirk-Schöffer kiváló zongoraművész nyert meghívást. Dirk-Schäffer nagy művészi ké­pességeit készségesen elismerjük, de azt hisszük, a magyar zenevilág által rendezett Beethoven-hódolati ünnepségek során e helyen is magyar művésznek kellett volna szóhoz jutni annál is inkább, mivel leg­alább ötven arra jogosult magyar pianista között lehetett volna választani. Dr. Diósy Béla: HÖLGYEK FIGYELMÉBE! Kockás selymek, kabátselymek georerettex stb st­b . LAJOSNÁL BÉCSI­ UTCA V 6 (KUNZ JÓZSEF ÉS TÁRSA CÉG MELLETT)

Next