Pesti Hírlap, 1927. április (49. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-12 / 83. szám

16 PIESTl HÍRLAP 1927. április l?.. kedd. TÖRVÉNYKEZÉS. A statáriális bíróság kedden kezdi tárgyalni Szántó Zoltán és társai ügyét. Az ügyészség csak 31 vádlottat állit rögtönitéló biróság elé. Husz letartóztatott ügyében csak később döntenek. Hétfő délelőtt dr. Miskolczy Ágost kir. ügyész elkészült Szántó Zoltán és társai bűnügyének vizs­gálatával A vádhatóság képviselője még a délelőtti órákban fölkereste dr. Töreky Géza kúriai birót, a büntető törvényszék elnökét és Írásban közölte, hogy Szántó Zoltánt és letartóztatásban lévő harminc bűn­társát a fennálló rendelet értelmében lázadás előké­szítésére irányuló szövetkezés büntette cimén a rög­tönitélő biróság elé állítja. A statáriális bíráskodás­ról szóló rendelet értelmében dr. Töreky Géza nyom­ban. intézkedett a rögtönitélő biróság összeállításá­ról és a rögtönitélő biróság kedden reggel kilenc órakor kezdi meg a statáriális főtárgyalást. A statá­riális főtargyalás a nagy esküdtszéki teremben lesz, amelyet már hétfőn kitakarítottak. Szántó Zoltánnal, a Moszkvából Budapestre küldött kommunista agitátorral egyidejűleg több mint ötven kommunistát tartóztattak le. Az ügyész­ség ezek közül csak harmincegy terheltet állit a statáriális biróság elé. A kedden kezdődő főtárgyalás vádlottjai a következők: Szántó Zoltán, Vági István, Lőwy Sándor, Szerényi Sándor, Poll Sándor, Wené­czy János, Hunya István, Glanz Ignác Imre, Kocsis János, Rostás István, Pipicz József, Ehrenreich László, Vámos Ilona, Normay Ernő, Kriesl János, A'agy Béla, Bleyer József, Mala Mária, Lukányi Béla, Rubin Lajos, Landauer Árpád, Lakatos Vince, Tóth György, Iiolozsi László, Iiiss Hugó, Papp Gyula, Boér Ferenc, Fuszenecker Ferenc., Tirjer Miklós] Tisza Antal és Kiss Ferenc. A statáriális biróság elé állított vádlottakon kí­vül még husz letartóztatottja van ennek az ügynek. Ezek ellen még folyik a statáriális eljárás szabályai szerinti nyomozás. Az ő ügyükben az ügyészség csak később dönt arról, hogy őket is a statáriális biróság elé állitják-e, vagy pedig a törvény rendes utján folytatják az eljárást. A rögtönitélő biróság elnöke dr. Töreky Géza büntető törvényszéki elnök lesz, míg szavazóbirák dr. Méhes Ignác, dr. Avedic Félix, dr. Várady Bren­ner Alajos és dr. Kovács Miklós törvényszéki birák, dr. vitéz Litvay Sándor pedig mint pótbiró szerepel a statáriális Ítélkező tanácsban. A jegyzőkönyvet dr. Patzák József és dr. Haubert Hugó törvényszéki tit­károk vezetik. A vádlottak védelmére eddig dr. Len­gyel Zoltán, dr. Vámbéry Rusztem, dr. Hébelt Ede, dr. Földes István, dr. Kiss Jenő, dr. Admeto Géza, dr. Bárd Imre, dr. Bárdoly Sándor, dr. Kiss Sándor, dr. Kollmann Dezső, dr. Makkai Ödön, dr. Révész József, dr. Rubin László, dr. Szőke Sándor és dr. Timár Miklós ügyvédek kaptak megbízást. A királyi ügyészség rövid jelentése szerint a statáriális biróság elé állított vádlottak ä lázadás előidézésére irányuló szövetség bűntettét az által kö­vették el, hogy a moszkvai III. internacionálé uta­sítására Budapesten és a vidéken sejtszervezkedés utján a munkásosztály tagjai közül olyan csoporto­sulások létesítésére szövetkeztek, amelyeknek célja a polgári osztály fegyveres megtámadása, a magyar alkotmány eltörlése és a polgárháború eszközeivel, a politikai hatalom megragadásával a proletárdikta­túra megvalósítása volt. A királyi ügyészség nem állit tanukat a statáriális biróság elé, mert a vád szerint ilyen bizonyításra nincs szükség, miután a vádlottak legnagyobb része ténybelileg beismerő val­lomást tett és mert a vádhatóságnak rengeteg le­foglalt bűnjel, jobbára levelek, röpiratok és egyéb nyomtatványok állanak a rendelkezésére. Az ügyészség álláspontjával szemben a védelem azt vitatja, hogy semmi sem teszi indokolttá a rög­tönbiráskodás igénybevételét. A védők szerint ugyanis a nyomozás nem produkált bizonyítékokat a lázadás igazolására, mert a vádlottak, szerintük, nem tettek mást, mint politikai szervezkedést kezde­ményeztek. A statáriális biróság kedden reggel kilenc óra­kor kezdi meg a főtárgyalást és egyfolytában tárgyal déli két óráig, azután négy órától este nyolc óráig. A rögtönbiráskodásról szóló rendelet szerint ugyanis három nap alatt ítélettel kell befejezni a statáriális főtárgyalást és ha három nap alatt nem lehet befe­jezni az ügyet, akkor át kell tenni a rendes büntető­bírósághoz. — Kétévi börtön, mert agyonszúrta a barátját. A büntető törvényszék Publik-tanácsa hétfőn vonta felelősségre Markovics István hentessegédet, aki ja­nuár 2-ikán egy kocsmai összeszól a lkozás hevében zsebkésével agyonszúrta jóbarátját, Szabó József napszámost. Markovics István a biróság előtt azzal védekezett, hogy a veszekedést Szabó kezdte és ő kü­lönben is annyira részeg volt, hogy nem tudja, mit csinált. Több tanút hallgatott ki a biróság, akik el­mondották, hogy Szabó csendes, szorgalmas mun­kásember volt, mig Markovics izgága, durva termé­szetű, iszákos. A büntetőtörvényszék Markovics Ist­vánt halált, okozó súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért kétévi börtönbüntetésre ítélte. — Hatévi fegyházra ítélték a debreceni vizs­gálóbiró-segédet. Debrecenből jelentik: Dr. Takó Fe­renc járásbirósági jegyző bűnügyében négynapos főtárgyalás után hétfőn hirdette ki ítéletét a deb­receni törvényszék. _ A jegyző nagyobb összegeket vett fel az érdekelteitől, akiknek megígérte, hogy a végrendeletek kihirdetése és a vizsgálatok lefolyta­tása körül az ő javukra jár el. Amikor feljelentet­ték, átszökött a határon, de a román csendőrség el­fogta és kiszolgáltatta. A törvényszék csalás és meg­vesztegetés büntette miatt hatévi fegyházra Ítélte. Az Ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem fölebbezést jelentett be. — öt és félévi fegyházra itélt rabló és betörő. Sá­toraljaújhelyről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: A mult év december elsején a szerencsi cukorgyár egyik tisztvi­selőnője, Sicz Ilona, a győri pénztárnál felvette havi fize­tését. Az esti órákban tért haza, lakását azonban zárva talált!.. Nő- '"0 keresésére akart indulni, amikor a sötét­ből egy fekete nyúlánk alak ugrott elő: — Már a másik utcából követtem, — mondta az is­meretlen a feltűnően szép nőnek. Sicz Ilona megdöbbenve nézett a gyanús idegenre, aki hirtelen elkapta a nyakát és fojtogatni kezdte. A leány kiáltani akart, de a támadó hatalmas tenyerét rá­szorította a szájára, másik kezével pedig : tépte a kézi­t:' kát kezéből, azután a sötét éjszakában elmenekült. A rabló mindössze 30—40 ezer koronát talált a kézitáská­ban, mert Sicz Ilona havi fizetését ruhájának egyik zse- j bébe "< e. A szerencsi csendőrség rövid idő múlva el­fogta a rablót, Szeles István munkanélküli napszámost. .A nyomozás során Szelesre rábizonyították a szerencsi vasúti étterem betörését is. A sátoraljaújhelyi törvény­szék Emödy-tandcsa hétfőn a teljes tagadásban lévő Sze­les Istvánt rablás és betörés bűntettéért öt és félévi fegy­házbüntetésre ítélte. — A sikkasztó Pálffy bankárt kiadták a ro­mánok. Pálffy Sándor bankárt, mint azt már meg­írtuk, Budapestről való megszökése után a mult év nyárán Kolozsvárott letartóztatták. Tiltott határát­lépésért és hamis név használatáért a román hadbí­róság elitélte Pálffyt, majd a büntetés kitöltése után megindult u kiadatási eljárás. A diplomáciai tárgya­lások most befejeződtek és Pálffy Sándort a románok vasárnap átadták a határon a budapesti államrend­őrség kiküldött detektivjeinek. Pálffy Sándort eros rendőri fedezet mellett vasárnap este Budapestre szállították. A főkapitányságon rövid jegyzökönyvet vettek fel és azonnal átkísérték a szökött bankárt a Markó-utcai fogházba. — Érdekes bírói ítélet egy valorizációs perben. Pécsről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: Érdekes elvi jelentőségű Ítéletet hozott hétfőn a pécsi törvény­szék egy valorizációs pörben. Lédcrcr Frigyes pécsi kárpitosmester 1920-ban telket vásárolt, amelyre meg 1905-ben a pécsi egyházmegyei alapítvány 2400 ko­rona kölcsönt táblázott be. Léderer hatodik tulaj­donosa volt a teleknek s első dolga az volt, hogy a 2400 koronát ki akarta az alapítványi hivatalnak fizetni. Ez azonban nem fogadta el a pénzt, mire az összeget letétbe helyezte s keresrtet nyújtott be a pécsi járásbíróságnál, amelyben a zálogjog törlé­sét kérte. A járásbírósághoz az alperes alapítványi hivatal viszontkeresetét adott be s tartozás fejében 25 millió korona valorizált összeg megítélését kérte. A járásbíróság, az alperest elutasította viszontkerese­tével, kötelezte azt a bekebelezés törlésére, azzal az indokolással, hogy valorizációnak pénzkölcsönnél he­lye atnes. Felebbezés folytán a pécsi kir. törvény­székhez került az ügy s ez az eljárás szünetelését rendelte el azzal az érdekes indokolással, hogy amíg a törvényhozás a kérdésben, nem intézkedik, nem le­het ítéletet hozni, mert nincs kifejlődött joggyakor­lat. A felperes a törvényszék döntését megfelebbezte a táblához, amely ítélethozatalra utasította a tör­vényszéket. így került az ügy újra a pécsi törvény­székhez, amely elvi jelentőségű Ítéletet hozott. El­utasította a felperes törlési kérelmét s arra kötelez­te, hogy 2400 korona tartozás fejében 1250 pengőt fizessen. Az Ítélet indokolásában megállapította a biróság, hogy ötven százalékos valorizáció felel meg a helyes átértékelésnek, de a méltányosság elvének is, amennyiben az alapítványi hivatalnál kezelt pénzek jótékony célt szolgálnak. — Csendélet a tanonciskolában, anyai közbelépéssel. A szabadszállási iparostanonciskolában a mult év január 5-ikén Járossy Géza polgári iskolai tanár órája alatt ki­nos jelenet játszódott le. A tanár Klein Károly tanonc írásbeli dolgozatában több hibát talált, ezért utasította, hogy a hibákat javítsa ki. Később újból átnézte Klein Károly füzetét és ekkor kitűnt, hogy a tanuló nem tett eleget a tanár utasításának. Ezen annyira dühbe jött a tanár, hogy a tanulót arculütötte. — Miért nem üti pofou a szomszédomat is? — kér­dezte gúnyos mosollyal a tanonc. — Biztosan azért, mert ő erősebb és fél, hogy tőle visszakaphatná. A tanár a feleselő tanoncot erre ismét megütötte, mire Klein Károly alaposan becsapva az ajtót, hazasza­ladt. Negyedóra múlva nagy robajjal kinyilott a tante­rem ajtaja és ismét megjelent Klein Károly, de most már anyjával, a. hatalmas termetfi Klein Jenőnével. Klein Jenőné, aki egy géplakatos felesége, nem szóit és nem kérdezett, hauem a katedra felé szaladt és az ott ülő Járossy Géza tanárt ugy arculütötte, hogy egy tyuk­tojdsnyi daganat támadt a bal arcán és több mint egy hétig zúgott a füle. Az osztályban természetesen azonnal felbomlott a rend, a tanítás abbamaradt és az ügynek a büntetőbíróság előtt lett folytatása. A tanár ugyanis ha­tóság elleni erőszak büntette cimén följelentette Klein Jenőnét. A büntetőtörvényszék hatóság elleni erőszak és könnyű testisértés vétségért a harcias anyát nyolc napi fogházra s kétszázezer korona pénzbüntetésre itélte. A 1).:.lapesti ítélőtábla Gadó-tanácsa hétfőn dr. Kéler Béla főügyészhelyettes és dr. Füzesséry Kund felszólalása után csak hatósági közeg elleni erőszak ,vétség ében mondta ki bűnösnek Kleia Jenőnét és ezért öt napi fog­házbüntetéssel sújtotta. A Tábla az Ítéletben megállapí­totta, hogy amint a tanitó, ugy a tanár sem tekinthető hatóságnak, hanem amikor tanit, csak mint a hatóság közege szerepel. A büntetés súlyosbítására azért nincs ok — utalt a Tábla az ügyész indítványára, — mert a sér­tett tanár i&ullépte jogkörét, sőt visszaélt a hatalmával, amikor tanítványát tettleg bántalmazta. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogy ez a jogellenes tettlegesség hozta Klein Jenőnét oly indulatba, amellyel a büncse lekményt elkövette. - A sátoraljaújhelyi sikkasztó banktisztviselők fötárgyalása. Sátoraljaújhelyről jelenti a Pesti Hír­lap tudósítója: A budapesti Belvárosi Takarékpénz­tár sátoraljaújhelyi fiókjának két tisztviselője, Klein­man Sándor pénztáros és ifjabb Schwartz Sándor pénztári ellenőr összejátszva, a könyvek pénztári egyenlegeit meghamisították és a bank pénztárából kélszázhuszmiliió koronát elsikkasztottak. A bank kára biztosítás révén megtérült, de az, igazgatóság elrettentő példát kiván statuálni és ezért kéri a hűtlen tisztviselők szigorú megbüntetését. A sátor­aljaújhelyi törvényszék Emődy László tanácselnök vezetésével kedden tárgyalja a két tekintélyes újhelyi családból származó banktisztviselő bűnügyét. A fő­tárgyalás iránt Sátoraljaújhelyen óriási az érdek­lődés. KÖZGAZDASÁG. * Az ipartörvény revíziója és a kézmüveska­mara felállítása. A Szabómesterek Országos Szövet­sége tegnap tartotta XXII. évi közgyűlését Horváth György elnöklete alatt, aki megnyitó beszédében rá­mutatott a kormány agresszív pénzügyi politikájára, amely a kisipari exisztenciák megrenditását vonta maga után. Felhívta az ország szabómestereit arra, hogy az erőket tömöritsék, mert csak ugy lesznek képesek a gazdasági harcokat sikeresen megvívni. Vágó Jenő, a szövetség igazgatója, terjesztette elő ez­után évi jelentését, amelynek leglényegesebb ipar­gazdasági pontja az ipar törvény revíziója, a kontár­kodás megszüntetése, a forgalmi adó eltörlése és a kézműveskamara minél előtt való felállítása volt. * A húsvéti héten a nyílt árasitásu üzletek és bol­tok szombatig, hét óráig tarthatnak nyitva. Ez az élelmiszerüzletekre nem vonatkozik, mert ezek ugy mint eddig, a nagyhéten is 8 óráig tarthatnak nyitva. Az illatszertárak zárórájára és a húsvét vasárnapi illat­szerárusitásra vonatkozóan a minisztertől intézkedés nem érkezett a fővároshoz. * A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara holnapi teljes ülésén részletes jelentésben számol be a Kamara legutóbbi munkájáról. A kamara majd minden fontosabb problémában hallatta hangját és terjesztett a szakminiszterhez vagy a kormányhoz memorandumot A jelentést Szávay Gyula szerkesz­tette. * Hungária Egyesült Gőzmalmok r. t Ezen tár­saság mai közgyűlése elhatározta, hogy az 1926-i üz­letévre, ugy mint a tavalyi évben, összevont részvé­nyenként 2 pengőt (tehát hányadrészvényenként 80 fillért) fog osztalékként a Magyar Általános Hitel­bank utján folyó évi április hó 12-től kezdődőleg ki­fizetni. * A Magyar Általános Kőszénbánya Részvény­társulat igazgatósága f. hó 11-én megtartott ülésé-i ben elhatározta, hogy a f. é. április 28-ára egybehí­vandó évi rendes közgyűlésnek indítványozni fogja; a tartalékok és a jóléti alapok megfelelő gyarapítása mellett részvényenként 22 pengő osztalék fizetését. * A Budai Ingatlantulajdonosok vasárnap értekezik tet tartottak, amelyen Lugmayer József szóvá tette^ hogy a pénzügyi bizottság több ut építését törölte a költségvetésből arra való hivatkozással, hogy azok a Széchenyi-fürdő építkezésnél felmerült költségtöbblet miatt maradnak el. Dr. Bárdos György hangoztatta, hogy Buda még mindig mostoha gyermeke a főváros­nak. Elhatározott útépítések, melyek évtizedek óta késnek, ismét bizonytalan időre elmaradnak. Az érte­kezlet elhatározta, hogy legközelebb a szomorú viszo­nyokat az összes budai társegyesületek bevonásával vitatja meg és a megindítandó akcióhoz a kormány se. gitségét fogja kérni. f Dr. Jetiinek Arthur, Jetiinek Lajos, Jetiinek Mar­cell ugy a maguk, mint az alulírott rokonság nevében jnélyséses fájdalommal jelentik, hogy felejthetetlen testvérük, sógoruk és nagybátyjuk haraszti JeSISnek Henrik m. kir. udvari tanáosos ur, a Ferenc József-rend közép­keresztese, stb. Budapesten folyó évi április 10-ik napján esti 9 órakor, életének 74-ik évében, visszaadta nemes és alkotó lelkét a Teremtőnek. A boldogult Miit teteme folyó hó 13-án, szerdán d>. u. 3 órakor a Kerepesi-uti köztemető halot­tasházából a róm. kath. egyház szertartása szerint tör­ténő beszentelés után a esaládi sírboltban fne elhelyez­tetni. A megboldogult lelki üdvéért az engesztelő szent­mise áldozat a lipótvárosi Szent István Bazilikában 1927. évi április havának 19/ napján d. e. 10 órakor fog az Urnák bemutattatni. , , Az örök világosság fényeskedjék neki! Dr. Jeliinek Arthurné Markbreit Irma, Jetiinek Lajosné Bródy Lilla, Jeliinek Marcellné Jackson Rose sógornői. Dr. Glück Cyula, Mach Alfons és neje Jetiinek Melinda, Jelhnek Alfons, dr. Jeliinek Aurél, Wollberg Arnold és neje Jeliinek Ilonka, dr. Révay Bódog és neje Jeliinek Aglája, baranyavári dr. Ullmann Istyán és neje Jelii­nek Piroska, Pariser Róbert és neje Jeliinek Edna unokaöccsei és unoltahugai. Köszönetnyilvánítás. Boldog emlékezetű diága halottunk Vnuk Gyula elnunyta a kaimával mindazok, kik a vég­tiszjésségen résztvettek s a gyászba velünk voltak fogadják ezúton hálás köszönetünket. s" a A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék