Pesti Hírlap, 1927. május (49. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-01 / 98. szám
1927 májusi, vasárnap. PESTI HÍRLAP ' » i ' » A Pesti Hírlap Kincsesháza és a világirodalom. A Pesti Hírlap áldozatkészségének és olvasói iránti szeretetének újabb bizonysága, a most készülő és június végén megjelenő Kincsesház megérdemli, hogy ezt a korszakalkotó ajándékkötetet, ezt a hatalmas díszművet már most egyes részleteiben bemutassuk az olvasónak; hagy ízenként szétszedjük a meglepetés nagyszerűségét, mégsem árthatunk vele magának a műnek, amely minden bemutatást, leírást és elképzelést meghaladó szépségű. Na a Kincsesház súlyosan egymáshoz tornyosuló rengeteg íveiről szólanunk kell, mindenekelőtt, azt a részt választjuk első bemutatkozásra, mely az eszményi értelemben vett „olvasnivalót" tartalmazza: a szépirodalmat. A Kincsesház szépirodalmi részének összeállításánál ugyanaz az elv vezetett, mint amellyel az 1927. évi nagy Naptár szépirodalmi részét szerkesztettük és amelynek eredménye a közönség elragadtatása volt. Ezzel az elvvel egyúttal alkalmazkodni akarunk annak a rendkívüli enciklopédikus könyvsorozatnak a programmjához, amelynek első kötete a Naptár volt, második pedig most a Kincsesház. A programmunk pedig szépirodalmi téren az: be akarjuk mutatni kötetről-kötetre a közelmúlt és az élő szépirodalmi nagyságokat, akár hazaiak, akár külföldiek, egy-egy legjobb, reprezentatív novellájuk, illetve versük kapcsán. Azt akarjuk, hogy a magyar olvasóközönség tökéletesen ismerje meg a világirodalom nagyjait. Ezért most a Kincsesházban ismét újabb világirodalmi mértékkel mért reprezentatív írók vonulnak fel legjobb, legjellegzetesebb írásukkal. Ezt a felvonulást élő magyar irodalmunk jeleseinek kiszemelt gárdája kiséri. És"hogy a nagy írókkal való összeismerkedést teljessé tegyük, írásaik kapcsán arcképükkel együtt ott találja a Kincsesház olvasója pontos, frappáns életrajzukat, irodalmi jelentőségüket és méltatásukat is. Aki tehát elolvassa a Kincsesház szépirodalmát, íróit és költőit, az a világirodalomban való jártasságát növeli és kultúráját nagy mértékben gyarapítja. Kik hát azok az írók, akik a Kincsesház külön dísze és ékessége gyanánt írásaik legbrilliánsabbjával lépnek a legnagyobb magyar olvasóközönség elé? A magyar és külföldi elbeszélő írók nagyszerű táborából e nevek szerepelnek itt: S Bartóky József, Csathó Kálmán, Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Porzsolt Kálmán, Georges Courtheline, Gorkij Maxim, Heller Fraisk, Kipling Rudyard, Meyrink Gusztáv, Luigi Pirandello, Ramon Gomnez de la Serna, — mindegyikőjük egy-egy hoszszabb lélekzetű elbeszéléssel, élete legszebb írásával, azzal, amelyet maga az író a legjobb művének tart. A magyar és külföldi költők sora a Kincsesházban ez: Aprily Lajos, Nadányi Zoltán, Szép Ernő, Th Árpád, Paul Geraldy, Poe Edgar, August Strindberg, Paul Verlaine. A verseknek olyan káprázatosan szép, válogatott gyöngysora, amely elvakít. A szépirodalmi részben tündöklik Hegedűs Lóránt pompás írása Három királyok címmel, Urmánczy Nándor levelesládájából egy megható visszaemlékezés, aztán egy irodalomtörténeti becsű, hallatlanul érdekes sorozat, az Apró dolgok vagy Írókról, és elbájolóan finom gyűjtemény a legköltőibb francia meseíró, Jules Renard állatmeséiből. Ez az anyag mind természetesen a legélvezetesebben és a leggazdagabbul van illusztrálva. Ritka élvezet végigolvasni a Kincsesház a fejedelmien gazdag szellemű lapjait. Természetesen, mint az egész, pompázó kötetnek egy főtörzse, a szépirodalmi rész maga is vaskos kötetet tenne ki, ha külön könyvben kiadnák. Szórakozás, élvezet, gazdagodás ez az eszményien tökéletes gyűjteménye a legmagasabbrendü és egyúttal legérdekesebb olvasnivalóknak; öröm volt/ összehozni s öröm lesz az olvasóinknak benne gyönyörködni. -x-Kötelességünknek tartjuk olvasóink figyelmét felhívni a Kincsesháznak egy másik, külön jelentőségére és arra kérni, hogy úgy az 1987. évi vagy Naptárunkat, mint a Kincsesházat őrizzék meg. . . Ez a két kötet ugyanis egy igen nagyarányú, sorozatos és egybefüggő enciklopedikus, és lexikális jellegű könyvsorozatnak első két kötete. A Kincsesházzal a kezükben olvasóink ,majd megfigyelhetik, hogy a két könyv között •szoros összefüggés van; a két könyv szelleme egymásba olvad, egyes részei egymásból folynak,egyik könyv csaknem egyenes folytatása a máiknak. . Ez annak a nagyszabású programmnak a jele, amelynek alapján mi előfizetőinket e folytatólagosan következő nagyszerű könyvek révén egy egészen újfajta, értékében megbecsülhetetlen lexikonhoz akarjuk juttatni évek folyamán. Aki a Naptárt, a Kincsesházat s a majdani következő köteteket jól megőrzi, az néhány év múlva olyan hatalmas, gyönyörű és értékes lexikonnak lett birtokában, amely semmi más lexikonnal összesem hasonlítható: minden elképzelhető lexikonnál érdekesebb, gazdagabb lévén az anyaga, dúsabb és pompásabb az illusztrációja és a szokott lexikális szárazság helyett előkelő, színes és hallatlanul érdekes a feldolgozása. Hogy milyen nagy és jelentős egy-egy ilyen kötetünknek a tartalma, arra jellemzésül megemlítjük, hogy 1927. évi Naptárunk név- és tárgymutatójában körülbelül 3000 név szerepelt, — ami bármely lexikonnal összehasonlítva, példátlan szám, —* ez idei Kincsesházunkban ez a szám pedig még magasabb lesz! önmagának szerez tehát örökértékű könyvtári kincset az, aki a Naptárt, a Kincsesházat és a Pesti Hírlap Könyvtárának további köteteit megőrzi. _____ Halálos szerencsétlenség egy angol Ligamérkőzésen. A Bury egyik játékosa játék közben megsérült és azonnal meghalt. London, ápr. 30. (A Pesti Hítirlap tudósítójának távirata.) A szombati ligan mérkőzéseknek szárom szenzációja van. Sheffield híven óriási közönség előtt mérkőzött Sheffield United és Bury csapata. A mérkőzés közben két játékos összeütközött, még pedig olyan szerencsétlenül, hogy mindketten elestek. A Burn játékosa eszméletét is elveszítette és hídba siettek, segítségére, mert néhány perc alatt sérüléseibe belehalt. A gyászos eset természetesen végét vetette a további játéknak. A bajnokság sorsa kiülönben véglegesen eldőlt. Newcastle 2 :1 arányban g győzött Weasday fölött és ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. A kupagyőztes Cardiff City 1 : 0-ra győzte le Sverton csapatát. Az English Cup döntőjének alulmaradt szereplője, Arsenal Birmingham csapata ellen 3 : 0 arányú győzelmet ért el. Boltott Wanderers—Truddersfield Town 4:0, Burnley—Leicester City 1 : 1, Derby County—West Bromwjch Albion 2:1, Leeds United — West Ham United 6 : 6 (!), Liverpool—Tottenham Hotspur 1 : 0. Manchester United—Sunderlnnd 0 : 0. Nagy viliar Debrecenben. Szombaton éjszaka nagy vihar dühöngött Debrecenben, felhőszakadással és szirti villámlással kisérve. Közelebbi részletek hiányoznak, mert a telefon- és távhróösszekötetés megszakadt. Incidens a magyar-román határon Del»»ec«in, ápr. 30. Magánértesülés szerint Peleske közelében a magyar-román határszakaszon április 14-én éjjel és 1 óra között a román határőr román területen lövés következtében megsebesült. Román részről határsértésre gondoltak, s ezért az eset megvizsgálására úgy magyar, mint román részről három-három tagú bizottság szállt ki a helyszínre, amely a vizsgálat után egyértelműen megállapította, hogy magyar részről sem katonák, sem, csendőrök, sem vámőrök részéről határsértés nem történt és így a román határőr sebesülése nem tulajdonítható magyar határőrközegeknek. Egyelőre nem lehetett megállapítani, hogy kik voltak a lövöldözők, azonban mindkét részről arra következtetnek, hogy miután román részről a határőröket a legutóbbi időben megerősítették, bevonuló granicsár újoncok lövöldözhettek s ezeknek golyója érhette a megsebesült román "határőrt. „Harcolni akarunk a tengerért" — mondotta Stresemann. Bremerhafen, ápr. 30. A centennáris ünnepség slkalmából rendezett vacsorán Stresemann külügyminiszter beszédet mondott. A tengerre akarunk jutni _ mondotta Stresemann —, harcolni akarunk a tengerért és a tender segítségével akarunk előbbrejutni. Ez a német történelem és ez a német élet. Utcai zavargások Rio de Janeiróban a brazíliai repülők félbeszakadt útja miatt. Rio de Janeiro, ápr. 30. Több lapnak az a közlése, hogy a brazíliai repülők tengerentúli útját a legénység ügyetlenség tette lehetetlenné, utcai zavargásokra vezetett. A tömeg megtámadta az illető lapok szerkesztőségeinek helyiségét. Számos lövés történt. Végül rendőrség és katonaság volt kénytelen beavatkozni. A katonaság éles lövéseket adott le és többeket a támadó tömegből megsebesített. Az olasz szabadkőműves nagymestert a Lipari-szigetekre száműzték. Róma, ápr. 30. A Lavoro d'Italia jelenti, hogy Domizio Torrigiani szabadkőműves nagymestert, akit nemrégiben ötévi száműzetésre ítéltek, büntetésének kitöltése végett a Lipari-szigetekre szállították. Zambonit a porto ercolei fegyházba fogják szállítani. VASA A P. Akom-hákom. Egy londoni írónő van itt, aki miután bejárta Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Spanyolországot, eljött hozzánk is, hogy megismerjen bennünket, őszintén bevallotta, hogy csalatkozott. A természet gyönyörű, de sehol se látja, hogy miben különbözünk a többi népektől. A különbség nem szembeötlő. Annak észrevevéséhez, hogy miért más egy budapesti utca és egy budapesti ember, mint egy német utca és egy német ember, évtizedek tüzetes tapasztalatára van szükség, neki csak az tűnt fel, hogy pincéreink kitűnően beszélnek angolul, a szállodájában ki van írva, hogy tea-room, a jazz pedig éjjel-nappal őrjöng. Ez untatja. Ázsiai emlékeket keres, matyóruhát, árvalányhajas kalapot, fokost, halászcsárdást, hortobágyi csikóst, egy elhagyott csapszéket, hol az élet évszázados szokottsággal buzog, faragott székek vannak, rózsás cseréptányérok, néhány szál igazi cigány, nem oly kimosdott és elegáns, mint amilyen mindenütt található. Én, aki eddig sohase vezettem idegent, programmot igyekeztem öszszeállítani. Roppant zavarban voltam. Miért nincs ebben a városban legalább egy magyar kocsma, legalább egy falusi utca, muskátlis ablakokkal, legalább egy négyszög kilométernyi puszta, valami ízelítő abból, ami az ország? Nürnbergben tilos nem középkoriasan építkezni. Velence vigyáz a szurtos ostoriákra, ,szinte mesterségesen tenyészti a kihaló gondolásokat, tisztán a külföldiekre való tekintettel, akik mindig jobban méltányolják a stílust, mint az ottlakók. Nem lehetne nekünk is kissé importálnunk a múltat és a népet? Meg kellene próbálni. * Óriási tolongás volt a délutáni színházi pénztárnál. E csoport közepén egy csinos leányt figyeltem, akiről nem tudtam, hogy kicsoda lehet. Bubifrizurája, ruhája, cipője szakasztott olyan volt, mint a többi nőé. Egyszerre elárulta magát. Amint az öklelőző embergomoly folyton hátralökte, tiltakozni akart, kíméletet kérni megsértett női méltóságában, rendreutasítani a torongokat. Minekelőtte azonban megszólalt volna, előbb fölsóhajtott, vállát vonta, arcát — a tűrhetetlenséget jelezve — idétlenül elfintorította, holott ezt itt senki se vehette észre. Most már biztosan tudtam, hogy cseléd. A cselédnél, aki nem igen beszélhet, a szót mindig megelőzi egy taglejtés. * Nincs különb — ősibb, érzékibb, gyermekesebb — szórakozás, mint a kis tárgyakkal való bibelődés. Például: kihullik a gyufatartó tartalma s vissza kell helyezni a gyufaszálakat fekete fejükkel lefelé, vagy fölborul a só-és paprikatartó és a kés lapjával föl kell szedegetni a fehéret és pirosat, úgy, hogy össze ne keveredjenek. Ez nemcsak a cselekvőt mulattatja, hanem azokat is, akik szemlélik. Életünk semmis voltát, unalmát ilyenkor érezzük. Múltkor a villamoson a kalauz leejtette bőrtáskáját s a benne lévő pénz szertegurult. A kalauz összeszedte a pénzét és számlálni kezdte. Erre az utazóközönség abbahagyta egyéb foglalkozását, vele együtt számlált, aggódva és izgulva a művelet sikeréért. Részvét volt és jóság? Azt hiszem, hogy inkább játék és színház. Akik addig olvastak, azok is ölükbe tették könyvüket. Pénzt olvasni érdekesebb, mint csak olvasni. Ez a költő tegezi a vihart. „Vihar üvölts, tombolj!" Ezennel biztosítom jóhiszemű és tájékozatlan olvasóit, hogy a viharral való pajtáskodása merőben egyoldalú. Én hallottam, hogy a vihar őt következetesen visszamagázza. Kosztolányi Dezső. "