Pesti Hírlap, 1927. június (49. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-09 / 129. szám

12 — A dunántúli református egyházkerület új hiva­talviselői. Csajághy Károly kúriai biró, veszprémi ki­rályi törvényszéki elnököt, eddigi egyházmegyei tanács­birót az egyházkerület tanácsbirájává, Horváth Lajost, Veszprém vármegye alispánját és a veszprémi egyház­megye világi számvevőjét az egyházmegye tanácsbírá­jává választották. Fejes Aladár nemespécselyi igazgató­tanítót, a veszprémi egyházmegye közgyűlési tanítókép­viselőjévé újra megválasztották. A köveskáli református egyházközség lelkészévé Egyhangúlag Szőke Károly körmendi segédlelkészt választották. — Julien Luchaire Budapesten. Julien Lu­chaire, a Nemzetközi Tudományos Együttmunkálko­dás párizsi intézetének igazgatója, Budapestre érke­zett és szerdán délelőtt látogatást tett Berzeviczy Al­bertnél és Balogh Jenőnél. A Nemzetközi Tudományos Együttmunkálkodás magyar nemzeti bizottsága dél­után ülést tartott, amelyen Luchaire részletesen is­mertette a vezetése alatt álló intézet programmját. Különösen fölhívta a bizottság figyelmét a jövő­­ év­ben Párizsban rendezendő nemzetközi népművészeti kiállításra és kongresszusra és hangsúlyozta, hogy Magyarország részvétele elé különös érdeklődéssel néznek. Berzeviczy Albert javaslatára a bizottság el­határozta, hogy megalakítja e világkiállítás és világ­kongresszus magyar albizottságát, amely előkészíti a kiállítás anyagát és a magyar közönség figyelmét föl­hívja a kiállításra és a kongresszusra. Ifj. báró W­las­sics Gyula kérdést intézett Luchairehez, hogy az iro­dalmi fordítás ügye miért nincs programmjában? Luchaire közölte, h­ogy ezt a kérdést a Népszövetség­ben a nemzetközi szellemi együttműködés bizottságá­hoz tették át, a bizottság a július havában Genfben tartandó ülésén dönt a kérdés fölött és ezt a döntését a Népszöveség szeptemberi közgyűlése elé terjeszti jóváhagyás céljából. Julien Luchaire csütörtökön dél­után 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia ülés­termében a nagy nyilvánosság előtt is előadást tart a szellemi tudományos együttműködés intézményeiről. — Deák Ferenc-emr­ékü­nnep Pakson. A haza-­­­fias, hálás visszaemlékezés szép ünnepére készül Paks közönsége. A paksi Deák Ferenc-emlékbizottság em­léktáblát illesztett ama ház falára, amelyben annak­idején a haza bölcse, Deák Ferenc lakott. Lendületes szövegű meghívót bocsátott ki az ünnepre a rendező­ség, rámutatva arra, hogy újkori történetünk nagy alakja két nemzedéknek volt a vezére, két ízben volt kezében nemzetének sorsa, s aki örök dicsősége a ma­gyar fajnak, amelynek egész életét szentelte. S külö­nösen most van arra szükség, hogy föltámasszuk em­lékezetét, amikor letiport nemzetünk múltjából me­ríthet erőt, buzdítást a jövőre, az új föltámadásra. Az ünnepséget, amely június 12-én délelőtt 10 órakor lesz Pakson, a volt Szeniczey-ház előtt, a levente-ének­kar nyitja meg; a megnyitót Zlinszky István, a ke­rület orsz. képviselője mondja; az emléktáblát pedig dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter avatja föl a kor­mány képviseletében. A Magy. Tud. Akadémia, a Tisza István Társaskör és a család koszorúit Daróczy Ala­dár, a főrendiház koszorúját Weber János helyezi el. Tarisznyás Gerő, Paks község főjegyzője, erre átveszi az emléktáblát. Bodnár István költeményét, Tomka József szavalja, amivel az ünnepség a Szózattal véget ér. Az egybegyűltek azután megkoszorúzzák nemes­kéri Kiss József­né, kehidai Deák Jozefa, Deák Ferenc édes testvérének a paksi temetőben levő felujitott, sír­ját, ahol a beszédet Balassa István közigazgatási biró mondja. Az ünnepséget társasebéd követi. — A Ferenc Józ£e­-tér kiképzése. A Gyáriparo­sok Országos Szövetségének Akadémia­ utca 1. számú házára két emelet ráépítésére kértek engedélyt. A Közmunkatanács tudomása szerint a legközelebbi jövőben aktuálissá lesz­ a főkapitányság épületének teljes átalakítása vagy újjáépítése ,esetleg két emelet­tel való megtoldása. A közmunkatanács, hogy a tér harmóniáját megóvja és az Akadémia monumentális palotáját a környező nagy házak nyomasztó magassá­gától megkímélje, a környező épületek homlokzat­tervére pályázatot ír ki, mert félő, hogy különben egé­szen megváltoznék nemcsak a tér, hanem az egész dunaparti rész képe is.­­ A negyven éves budapesti detektivtestület jubi­leumi albuma. Az államrendőrség budapesti detektivtes­tülete az idén ünnepelte negyven éves jubileumát. A de­tektivtestület nyugdíjpótló és segélyző egyesülete ez al­kalommal díszesen kiállított albumot adott ki, amelyet Vécsey­ Leó hírlapíró ízléssel és ötletesen szerkesztett. A fényképekkel és rajzokkal díszített 320 oldalas jubileumi­albu­m részletesen beszá­mel a detektivtestület negyven éves történetéről. Ez a rész ismerteti a detektivtestület meg­alakulását, és fejlődését a XIX. században, felvirágozását 1900-11 1918-ig és megújhodását 1918-ióól 1926-ig. A tes­tület kitűnő vezető tagjai — élükön Krecsányi Kálmán nyugalmazott, főkapitányhelyettessel — az élet detektiv­regényei című sorozatban szenzációs élményeiket mondják el, a napilapok rendőri rovatvezetői pedig apró írásaik­kal szerepelnek a kötetben. A gondosan összeállított hasz­nos tanácsadó a bűnügyi panaszfelvételtől^ az utlevf). •«gJfektaT ke«*ztü­l minden ugyes^sítets dolo­gröl**'pon't'os ' felvilágosítást ad az olvasónak- A szépirodalmi rész bűn­ügyi elbeszéléseket, költeményeket csoportosít A gyűjte­ményben Herczeg Ferenc ,,A szélhámos" című novelláját találjuk, továbbá Molnár Ferenc, Szini Gyula és mások detektivelbeszéléseit kapjuk. A detektivtestü­let történetét sok fénykép a szépirodalmi részt pedig számos rajz diszíti.­­ Egy ausztriai polgármester feleségét gujtogatás miatt letartóztatták. Bécsből jelentik, hogy a tullni (Alsóausztria) polgármester feleségét gyújtogatás gyanúja miatt letartóztat­ták. Az asszony fivére és fia e gyanú miatt vizsgálati fogság­ban van. Az asszonyt azzal gyanúsítják, hogy fivérét gyujto­gatásokra birta rá és ezen a réven akart fa- és anyagszállítá­sokra megbízást kapni. — Új középiskolai fiuinternátus a fővárosban. A budapesti evangélikus főgimnáziumot a fentartó egyházi hatóság internátussal bővíti ki. E kiváló középiskolának ez az új intézménye meg akarja könnyíteni azoknak az evangélikus ifjaknak a nevelését, akik vidékről a fővá­rosba kívánnak feljönni a középiskolai tanulmányok vég­zésére. Az internátus szeptember havában nyilik meg a Damjanich­ utca 28/a szám­ú házban. Az internátus élén a főgimnázium egyik tanára áll, aki a felvételt illető tudnivalókról csakúgy mint a főgimnázium igazgatósága is (VII., Vilma királyné­ ut 17—21. sz-1) szolgál részletes felvilágosítással. — L'ardente escale. (Egger Lilla regénye.) Bizonyos zavarral fogadjuk azt a különös könyvet, mely az elmúlt napokban jelent meg az egyik nagyobb párizsi könyv­kiadóvállalat kiadásában. A könyv címe L'ardente escale, szerzője pedig Egger Lilla, magyar írónő, aki ezzel az első regényével méltán vonhatja magára a francia irodalmi kritika figyelmét. Kérdés azonban, hogy a magyar irodalomnak is nyereségül számítható-e egy magyar író franciául írott regénye? Ezt a kérdést jog­gal feltehetjük, anélkül, hogy válaszolnunk is kellene rá, mert hiszen könnyen elképzelhetjük, hogy ezt a könyvet nem magyar, hanem francia író írta, olyan fölényes és elegáns francia stílussal és stílusban íródott. Mindössze annyit kérdezhetünk a fiatal magyar írónő­től, hogy amikor idegen nyelven ennyire érdekes és úgy írói koncepciójában, mint a részletek finomságai­ban ilyen kiváló regényt írhatott, miért nem próbálko­zik meg anyanyelvén az írásnak azzal a művészetével, amely, ez első regénye után ítélve, kétségtelenül sa­játja. A francia kritika bizonyára meg fogja állapítani azokat a hatásokat, amelyeknek visszfénye, finom eklekticizmus formájában, előttünk is fel-felvillan a L'ardente escale olvasása közben, különösen Colette hatásait, de az irodalmi értékek iránt igen fogékony­francia kritikusok kétségtelenül megtalálják majd benne a fejlődő egyéniség nyomait is és a lelki analízisnek egésze­n kivételes finomságait. Egger Lilla, ezzel az első könyvével, végleg beevezett az irodalomnak abba a révébe, amely ép oly lángolónak ígérkezik a fiatal írónő számára, mint az a másik lángoló rév, amely könyvének címét és célját jelenti. Hogy azonban ez a rév a francia vagy a magyar irodalom lesz-e, az még csak idővel válik el. (I. J.) — Ünnepségek Csepregen. Csepregen hármas ün­nepség volt. Leventeavatáson kivül a vármegyei iparos­szövetség itt­ tartotta Kiniczky Antal elnöklésével nagy­gyűlését, amelyen az Iposz képviseletében Dobsa László igazgató is megjelent. A csepregi daloskör meghívására a vármegye dalosegyesületei nagyszabású dalosversenyt is­­ rendeztek Csepregen. A résztvett 14 dalosegylet mindegyi­ke emlékplakettet kapott. Az ünnepségeken résztvett vitéz dr. Simon Elemér főispán, lovag Flandorffer Ignác ország­gyűlési képviselő, gazdasági főtanácsos, Hőgyészy Pál vár­­megyei főjegyző, Balogh Dénes főszolgabíró. — Elcserélt bőröndök. Tibor István Zsigmond­ utca 34. szám alatt lakó tanár bejelentette a főkapitányságon, hogy a Budapest és Pécs közötti útvonalon egy gyorsvonati fülkében valaki elcserélte vele bőröndjét. A cserét csak akkor vette észre, amikor Pécsen kiszállt.­­ Fináczy Ernő az egyetem új rektora. Szer­dán délben az előírt formaságok között ült össze a budapesti Pázmány Péter Tudomány­egyetem rek­torválasztó tanácsa, hogy megválassza az 1927/­28. tanév Rector Magnificusát.. Az egyetem négy­ fakul­tásának i-i elektora hivatott a rektorválasztásra, a hittudományi karból Baranyay Jusztin, Mihályffy Ákos, Schütz Antal és Martin Aurél tanárok, a­ jogi kart Doleschall Alfréd, Zimetty Károly, Navr­ati Ákos és Balázs tanárok, az orvoskart Nékám Lajos és Lenhossék Mihály professzorok, a bölcsészkart Gombócz Zoltán, Kornis Károly és Tangl tanárok képviselték, míg Ballay és Schaff­er orvostanárok és Tuzson bölcsésztanár távolmaradtak a választástól. Az egyetem ősi szokása szerint évről-évre más fa­kultás tanárai közül választja meg a Rector Magni­ficust. Ezen az alapon idén a bölcsészeti kar volt soron s a dr. Preisz Hugó ezidei rektor elnöklete alatt álló rektorválasztó gyűlés magáévá tette a kar jelölését és egyhangúlag dr. Fináczy Ern­őt, a peda­gógia professzorát, választották meg a következő tanév rektorává. Az új rektor a Lenhossék Mihály vezetésével nála megjelent küldöttség előtt kijelen­tette, hogy vállalja a rektori méltóságot, ezzel a vá­lasztás jogerőssé vált.. Dr. Fináczy Ernő meg­választása már a jelölés nyilvánosságra kerülésével bizonyos volt, az a körülmény pedig, hogy tizennégy év óta ez az első egyhangú rektorválasztás a buda­pesti egyetemen, szintén a dr. Fináczy Ernő műkö­désébe vetett bizalmat jelenti. Hindenburg német birodalmi elnök jelenlétében megnyi­tották a sylti védőgátakat. Hindenburgot megérkezése után a sylti polgármester kisfia üdvözli. Julien Luchaire, a sz e­lemi együttműködés párizsi nem­zetközi intézetének igazgatója Budapestre érkezett. Veszprém vármegye ajándéka a kisgazda-távlovaglás résztvevőinek. Fináczy Ernő, a Pázmány Péter tudományegyetem szer­­dán megválasztott új rektora. IPESTI HIRLAP 1027. junius 9.. esüfö- tök.

Next