Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-10 / 154. szám

Az állat hipnózis csodái. Egy világhírű artista mutatványai. Az állatok hipnotizálásának jelenségei évszá­zadok óta foglalkoztatják már a tudományos vilá­got, nem is szólva a hindu kígyóbűvölők mutatvá­nyairól, amelyek szintén az állati hipnózison ala­pulnak. A tudomány feljegyezte egy Sch­wendtner Dániel nevű német tudós nevét, aki már 163­­-ban megemlékezik egy „experimentum mirabile"-ról, amely kakasok és tyúkok mesterséges elaltatásáról szól. Ma már tudjuk, hogy ez a mesterséges elalta­tás egyszerű hipnózis. Újabban, amióta az emberi hipnózisnak már alig vannak problémái, különösen sokan foglalkoznak az állatok hipnotizálásának kér­déseivel. • Egy idő óta egy Labero nevű világhírű artista mutogatja magát Bécsben, akinek állathipnózisai az egész tudományos világ érdeklődését fölkeltették. Laber­o ugyanis nem elégszik meg az eddigi ered­ményekkel, tudniillik veszélytelen és ártalmatlan ál­latok, főleg háziállatoknak hipnotizálásával, hanem bámulatos mutatványokat végez óriáskígyókkal és szeliditetlen oroszlánokkal is. Ismeretes, hogy az óriáskígyó az állatvilág hipnotizőrje. Ez a titokza­tos erő teszi lehetővé az óriáskígyó táplálkozását, mert az az állat, amelyre ránéz, rögtön dermedt álomba merül, és a kígyó ebben a hipnótikus tehe­tetlenségében falja föl áldozatát. Ismeretes azon­ban az oroszlán hipnotikus képessége is, amely előtt valósággal megdermednek a nálánál gyengébb álla­tok. Az ulóbbi kutatások beigazolták, hogy az állat akaratereje testi erejével áll arányban. Az óriás­kígyó és az oroszlán azonban erősebbek az ember­nél, és épp ezért érdekesek azok a mutatványok, amelyeket Labero végez és amelyek a tudomány számára azt az eredményt jelentik, hogy az emberi akaraterő erősebb a legerősebb állat akaraterejénél is. Labero tehát nem olyan állatok hipnotizálását mutatja be, amelyek az embernél gyengébbek, ha­nem olyan állatokét, amelyek nemcsak erősebbek az embernél, hanem az emberek legveszedelmesebb ellenfelei is egyúttal. Bizonyos azonban, hogy ezek­nek a hipnótikus mutatványok végzéséhez nem elég az egyszerű akaraterő, hanem véghezvitelükhöz az a különleges hipnótikus hatalom is szüksége, amely csak igen ritka esetben jut egy-egy embernek osz­tályrészül. Szt­zslázt rigmusok• Thalia, jojcakát.­ Most már a melegnek bősze jő: Oroszországon is győz e hő. Sőt, János bácsi is egyetért ebben: Eb vesz , színházat ilyen melegben! Aludni térnek —­ tente csak, tente! — Magyar mándli, moszkovita mente S amely után ugy epedt az árva, Tábla kerül a kapura: — Zárva! Xar­i/sáff titka. Lám, Törzs Jenő kapós fajta S épp ez hozza bajba: Több színházak kapnak rajta, Még pediglen bajba. (Dalamér.) M­OZI. Hogy állítják elő a nyersfilmet? A mozi diadalmenete egy emberöltő óta a jelen­tős iparok egész sorát támasztotta életre. Ezek közé tartozik elsősorban a nyersfilmek előállítása. Az amatőrfényképezés a szarulemezek mellett már sok év óta ismerte a filmet, de a fényképező filmekben való szükséglet a fotografálás nagy elterjedtsége el­lenére is aránylag olyan csekély volt, hogy nagybani gyártás nem fizetődött ki. De a sok kilométer hosz­szúságú filmek előállítása óriási vállalatokat keltett életre, amelyek a technika legújabb vívmányai sze­rint gyártják a fényérzékeny szalagot. A filmgyártás rendkívüli figyelmet és óvatossá­got kíván, mert nyersanyagként és üzemi eszközök­ként a legtűzveszélyesebb anyagokat használják fel. A celluloid, amelyre­ a fényérzékeny réteg rákerül, kollodiumgyapjúból áll elő. Minthogy ez tűzveszé­lyes, csak ötven százalékos nedvességtartalommal és mindig horgannyal bélelt ládákban szállítják. A nyersanyagfilmgyárban az első munka abból áll,­ hogy a kallódiumgyapjú celluloiddá alakuljon. Ned­vességtartalmának eltüntetése után evégből először is fel kell oldani alkohol-aether vegyfrlékben, amely­hez még glicerin, ricinusolaj és kámfor van keverve. Az oldás nagy vörösrézdobozokban megy végbe, vagy 24 óráig tart, amíg a szilárd, fehér gyapjú sár­gás, mézforma folyadékká változik át, amelyet aztán desztillálnak. A m­mka további folyamata az, hogy az oldatból öntőgépeken folyamatos celluloidszalag gyártódjék. Két nagy hengeren vezetett végtelen vö­rösrézszalagfelület öntőasztalként szolgál, amelyre vékony hasadékon keresztül a feloldott kallodium­gyapjú kifolyik. A hasadék szélessége és a mozgás­ban tartott vörösrézszalag gyorsasága adják meg a celluloidnak a vastagságát. Ez a vastagság általában 0.1 és 0.2 milliméter közt ingadozik. A celluloidutak normális körülmények közt 54 centiméter szélesek és egy öntésben 300 méter hosszúságban is előállít­hatók. Minthogy az alapnak fényátbocsátónak,­­ec­ész siknak és azonfelül ellentállóképesnek kell lennie, sokévi tapasztalatot és a legnagyobb g­ondot igényel az előállítása. 15 PESTI HÍRLAP Erre az alapra vonják aztán rá a fényérzékeny­réteget, az i­. .n. emulziót. Ennek az elő- és összeállí­tása, ami sötét kamrában megy végbe, gyári­­­tok. Különféle emulzió van, aszerint, hogy negatív vagy pozitív filmhez kell. A pozitív filmekhez brómezüst­ből és klórezüstből való emulziót használnak; a ne­gatív filmre brómezüstből és jódezüstből való réteg jön, amihez még más pótanyagokat, az u. n. szen­zitilizátorokat is kevernek, amik a fény- és szín­ezé­kenységet növelik. Ha az emulziót csak úgy egyszerűen rá akarnák rakni a celluloidalapra, akkor nem ragadna meg. A celluloidot tehát előbb vegyi úton durvítani kell. Ez a preparáló gépek útján történik. A filmszalagot az egyik oldalán belemártják a gépbe alkalmakból és savakból álló oldatba, aztán hengereken forró leve­gőre való kitevéssel szárítják. Az alapot az emulzió­val vörös világítású helyen kell leönteni, nehogy a film időnek előtte kapjon világítást. Az öntözőgépek épúgy alkotják, mint a preparálógépek. Az alap bele­merül az emulziós oldatba és tovasiklása közben ma­gához vonj­a a szükséges emulziós réteget. A fény­érzékeny réteg vastagsága csak 0,02 milliméter. A­ réteg óvatosan szárítandó, természetesen szintén sö­tét helyen. A következő munkaetappok: a filmnek szala­gokra való vágása, lyukasztása és csomagolása. A normális mozifilm 35 milliméter széles, az egész nyersfilm szélességéből tehát a precíziós vágógépek 14 filmszalagot hoznak ki. A film, hogy lepergethes­sék a felvételnél vagy a színházban, mind a két ol­dalon perforálandó, amely lyukasztási munkának nagyon gondosan kell történni. Ehhez külön gép van, amely egy óra alatt vagy 450 méter filmet lyu­kaszt. Ezután a filmek végül fénymentesen becsoma­golandók. Meg kell jegyezni, hogy a gyártás egész ideje alatt a port távol kell tartani és gondoskodni kell állandóan egyenletes temperaturáról. Kétmillió méter oktató- és kulturfilm. A filmnek, minden idők legelterjedtebb népszó­rakozásáinak, amely népszerűségben legyőzte az antik világ székházát, sőt a ma millióinak legkedveltebb mulatságát, a sportot is, egy másik nagyszerű értéké­ről ali£ veszünk tudomást. E szinte felbecsülhetetlen érték p­edig a mozgóképnek oktató, ismeretközlő, mű­veltségterjesztő,a tudománynépszerűsítő és nevelő kész­sége­ illetőleg alkalmassága, ami már-már a nyomta­­­tott betűvel veszi fel sikerrel a versenyt. A filmnek ez újabb elhivatottságát és e téren már elért eredményeit a legmeggyőzőbben bizonyítják Günther berlini professzornak most közzétett adatai. Günther a kulturfilmekre vonatkozó adatok bő tárhá­zát nyújtja. Néhány darab híjján 6000 oktató és kul­turfilm adatait sorolja fel Günther professzor adat­tárában. Az összesen több mint­ kétmillió méter ne­gatív hosszúságú 6000 film között a legtöbb (1515 drb.) földrajzi tárgyú. Ezután következik 1032 filmmel a bányászat, ipar és­ általános technikai csoport, míg a mathematikai vonatkozású filmeket mindössze 13 da­rab képviseli. Jellemző, hogy az 1515 földrajzi tárgyú film közül 847 Németországra vonatkozik, míg Ma­gyarországról mindössze 1 film szerepel a kötetben. E négy film közül 3 az elszakított területeket és 1, amely a „Die Hortobágypuszta bei Debreczin" címet viseli és csupán 165 méter hosszú, képviseli a mai Magyarországot. Ugyanekkor 40 film 11.076 méter hosszúságban ismerteti az osztrák köztársaságot, de még a sarkvidékeknek is 11 film jutott 15 798 méter hosszban. A német történelemről — a világháború ki­töréséig — 38 film készült, amelyek közül ötöt a ma­gyar származású Cserépy rendezett. Külön csoportban vannak felsorolva a világháborúról, valamint a há­ború utáni időkről és a békeszerződésekről, valamint azok következményeiről készült filmek. Fölösleges megjegyezni, hogy magyar történelmi vonatkozású film egyáltalán nem szerepel a jegyzékben. Népjóléti tárgyú film 277 van forgalomban Németországban, amelyek közül 25 csupán a vakok és egyéb nyomoré­kok gyámolításáról és gondozásáról szól. 476 film a különféle sportokkal foglalkozik, amelyek között 4 filmmel a bikaviadal sportja is szerepel. Kerek 100 mesefilm adatait is megtalálhatjuk Günther profeszor adattárában, amelynek „aktuális felvételek" csoportjában 51 oly film fordul elő amely temetési szertartásokról készült, míg 18 film — az orvosi filmek között — szülészettel foglalkozik. És így tovább, úgyszólván nincs kérdés vagy tudományág, amelyre a német oktatófilmgyárosok figyelme ki nem terjedt volna és amelyet a német alaposság a kötet­ben el nem skatulyázott volna. Reméljük, hogy Günther tanár adatai végre meggyőzik a közönyösöket, sőt a film ellenségeit is, ar­ról, hogy az oktatófilmügy létezik és hogy ezz.il — akár akarják, akár nem — a modern pedagógi­áb­an és az iskolán kívüli népművelés terén immár számol­niok kell. I. M. * (A főpróbák ellen.) Említettük már, hogy az amerikai filmgyárak megszüntették az új képek newyorki főpróbáit. Most azt is kimondták,hogy a nyugati partvfiléken, tehát Los Angeles körül sem rendeznek többé főpróbát. Három órai tanácskozás után, amelyben Will Hays, a filmcár is részt vett, hozták meg a határozatot. A főpróbák ellen azokat az érveket hozták fel, amelyeket a színházi főpró­bák ellen is szoktak felsorakoztatni: túl sokan látják ingyen a képeket. A kritikusok olyan részleteket is kritizálnak, amelyek utóbb kimaradtak. Ha csak ve­títőteremben mutatják be a képet, nagyközönség nél­kül, a hatás erőtlenebb stb. A nagy gyárak mind aláírtak a megegyezést a főpróbák megszüntetése tekintetében, de alig hihető, hogy az új rend állandó lesz.

Next