Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-21 / 163. szám

18 BUDAI SZÍNKÖR BORCSA AMERIKÁBAN Em­őd Tamás és Török Bexsó 3 felv. zenés játéka. Borcsa Fedák Sári Csicsóka Pesta Petheő Attila Knickerboeker Boross Géza Kocogó Mihály Kabók Győző Bocogóné Simon Marcsa Özv. Csicsókáné Halmy Margit Daisy Babochay Erzsi Bob Berczy Géza Ianko :­«Andrtr Bitek» Kezdete ?is, vége­z 11 órakor. BUDAPESTI SZÍNHÁZ A SCHLESI­NGER-FIÚ ESETE A LEFKOVICS KATÓVAL. Feld Mátyás 4 felv. pesti revü-operettje. Lefkovics M. Erdélyi Mihály Lefkovics Bözsi Rasofszky Juci Lefkovics Kató Somogyi Nusi Schlesinger IKLŐ Sarkadi Aladár Lindbergh Val. I.atabár Árpád Adria Pipi Lészai Kató Kezdete 8. vége 11 órakor. MŰJÉG-MOZI. (A vári Sligeti tavon ) Telefon: L. 919—22. 23. AKIK MEGTALÁLTÁK EGYMÁST Főszereplő: Agnes Ayres. AZ UTOLSÓ KALAND Kettős főszerepben: Franklin Farnum. Előadások: 8 és 10. s­zínházi akciónk ol­csó jegyeit az alábbi helyeken árusítjuk : HÉTKÖZNAPOKON: Főkiadóh­ivatalainkban• V. Vil­mos császár-út 78. és VII., Er­zsébet körut 1. f­iókkiadóhiva­talainkban: 1., Krisztin körut 133., II., Margit-körut 6/b. IV., Váci utca 30. VI. Andrásgy-út 4. Újpest, István-út 1 Kispest, Kossuth-tér 11. ÜNNEPNAPOKON OCSI 13 óRAIC. Főkiadóhivaalainkbal.­ V., Vil­mos császár-út 78 V10 Erzsé­bet-körut 1. KAMARA-MOZGÓ T­elefon: 1. 440—27. Abel Canee mesterműve: SZÁGULDÓ HERÉK Éposz két részben, előjátékkal. (Severin Mars, Ivy Close). Előadások: 6. 8. 10. SzinHttxak , Budai Szinker (3,­­8) Budapesti (4, 8) Csütörtök ....... Borcsa Amer. Schlesinger flu Péntek . Borcsa Amer. Schlesinger fiu Szombat. Borcsa Amer. Schlesinger flu Vasárnap d'u " r este Vén bakancsos Schlesinger flu Vasárnap d'u " r este Borcsa Amer. Schlesinger flu BEKETOW-CIRKUSZ (Telefon L. 919—35.) A NAGY JÚLIUSI MŰSOR naponta este 8 órakor. Minden előadásban L A­B­­­R­O az állatok legyőzője, hynotizál oroszlánokat, tigrist, krokodilo­kat, óriáskígyókat és egyéb vadállatokat. Ma­ délut­án előadás félhely­árakkal, kezdete 4 órakor. Szim­kolzi rigmusok• A Múxaa pihen. Mély csönd ül a Pieridáknak Nyáresti berkeiben. A bokrokban bús fintort vágnak A faunok. A Múzsa pihen. Pihenteti magasztos testét, Koturnuszt, klámiszt levet; Ihlett napot, csóklázas estél­y , Boldog nyugalomba' feled. Leng körötte friss sarjúillat, Távol a festék szaga S ha az égen kigyúl a csillag, Az nem a sztárok csillaga. Lenyűgözi bűvös igézet: Ah, Múzsának lenni jó, Csak ne volna szezon és színészet, Közönség és direkció! (Dalamér.) * (Vendégszereplés a Budai Színkörben.) Vasár­nap délután a Budai Színkörben A vén bakancsos és fia, a huszár kerül színre. A darab női főszerepét, Ilonkát, Monostory Margit, a tehetséges színésznő és előadóművésznő alakítja, aki ezúttal D­ózsahegyi Kál­mánnal együtt szerepel.­­ Egész nyáron „Borcsa Amerikában" uralja a Budai Színkör műsorát. Em­őd Tamás és Török Rezső diadalmas sikerű zenés játéka -- akárcsak a Borcsa hajója - száz cso­mós sebességgel fut a jubiláris előadások felé. Ami természetes is, mert ennek a hajónak Fedák Sári művészete, Fedák Sári jókedve, Fedák Sári nótázása, Fedák Sári ötletessége Fedák Sári szavának színe és zamatja a rakománya. Julius hó 29-én 50-ik elő­adás. * (Páratlanul mulatságos est) lesz a Schlesin­ger-fiú esete — Lefkovics Katóval pénteki, 25-ik ju­biláris díszelőadása. Az egész nézőteret virágokkal fogják díszíteni és a jegyszedőket ez estén a husz Schlesinger-girl helyettesíti. Somogyi Nusi, Sarkadi és Latabár az előcsarnokban jazz-band zene mellett fogadják a közönséget. Virágcsata és külön nagy ka­baré is lesz. Minden látogató a legszebb énekszámo­kat és a főszereplők jelmezes arcképével díszített Schlesinger-albumot kap ajándékba. A mai, pénteki és szombati előadások jegyeiért sorfalat állanak az emberek. * (A „Borcsa Amerikában") 40—50-ik előadás­sorozatához zsúfolt házakkal ért el. A jubiláris 50-ik előadás pénteken, július hó 29-én lesz. Fedák Sári felülmúlhatatlan alakítása, Babochay Erzsi, Petheő Attila, Boross és Berczy Géza alakításai feledhetetlen élményei a nyári szezonnak. Pénztári telefon: T. 287-50. , . * (A vén bakancsos és fia, a huszár), Rózsa­hegyi Kálmánnak, a Nemzeti Színház művészének, valamint Lakatos Ilonka, Monostori Margit és Ker­tész Gábor felléptével kerül szinre vasárnap délután a Budai Színkörben. Mérsékelt helyárak. * (Alpár Gitta hangversenye.) Július hó 23-án, szombaton este 8. órakor az operaház tagjaiból ala­kult szimfonikus zenekar hangversenyt tart Alpár Gitta közreműködésével az állat- és növénykertben. PESTI HIRLAP 1927 julius 21 . csütörtök. TÖRVÉNYKEZÉS. Huszonöt év előtti százezer koronáért harmincezer pengő. Egy amerikai gépgyár valorizációs pöre. Két évvel ezelőtt a Pesti Hirlap részletesen be­számolt arról az­ érdekes pörről, amelynek az előz­ményei egy negyedszázaddal ezelőtti ,sikkasztási ügy­gyel kapcsolatosak. A kilencvenes évek végén az amerikai Cormick gazdasági gépgyár Budapesten fió­kot nyitott, amelynek vezetésével Stillmann D­. Wil­liam amerikai szakembert bízta meg.­ Stillim­an­ né­hány éve Budapesten való tartózkodás­a után megnő­sült, és feleségül vette az előkelő családból való gyulai Gaál Blankát. Az amerikai cég budapesti te­lepén 1902 nyarán megjelent egy amerikai megbí­zott és átvizsgálta az üzl­eti könyveket. A rovancso­lásnál kiderült, hogy a pénztárból 95.701 koron­a hi­ányzik, amellyel Still­man nem tudott elszámolni. Azonnal felfüggesztették állásáról és feljelentést is akartak tenni ellene, amikor olyan megegyezés tör­tént, hogy a kárt megtérítik. Stillman felesége és rokonai közjegyző előtt kötelezettséget, vállaltak a közel százezer koronás kár és a kamatok­ megtéríté­sére és zálogul lekötötték a báró Pongrácz Matild halála esetén örökségképen reájuk járó vagyont. Az egyezség megkötése után Stillimman­ elhagyta az országot és feleségével együtt Amerikába vándo­rolt. A Stillman-házaspár azóta már elhalt és 1921 tavaszán báró Pongrácz Matild is meghalt. Az örö­kösödési eljárás idején az amerikai gyár megbízásá­ból dr. Pallós Gyula ügy­véd a régi közjegyzői okirat alapján pert indított báró Luzsénszky Zsig­­on­dné, született Gaál Aranka Vöröskeresztes gondnoknő, Szánky Sarolta, Szánki Sándor, Szánky Aurél és dr­. Sarlay Sándorné született­­Turnovszky Alexandra ellen. A törvényszék előtt hosszú bizonyítási eljárás folyt és sokat vitatkoztak azon, hogy az örökösök valorizál­tan kötelesek-e megtéríteni a hus­zonöt év előtt elsikkasztott százezer koronát. A törvényszék megállapította a chicagói gépgyárnak a valorizáció­ra való igényét, de mivel a kezességet vá­llaló örö­kösök csak 1921-ben kapták meg a lekötött ingatla­nokat, a bíróság szerint a százezer koronának 1921-ben levő értékét kötelesek megfizetni.­­Ez­ az ösz­szeg mindössze kétezerhatszáz pengő volt. A Tábla az ítéletet megváltoztatta és kimon­dotta, hogy az alperesek a követelést olyan mérték­ben kötelesek valorizáltan megfizetni, amilyen mér­tékben valorizálódott a negyedévszázaddal lekötött örökrész is. Ez a marasztalási"ö­sszeg a mai "érték szerint meghaladta az egymilliárd koronát. A .. Az ügy végül most a Kúria elé. kel'ul'f.it A­­jdf­a­j a valorizáció kérdésében arra az állit­ópofitra Mélyek-' kedett, hogy az átértékelés a hagyaték megnyíltától független. Figyelemmel azonban az eredeti kötele-­ zettség Vállal­ásának' módjára, 'a .g&MiMgt: AfHjA*!" nyakcra és különös tekintettel" az amerikai m­agy gyár anyagi viszonyaira, a Kúria méltányosságból a ma­rasztalási összeget harmincezer pengőre szállította le. Ilyenformán a huszonöt esztendővel ezelőtt elsikkasz­tott 95.701 koronáért a Kúria most harmincezer pen­gőt ítélt meg.­­ Izgatásért elítélt ipartestületi alelnök, Kis­kunhalas egyik általánosan ismert polgára, Zilah János gépgyártó ügyét tárgyalta szerdán­­ az Ítélő­tábla Auer-tandcsa. Zilah a kiskunhalasi ipartestület alelnöke, de vezető állást tölt be a város " több társa­dalmi egyesületében, azonfelül mint virilista a tör­vényhatósági bizottság tagja." A királyi ügyészség a rendőrség intézménye elleni izgatással vádolta a gazdag iparost A múlt év tavaszán Zilah a kiskun­halasi főutcán nagy csoportosulást látott, Q.is a tö­meg közé vegyült és látta, hogy egy rendőr meg akar bilincselni egy kocsist. .. . . " — Te is a parasztot ütöd? aki kenyeret ad­­ne­künk. Üsd a rendőrt! — mondta Zilah János, a rend­őr feljelentése szerint. . . A kecskeméti törvényszék előtt Zilah János arra hivatkozott, hogy egész életét a­ társadalmi rends­ ér­dekében kifejtett munkásság jellemzi,­ tehát nem­ mondhatta azt, amivel vádolják. A tanuk ezzel szem­ben a vádat igazolták és a bírósági izgatásért tizen­négy napi fogház és egymillió korona pénzbüntetésre ítélte Zilah Jánost, a büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. A Tábla szerdán a törvényszék­­ ítéle­tét helybenhagyta és az ítélet mindjárt "jogerős lett.­­ Felmentettek egy Párizsból hazatért mun­kást. A büntetőt­örvén­yszék Patay-tanácsa szerdán tárgyalta Csibor István szerszámkészítő bűnügyét, aki ellen a királyi ügyészség az állam­i és"társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntett és iz­gatás címén emelt vádat. A vád­ szerint­ Csc­ Thor két év előtt Párizsban az októberi forradalom ott élő vezéreivel együtt részt vett egy mozgalomban, sőt a Vér Imre Köztársaság című lapjába cikket is írt, a­­melyben a földmíves osztályt a földbirtokos osztály elleni gyűlöletre izgatta. Czibor tagadta, hogy bár­milyen mozgalomban részt vett volna, csak annyit is­mert el, hogy néha megfordult abban a vendéglőben, ahova Károlyi Mihályék, Szende Pálék és Vér Imréék­­ jártak. Azt mondta, hogy­ az inkriminált cikket nem ő írta, hanem az ő tudta nélkül írták a cikk alá az ő nevét. A bíróság felmentette Czibor­ Istvánt a vád alól, azzal a megokolással, hogy nem bizonyosodott be a mozgalmakban való tevékenysége és a cikkről sem lehetett megállapítani tagadásával szemben, hogy azt tényleg ő írta volna. A bíróság mindjárt szabadlábra is helyezte Czibor Istvánt. Mivel azon-­­ban a gyulai törvényszék különböző bűncselekmé­nyek címén keresi a Párizsból hazatért Czibort, nem bocsátották haza, hanem Békésgy­ulára szállítják. KÖZGAZDASÁG. Nyugtalanító tünetek Románia felől. A tőzsde aggodalmaskodói még tegnap nyugat felé mutogatták a tornyosuló felhőket, ma már kelet felé fordították tekintetüket, hogy arról fenyeget a vész. Vajon csakugyan kell-e félnünk a várható ro­mán fejleményektől és nem inkább arra kell-e gon­dolnunk, hogy az irányadó külföld éppen azért fog fokozottabb mértékben megbecsülni bennünket, mert körülöttünk hol itt, hol ott mutatkoznak nyugtala­nító mozzanatok és szilárd alakulásnak csak Ma­gyarország látszik? Igenis lehetnek belső zavarok Romániában, de ezek a dolog természete szerint mihozzánk nemcsak hogy át nem plántálódhatnak, de éppen demonstrál­ják, hogy Nagy-Románia annyi heterogén elemből van összetákolva, hogy azokat a román államhata­lom egységbe fogni és gazdaságilag összeforrasztani nem képes, amiből Magyarország csak erőt meríthet. Minket tehát aligha érinthet károsan egy esetleges román felfordulás. Feltehetjük ugyan, hogy Moszkva, ahol ünnepi színházi előadáson ünnepelték az osztrák „forradalmat" és hirdették, hogy a messze keletről Közép-Európába és a Balkánra kell áttenni a forra­dalmi tevékenységet, most, hogy Ausztriában ismét csönd van, könnyen meglehet, hogy sok tekintetben aláaknázott Nagy-Romániában próbálkoznak. Mert mi a helyzet Romániában? Az egész poli­tikai és gazdasági hatalom a Bratianu testvérek ke­zében van. A két Bratianu hatalmában tartja az egész hitelszervezetet, még­pedig nemcsak a nagyobb bankoknál bírt részvényérdekeltség révén, hanem a Román Nemzeti Bank hitelpolitikája révén is, amely teljes mértékben pártpolitikai célok szolgálatába van állítva. Nem kell bővebben magyarázni, mit jelent az, ha a legfőbb pénzforrás csak azoknak áll rendel­kezésére, akik a párt megbízható oszlopai, csak a vidéki intézet élvez reeszkompt hitelt, amely tovább viszi a pártintenciókat, lefelé, az utolsó hitelkérő ke­reskedőig, vagy parasztig. S minden kivül reked a hitelorganizáción, amely pártellenes, mondjuk ellen­zéki, vagy komoly kisebbségi érdeket képvisel. A Bratianu fivérek személyes nagy vagyona, mely tekintélyes része az össz román vagyonnak, pá­rosulva a hitelszervezet fölött való uralommal és a teljes államhatalommal, olyan erőt képvisel a lakos­sággal szemben, mellyel nehéz megküzdeni. S ez a­­.ha-talm­i organizáció az által válik teljessé, hogy kül­földi tőkének nem engedi meg, hogy megfelelő szerep jusson a gazdasági élet talpraállításában és reorga­nizációjában. Ezért hirdeti elvül, hogy Nagy-Romá­nia felépítése a belső, a nemzeti tőke feladata és meg kell várni, míg a tőkeképződés olyan fokot ér el, hogy a külföldi tőke mellőzésével mindent maga elvégez­het. Ezért a 30—40 százalékos kamatláb ma sem rit­kaság és­­a jó kéz az, amely 20 százalék alatt hitelt élvezhet. A nemzeti tőke politikájának ez a fogalmazása nyilvánvalóan a jellemzett hatalmi célokat szolgálja a Bratianu-család kezében. Mihelyst nagyobb kül­földi tőke teszi be a lábát Romániába, Bratianuék­nak ez a teljes gazdasági hatalma nem maradhat meg és az uralmuknak h­a­marosan vége. • Ezért kel­lett megbuknia Avarescunak abban a pillanatban, amikor kész volt megkötni a németekkel a nagy köl­csönt, ami a német befolyást kétségtelenül úrrá tette volna Nagy-Romániában. A király halálával vált teljessé a Bratianu-ura­lom. Ez azonban a dolog természete szerint csak a kormányzat erejét jelenti a lakossággal szemben s jelenti Nagy-Románia gyöngeségét, tehetetlenségét és teljes szervezetlenségét. Bratianuék ereje nem elve­ken, nem szilárd szervezeteken nyugszik, hanem éppen ellenkezőleg, a szervezetlenségen és csak addig tartható fenn, amíg kívülről nagyobb lökést nem kap. Ezért kell nagyon résen lennünk és ezért ítéljük ve­szedelmesnek Moszkva esetleges megmozdulását. Se­hol akkora kommunisztikus szervezkedés nem folyik évek óta Európában, mint Nagy-Romániában. Ahol a társadalmat ennyire kizsarolják, ahol 40 százalé­kos hitel legális hitel, ahol a khaosz a kormányzati hatalom­ főforrása, mert addig érzi hatalmát bizton­ságban, míg a produktív elemek szervezett ténye­zővé alakulni nem tudnak, ott a kommunisztikus földalatti szervezkedésre leghálásabb a talaj. Romániának teljes nyugalomra van szüksége minden határ felől s ha egy oldalon erősebben megzavarják nyugalmát, a belső felfordulás elkerül­hetetlen. Cs. J. : Az Osztrák Nemzeti Bank fölemelte a leszá­mítolási kamatlábat. Bécsből jelentik: Az osztrák Nemzeti Bank a leszámítolási kamatlábat 6 száza­lékról 7 százalékra emelte fel. A kölcsönügyletek ka­matlába szintén 1 százalékkal emelkedett.

Next