Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-05 / 149. szám

1 t t 1«27 Julius 5., kedd. PESTI HÍRLAP HYPRE EAU DE COLOGNE • , •••• • • RÄÜBANKMANN lesferiárás a kecskeméti sakkverseny. A külföldi mesterek Eeíkosedve nyi­latkoznak a magyar játékosokról Kecskemét, jul. 3. (Saját tudósítónktól.) Kecske­mét városa mindenképen igyekszik kifejezni ma­gyaros vendégszeretét a nemzetközi sakkverseny l'észtvevőivel szemben. Valóban felejthetetlen él­nényt nyújtott a vendégeknek a fényesen sikerült ízikrai kirándulás ís, amelyet a város rendezett. A lársaslakomán persze a felköszöntők egymást érték e kedves meglepetésére szolgált a nemzetközi mester­verseny minden résztvevőjének, hogy őket nemzeti himnuszuk hangjai mellett köszöntötték fel. Igy kö­szöntötték fel Przepiorka Dávid varsói bajnokot, a lengyel sakkszövetség alelnökét, aki a magyarok kö­rében rendkívüli népszerűségnek örvend s aki ismét magyarul köszönte meg az ovációt. A lengyel mester elmondta a Pesti Hírlap tudó­sítójának, hogy magyar versenyen harmadízben ját­szik, Győrött, majd egy évvel később Debrecenben. Magyarországon mintaszerűen rendezik a tornákat s amellett oly nagyszerűen fogadják a vendégeket, liogy valamennyi versenyen, melyet életében játszott, ide fűzik a legkellemesebb élmények. Az évről-évre megismétlődő versenyek következtében Magyarország k váló mestergárdát nevelt. Maróczy nagymestert, to­vábbá Balta. Forgács mestereket nem tekintve, a fia­talok közül dr. Nagy Gézát. dr. Vajda Árpádot, a Stciner-fivéreket, azonkívül még többeket, mert Ma­gyarország legalább busz ifjú mesterrel rendelkezik. — Bízvást állítom — mondotta —, hogy az 1896. évi budapesti millenáris mesterverseny óta nem volt a kecskemétihez hasonló erős verseny. A legutóbbi nyolc nemzetközi versenyen egyéb­ként a lengyel bajnok háromizben első, kétszer má­sodik, egyszer a negyedik és egyszer a hatodik dijat nyerte. * A magyar résztvevők legfiatalabbja Steiner La­jos. Évek óta erős tehetség hírében áll, azonban, va­lódi diadalát most először aratja, ami a kecskeméti verseny erős mezőnyét tekintve, nagyrabecsülést ér­demel. Dr. Vajda Árpád rendkívül snájdig játékos. Éles játékmodora mellett megesik, hogy pontokat ve­szít. Székely Jenő mintegy tizenhat esztendeje (1919 Abbázia) nem vett részt nemzetközi versenyen. Az utolsó pillanatban ugrott be s nem volt alkalma a tréningre. Sárközy Balázs az elmúlt évben Budapes­ten nyert mesteri címet, először szerepel nemzetközi mestertársaságban. Elfogultan játszik, ami újoncok­nál elég gyakran előfordul. Remélhetőleg még fejlő­désre képes. Takács Sándor az osztrák színeket a magyarral cserélte fel s neve mellé Miskolcot vette fel. Nagy elméleti tudással bíró játékos, akire még kétségkívül szép jövő vár. Végül csak annyit, hogy a kecskeméti versenyen résztvevő husz mesterjáté­kos a legszebb dicséret hangján emlékezett meg az itteni viszonyokról. H. I. * A vasárnapi nyolcadik versenynapon Kecske­méten megindult a budapesti mesterjárás. Dr. Nagy Géza debreceni mester után most a fővárosi meste­rek rándultak a hires városba. Itt láttuk dr. Erdey Aladár, Havasi Kornél. Steiner Endre mestereket. A Magyar Sakkszövetség képviseletében Barlos Árpád szövetségi kapitány vett részt a tornán. Érdekes vendég jelent meg, néhai Breyer Gyula mesterünk özvegyének személyében is. Külföldről pedig B. Ka­gan, az ismert berlini sakkiadó. A mesterverseny nyolcadik fordulóján Nimzovics indiai védelmü játszmában tisztáldozattal győz Grünfeld ellen. Steiner a Przepiorka elleni Caro Kann megnyitásu játszmával szaporította győzelmeinek a számát. A dr. Asztalos— Müller-játszma (francia védelem) el­döntetlen maradt. A Sárközy—Takács (angol játszma) és a Kmoch—Gilg játszmák szintén remisvei végződik. Bruckmann győz dr. Tartakower ellen (Bird-meg­nyitás) Vukovics Ahues ellen (indiai védelem). Szé­kely. dr. Vajda és Colle—Bemdtsson ellen (francia védelem). A Yates—dr. Aljechin-játszma félbemaradt. Hétfőn a függő játszmák lebonyolítására került a sor. Steiner győz Székely ellen, dr. Vajda Vukovics ellen, Yates- Müller ellen. Colle Vukovics ellen. A Takács—Gilg, Grünfeld—Colle és az Ahues—Berndt­sfo'OT-játszma eldöntetlen. A függőjátszmák lebonyolításának további so­rán Steiner legyőzte Berndtsont, Aljechin Yatest és Ahues Székelyt. Az A-csoportban a mesterek állása a következő: Aljechin 7, Asztalos Kmoch 5 lÁ, Gilg 5, Tartakover, Takács 4, Brinchmann 3, Yates 2K, Müller 2, Sár­közy 1. A B-csoportban Steiner vezet 7 % egységgel, utá­na következik Nimzovics 6, dr. Vajda, Colle, Ahues 4M, Grünfeld 3 lA, Székely, Berndtson és Vukovics 2 y 3, Przepiorka 2. A nagymesterek versenyének résztvevői kedden délután a kilencedik fordulón a következő összeállí­tásban mérkőznek: az A-csoportban Aljechin-Aszta­los, Miiller-Kmoch, Tartakover-Yates, Takács-Brinch­mann, Gilg-Sárközy. A B-csoportban Nimzovics-Colle, Székely-Grünfeld, Przepiorka-Vajda, Ahues-Steiner, Berndtson-Vukovics. A nemzetközi mesterképzőverseny döntőjében a résztvevők sorrendje a sorsolás sorrendjében a kö­vetkező: 1. Heim károly (Bpest); 2. Friedmann H. (Lemberg); 3. Dr. Négyesy György (Budapest); 4 riklcr Bóbert (Budapest)* 5 Bejfir J. (Prága); 6. Dr. Szabó Dezső (Budapest); 7. Begedzinski T. (Lodz); 8. Jakab Árpád (Budapest); 9. Apscheineks F. (Riga); 10. Grob H. (Zümcb). A döntőmérkőzés első fordulója a következő eredménnyel járt: Dr. Négyesy győz Jakab ellen, Apschenieks Friedmann ellen, Begedzinski Pikler e'len és Bejfir dr. Szabó ellen. A Heim—Grob-játszma eldöntetlen. A hétfőn lefolyt második fordulón dr. Né­gyessy megverte Apscheniecket, Heim győzött Fried­mann ellen, Pikler Jakub ellen, Begedzinski Beifir ellen, Groö dr. Szabó ellen. A résztvevők élén dr. Né­gyessy és Begedzinski állnak 2—2 egységgel. Itt emiitjük, hogy a főtornajátékosok tiszteleté­re az Iparos-Otth,on d ;sztermében társasvacsfcra volt. Az országos középiskolai bajnoki verseny részt­vevői a következők: Drucker József. Dobrowsky Ist­ván, Jacobi Arisztid és Tlszay Géza Budapestről, Sahin Tóth István, Kenyeres János és Géza Kecske­métről, Schilfert György Kiskunhalasról. Viola Jó­zsef Szolnokról, Friedmann Károly Nyíregyházáról, Zelenák Andor Csepelről. A középiskolai bajnoki verseny julius 5-én kez­dődik. Itt adjuk a verseny egy érdekes játszmáját: Világos: Yates. Sötét: Dr. Asztalos. I. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 a6 4. Fa4 HÍ6 5. 0—0 Fe7 6. Bel b5 1. Fb3 ü6 8. c3 Ü—0 9. d4 Fg4 10. Fe3 Be8 II. Hbd2 d5 12. exd5 Hxd5 13- Vc2 HXe3 14. Bxe3 exd4 15. cxd4 Hxd4 ÍJ. Hxd4 Vxd4' 17. Bael Vd7 18. Ve4 Ff8! 19. Vf4 Bxe3 20. Bxe3 Bcl8 21. h3 Ff5 22. Hf3 Fd6 23. Vg5 h6 24. Vh5 c5 25. Hh4 Fh7 26. Fd5! Ff8 27. Be5 Bde8 28. Hf3 Bxe5 29. Vxe5 FdC . . Ve3 Ff5 31. He5 Fxe5 32. Vxe5 Fe6 33. FxeG Vxe6 34. Vxc5 Vxa2 35. Vc8+ Kh7 36. Vf5+ g6 37. Ve6 a5 38. g4 a4 39. h4 Ve4 40. Kh2 Vd5 41. Ve 7 Vf3 42. Va7 b4 43. g5 hxg5 44. hxg5 Vh5f 45­Kg2 Vxg5f 46. Kh3 Vf5f 47- Kg2 Ve4f 48. Kh3 Kg7 49. Vb6? Ve6f feladta. A kereskedelmi érdekeltségek tiltakozó küldöttsége a kereskedelmi miniszternél. A vámhitelek kérdése és a transitokereskedeiem. — A keres­kedelmi mmlssSer a drágaság ügyében ankétot hiv össze. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter hétfőn a parlamentben fogad'ía a kereskedelmi ér­dekképviseletek kiküldötteit. A küldöttségben, ame­lyet Magyar Bertalan, az OMKE alelnöke vezetett, résztvettek az OMKE, a Kereskedelmi Csarnok, a Baross Szövetség, a Fővárosi Kereskedők Egyesü­lete, az OKISz és a Füszerkereskedök Országos Egyesületének megbízottai. Az érdekképviseletek kiküldöttei szóvátették a miniszter előtt azokat a legutóbb kiadott rendelete­ket és benyújtott törvényjavaslatokat, amelvekböl az érdekeltségek kénytelenek voltak azt a következ­tetést levonni, hogy a kereskedelemellenes irányzat ujabb tápot nyert. Védelmet kértek a minisztertől a vámhitelek megszüntetése és a tranzitó kereskede­lem teljes megbénítása ellen. Rámutattak arra, hogy a vámhitelek megszüntetése egyrészt az ipari cik­kek megdrágulására és a magyar nagykereskede­lem kikapcsolására fog vezetni, másrészt, hogy a vámhitelek likvidációja uj kényszeregyezségi lavi­nát indit meg, de egyik intézkedés sem lesz alkal­mas arra, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok folytán a kereskedők által amúgy is legszűkebbre szabott áruimportot csökkentse. A tranzitó.raktárakkal kapcsolatban kifejtet­ték^ a miniszter előtt, hogy mindaddig, amig Jugo­szláviával és Romániával az árucsereforgalom szerződésileg rendezve nincsen, a kötelező export számarányának csaknem hetven százalékkal való fölemelése teljesíthetetlen feladatot ró a kereske­dőkre, akik kénytelenek lesznek a tranzitóraktárra vonatkozó engedélyüket visszaadni. Megállapították továbbá, hogy a rendeletnek az az indokolása, hogy tulajdonlapén a békebeli állapot visszaállítására törekszik, nem felel meg a tényeknek, mert békében bárki bármilyen árura minden nehézség nélkül kaphatott vámhitelt. A miniszter kijelentette, hogy sem a vámhite­lek, sem a tranzitóraktárak korlátozása nem függ össze a kincstári érdekekkel, mert a vámhitel ed­dig sevx terhelte túlságosan a kincstárt. A szóban­forgó intézkedésekre az import csökkentése érde­kében volt szükség. Ha a kormány azt látná, hogy ezek a rendszabályok az import csökkentésére al­kalmatlanok, ellenben súlyos kárt okoznának a kereskedelemnek, 6 maga is a rendeletek revíziója mellett foglalna állást. Mindenesetre szükségesnek tartja, hogy a rendeletek végrehajtása alkalmával a kereskedelem érdekei védelemre találjanak. A tranzitóraktáraknál kőtelező export arányának harminc százalékról ötven százalékra való föleme­lését tanulmányozni fogja. Az érdekeltségek ezután a köztisztviselői áru­hitelre nyert privilégiumot biztosító törvényjavas­lattal szemben foglaltak állást. Ugyanazoknak a kedvezményeknek a biztosítását követelték a keres­kedelem számára, amelyeket a törvény a köztiszt­viselők szövetkezetének juttat. A miniszter kifejtette, maga is méltányosnak tartja a kereskedelmi érdekeltségeknek azt a kíván­ságát, hogy a szövetkezetek csak tagjaiknak áru­sítsanak, hogy ezáltal az egyenlő verseny feltételei biztosíttassanak. Az érdekeltségek végül rámutattak arra, hogy a detektivrazziák, anélkül, hogy a drágaságot csök­kentenék, a kereskedelmet indokolatlan zaklatásnak teszik ki, mert a detektívek csak a kiskereskedőket ellenőrzik, anélkül, hogy a drágulás távolabbfekvö okait és tényezőit figyelembe vennék. A miniszter végül bejelentette, hogy a drága­ság kérdésében ankétet hiv össze, amelyre az érde­keltségeket is meghioja Á

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék