Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-05 / 176. szám

18 TÖRVÉNYKEZÉS. Elítéltek egy piaci árust és vádat emelnek a drágán árusító közvetítő kereskedő ellen is, babot ad az Úristen, csak maguk csúfíz­ik ki azzal, hogy megdrágítják." Az uzsorabíróság Eigner tanácsa csütörtökön kilenc piaci kofa érdrágítási ügyét tárgyalta. Dimit­rov Györgye bolgár árus volt az első vádlott, aki azzal védekezett, hogy nem is ő árult, amikor a detekivek a piacon jártak, hanem az öccse. Az­ elnök felszólítá­sára el is szaladt mindjárt a törvényszékről a Széna­térre és elhozta amúgy paradicsomosan az öccsét, Dimitrov Jordánt. — In árusit, nem bátya, — mondta tört magyar­sággal a bolgár. A törvényszék Dimitrov Györgyöt fel is mentette a vád alól, mert nem igazolódott be, hogy ő követte el az árdrágítást. Az iratokat áttették az ügyészség­hez, hogy most már Dimitrov Jordán ellen indíthas­sák meg az eljárást. Graft Dezsőné, a Krisztina-téren árusította a zöldbabot egy pengő húsz fillérért. — Kitől vette a zöldbabot? — kérdezte az elnök. — Ablezertől — válaszolta az asszony. — Szóval táncostól? — Az is nagykereskedő, Kádár a neve, — foly­tatta a vádlott. — Itt az írás, hogy a legkitűnőbb, legprímább zöldbabot egy pengőért vettem. — Persze, hogy legprímább, — jegyzi meg az elnök. — Júliusban nincs is más, csak szép bab. Szé­pet ad az Úristen, csak az emberek, különösen ma­guk csúfítják el azzal, hogy megdrágítják. — Ez nagyon szép bab volt, — védekezett az asszony. — Persze, ez olyan extra bab volt, amilyent nem láttak meg a földtekén, — mondta ismét az elnök. A szakértő szerint, ha elsőrendű volt a bab, akkor maximum 98 fillért kérhetett volna a vádlott. A bíróság Grafi Dezsőnét árdrágítás vétségéért 60 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az iratokat átteszik az ügyészségre, mert kiterjesztik a vádat a Kádár nevű „ablóserre", aki nyugta szerint egy pengőért adta el a zöldbabot. Tribuz Gyulánét felmentette a bíróság, mert a szakértők szerint csak­ három fillérrel árulta a megengedettnél drágábban a tököt. Gáspár Fe­rencné a zöldborsóért július 4-én a központi vásár­csarnokban 80 fillért kért. — Milyen volt az áru? — kérdezi Joó Károly törvényszéki szakértő. — Látott már a szakértő úr a bíróság előtt más árut, mint elsőrendűt? — felelte a vádlott helyett gúnyosan az elnök. A detektív, aki az asszonyt felírta, azt vallotta, hogy a borsó másodrendű lehetett, mert hosszú volt és lapos. — Hát festőművész a tanú úr, hogy a szín­árnyalatokról kérdezik, — jegyezte meg az elnök. A bíróság Gáspárnét felmentette a vád aló. Utána mindjárt felmentették Boda Pálnét is, a zöld­babdrágítás vádja alól. Kovács Mihályné ügye kö­vetkezett, aki július 4-én a Széna­ téren 60 fillérért árulta a tök kilóját. A bíróság ezt a vádlottat is fel­mentette, mert csak három fillérrel árulta a meg­engedettnél drágábban a tököt és ezt a differenciát túl kicsinek találta ahhoz, hogy ezért a vádlottat el is ítélje. Felmentették Mitev Grigor bolgár piaci árust is, hasonló megokolással. Goga Györgyné ügye követ­kezik, aki június 4-én a zöldbab kilóját a Klauzál­téren egy pengő tíz fillérért árulta.­­• Az előző napon magam is egy pengő tíz fillérért vettem a zöldbabot. — védekezett a piaci árus. — Enyje, enyje, milyen önfeláldozó asszony maga. Hát akkor miért árul, ha semmi haszna nincs belőle. — mondja az elnök. — Úgy van az kérem, — magyarázza a kofa­asszony, — hogy a bab olyan portéka, hogy el is dob­hatom, ha nem tudom rögtön eladni. Így legalább a pénzem kapom vissza. A szakértő ugyanazt a véle­ményt terjeszti elő, mint a többi ügyekben, mire a bíróság Gogánét fel­mentette. Marinov Tódor bolgár piaci árus volt csütörtö­kön az utolsó vádlott, akit a bíróság azzal a megoko­lással mentett fel, hogy nem lehet megnyugtatóan megállapítani, hogy milyen minőségű volt a borsó.­­ Két évig dolgoztak rossz jelzőkészülékkel a kelenföldi vasúti állomáson. A múlt év április 2­1-ikén a bécsi gyorsvonat hibás váltóállítás következ­tében a kelenföldi pályaudvaron kettészakadt. Szeren­csére senki sem sérült meg, csak a pályát rongálta meg erősen az eset. A hivatalos vizsgálat megállapí­totta, hogy Oláh József forgalmi tiszt, valamint Kócs János és Kesztyűs Imre váltókezelők voltak a baleset okozói­. Az ügyészség mindhármuk ellen közveszélyű cselekmény címén emelt vádat. A büntetőtörvényszék Psnk-ta­nácsa előtt csütörtökön mindhárman azzal v.:!";fieztek, hogy a vasúti blokkberendezés rossz volt és két éven keresztül dolgoztak a hibás jelzővel. — Csak az Úristen kegyelmén múlott, hogy ez­alatt a két év alatt nem történt több és súlyosabb bal­e?"­ - jegyezte meg az egyik vasutas-vádlott. A bíróság kihallgatott egy szakértőt, aki szintén úgy nyilatkozott, hogy a hibás jelzőszerkezet okozta a. '•••''•sebet. Dr Karácsonyi Bálint kir. ügyész föntartot­t­ • vádat, dr Komlóssy Gyula védő viszont fölmentő titz­ot kért. A bíróság mindhárom vádlottat fölmen­te­t ... azal a megokolással, hogy nem az ő hanyagsá­­­­guk okoz­ta a balesetet. A fölmentő ítélet jogerős.­­ Sikkasztásért elitélt vámtiszt és pénzügyőri fel­vigyázó. Szombathelyről jelentik: A szombathelyi tör­vényszék Kostyák László volt bozsoki vámtisztet, aki két esztendőn át a rábízott pénzekből kisebb-nagyobb össze­geket elsikkasztott, 59 rendbeli hivatalos sikkasztás bűn­tettéért és egy rendbeli hivatalos hatalommal való visz­szaélés vétségéért 22 havi börtönre ítélte. Saip Pál pénz­ügyőri felvigyázót, aki Kostráknak bűntársa volt, 16 rendbeli közo­ki­rat hamisítás vétségéért, 3 hónapi fogház­büntetésre ítélte. Az elitéltek felebbeztek. — Egy hivatali sikkasztásért elitélt vámőrszá­zados perújítása. A budapesti honvédtörvényszék csütörtökön tárgyalta a hivatali sikkasztás bűntettével vádolt Milotay Gáthy Dezső vámőrszázados ügyét dr Ugrik Kálmán tanácselnök vezetésével. A százados két év előtt Szereden mint vámőrparancsnok teljesí­tett szolgálatot és a vád szerint a rábízott két és fél­millió korona, lakbért, valamint két vámőr zsoldját el­sikkasztotta és amikor kiderült a sikkasztás, Buda­pestre szökött ahol jelentkezett a parancsnokságnál. A honvédtörvényszék Milotay Gáthy Dezsőt hat hóna­pi börtönre ítélte és az ítéletet a legfelsőbb honvédtör­vényszék is helybenhagyta. Az ítélet jogerőre emelke­dése után a százados védője, dr Lévai Rudolf kérel­mére a bíróság perujitást rendelt el és a perujitás folytán került az ügy csütörtökön ismét a honvédtör­vényszék elé. A százados azzal védekezett, hogy a pénzt nem a saját céljára fordította, hanem a kincstár ré­szére különböző befektetéseket eszközölt. Dolvett Antal alezredes 1925-ben fölöttese volt a századosnak. Az alezredes tanúkihallgatása során azt vallotta, Gáthy százados azt jelentette neki, hogy a lakbért Szereden Vargha tiszthelyettesnél hagyta. Másnap Szeredre utazott, ahol a tiszthelyettes kijelentette, hogy őneki Gáthy százados nem adott át semmiféle pénzt és ak­kor említette a tiszthelyettes, hogy két vámőr sem kap­ta meg a századostól a zsoldját. Nyomban vizsgálatot rendelt el, mire Gáthy megszökött és néhány nappal később Budapesten jelentkezett. Vargha István tiszt­helyettes ugyanígy mondotta el a történteket. Lehovics János nyugalmazott őrnagy, a budapesti gazdasági hivata­l főnöke azt vallotta hogy ő utalta ki a két és fél millió koronát, de hogy a lakbért kifizették-e, azt nem tudja. Orosz Elemér főhadnagy arról tett vallomást, hogy a szeredi vámőrség és a százados rossz anyagi helyzetben voltak, ő kétszer is adott kölcsön pénzt a századosnak, de azt a pontos időben visszakapta. Jó­nás István és Kertész Pál vámőrszakaszvezetők előad­ták, hogy a zsoldfizetés napján nem kapták meg a pénzüket, de ezt nem tulajdonítják sikkasztásnak, mert­ beleegyeztek abba hogy a pénzt a legközelebbi fizetésnél veszik föl. A tárgyalást pénteken folytatja a honvédtörvényszék.­­ Eladta a lefoglalt árut. Brich Mihály tex­tilkereskedő körülbelül 300 pengő erejéig lefoglaltatta az árukat Weingarten Ármin kereskedőnél, aki azonban a lefoglalt árukat eladta. A királyi ügyészség sikkasztás cílén emelt vádat Weingarten ellen, akinek ügyét csü­törtökön tárgyalta a büntetőtörvényszéken Mentik La­jos törvényszéki bíró. A bíróság bűnösnek mondotta ki Weingartent sikkasztás vétségében és ezért két heti fog­házbüntetésre ítélte. FESTI HIRLAP 1927. augusztus 5 . péntek. KÖT­GAZDASÁG. • A­ tőzsdetanács ülése. A tőzsdetanács csütörtö­kön Végh Károly elnöklésével tartott ülésén megálla­pította a tőzsdén kötött készáruügyletekre vonatkozó forgalmi adókedvezmény életbelépésével szükségessé vált tőzsdei intézkedéseket. A Magyar Országos Köz­ponti Takarékpénztár részvényeinek kötési egységét a­őzsdetanács 1027 szeptember 19-től kezdődőleg 10 da­rabra emelte föl és elrendezte az e­lső Magyar Betű­öntőde Részvénytársaság pengőnévértékű részvényei­nek tőzsdei jegyzését. • Mennyit fizet ma az erdélyi kisajátított föld? Kolozsvárról írják, hogy az erdélyi kisajátított földe­ken az 1927-iki évi gabonatermés átlag 4,8 méter­mázsa gabonát hozott katasztrális holdanként, egyes, középsó földeken még négy métermázsát sem. A bu­karesti földmivelésügyi kormány jónak látta hivata­los magyarázatban megokolni e feltűnően gyönge hozamot mondván, hogy ,,a kisajátított földek nem voltak kellően megmunkálva". Annál feltűnőbb ez a termelési csőd, mert a legtöbb esetben mintagazda­ságot sajátítottak kii. • Kereskedelmi szerződések életbeléptetése. A csü­törtöki Budapesti Közlöny hozza a kormány 6900 M. E. számú és július 26-án érvénybe lépett rendeletet a Nagy­britannia és Írország Egyesült Királysággal kötött ke­reskedelmi és hajózási szerződés életbeléptetése tárgyá­ban, továbbá a Pénzügyminisztérium 88.164 számú kör­rendeletét a Csehszlovák Köztársasággal május 31-én kö­tött kereskedelmi szerződés életbelépésével kapcsolatos végrehajtási intézkedések ügyében, amely szerint ez az utóbbi szerződés augusztus 8-án lép életbe. • A hadirokkantak és hadiözvegyek kérése a munkaadókhoz. A hadirokkantak, özvegyek és ár­vák központi csoportja a H. G. K. keretében azzal a kérelemmel fordult a munkát adó nagyközönséghez, hogy amennyiben bármily férfi vagy női munkaerőre van szükségük, forduljanak bizalommal a hadirok­kantak állandó és díjtalan munkaközvetítőjéhez (VI., Jókai-utca 3, volt Gyár-utca) naponta 9—12-ig és 4—7-ig. Postai megkeresésekre a legkészségesebben válaszolnak. * A balatoni orvhalászat alkonya. Az 1925:XLIII. törvénycikk életbeléptetése után lehetővé vált, hogy a Balatonon a halászat úgy legyen gyakorolható, mint a zárt vizeikben (mestersége® halastavakban). A balatoni halászati orvtulajdonosokból alakult társulat és a halá­szatot bérlő részvénytársaság együttes kérelmére a föld­művelésügyi miniszter a Balatonnak a zárt vizek mód­jára való kezelését engedélyezte és egyutal a társulat üzemtervének megfelelő módosítását is jóváhagyta. A legfontosabb változás az, hogy a Balatonban lévő halat, többé nem tekintik gazdátlan jószágnak, mint nyílt vi­zekben, amilyen eddig a Balaton is volt, hanem az a medertulajdonos elvitázhatatlan tulajdona. Ennélfogva a Balatonon való engedély nélküli halfogás (orvhalászat) nem kihágás többé, hanem lopás. • Szombathelyen a háziállatok között ragadós száj­ét, körömfájás lépett fel. A szombathelyi heti, havi és országos állatvásárokra megtiltották a hasított körmű állatok felhajtását. * A feldolgozatlan nemesfémek. Régi panasza a nemes­fémiparosoknak és kereskedőknek, hogy a pénzügyi kor­mány feldolgozatlan nemes­fémekre is kirótja a 2 száza­lákos forgalmi adót. Mint ism­eretes, az arany és ezüstnek a világpiacokon állandó értéke van. A kormány rendelke­zése indoka azoknak a nehézségeknek, amelyek a magyar nemesfémipar exporttörekvéseit nagymértékben megnehe­zítik. A feldolgozatlan anyag forgalmi adója azonban nem­csak a nemesfémiparosoknak okozott károkat, hanem az államnak is, mert megfelelő exporttal alaposan megjaví­totta volna a külkereskedelmi mérlegünket. A Nemes­fémiparosok, Kereskedők és Órások Országos Szövetsége, valamint az Arany- és Ezüstműves­ Ipartestület most kapta meg az értesítést, hogy az export fokozottabb biztosítá­sára mág az általános forgalmi adó revíziója előtt a pénzügyi kormány feldolgozatlan nemesfémeket kivonja a forgalmi adózás alól. * Az Aluminiumérc Bánya és Ipar r.-t. az új ér­dekeltekkel kötött megállapodásból kifolyólag legutóbb megtartott rendes évi közgyűlésén az igazgatóság új tag­jaiul megválasztotta: a Magyar Általános Kőszénbánya, R.-T. részéről Vida Jenőt, Fuchs Richárdot, Ranzinger Vincét és Spiegl Bélát, a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. részéről dr. Chorin Ferencet és Schiffer Miksát, a Weiss Manfréd acél és fémműves r.-t. részéről pedig báró csepeli Weiss Jenőt és Junker Gézát. Az Igazgatóság az augusztus 18-án megtartandó rendkívüli közgyűlésen a már eddig eszközölt és még szükséges befektetésekre való tekintettel, valamint a vállalat terjeszkedésének lehe­tővé tétele céljából az eddigi 1,500.000 pengőt kitevő alaptőkének 6,500.000 pengőre való felemelését fogja in­dítványozni. * Élelmiszerárak a székesfőváros vásárcsarnokaiban: Marhahús, rostélyos, felsál 224—320, leveshúsok 160— 320, gulyáshús 128—240, borjúhús comb­ 320—480, pör­költnek való 160—240, juhhús hátulja 192—300, eleje 144 —224, bárány hátulja 240—320, eleje 160—240, sertéshús karaj 320—400, tarja, comb, lapocka 260—320, oldalas 226—280, szalonna zsírnak való 188—216, háj 230—250, zsír 210—240. Élő baromfi, sütni való csirke 210—360, tyúk 320—480, tisztított ruca és lúd 240—280, teatojás 12—13­, főző 08—11, élőponty 260—340, jegelt ponty 120— 240, harcsa 300—480, teljes tej 36—42, tejfel 176—200, teavaj 600—640, főzővaj 480—560, tehéntúró 100—120, fehérkenyér 56—60, félbarna 48—52, barna 36—42, szá­razbab 28—48, borsó 64—128, lencse 80—140, kevert zöld­ség 04—15, vöröshagyma 18—24, fejeskáposzta 30—45, kelkáposzta 30—50, rózsaburgonya 12—16, Ella 12—16, kalarábé 4—08, paraj 25—36, őszibarack 80—180, alma 28—80, körte 40—140, mák 160—200, paprika 320—600, zöldbab 30—45, tök 06—10, uborka 06—24, zöld tengeri cső 03—10, sárgadinnye 50—140 pengő. • Kényszeregyezség. A budapesti törvényszéken a következő cégek ellen indították meg a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást: Balla Rezső (Paulay Ede­utca 1.) kendőnagykereskedő ellen. — Gál Mihály (Lá­zár-utca 13.) szíjgyártó és bőrkereskedő ellen. — Nato­nck és Lévai (Váci-utca 12.) férfiszabócég ellen. — Ré­vész Ernő és Társa (Rákóczi-út 49.) bel. cég és ennek tulajdonosa König Rezső kényszeregyezségi ügyében ok­tóber 3-án délelőtt 11 órára tárgyalást tűztek ki. — Pol­lek Malvin (Király­ utca 20.) közkereseti társaság és en­nek tagjai kényszeregyezségi ügyében október 3-án dél­előtt fél 10 órakor lesz a tárgyalás. • Frankfurti esti tőzsde. Frankfurt, aug. 4. Az esti tőzsde forgalma minimumra redukálódott és üzletköté­sek csak elvétve fordultak elő. Különösen a bányaérté­kek ok­án volt nagyfokú tartózkodás észlelhető, kapcso­latban a piacon elterjedt hírekkel, amelyek szerint az Egyesült­ Államok törvényhozása előtt a bányatermékekre vonatkozóan újabb dumpingjavaslat fekszik. A Farben­industrie piacán is meglehetős tartózkodás volt és a rész­vények árfolyama kisebb lemorzsolódást szenvedett. A többi vegyi érték tartott volt. Az elektromos­­részvények szintén nagyjában a déli árniván mozogtak, csupán Sie­mens esett vissza 2 és fél százalékkal. Az Amerikában lefoglalt német javak felszabadítását érintő vállalatok részvényei jól tartottak voltak s igy a hajózási részvé­nyek 1 százalékos árnyereséghez is jutottak. A járadék­piacon megélénkült érdeklődés, nagyobb áreltolódásra azonban nem került sor. Jegyzések: Farbenindustrie 316.75, Harpener 200, Gelsenkirchen 159, A. K. G. 182.

Next