Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-07 / 178. szám

ol A bohém-tenorista. Távollétében persze megfelelő más C lovagról kellett az igazgatóságnak gondoskodnia és talált egyet, akinek még magas D-je is volt. Egy délfranciaországi hangatlétát, akinek hatalmas gőzerejű magas tenorját a jó Isten még a leggyönyörűbb férfias baritonnal támasztota alá. Ez a hangfenomén Prevost Henri volt. Talán még nagyobb, terjedelmesebb hangja volt, mint Perottinak, de ebben kimerült majdnem minden művészi értéke és erénye. Minél nagyobb, minél erősebb hangot produkálni, ez volt legfőbb művészi törekvése. Még sokkal kevesebb énekkultúra fölött rendelkezett, mint a mai korbeli hasonmása, Kiepura úr. De nagy repertoriéja volt és igen hasznavehető tagja lett a színháznak. Elég szorgalmas munkása volt az intézetnek, míg Lohengrinnel és Bánk bánnal is próbálkozott. Alakítani, játszani nem tudott, nem is igen akart. Volt egy tradicionális gesztusa. Valahányszor a színpadra lépett, mindenkori lövegét, sisakot, kalpagot, barettet, kucsmát a sarokba dobta. Fedett fővel képtelen volt énekelni. Az operaházban szerették, mert igen jószívű, jókedvű fiú volt. Igazi francia gamin, aki mindig csínyeken törte a fejét. Ezek a csínyek nagyon fiatalosak voltak, de mivel mindig akadt, aki rajtuk nevetett, a bohémtenorista rendületlenül folytatta gyermekded játékait. Egy narancsáruló öreg néni előtt megállani, tíz narancsot kiválasztani aztán fizetés nélkül eszeveszettül elszaladni egyik leggyakoribb tréfája volt. Egy ízben néhány kartársával az Opera kávéház terraszán ült. Egy parasztasszony ment el előtte, nehéz kosarat cipelve. — Mije van néni? — kérdezte a művész és már nyúl a kosárba. Az asszony gyönyörű friss tojásokat hozott eladni. — Hogy darabja? — Négy krajcár. — Hallatlan szemtelenség. Hogy mer maga ilyen rossz tojásokért négy krajcárt kérni?! És visszadobja a tojást a kosárba, oly erővel, hogy még más hármat öszetört. A néni felsikolt és Prevost fenséges nyugalommal szedi ki a még egész tojásokat a kosárból és zúdítja vissza, míg mind a nyolcvanat öszetöri. Aztán kivesz egy öt forintost és átnyújtja. — Na, ne sírjon néni. Fogad barátaival, hogy a rendőr őt be fogja kisérni vagy legalább is felírja. Fog egy széket a terraszról, viszi a kocsiút kellő közepére, leül és kezd teljes hanggal skálázni a magas D-ig. A rendőr nem vitte be, de megkérdezte a kávéház előtt kacagó társaságot, hogy ne telefonáljon-e a mentőkért. Budán egyszer Elezárt énekelte. A második felvonás után eltűnik. Keresik mindenütt. Végre valaki jelenti, odaát ül a belsliben a kocsisokkal kaftánban és a szalonnát eszik. Ideát Otellót énekelvén egy felvonás közben teljes jelmezben feketére ínázolva, cigarettával a szájában kisétált a szfinkszig és az első mellette elhaladó úrtól tüzet kér. Előadás előtt beoson a ballerinák közös öltözőjébe és telehinti a trikókat viszkettető porral és kajánul nevet amikor szegény patkánykákat vakarózni látja. Az egyetlen ember, aki őt művészietlensége miatt nem kedvelte, Mahler Gusztáv volt. Prevost ezt a nem kedvelést őszinte gyűlölettel viszonozta. Elhatározta, hogy megtréfálja magát az igazgatót. Felmászott a zsinórpadlásra, a legszélső korlátig, hasrafeküdt és gyakorolta magát a leköpésben. Még egyszer sikerült is neki, hogy Mahler dirigálásra kinyújtott kezét eltalálta. De őt is elérte a nemezis. Megnősült. Feleségül vette Kerner Ettát, a balletkar egyik legbájosabb tagját. Igen boldog házasság lett, de a csirkefogósdinak vége volt. Az erélyes asszony becsületes nyárspolgárt nevelt belőle. Dr. Diósy Béla. * (Andrássy-úti Színház.) Wertheimer Elemér, az Andrássy-úti Színház igazgatója most készíti elő az új szezont. A színház kötelékéből kivált Emőd, Tamás helyett, mint értesülünk, Barabás Lórántot szerződtette a dramaturgi teendőkre és a napokban már nyilvánosságra kerül az új rendező személye is. Velencei napló. (Julius.) A megdrágult líla érezteti hatását. De mennyire. Alig hallani idegen szót. Ezen a nyáron Velence — az olaszoké. Az előző években oly diadalmas magyar szó pláne takarodót fújt. Alig, alig hallható. A pesti színészet megszokott velencei vándormadarai is más tájakra húztak. Hogy azért, teszem, Haselbeck Olga, Németh Mária, Sándor Erzsi itt van? Könnyű nekik a drága lilát elviselni, hisz van rá aranyfedezete a torkukban! I * Molnár Ferenc szintén itt van, de már ő se a Lidón, merthogy nála meg az egészség lett drágább, tavaly óta, mikor a lidói homokon keserves hexensuszt szerzett. Az egyik velencei szállodában ütött hát tanyát, feleségestül, Darvas Lili — nagyszerű színben van — azért hű maradt a Lidóhoz. Egy berlini barátnőjével minden délelőtt átmegy, ott is ebédel, és este hat órakor tér vissza. Molnár a San Marcon, a Quadriben várja Itt nyilatkozott e képen: — Még egy betű sincs meg az új darabomból. Minek? A Játék a kastélyban mindenütt, de különösen Newyorkban meg Berlinben oly iramban fut még mindig, hogy akár egy évig se kelljen új darabbal kirukkolni. Különösen a berlini siker esik jól. Első igazi döntő német sikerem ez. Az új szezon már a századik előadással kezdődik ... Mondom, az új darabomról még csak a gólyák kelepelnek. Pár nap múlva Salzburgba megyek, és ha ott dolgozni fogok valamin, az egy kis regény lesz. * Molnár el is utazott, mindjárt a velencei tornadó után. Rettenetes volt! Micsoda hatalmas fákat tépett ki tövestül. Vízözönszerűen zuhogott a zápor és villámlott szakadatlanul, hogy utána vak sötétség boruljon úgy a Lidóra, mint Velencére. És hogy — gyertyafény mellett — ismét megindult a vaporettoforgalom, már az elsővel átjött lidói szállodámba egy lelkes, fiatal fasiszta, Umberto Boni. Hozta a szörnyű híreket a tornadónak velencei pusztításairól. Hogy többek közt a San Marcon a három felhőtkarcoló zászlórúd közül a középsőt ledöntötte. És azt, amelyhez a fotográfus az idegent állítani szokta. És amelyről az idegen köteles tudomásul venni, hogy a tetején levő szárnyas oroszlán — aranyozott réz... Umberto Boni, hogy nyomatékot adjon értesítésének, át is nyújtja a földre zuhant oroszlán szárnyának egyik darabját. Kezembe veszem Ej, de könnyű!... Nézem, — hát, szó sincs róla, aranyozott, de fa. Igaz, kemény fa, de mégis csak fa... Óh szörnyűséges tornado, hogy így leleplezted a velencei szárnyas oroszlánt! . . . * A tornado igen nagy szomorúságot okozott a lidói Hotel Eden tulajdonosának. A szálloda reklámjai fennen hirdették, hogy előtte egy három emeletnyi magasságban büszkélkedő hársfa áll. Ezt is kitépte a tornádó, gyökerestül. Holott „Hofdame von Schroetter" és aznap értesítette a szálloda tulajdonosát, hogy „Hoheit Prinzessin von Schaumburg" és „Hoheit Prinz Albrecht" a napokban odaszállanak. Főleg, hogy ismét gyönyörködhessenek a teutoni erdőkre emlékeztető hársfában... A szálloda tulajdonosa nyomban irta Hofdame von Schroetternek hogy boldogan várja a magas vendégeket, ámde kötelességének tartja tudatni, hogy a hársfa, amit olyannyira szeretnek, nincs többé. . De ha ezt oly őszintén, becsületesen tudatta is, azért nem lesz semmi baj. Hiszen a hercegek nem annyira a hársfáért, mint inkább azért kívánkoznak ép abba a szállodába, mert a tulajdonos is — német, Württembergből. * Hazafelé az egyik állomáson felfedezem Gárdonyi Lajost, a fiatal, hamar népszerűvé lett kémikust. Egy harmadik osztályú fülkében ült. Ha eddig kételkedtem volna, hogy Gárdonyi valóban a közeljövőnek egyik legkiválóbb kémikusa, ez a felfedezés végleg meggyőzött. A vérbeli, igazán kiváló kémikusok mind a „spermeiszterek". Vizvári takarékosságáról legendák voltak forgalomban. Sziklay Kornélnak fogai is sokszor találkoztak a garassal. És hogy visszatérjek az élőkhöz, most négy hete, amikor Velencébe utaztam, az egyik harmadik osztályú fülkében szintén felfedeztem valakit — Rottot! Pedig csak Siófokra utazott. Ráskai Ferenc. * (Az alvó férfi Bécsben.) Reinhardt ehó 10-én, szerdán, mutatja be a Josefstädter Theater-ban Szenes Bélának vígjátékát, Az alvó férjet. Mint lapunknak írják, a bécsi közönség rendkívül nagy várakozással tekint ennek a nagyszerű Szenes-vígjátéknak bemutatója elé, míg a színház a leggondosabb előadást készíti elő. * (Rákos Jenő Fedák Sárihoz.) Pár nap előtt Fedák Sári meghívta Rákosi Jenőt, hogy nézze meg őt a Budai Színkörben. Rákosi el is ment és hogy mily nagymértékben tetszett neki a Borcsa Amerikában, arról ékes tanúságot tesz a levél, amit Fedák Sárihoz intézett. Íme a levél: Kedves Zsuzsa, meg akarom magának köszönni, hogy meghívott az előadására. Azt kell mondanom, hogy örökké bánhatja, aki meg nem nézi, mert magától egy pár jelenetben olyat lát, amit eddig nem látott s maga nélkül ezentúl sem fog látni. Némely dolga az apró tökéletességek sorozata, hogy ne mondjam sortüze. Elmésség, szív, szellem, hang és gesztus és mozdulat és fantázia és grácia és pajkosság és szuverén uralkodás egy művészet minden eszközén. Gratulálok hozzá s örülök, hogy láttam. Nagyon derék legény volt Petheő Atilla is a darabban. Isten áldása magukon és művészetükön. Rákosi Jenő. * (Terézkörúti Színpad.) Salamon Bélának rendszere, hogy legkorábban zár és legkorábban nyit. A korai zárásnak a vidék örül, merthogy Salamon egy kis gárda élén bejárja a vidéket, a korai nyitásnak pedig a fővárosi közönség örül. Ezúttal a mai, szombati estén, annál inkább, mert Salamon felelevenítette egyik nagy személyi sikerét, ami őt a pesti publikum szemében tizenhárompróbás komikussá tette. Szőke Szakáll híres Vonósnégyesében lépett fel és megint szünetlenül kacajtól visszhangzott a nézőtér. A műsor többi darabjai (Grünfeld lovag, Lányi Viktor és Nagy Endre operettje, a „Lélekidomár" Nóti Károlytól), szintén felelevenítés és nemkülönben sikerült, élénkítve Nagy Endre konferanszaival. És, ami fő,táblás ház volt. 1927. augusztus 7. vasárnap. PESTI HÍRLAP pecsételve. A Hugenották grandiózus septettje, amelyben a magyar énekművészet e legnagyobbjai: Ney Dávid, Odry Lehel, Takács Mihály, állottak mellette a színpadon, minden régebbi operalátogatónak felejthetetlen élménye. Hogy hangzott, hogy ragyogott Perotti magas kvintje. Hódítóan lenyűgözően, de sohasem brutálisan. Folyton tanult, folyton dolgozott. Vas szorgalommal dolgozott hónapokon át, hogy a Siegfriedeket magyarul énekelhesse. A színház legértékesebb, legmegbízhatóbb, legkötelességtudóbb tagja volt. Azaz egyszer mégis megszökött Amerikába. Pedig inkább a dicsőség, mint a dollár csábította. De visszajött, hogy leénekelje a penálét. Első fellépésére Tannhäuser szerepét választotta. Wolfram üdvözlő szavainál: Köszöntelek, te drága dalnok, kit körünkben oly soká nélkülöztünk, a földszinten ülő közönség felállt és a nézőtéren végig zúgó taps percekre megállította , az előadást. 17 * (A Belvárosi Színház augusztus 19-én nyit.) A Belvárosi Színház eredetileg már a jövő héten akarta megnyitni kapuit. Az igazgatóság ezt a terminust egy héttel eltolta. Végleges megállapítás szerint a Belvárosi Színház új évadját augusztus 19-én, Szent István előestéjén, a János bácsi színházat vesz előadásával kezdi meg. A „Borcsa Amerikátan" 60—68. előadássorozata a Budai Színkörben. Fedák Sári utolérhetetlen művészete minden napot ünneppé avat a Budai Színkörben. A Budai Színkör kedves közönsége akárhányszor megnézheti a darabot, mindig új lesz, mert a Régi dal keretében az illusztris művésznő napról-napra új számokat ad elő, amelyek után szűnni nem akaró ünneplésben van része. A Borcsa Amerikában az utolsó évek legnagyobb színházi sikere. Pénztári telefon: T. 287—50. * (Vasárnap délután és este a Schlesinger-fiu esete Lefkovics Katóval) szenzációs, olcsó helyárakkal kerül szinre. Somogyi Nusi, Sarkadi Aladár és Latabár Árpáddal a főszerepekben. A jövő heti előadásokra az ország minden részéből felránduló idegenek rengeteg jegyet jegyeztek elő. * (A Falu rossza): Tóth Ede örökszép népszínműve kerül szinre ma vasárnap délután a Budai Színkörben Lakatos Ilonka, Babocay Erzsi, Monostory Margit és Vargha Imre felléptével. Mérsékelt helyárak. * (Zsúr lesz pénteken este Lefkovics Katónál), a szenzációs sikerű Schlesinger-fiú esete — Lefkovics Katóval 50-ik díszelőadása alkalmával. Virágcsata, nagy kabaré és emlékalbum osztogatás is lesz. Ezenkívül Somogyi Nusi és a Schlesinger-girok az elsőemeleti buffet helyiségében mindenkit vendégül látnak fagylalt és más hűsítő italokkal. A pénteki díszelőadásra jegyek már kaphatók. Életveszélyes foglalkozás. Két amerikai munkás a newyorki Braocklin-hidat javítja.